Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-28 / 5. szám
2 U| Hála a tévének, saját sssmflnkkel is láthatjuk azt a spontán meleg fogadtatást, amelyben a Busák elvtárs vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség Bulgáriában részesült. Már a szófiai fogadtatás is nagy arányú barátsági tüntetésre emlékeztetett. A legnagyobb körutakon a város lakúinak tfzezrei üdvözölték lebegd zászlókkal, virágokkal, hangos éljen-kiáltásokkal hazánk küldöttségének tagjait, szinte így látszott, hogy egész Szófia felsorakozott az utcákon. Todor Zsivkov és Gustáv Husák elvtársak hatalmas fényképei mellett, Klement Gottwald portréja emelkedett a fejek fölé, mert Bulgária népe nem feledte el, hogy Gott- wald elvtárs írta alá 1948 áprilisában a csehszlovák—bolgár barátsági együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést Prágában; s ez a szerződés jelentette a két ország sokoldalú kapcsolatait, s együttműködése fejlődésének kezdetét. A fogadtatásból valóban levonható az a tanulság, hogy a bolgár nép a csehszlovák dolgozók barátja, és eltökélt szándéka tovább erősíteni a hagyományos kapcsolatokat, mélyíteni a két ország sokoldalú együttműködését. Szófián kívül a csehszlovák kUl döttség látogatást tett Piaven kerületi székhelyen is. Itt meglátogatták a Koszta Zlatevröl elnevezett agráripari komplexumot. Ez az agrár-ipari komplexum cukor-, tej- és hústermelésre szakosítja munkáját. A modem nagyüzemi gazdálkodás egyik kifejező példája ez az üzem. A küldöttség ellátogatott a Nikola Vapcarov gépgyárba is, amely víziturbínákat gyárt és csehszlovák vállalatokkal is szorosan együttműködik. Vállalataink e- gyüttműködése a KGST-n belül igen széles körű, és erről a küldöttség tagja, Lubomfr Strougal kormányelnök részletesen szólt a plaveni dolgozók nagygyűlésén: „Együttműködésünket különféle területeken, a kultúrában, az egészségügyben, az idegenforgalomban és további területe ken is mindkét fél javára fejlesztik, emellett az egyik döntő fontosságú terület a gazdasági-tndományos e- gyüttniúködés. - - - Csehszlovákia és a Bolgár Népköztársaság hozzálátott a szocialista gazdasági integráció megvalósításához. A gépiparban, amelynek fontossága kölcsönös gazdasági kapcsolatainkban állandóan fokozódik, már 11 szerződést és egyezményt írtunk alá a termelési kooperálásról és szakost tásról. Egyikük az a teherautó-gyártási megállapodás, amelyet a jablo- neci LIAZ és a sumeni MADARA U zom kötött. Ez az együttműködés kétoldalúan előnyös, és más ágakban is további lehetőségeket mutat. Jelenleg együttesen vitatjuk meg a távlati jellegű együttműködés egyes kérdéseit. Közéjük tartozik főként az energetikai berendezések, konkrétan víziturbinák gyártásában való kooperáció lehetősége. Üzemük — mondot ta Strougal elvtárs — nagyvonalúan tervezi jelenlegi termelési kapacitás bővítését, és felajánlotta nekünk az e téren való kooperáció lehetőségét Ez érdekel minket, és úgy véljük, hogy lehetséges és hasznos, hogy a két partner anyagi, műszaki és kapacitásbeli lehető'ségeivel összhangban fejlessze ezt az együttműködést. Am a sok jú eredmény és pozitívum ellenére országainknak még sok tartalékuk van, kölcsönös együttmű ködösükben és a következő időszak ban együttesen fogunk törekedni e zeknek kihasználására.“ A csehszlovák párt- és kormány- küldöttség igen nagyra értékeli a bolgár nép három évtizedes áldoza tos munkáját, és azt a szerepét, a melyet a szocialista közösség állami politikai és gazdasági súlyának, tekintélyének növekedése közben be tölt. Országaink vezetői külpolitikai vonatkozásban nagyra értékelték a Szovjetunió kitartó békotörokvését, és ezt országaink is teljes mértékben támogatják. HETED Cyengédek és szelídek. Erősek és védők. Simogatók és fájdalmat csillapítók. Kérgesek és repedezettek. A kedves kezei, az anyák kezei. Mindenekfölött azonban — dolgozó kezek. Riportunkban olyan asz- szonyokról írunk, akik éneket érdemelnek munkájukért. chudAnik mAria kezei — Itt dolgozni kell. A beszédnek csak akkor van értelme, ha közben a kezek serénykednek. Ezt Itt minden asszony tudja. A munka igényességét és a keiesett lehetőségeket tartva szem előtt, vállalatunkban vannak előnyösebb munkahelyek, de rosszabbak Is. Tény, hogy az 545-ös műhelyből csak egy van. Az itt do'lgozó asszonyok azon nal megérzik ki az, aki dolgozni Jön közéjük. Szalag mellett dolgoznak mindnyájan. Ismerniük kell a négy szalagon történő munkafolyamatok mindegyikéit. A szerelést, az ellenöraést, mindent, hogy ha a szükség ügy kívánja, társuk helyett Is beláthassanak. Ez csak látszatra kömnyű mun ka. A szalagon éppen egy négycsöves „vanytcska“ szerelése folyik. A munka az egyik szalag elején kezdődik, egy teljesen üres pléh táblával. Vagy száz kézen keresztülmegy, míg égőnek nevezhetjük, Itt tartócsavaro’kat erősítenek rá, amo-tt alátéteket és legvégül a négy 40 wattos neoncsövet. Ezután az égő világíthat. Csarnokokban, gyárak folyosóján, üzleíek- ban. Mellettem gépek szuszognak, kattognajK. Figyelem a lányok merev testtartását, a lassan vonuló gépsorokat és a ládákat, amelyekben másodperoenkónt fogynak ’ vagy gyarapodnak a félig kész munkadarabok. Minden félneórt- hetetlenül tudomásomra hozza, hogy a munka itt mtndenkiitöl fe[anosó Katalin gyeimet kíván. Aki elmarad, feltartja a többit, növeli a selejtet, kárt okoz. Senki sem lazíthat. Még az sem, akit — ha akad I- lyen — a pénz nem Ä?dek»l. Mert becsület Is van a világon. — Nálunk az állomáson Is Ilyen neonégök világítanak — mondja Chudánik Mária, a műhely mestere, aki maga Is a szailagnál kezdte. Húsz éve az Elektrosvlt alkalmazottja, ismeri a műhely minden titkát. — Szinte évenként megismétlődik a decemberi hajrázás. Tudom, hogy ez más vállalatoknál Is így van. A ml műhelyünk a terven kívül még kapott egy sürgős feladatot. Az asszonyoknak túlórázniuk kellett szombaton, vasárnap és még éjjel Is dolgoztak. Minden haragos vagy düihös szó nélkül vállalták a feladatot. Ilyenkor mutatkozik meg leginkább a bri- gádszellem, az egy közösséghez való tartozás. LÁTOGATÁS AZ ELEKTROSVITBEN ÉNEK A NŐI KEZEKRŐL JOZAF ANNA KEZEI Jozaf Anna az 545-ös egyik harminchat tagú Ifjúsági brigádjának a vezetője. Kislány még maga is, félénk tekintetű, minden szót hűzni kell belőle. A brigádban már hat férjezett asszony van, közülük ketten szülési szabadságon vannak. A többiek 17—19 évesek. — Felelősséggel Jár a brlgádve- zetöl poszt? — Azzal, mint minden vezetői megbízatás. Nálunk azonban megoszlik a felelősség. Közösen irányítjuk a brigádot, közösen oldunk meg minden feladatot, és együtt gondolkodunk azon, ml is az, ami még hiányzik brigádunk életéből. — Es ml az? — Hát — és itt nagyot sóhajt — nem kevés. De gondoljon csak bele: nehéz összehozni harminc nőt, ha azok kőt műszakban dolgoznak. Ezenkívül a lányok többsége bejáré., a munkaidő letelte után sietnek a vonatra, autóbuszra. Ennek ellenére sokat beszélgetünk egymás problémátről, recepteket, kézlmunkamlntákat cse rélünk... A jelenlegi körülmények között nagyon nehéz nyélbe ütni komolyabb vállalkozást. Eddig a két kezünkkel bizonyítottunk a legtöbbet. Dolgozni tudunk, a munkában bárkivel ’versenyre ke- lünik. A műhelyben az asszonyoknak kiabáilniuk kell, hogy megértsék egymás hangját — suttogás nem létezik. — Itt mindig ekkora a zaj? — A gépek csak akkor állnalk le, ha hazamegyünk. Közben egy szállító kiskocsi is ránk dudál. A terembón nagy a sürgés-forgás, a kocsik vezetöinék megvannak a külön, maguk Irta sajátos közlekedési szabályaik, éppen ezért az idegenek csaik e- bédszünetben mozoghatnak itt biztonsággal. — Meddig tartott, míg megszokták ezt a nagyvárosi forgalomnak is beillő sürgést-forgást? — Tailán egy naptg sem. I- lyennek ismertük meg a műhelyt. A fiák, a kocsik vezetői rendesek, habár sokszor megijesztették már a figyelmetlen vagy az elgondolkodott leányokat, természetesen csak tréfából. JANCSÚ KATALIN KEZEI Jancsö Katalin 17 éves, másfél éve dolgozik az Elektrosvitben. — Ilyennek képzelte a munkahelyét? — Valamivel rosszabbnak. — Ml lepte meg kellemesen? — A kollektíva. Az idősebbek, ha munkájukról beszélnek, akkor abban az Intrikának rendszerint nagy szerepe van. Én szerencsére csak a szót Ismerem, a valóságban még nem találkoztam áskálö dással. — Hánykor kel? — Reggel négykor. Kolárovóről (Gátáról) járok az Blektrosvltbe. — Másfél éve dolgozik Itt, mW tud a vállalatról? — Nem sokat, pedig többször gondoltam arra, hogy bejárom ezt a pár hektáros területet, hogy elképzelésem legyen legalább a gyár nagyságáról. Tudja, hogy vannak itt olyan épületek is, a- melyeket még Bafa bácsi építtetett? — Most már tudom, de az E- lektrosvltet elsősorban a hűtőszekrényei és az égői tették ismertté. — Persze, de azt már kevesebben tudják, hogy például az égőkhöz szükséges minden alkatrész — a kondenzátorokon és a vezetőkön kívül — 1« a gyárban készül... SALGD ERZSEBET KEZEI Az Elektrosvlt női és férfi alkalmazottainak aránya körülbelül egy az egyhez. Ez az arányszám visszatükröződik a vállalat szó ciálpolitlkai gondoskodásában is. Az Eleektrosvltnek két bölcsödé je és egy óvodája van — sajnos mindez nem elég. Vagy harminc kérvény maradt elintézetlenül. La Salgó Erzsébet kásokat Is építenek, nem is keveset, de Itt, ahol az alkalmazottak többsége fiatal, a sok te kevés. Salgó Erzsébet te az 545-ös műhely dolgozója. Kitanult esztergályos, a térje Is az Elektrosvitben dolgozik, sofőr. Reggel háromnegyed ötkor kelnek, de megtörténik, hogy térje a másik műszakban dolgozik. Salgőné csak egy műszakban dolgozik, ugyanis azokat az asszonyokat, akiknek a gyerekei óvodába vagy bölcsödébe járnak, csak a reggeli műszakba osztották be. öt két gyerek várja otthon: a hétéves Markéta és a hatéves Sándor. Nyolc éve doilgo- zlk az Elektrosvitben, naponta megteszi az utat a Dvory nad 2ítavou-1 (udvamokl) családi ház és a gyár között — A nők többsége állandóan dolgozik. Nyolc órát a munkahelyen, és otthon, ameddig munka van. Másnap aztán minden kezdődik élűiről. Csak a szabadságnapok hoznék egy kis változást. Taposómalom a dolgozó nők élete... — Az, a nők teszik azzá az l- gényekkel — mondják többen te egybehangzón. Sok asszony boldogtalan, ha véletlenül este kilencre elvégez minden házimunkát, és kénytelen leülni a tévé elé, mert már nincs több rongyos nadrág, nincs egy elmosattan csésze és a szónyeg te ragyog a tisztaságtól... — Nem szabad végletekbe esni — mondja Salgóné. — Az az ü- gyes asszony, akinek még magára Is futja az Idejéből. Elnézem öt, csinos, a haja gondozott, amit mond, nyugodtan mondja. Bizonyára az ügyes asz- szonyok közé tartozik... Égőkre, lámpákra minden háztartásban, munkahelyen szükség van, sőt hűtőszekrényre is. A Nővé Zémky-i Elektrosvlt gyártmányai úgyszölván minden iparágunkat éltetik. Az Elektrosvitat meg a dolgozói éltetik. Lányok és asz- szonyok, mind megannyi szorgos munkáskéz. A gondok, bajok ellenére, nagyon szeretnek itt dolgozni. Itt élni a nagy lehetőségek gyárában. Zácsek Erzsébet Zenit a mezőgazdaságban A SZISZ Nova Zámky-i járási bizottságán Marta LeckéSyovával, a Járás falusi és mezőgazdasági SZisZ-alapszervezateinek oktatójával a mezőgazdasági fiatalok munkaaktivitásárúl beszélgettünk. — Három csoportba osztható a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok munkaakttvitása. Első a fiatalok részvétele a Nem2»ti Front választási programjának megvalósításában, második: az aratási és őszi betakarítási munkákban való segédkezés, és végül, de nem utolsósorban a fiatalok kezdemé nyezöek saját tevékenységünk fel tételeinek javításában is. Ez főleg az Ifjúsági klubok és a fiatalok szórakozását szolgáló különféle é pületek felépítésénél, tatarozásánál nyilvánult meg. — Az iparban a Zenit mozgalom szinte természetes táptalajra talált. Azért természetesre, mert a gyárak, vállalatok, üzemek munkakörülményei másak, mint a mezőgazdaságéi. De ha jál tudom, a Nővé Zámky-1 járás néhány mezőgazdasági SZISZ-alapszervezata bekapcsolódott ebbe a mozgalomba. — Így igaz. A múlt évben két érdekes vetélkedőt bonyolítottunk le: a fiatal fejők vetélkedőjét, és a traktorosok ügyességi versenyét. A fejők versenyében Helena Navrátllová, a Hűli Efsz fejőnője lett az első. A szlovákiai vetélkedőn a második helyen végzett. — Az idén bizonyára több szakmában is rendeznek vetélkedőt. — Az említett kategőrtákon kívül szeretnénk megrendezni a mezőgazdasági gépjavítók vetélkedőjét is. A Járási forduló megszervezését a Dvor nad Zltavou-1 (ud- vardl) SZISZ-szervezet vállalta magára. — Beszélgetésünk folyamán em- litette, hogy a járás szövetkezeteiben, mezőgazdasági üzemeiben e- gyetlen ifjúsági kollektíva sem dolgozik. Mtórt? — Ahol megvannak a teltételeik egy ilyen kollketíva megalakítására, ott a fiatalokból hiányzik a kezdeményezés. Sok helyütt nem tudják, hogyan te kell kinéznie egy Ifjúsági kollektívának. — Ettől függetlenül azonban a fiatalok mnnkáje még eredményes lehet. Érhetnek el sikereket, nemcsak a termelésben, hanem kultűrtevékenységükkel falujuk la kosságánál is. — Sajnos, számos faluban ezzel a tevékenységgel te baj van A kameníni (kéméndlj. tvrdoSov- cel (tardoskeddí), komjaticei (komjátl) alapszervezeteknek pél dául saját klubjuk vagy klubhelyiségük van. Mégis kevfe az, amit fel tudnak mutatni,. Beszélgetett: Zácsak Erzsébet