Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-28 / 5. szám
özén A tavalyi negyedi kesek Számunlkra talán egy külön fejeaetet Jelenteneik. Elrettien- tö példáiként Is szokták őket emlegetni, de ml továbhna Is hűek vagyunk az emlékükhöz, és szívesen járunk a nyomdokaikban. Rakóncátlan csikókra emlékeztettek; az Irgalmas kéz alatt kl-kt törtek a karámból. Különösen a két Jó barát, Ábel és Bús jártak ebben elöl. Tevékenységünket becsülettel űzték; lógni nem ‘lógtak csak éppen... Akárcsak a fiúk nagy többsége, ök ketten Is a borbélyok esküdt ellenségei voltak, s ezért ml Is újra és újra felsorakozunk a táborukba... Egyébként osztályunk többségét zseniális pollhísztoroikká képezték; a szerelem és a humor bajnokaivá avattak bennünket. Onódl Attila, III. F és Erdélyi Ottó, IV. F Ez volt a legjobb Iskolánk ifjúsági szervezete A Szocialista Ifjúsági Szövetség iskolai szervezetének tevékenysége széles körű. Azok, akik a legjobban kiveszik, illet ve kivették részüket iskolánk ifjúsági szervezetének a munkájából, jutalmul szovjetunióbeli baráti látogatáson, a moszkvai 710-es számú iskolába jártak. Tíz vidám napot töltöttek szovjet barátaink körében, és sok helyre ellátogattak velük *egyutt. A látogatást később ők is viszonozták. Az iskolánk jó hírnevének öregbítéséhez a magyar tagozat diákjai is hozzájárulnak. Elsősorban a sportban érünk el kitűnő eredményeket. Az iskolánk legjobb képességű sportolói közé tartozik Sipos János, a II. G osztály tannl-ója. Eddig kiemelkedő sikereket ért el a kerületi, majd az országos bajnokságon is. Különösen a diszkoszvetésben és a súlylökés ben jeleskedik. Ű Szlovákia ifjúsági diszkoszvető bajnoka. A III. F osztály két tanulója, Berkes Béla és Pócsik István is a jelesebbek közé tartoznak. Béla kitűnő asztaliteniszező, Pista pedig nagyszerű rádióamatőr. Diákjaink kiveszik részüket a kulturális munkából is. Többen közülünk tagjai az irodalmi szfn padnak, verseket, elbeszéléseket közölnek az iskolai lapunkban. Iskolánk magyor tagozatának a tagjai szorosan együttműködnek a szlovák tagozat tanulóival. Közösen megyünk szinP járási elődöntőben, majd a járási döntőben is az elsők lettek. Ezt követte a losonci országos elődöntő, ahol negyedikek lettek. 1974-ben újra indultak a „Ki tud többet az SZNF-ről" című vetélkedőn. Mondani sem kell, hogy a járási előd'öntőt és a járási döntőt is akadálytalanul vették, minden kérdésre teljes választ adtak. Az országos elődöntőre „műszaki“ hiba miatt ugyan nem tudtak elutazni, de amikor meghívták őket KoSicére, szívesen mentek, és nem is hoztak a fejükre szégyent, mert másqdí- kok lettek. Az országos döntőben is megálltak a helyüket, a kilenc csapat közül a harmadikok lettek. Egyébként büszkék vagyunk a szavalóversenyeken elért e- redményeinkre. Diákjaink részt vesznek nemcsak a magyar, hanem a szlovák és orosz szavalóversenyeken is. Gyepes Veronika, IV. F Osztálypapa Ismeretségünk a felvételi vizsgán kezdődött. Kerülte a tekintetünket, pedig ha tudta volna, hogy még négy évig kénytelen lesz állni velünk a sarat! II. G házba, együtt járunk brigádokra, együtt szórakozunk. Onódi Attila, III. F Elnökök az osztályunkban A IV. F osztály diákjai aktív Iskolán kívüli munkát végeznek. Mint a kömyékbeill falvak lakói, bejárók, és így az Ifjúsági szövetség helyi szervezetének fe tagjai. Ezen kívül sokan vezetnek pionírcsapatokat Többen közülük pedig lakóhelyűik szervezetéinek elnökei. Az egyik közülük Zsídík László, osztályunk tízórais legénye, Amellett, hogy jó sportoló — jól úszik, kiválóan fut —, a lédeciek Is dicsérik mint a SZISZ helyi szervezetének az elnökét. Nem Is csoda, ha az Ifjúsági szervezetre terelődve a szó, a hangja felforrósodik. A SZISZ alsóbodokl helyi szervezetét Gyepes Veronika vezeti. El tudom képzelni azért, hogy mindig jókedv és vidámság uralja a szervezetet, mert Veronika sok mindenen tud nevetni. A legveszedelmesebb pillanatokban is nevet. Sőt, ha- botáziikl Amikor nemrég egyszeriben elnök nélkül maradt a szervezetük, őt bízták meg a vezetéssel. Székfoglalóul a^t mondta, hogy „összefogunk“, és nemsokára már meg is látszott a munkája; akció akciót követett, s ami szintén nem elhanyagolható, mindig nagy a jókedv és vidámság a szervezetben. Ladányi Ilona a kalászi alapszervezetet vezeti. Különben ö nem Is egyszeres, hanem „többszörös“ elnök. Mert azon túl, hogy a kalásziak elnöke, az osztályunkban ts ö látja el ezt a feladatot. Ezért aztán osztálymamának hívjuk. Mindenképpen nagyon aktív, mert ezek mellett a teladatok mellett jut még az Idejéből arra is, hogy vezesse a kalász; Radnóti Miklós Irodalmi Színpadot. Svec Márta, IV F Végül mégiscsak valahogy a kegyeibe loptuk magunkat... Persze, a viszonyunk azért nem csiszolódott fehérre... Csak olyan fehér-feketére. De így is jó. Ha valamit elrontunk, akkor egy-egy brigád Az már biztos hogy az elmúlt négy év mindenképpen szép volt. Jó volt iskolába Járni, Jó volt együtt tanulni, örülni és Jélni, együtt szórakozni. ■ Lesz-e még valaha ilyen Jó sorunk, gondtalan, vidám éle- tünk? Alighal Az élmények sűrűn váltották egymást: feleltetés, bizonytt- ványosztás, komlóbrigád, év végi kirándulás, aztán ismét komlóbrigád. Ebben az évben már másodszor gyúrtuk a Zatec környéki komlójöldeket, és igyekeztünk a tavaly szerzett tapasztalatokat hasznosítani. A földbe tapostunk egy-két komlótobozt, egyszer-kétszer később tértünk haza, a mosakodásra nem fordítottunk olyan nagy gondot, de azért feltaláltunk (vagy talán nem is ml találtuk fel?) egy új szépítöszert, a fogkrémet.... Hogy gz iskolában néha az inunkba sziUlt a bátorság? Leheti De hiszen diákok voltunk... Gyepes Veronika, IV. F Volt egyszer egy híres osztály... Volt... Van, és hogy híres is maradjon, vagy legalább ml őrizzük az egy egykori emlékeket, az osztály menő fejei javasolták, örökítsük meg a négy év történetét, és híven őrizzük Is meg az emlékkönyveinkben. Ezt elég jő javaslatnak találtuk, mind a huszonketten megvettük az emlékkönyvet, és most már íródnak Is. Készül a IV. F osztály naplója... No, nem ügy. hogy Juliskának, Jánosnak stb. szeretettel, hanem egészen konkrétan kl-kl megírja barátjának, osztálytársának a vele kapcsolatos legkedvesebb vagy legemlékezetesebb élményét, elmodja róla a . véleményét, leszidja vagy kigúnyolja, s aztán ha kedve van, még rajzol Is hozzá valamit. Szünetekben zsong az osztály, és röpködnek az emlékkönyvek: — írsz valamit? — kérdi az egyik. — Nem. nincs ma IdömI — válaszolja amaz, de másnap már nem tud kitérni a felszólítás elöl, és így válaszol; — Add ide, te félresikerült angyali Majd megemlegeted még vénkorodban Is, hogy velem jártál! Nincs harag, nincs neheztelés. Ilyenek vagyunk. Ilyenek voltunk, ilyen volt a híres IV. F osztály — így akarjuk megörökíteni, és megőrizni egymás számára az emlékeinket. Jellemünket, tulajdonságainkat... Sikereink Iskolánk nevében sokan érnek el szép eredményeket, de ezek közül ts kimagaslik három lánynak, ahogy többen is hívják őket, a „nagy triiimfvirätusnak“ az eredményszoroza- ta. Tagjai: Hajdú Mária, Kazán Olga, Ladányi Ilona. Ügy kezdődött az egész, hogy 1973 ban ők is beneveztek a „Nagy évfordulók“ címen meghirdeteti vetélkedőre, ahol a Hl. F után jókora szegfücsokrot hozunk neki, vagy egy tarisznya almát. Ö viszonzásul pályaválasztási gondjainkat oszlatgatja. Mindent egybevetve; nincs panaszra okunk. Az osztály nagy többsége szeretne továbbtanulni, s ha a telvételi vizsgákat is akadálytalanul vesszük, még sokszor gondolunk majd a kedves matematikatanárunkra. Erdélyi Ottó. IV. F Talán szívesen emlékezünk majd vissza az együtt eltelt négy évre... Hajdú Mária, IV, F ÉS AZ ÜT IF.TÜSÄG? Szívesen olvasom az Oj Ifjúságot. De hogyan vannak ezzel mások? Belányl Agnesnak. aki nemcsak Iskolatársam, hanem osztálytársam Is, nincs mindig Ideje átolvasni a lapot, de ha valamelyik Iskoláról írnak, azt azért nem mellőzi, És a Veronikát sem, bár nem mindig elégedett vele: — A levelek írói jobban meggondolhatnák, hogy mit Írnak — niondla bizonyításképpen. — Mit szeretnél olvasni az Oj Ifjúságban — kérdem ezért tőle. Megdöbbentően kevés az. amit a fiataljaink a művészetekről, például a festészetről, a szobrászatról és a zenéről tudnak. Jó lenne egy-egy Ilyen jellegű sorozat Is a lapban. Biztosan szívesen olvasnának a művészekről a fiatalok. A harmadikos Farkas György a sportrovatot kedveli. Nem csoda, maga Is sportolO... — Azért szeretem ezt a rovatot — mondja —, mert elvezet a világ legkiválóbb sportolóinak az otthonába, megismertet az eredményeikkel, terveikkel. — Csak a sportot olvasod? — Nem. dehogy...I Szeretem a fiatalokról, problémáikról szóló írásokat. — Mit szeretnél olvasni a lapban? — Az 1974-es labdarúgó-világbajnokság nagy egyéniségéről, Johan Cruyftról olvadnék szívesen, a hazaiak közül .pedig az AC Nltra egyik kiváló fátékosáról. Takács Bandiról is szeretnék valamit látni a lapban. Plndes Kamilla kedveli az Én Iskolám című sorozatot, mert érdekli a többi Iskola és a diákok élete. — összevetem, mérlegelem — mondja —, vajon ki áll jobban, ml vagy ők. — A lapot egyébként azért kedveli, mert érdeklik őt a nagyvilág eseményei, szívesen ismerkedik korunk Ifjúságénak problémáival, az Irodalommal, a művészet maradandó alkotásaival. Magam is csatlakozom a véleményéhez. Zsidik László, IV. F.
