Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 5. szám

2 U| Hála a tévének, saját sssmflnkkel is láthatjuk azt a spontán meleg fo­gadtatást, amelyben a Busák elvtárs vezette csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség Bulgáriában része­sült. Már a szófiai fogadtatás is nagy arányú barátsági tüntetésre emlékez­tetett. A legnagyobb körutakon a vá­ros lakúinak tfzezrei üdvözölték le­begd zászlókkal, virágokkal, hangos éljen-kiáltásokkal hazánk küldöttsé­gének tagjait, szinte így látszott, hogy egész Szófia felsorakozott az utcákon. Todor Zsivkov és Gustáv Husák elvtársak hatalmas fényképei mellett, Klement Gottwald portréja emelkedett a fejek fölé, mert Bulgá­ria népe nem feledte el, hogy Gott- wald elvtárs írta alá 1948 áprilisá­ban a csehszlovák—bolgár barátsági együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést Prágában; s ez a szerződés jelentette a két ország sok­oldalú kapcsolatait, s együttműködé­se fejlődésének kezdetét. A fogadta­tásból valóban levonható az a tanul­ság, hogy a bolgár nép a csehszlo­vák dolgozók barátja, és eltökélt szándéka tovább erősíteni a hagyo­mányos kapcsolatokat, mélyíteni a két ország sokoldalú együttműködé­sét. Szófián kívül a csehszlovák kUl döttség látogatást tett Piaven kerü­leti székhelyen is. Itt meglátogatták a Koszta Zlatevröl elnevezett agrár­ipari komplexumot. Ez az agrár-ipari komplexum cukor-, tej- és hústerme­lésre szakosítja munkáját. A modem nagyüzemi gazdálkodás egyik kifeje­ző példája ez az üzem. A küldöttség ellátogatott a Nikola Vapcarov gép­gyárba is, amely víziturbínákat gyárt és csehszlovák vállalatokkal is szo­rosan együttműködik. Vállalataink e- gyüttműködése a KGST-n belül igen széles körű, és erről a küldöttség tagja, Lubomfr Strougal kormányel­nök részletesen szólt a plaveni dol­gozók nagygyűlésén: „Együttműködé­sünket különféle területeken, a kul­túrában, az egészségügyben, az ide­genforgalomban és további területe ken is mindkét fél javára fejlesztik, emellett az egyik döntő fontosságú terület a gazdasági-tndományos e- gyüttniúködés. - - - ­Csehszlovákia és a Bolgár Népköz­társaság hozzálátott a szocialista gaz­dasági integráció megvalósításához. A gépiparban, amelynek fontossága kölcsönös gazdasági kapcsolataink­ban állandóan fokozódik, már 11 szerződést és egyezményt írtunk alá a termelési kooperálásról és szakost tásról. Egyikük az a teherautó-gyár­tási megállapodás, amelyet a jablo- neci LIAZ és a sumeni MADARA U zom kötött. Ez az együttműködés kétoldalúan előnyös, és más ágakban is további lehetőségeket mutat. Jelenleg együttesen vitatjuk meg a távlati jellegű együttműködés egyes kérdéseit. Közéjük tartozik főként az energetikai berendezések, konkrétan víziturbinák gyártásában való koope­ráció lehetősége. Üzemük — mondot ta Strougal elvtárs — nagyvonalúan tervezi jelenlegi termelési kapacitás bővítését, és felajánlotta nekünk az e téren való kooperáció lehetőségét Ez érdekel minket, és úgy véljük, hogy lehetséges és hasznos, hogy a két partner anyagi, műszaki és kapa­citásbeli lehető'ségeivel összhangban fejlessze ezt az együttműködést. Am a sok jú eredmény és pozití­vum ellenére országainknak még sok tartalékuk van, kölcsönös együttmű ködösükben és a következő időszak ban együttesen fogunk törekedni e zeknek kihasználására.“ A csehszlovák párt- és kormány- küldöttség igen nagyra értékeli a bolgár nép három évtizedes áldoza tos munkáját, és azt a szerepét, a melyet a szocialista közösség állami politikai és gazdasági súlyának, te­kintélyének növekedése közben be tölt. Országaink vezetői külpolitikai vonatkozásban nagyra értékelték a Szovjetunió kitartó békotörokvését, és ezt országaink is teljes mértékben támogatják. HETED Cyengédek és szelídek. Erősek és védők. Simogatók és fájdalmat csillapítók. Kérgesek és repedezettek. A kedves kezei, az anyák kezei. Mindenekfölött azon­ban — dolgozó kezek. Riportunkban olyan asz- szonyokról írunk, akik éne­ket érdemelnek munkájuk­ért. chudAnik mAria kezei — Itt dolgozni kell. A beszéd­nek csak akkor van értelme, ha közben a kezek serénykednek. Ezt Itt minden asszony tudja. A mun­ka igényességét és a keiesett le­hetőségeket tartva szem előtt, vál­lalatunkban vannak előnyösebb munkahelyek, de rosszabbak Is. Tény, hogy az 545-ös műhelyből csak egy van. Az itt do'lgozó asszonyok azon nal megérzik ki az, aki dolgozni Jön közéjük. Szalag mellett dol­goznak mindnyájan. Ismerniük kell a négy szalagon történő mun­kafolyamatok mindegyikéit. A sze­relést, az ellenöraést, mindent, hogy ha a szükség ügy kívánja, társuk helyett Is beláthassanak. Ez csak látszatra kömnyű mun ka. A szalagon éppen egy négycsö­ves „vanytcska“ szerelése folyik. A munka az egyik szalag elején kezdődik, egy teljesen üres pléh táblával. Vagy száz kézen keresz­tülmegy, míg égőnek nevezhet­jük, Itt tartócsavaro’kat erősítenek rá, amo-tt alátéteket és legvégül a négy 40 wattos neoncsövet. Ez­után az égő világíthat. Csarnokok­ban, gyárak folyosóján, üzleíek- ban. Mellettem gépek szuszognak, kattognajK. Figyelem a lányok me­rev testtartását, a lassan vonuló gépsorokat és a ládákat, amelyek­ben másodperoenkónt fogynak ’ vagy gyarapodnak a félig kész munkadarabok. Minden félneórt- hetetlenül tudomásomra hozza, hogy a munka itt mtndenkiitöl fe­[anosó Katalin gyeimet kíván. Aki elmarad, fel­tartja a többit, növeli a selejtet, kárt okoz. Senki sem lazíthat. Még az sem, akit — ha akad I- lyen — a pénz nem Ä?dek»l. Mert becsület Is van a világon. — Nálunk az állomáson Is Ilyen neonégök világítanak — mondja Chudánik Mária, a műhely mes­tere, aki maga Is a szailagnál kezdte. Húsz éve az Elektrosvlt alkalmazottja, ismeri a műhely minden titkát. — Szinte évenként megismétlő­dik a decemberi hajrázás. Tudom, hogy ez más vállalatoknál Is így van. A ml műhelyünk a terven kívül még kapott egy sürgős fel­adatot. Az asszonyoknak túlóráz­niuk kellett szombaton, vasárnap és még éjjel Is dolgoztak. Minden haragos vagy düihös szó nélkül vállalták a feladatot. Ilyenkor mutatkozik meg leginkább a bri- gádszellem, az egy közösséghez való tartozás. LÁTOGATÁS AZ ELEKTROSVITBEN ÉNEK A NŐI KEZEKRŐL JOZAF ANNA KEZEI Jozaf Anna az 545-ös egyik har­minchat tagú Ifjúsági brigádjának a vezetője. Kislány még maga is, félénk tekintetű, minden szót hűzni kell belőle. A brigádban már hat férjezett asszony van, kö­zülük ketten szülési szabadságon vannak. A többiek 17—19 évesek. — Felelősséggel Jár a brlgádve- zetöl poszt? — Azzal, mint minden vezetői megbízatás. Nálunk azonban meg­oszlik a felelősség. Közösen irá­nyítjuk a brigádot, közösen ol­dunk meg minden feladatot, és együtt gondolkodunk azon, ml is az, ami még hiányzik brigádunk életéből. — Es ml az? — Hát — és itt nagyot sóhajt — nem kevés. De gondoljon csak bele: nehéz összehozni harminc nőt, ha azok kőt műszakban dol­goznak. Ezenkívül a lányok több­sége bejáré., a munkaidő letelte után sietnek a vonatra, autóbusz­ra. Ennek ellenére sokat beszél­getünk egymás problémátről, re­cepteket, kézlmunkamlntákat cse rélünk... A jelenlegi körülmények között nagyon nehéz nyélbe ütni komolyabb vállalkozást. Eddig a két kezünkkel bizonyítottunk a legtöbbet. Dolgozni tudunk, a munkában bárkivel ’versenyre ke- lünik. A műhelyben az asszonyoknak kiabáilniuk kell, hogy megértsék egymás hangját — suttogás nem létezik. — Itt mindig ekkora a zaj? — A gépek csak akkor állnalk le, ha hazamegyünk. Közben egy szállító kiskocsi is ránk dudál. A terembón nagy a sürgés-forgás, a kocsik vezetöinék megvannak a külön, maguk Irta sajátos közlekedési szabályaik, éppen ezért az idegenek csaik e- bédszünetben mozoghatnak itt biz­tonsággal. — Meddig tartott, míg megszok­ták ezt a nagyvárosi forgalomnak is beillő sürgést-forgást? — Tailán egy naptg sem. I- lyennek ismertük meg a műhelyt. A fiák, a kocsik vezetői rende­sek, habár sokszor megijesztették már a figyelmetlen vagy az el­gondolkodott leányokat, természe­tesen csak tréfából. JANCSÚ KATALIN KEZEI Jancsö Katalin 17 éves, másfél éve dolgozik az Elektrosvitben. — Ilyennek képzelte a munka­helyét? — Valamivel rosszabbnak. — Ml lepte meg kellemesen? — A kollektíva. Az idősebbek, ha munkájukról beszélnek, akkor abban az Intrikának rendszerint nagy szerepe van. Én szerencsére csak a szót Ismerem, a valóság­ban még nem találkoztam áskálö dással. — Hánykor kel? — Reggel négykor. Kolárovóről (Gátáról) járok az Blektrosvltbe. — Másfél éve dolgozik Itt, mW tud a vállalatról? — Nem sokat, pedig többször gondoltam arra, hogy bejárom ezt a pár hektáros területet, hogy elképzelésem legyen legalább a gyár nagyságáról. Tudja, hogy vannak itt olyan épületek is, a- melyeket még Bafa bácsi építte­tett? — Most már tudom, de az E- lektrosvltet elsősorban a hűtő­szekrényei és az égői tették is­mertté. — Persze, de azt már keveseb­ben tudják, hogy például az é­gőkhöz szükséges minden alkat­rész — a kondenzátorokon és a vezetőkön kívül — 1« a gyárban készül... SALGD ERZSEBET KEZEI Az Elektrosvlt női és férfi al­kalmazottainak aránya körülbelül egy az egyhez. Ez az arányszám visszatükröződik a vállalat szó ciálpolitlkai gondoskodásában is. Az Eleektrosvltnek két bölcsödé je és egy óvodája van — sajnos mindez nem elég. Vagy harminc kérvény maradt elintézetlenül. La Salgó Erzsébet kásokat Is építenek, nem is keve­set, de Itt, ahol az alkalmazottak többsége fiatal, a sok te kevés. Salgó Erzsébet te az 545-ös mű­hely dolgozója. Kitanult esztergá­lyos, a térje Is az Elektrosvitben dolgozik, sofőr. Reggel háromne­gyed ötkor kelnek, de megtörté­nik, hogy térje a másik műszak­ban dolgozik. Salgőné csak egy műszakban dolgozik, ugyanis azo­kat az asszonyokat, akiknek a gyerekei óvodába vagy bölcsödébe járnak, csak a reggeli műszakba osztották be. öt két gyerek várja otthon: a hétéves Markéta és a hatéves Sándor. Nyolc éve doilgo- zlk az Elektrosvitben, naponta megteszi az utat a Dvory nad 2ítavou-1 (udvamokl) családi ház és a gyár között — A nők többsége állandóan dolgozik. Nyolc órát a munkahe­lyen, és otthon, ameddig munka van. Másnap aztán minden kezdő­dik élűiről. Csak a szabadságna­pok hoznék egy kis változást. Ta­posómalom a dolgozó nők élete... — Az, a nők teszik azzá az l- gényekkel — mondják többen te egybehangzón. Sok asszony boldogtalan, ha vé­letlenül este kilencre elvégez minden házimunkát, és kénytelen leülni a tévé elé, mert már nincs több rongyos nadrág, nincs egy elmosattan csésze és a szónyeg te ragyog a tisztaságtól... — Nem szabad végletekbe esni — mondja Salgóné. — Az az ü- gyes asszony, akinek még magára Is futja az Idejéből. Elnézem öt, csinos, a haja gon­dozott, amit mond, nyugodtan mondja. Bizonyára az ügyes asz- szonyok közé tartozik... Égőkre, lámpákra minden ház­tartásban, munkahelyen szükség van, sőt hűtőszekrényre is. A Nő­vé Zémky-i Elektrosvlt gyártmá­nyai úgyszölván minden iparágun­kat éltetik. Az Elektrosvitat meg a dolgozói éltetik. Lányok és asz- szonyok, mind megannyi szorgos munkáskéz. A gondok, bajok elle­nére, nagyon szeretnek itt dolgoz­ni. Itt élni a nagy lehetőségek gyá­rában. Zácsek Erzsébet Zenit a mezőgazdaságban A SZISZ Nova Zámky-i járási bizottságán Marta LeckéSyovával, a Járás falusi és mezőgazdasági SZisZ-alapszervezateinek oktató­jával a mezőgazdasági fiatalok munkaaktivitásárúl beszélgettünk. — Három csoportba osztható a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok munkaakttvitása. Első a fiatalok részvétele a Nem2»ti Front vá­lasztási programjának megvalósí­tásában, második: az aratási és őszi betakarítási munkákban való segédkezés, és végül, de nem u­tolsósorban a fiatalok kezdemé nyezöek saját tevékenységünk fel tételeinek javításában is. Ez főleg az Ifjúsági klubok és a fiatalok szórakozását szolgáló különféle é pületek felépítésénél, tatarozásá­nál nyilvánult meg. — Az iparban a Zenit mozga­lom szinte természetes táptalajra talált. Azért természetesre, mert a gyárak, vállalatok, üzemek mun­kakörülményei másak, mint a me­zőgazdaságéi. De ha jál tudom, a Nővé Zámky-1 járás néhány mező­gazdasági SZISZ-alapszervezata be­kapcsolódott ebbe a mozgalomba. — Így igaz. A múlt évben két érdekes vetélkedőt bonyolítottunk le: a fiatal fejők vetélkedőjét, és a traktorosok ügyességi verse­nyét. A fejők versenyében Helena Navrátllová, a Hűli Efsz fejőnője lett az első. A szlovákiai vetélke­dőn a második helyen végzett. — Az idén bizonyára több szak­mában is rendeznek vetélkedőt. — Az említett kategőrtákon kí­vül szeretnénk megrendezni a me­zőgazdasági gépjavítók vetélkedő­jét is. A Járási forduló megszerve­zését a Dvor nad Zltavou-1 (ud- vardl) SZISZ-szervezet vállalta magára. — Beszélgetésünk folyamán em- litette, hogy a járás szövetkezetei­ben, mezőgazdasági üzemeiben e- gyetlen ifjúsági kollektíva sem dolgozik. Mtórt? — Ahol megvannak a teltétele­ik egy ilyen kollketíva megalakí­tására, ott a fiatalokból hiányzik a kezdeményezés. Sok helyütt nem tudják, hogyan te kell kinéz­nie egy Ifjúsági kollektívának. — Ettől függetlenül azonban a fiatalok mnnkáje még eredményes lehet. Érhetnek el sikereket, nemcsak a termelésben, hanem kultűrtevékenységükkel falujuk la kosságánál is. — Sajnos, számos faluban ez­zel a tevékenységgel te baj van A kameníni (kéméndlj. tvrdoSov- cel (tardoskeddí), komjaticei (komjátl) alapszervezeteknek pél dául saját klubjuk vagy klubhelyi­ségük van. Mégis kevfe az, amit fel tudnak mutatni,. Beszélgetett: Zácsak Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents