Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

\ KÖNYV vagy TElEVlZIÖ? A teVerfzió elterjedésével egyre gyakrabban merül fel ez a kérdés. Ter­mészetesen a mindennapi élet vitái nem mutatnak reális képet. Ezen a téren feltétlenül szociológiai kutatásokra van szükség. Az utóbbi évtized­ben különösen széles körben bontakoztak ki ilyen kutatások Észtország­ban. Ez a tény határozta meg a moszkvai ..Lityeraturnoje obozrényije“ című folyóirat tudósítójának, Andrej Vozmityelnek az átlcélját. Ogy tekint­hetjük, hogy mindazok a változások, melyek ennek a köztársaságnak a kulturális életében végbemennek, bizonyos fokig a szovjet társadalom a- gészére is jellemzóek. A TÖBBSÉG A KÖNYVRE SZAVAZ A kérdőíveken ,,.A művészet az ön életében“ témakörben a megkérdezet­tek mindegyike kijelentette, hogy az elmúlt 4-5 évhez viszonyítva ritkáb­ban jár moziba, és gyakrabban nézi a televíziót. Az észt rádió szooioló- glal csoportjának adatai szerint azon­ban a rádlóközvetftések hangatótnak számában lényeges változás nincs. A televízió „támadását“ kiállta a szín­ház és la szépirodalom Is. A felmérés során kiderült az Is. hogy Észtország lakosságának 63 szá­zaléka saját könyvtárral rendelkezik, melyben szinte mindenütt vezet a szépirodalom: a lakosság 40 száza­léka veszi Igénybe a közkönyvtárakat — a könyvtári olvasók száma az u tóbbt tíz évben megkétszereződött. Hogy Észtország lakosságának szel leml igényrend szelében vezető he lyot foglal el a szépirodalmi művek olvasása, ezt bizonyítják a követke­ző kérdésre ado-tt válaszok: ,,Mivel foglalkozna a legszívesebben, ha na ponta a Jelenleginél két órával több szabad Ideje volna?“ A köztársaság felnőtt lakosságának 31 százaléka a könyv mellett töltené el az Idejét, pontosabban — szépirodalom olvasá­sával. Ez volt tehát első Ismeretségünk ez észt olvasóval. Már tudjuk, hogy szenvedélyes „könyvfaló“. Folytassuk az Ismerkedést OLVASÓ — TÉVÉNÉZŐ A szépirodalom Iránt megnyílvánu- Jó általános és tartós érdeklődésén, a kiadványok példányszámának növe­kedésén kívül változás észlelhető az olvasói érdeklődés terén is. A köztársaság lakosságának és a könyvtárak olvasóinak a .Milyen Iro­dalmi műfajokat helyez előtérbe fol­vas a legszívesebben)?“ kérdésre a dott válaszai megmutatják, hogy az olvasó egyre Inkább vonzódik az o- lyan műfajokhoz, mint az útleírások. a tudományos-lsmeretíerje®ztő Iroda­lom, a tudományos-fantasztikus mü­vek. a dokumentum-elbeszélés, a visszaemlékezés. A köztársaságban végzett felmérés adata! alapján j-oggatl állíthatjuk, hogy az olvasói Igény szerkezetében beállt változások bizonyos mérték­ben. összefüggnek az új — a művelt igényes, ítéleteiben önálló olvasó megjelenésével; raegfígv'« léseink szempontjából a legfontosabb ténye­ző — a művelt olva-ső. De hogyan le­het valaki azzá? Ehhez sokban hozzájárul az észt televízió. Magas a kulturálils szlnvo nala, ..klalSikítja a művészetet értő és a szépet élvezni tudó közönsé get.“ .A képernyő híveinek körében Észt­országban nagyon népszerű műsor a ..Lapok az írók asztaláról“ és „A Szovjetunió népeinek költészete.“ Itt mindenről elsőként értesül az érdek­lődő. Az adásban elhangzanak rész­letek még meg nem jelent könyvek bői, s a szerzőik beszélnek terveik­ről, a nézők olyan verssorokat hal­lanak, melyeket a napokban fordítot­tak !c észt nyelvre... Az Információk széles köre meg a nézők Izléséne'k effektiv fejlődése — ez az a feladat, melyet meg kell oldaniuk az Irodal­mi adások szerkesztőinek. Észtországban az irodelom népsze rűsítése nem csupán a televízión ke resztül történik. Minden vasárnap negyven perces rádióadást Is szen­telnek az új könyveknek. A „Szirp ja Vazar“ (Sarló és Kalapács) című újságban, az Észt SzooiaWsfa Szovjet Köztársaság művészeti szövetségeinek lapjában hagyománnyá vált a heti 1- rodalml szemle. Az Észt S21SZK író­szövetségének szervezésében csupán a két legutóbb! írókongresszus közti !- dőszakban 2316-szor tartottak előa­dásokat az írók a gyárakban, a főis­kolákon. az Iskolákban... Nagy vtssz­A TVORBA DÉRY TIBORRÓL A Prágában cseh nyelven meg­jelenő politikai, tudományos és kulturális hetilap, a TVORBA prog ramszerüen számon tartja a szo­cialista országok kiemelkedő mű­velődéstörténeti évfordulóit. Alig van például olyan jelentősebb ma­gyar vonatkozású jubileum, amely­ről megfeledkezne, egy-egy pillér­rel erősítve a kölcsönös megisme­rés hfdját. A közelmúlt egyik száméban a kivételes életművel rendelkező Dé- ry Tibor nyolcvanadik szUIetés- nepjérél olvashattunk tömör, de lényegre utaló megemlékezést. A cikk röviden vázolja az fré művészi útját az ezpresszinnizmus- tél és a szürrealizmustól napjaink modem realizmusáig. Regényei kö­zül kettőt emel ki, A befejezetlen mondatot ét a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról cfmüt. Ez utóbbival kapcsolatban a cikkíró |so) megjegyzi, hogy olyan új for­mai elemeket tartalmaz, amelye­ket inkább az Ifjabb írónamza- déktől várnánk el. Déry azonban mint „élő klasszikus“ is megma­radt fiatal írónak. Elbeszélő mű­vészetét a Proustéhoi, zárt szer­kezetű novelláit a Maupa.ssentél- hoz hasonlítja a cikk. A gondolatsor Lukács Gi^rgy húsz évvel ezelőtti megállapítá­sával Kérni; „Déry elég fiatal és fejlődőképes arra. hogy valódi tisztelói nocsak szeressék és be- c.süljék azt, amit addig alkotott, de követeléseket Is szegezzenek vele szembe: még magasabbra fej­lődésének követelését, aminek konkrét körvnnalalt éppen eddigi életműve adja meg.“ (1) hangot váltanak lel Tafllnban az íróik Házában szervezett“ Irodalmi estek, melyeknek majd mlndegyUkét köpve- tltt a televízió. A találkozóik - csak eigy azon lehető­ségek közül,melyedckeilaz Iskola élez tíjúség aktív Irodalmi érdeklődé­sének fejlesztése érdekében. Hisz a mai diák — egyt^ tévénéző Is. Ép­pen ezt a problémát vitatta meg nem­régen Tartuban egy tudományos mód­szertant konferencia a színház- és rilmmüvésaetnek az Irodalom kere­tein belül és annak alapján történő oktatásáról. A konferencia szervezői­nek véleménye szerint az iskola ma olyan helyzetben van, meHyben ne­hezebb az ifjúságot irányítani a bel­ső világ esztéttkat hatásának kalei­doszkópjában, amit Időnként az élet­be zúdítanak a tmegkomunlkácló sszközel. A felnövekvő nemzedék­nek a szép szférájához való módsze­res közeliíé.séról van szó. A valóban művészi ízlés klalaikításáf hivatott segíteni a színház- és fHmművésze- H tantárgy,"^melynek terveit Ismer­tették és me.gvitatták a konferencia résztvevői. Jelenleg ezeket a tantár­gyakat fakultatív alapon tanítják a köztársaság sok Iskolájában. Az Irodalom tanítását színdarabok, tévéadások és filmek megtekintésével kiegészítve és az art követő vitával, referátumokkal, reecenzlók írásával bővíti az Iskola a tanulók esztétikai látókörét, beléjük oltja az önállő kri­tika és Irodalmi alkotás készségét. KÉPERNYŐTŐL A KÖNYVTARBA .Az észt szociológusok felkérték tíz városi és tizennyolc falust könyvtá­rat, jegyezzék fel 0. Lutsz művelnek kölcsönzését A televízió filmet készí­tett e népszerű észt író művészeté­ről. és érdekes volt megfigyelni, ho­gyan hatott az adás az író műveinek kölcsönzésére (összehasonlításkép­pen a közvetítés előtti és az azt kö­vető 10 napot flgye'lték megj. Kide­rült, hogy a második 10 nap alatt 0. Lutsz könyvelt a könyvtárakban más­félszer gyakrabban kérték ki. Még meglepőbbek azok az adatok, melyek a té^fllmek hatását mutat­ják a feldolgozás alapjául szolgáló művek kölcsönzésének mértékére Míg a Forsyte Saga tévéfllm bemu tatása előtti egész évben az egyik falusi könyvtárban Glasworthy regé nyét mindössze hét alkalommal vit­ték el, addig a közvetítést követő két hónap alatt 42 alkalommal Igényel­ték. Ezekben a hónapokban megnö­vekedett a kiváló angol Író más mű­veinek köilcsönzése Is. A felsorolt példák azt mutatják, hogy a tévénézés és a könyvtárak látogatottsága jwmcsak nem zárják ki egymást, hanem szoros összefüg­gésben vannak. Ezt a következtetést támasztják a- lá a közvéleménykutafás adatat is. A könyvtárakat gyakran látogató ol­vasók 53 százaléka állandóan nézi a tévéadásokat, köztük az Irodalmi mű­sorokat; a köinyvtárak nem rendsze­res látogatóinak mindössze 46 szá­zaléka. „A televízió csak olyan em­berek olvasást kedvét veszi el, akik so.sem rendelkeztek vele — mondja a szakember, Kalju Ója, akt 25 éves tapasztalattal rendelkezik. A szocialista társadalom szellemi és anyagi felvirágzásának alapján a személyiség sokoldalú fejlődése — ezt a célt szolgálja a tömegtájékoz­tatás minden eszköze a Szovjetunlő- ban. Ezért nem érvényes a „könyv vagy televízió“ alternatíva. A Szputnyikbót fnrdftatta; B. PETRÄK MÄRTA SZIKLAY LASZLO; SZOMSZÉDAINKRÓL OrvetideteMn gyarapodnak az Irodatlml kapcsolatokikail és köl- osőnhatésokikal foglalkozó kiadvá­nyok. NálVuink az utóbbi években két azlovék és két magyar nyelvű pubHikéoiió látott napvblAgot: Ru­dolf CbnMl: Ltteratitry v kontok- toch (1972) és Lfterérno vzfahy •loTomko-wadaTPké (1973) című könyvel, velamlint Varga Rózsa: Kérészé teát, ami összeköt (1971) és Csanda Sándor: Balassi Bálint költészete é* a közép-európai szláv reneszánsz stflus (1973) cí­mű műnkéi. Magyarországon Szlk- lay LdsZló Szomszédainktól című tanulmánykötete jelzi ezen a té­ren a legújabb állomást. Sztklay Lászlót nem kell külön bemutatnunk a csehszlovákiai ol­vasónak. A kelet-európai népek 1- rodalmának — mindenek előtt a szlovák Irodalomnak — köalstnert szaktekintélye. Itt elég, ha A szlo­vák irodalom története című, 1982-ben megjelent összefogJaló munkáját — akadémiai kiadványt — említem. A Szomszédaink­ról című tanul­mánykötet beveze­tőjében Szliklay László a kelet-eu­rópai történetírás néhány elvi prob­lémájával foglalko­zik. A terjedelmes tanulmány több olyan alapvető szemléleti kérdé.st tisztáz, amelyek érvényesítése nélkül a jövőben a- llgha lehet helyes Irányba terel­nünk az összehasonlító Irodalom­tudományt. Sztklay egyaránt elve­tt mind a hungarocentrlzmus egy­oldalúan torz nézőpontját, mind a szlávlzmus (a szlávközpontúság] kultuszának utóélését, mai vlssza- szlvárgását az Irodalomtörténeti szemléletbe. A szerző úgy tekint Közép-Eurőpára, mint irodalom- és művelődéstörténeti szempontból egy olyan „tágabb hazára“, amely­nek alaposabb megismerése vala­mennyi Itt éló nép közös érdeke. Közben arra a következtetésre jut (s ezt nemcsak a bevezető tanul­mányban szögezi le, hanem az e- gész könyvben Igazolja), hogy. „hasonló vagy sokszor teljesen a- zonos társadalmi-politikai fejlődés következtében az egyes korsza­kokban olyan hasonló irodalmi­művészeti jelenségeknek lehetünk tanúi, amelyek lényegesen külön­böznek Európa vagy a világ más zónáinak társadalmi-politikai, ille­tőleg művészi fejlődésétől.“ A kö- zépcurőpal kultúra sajátos arcula­tát, belső rokonságát, a közöset, a tipikusát keresi-kutatja tehát Sziklay László. Könyvében a szerző többek kö­zött kimutatja, hogy az egész XIX. század Kelet-Európájában a nemzetté válás legfőbb eszköze éppen az Irodalom; az író ekkor ..nemcsak művész, hanem egyben politikus Is.“ Az Irodalmi kölcsön­hatások vizsgálata során kutatja a műfajok politikai funkcióját, a tematika azonosságát vagy rokon­ságát, a sttluslrányok és kifejezési formák keveredését, a népiesség kérdését, a verses eptka klalaiku- lásl körülményeit, a Ural realiz­mus és a szimbolEzmus fellépését — hogy csak néhány témaikört •- meljok ki. Könyve első nagy fejezete a *•- nesránsztól a romantikáig, a má­sodik a századvégtől a „modern­ségig“ elemzi a fentebb emiUtelJt és egyéb területeket. Hozzászól a szlovák históriás ének kérdéséhez, a kelet-európai felvilágosodás esz­mei, Irodalmi é.s művészi lírányat- hoz; tárgyalja Thurzó György ud­varát mint a késői reneszánsz iro­dalmi és tudományos központját. Igen alapos és sok újat mondó a Jáii Kollár pesti magyar kapcsoila- talt felderítő és értékelő írás. A legterjedelmesebb s egyben a leg­szebb Is A népiosség néhány kö­zép- és kelet-enrópal nemzet ro- mantlkáIában című tanulmány; en­nek következtetése: „A közép- és kelet-európai romantikus népies­ségnek nemcsak a gyökerei közö­sek, hanem az egyez érdekelt né­pek társadalmi-politikai helyzete szerint mutatis mutandis rokon és hasonló a népiesség megannyi megnyilvánulása is.“ Mődszertanl- lag a legdlalefctlkusabban feldoil- gozott téma A szlovák trodaimi é- let a múlt század hatvanas-hetve­nes éveiben. Ezt is és a század- forduló szlovák Irodalmát Is jóval! differenciáltabban és árnyaltab­ban sikerült Szlklaynak megfajzol- nla, mint a már említett Irodalom­történetében. A Sienkiewicz — Jl- rásek — Gárdonyi összevetés. Il­letve történelmi regényeikben a romantika és a reellzmns azonos jegyeinek kimutatása azonban nem elég meggyőző. Remek portrékat olvashatunk viszont a Moderniz­mus és haladás a cseh Urában a két világháború között című tanul­mányban. mindenekelőtt S. K. Noumannról. Jiíf Wolkerről és Vf- tézslav Nezvalrél. Sziklay László kutatási eredmé­nyei nagyon értékesek. A szerzőt eddig Is úgy Ismertük, mint a szlovák Irodalom legtekintélye­sebb magyarországi szakértőjét és tudósát, ez a tanulmánykötet a- zonban arról Is meggyőzi az olva­sót, hogy Sziklay egyaránit ott­hon van a cseh, a lengyel és a délszláv Irodalomban Is. Az Iro­dalmi Jelenségek összefüggéseinek ezernyi szálát bogozza ki. A ha- sonló^gök és különbözőségek o- lyan roppant mennyiségét tárja fel, hogy ez önmagáljan Is csodálatra méltó. Ugyanakkor képes a jelen­ségeket nem statikusan, hanem fejlődésükben, köil csőn hatásuk fo­lyamatában és sokféle aspektus­ból vizsgálni, de úgy, hogy köz­ben egvldejüsé.eük vagy nem egy­azon időben való feltűnésük okai­ra is fényt dérit. Következtetései világosak, egyértelműek, határo­zottak és meggyőzőek. összehasonllthatő trodalomtudo- mányunik Igen alapos — a kelet- közép-európal népek közös ügyét szolgáló — könyvvel gazdagodott. TOLVA) BERTALAN msM IV. Mi van a FÓKUSZ fókuszában? Előző írásunkban már .utaltunk arra, hogy jarábikné Triichly Gab­riella Gergely József tanítványa volt a levlcel (lévai) Pedagógiai Iskolában. Oktató és tanítvány kapcsolata nem csupán pedagó­giai jellegű volt: elsősorban mű­vészi-szakmai. Utalnék Itt egy ma már kevésbé Ismert tényre; Ger­gely nem egy versét közölte az Irodalmi Szemle vagy pedig az 0) Ifjúság — Trúchly Gabi szin­tén költőnek késztllt: ö Is több verset publikált már. Trúchly Gabriella azonban az irodalmi színpadi mozgalomban találta meg azt a teret, ahol tehetségét, ké pességeit teljes mértékben kibon­takoztathatja... A levlcel (lévai) Pedagógiai Is­kola juhász GYULA Irodalmi Színpada 1970-ben szerepelt utol­jára a jókal napokon. Ebben uz évben érettségizett Trúchly Gab­riella. Egy év múlva, a Vili. jó kal-napokon már a Dunajská Stre da-l (dunasxerdahelyll járást Népművelési KBzpunt FÓKUSZ Iro dalmi Színpadának rendazéjnkéni mutatkozott be. A FÓKUSZ Trúchly kezdenié nyezésére |ött létre, eleinte több nyíre azok az óvónők voltak a tagjai, akik vele egvOtt érettsé giztek Ma állandó tagjai vannak a FÓKUSZNAK, művészeti szem pontból pedig önálló, iskolái te remid slllnsa. Az egyiittes blrto kában van mindazoknak a tulaj­donságoknak. amelyek a légin kább jellemzik az Irodalmi szín­padokat. A rendezőt és a technl kai munkatársakat Is számba vé­ve mindössze tíz tagja van a FO KUSZ-nak (ebből hét a szereplő, beleszámítva a rendezőt, aki szin­tén minden műsorban szerepel a színpadon, akárcsak az Ipolysági Vas OttéJ. Ez lényeges tényezó, mert a kis létszámú csoport könnyen „mozgösltható“, ennél­fogva évente több fellépést képes abszolválni, s Így a népművelés terén sokkal nagyobb tevékeny séget tud kifejteni, mint a nagy létszámú csoportok. A FOKUSZ nak a technikai kelléktára na gyen szerény, de a lehető leg célszerűbb. Színpadra csak olyan kellék kerül a FÓKUSZ műsorai ban, amire okvetlenül szükség van. laráblkné Trúchly Gábriel la eleve úgy rendezi a műso­rokat. hogy azok bármilyen kő rOlmények között előadhatók le­gyenek, akár a legkisebb falu legkisebb színpadán, vagy a szín pad nélküli helyiségekben Is. Legutóbbi ..Kiáltás“ c műsoruk ban csupán egy fényszórónak és egv vlllanyorgnnának volt lénye ges szerepe a szavalókon kívül. Nem véletlen, hogy a technika és az ember szereplése dialektikus egységben találkozott a szlnpa dón. Külön említést érdemelnek s hangpffektnsok. amelyeket ja- ráblk Imre keltet' a vlllanyorgn nán. Olyan exponált szerepük van a műsorban ezeknek a hang­hatásoknak, mint pl. Lucifernek Az ember tragédiájában. A néző már hajlamos azt képzelni, hogy agy négydlmenzlójű lény van Je­len a színpadon minduntalan a szereplők mellett. A ,.zenének“ (így) ebben a műsorban lényeg- bevágá ás pútolbatatlan szerepe van... A fOKUSZ több műsort tanul meg és ad aló egy-egy év (évad) folyamán. Mivel tudatos népmű­velőt tevékenységet végez az e gyüttes — Igyekszik folyton Idő szerű lenni. Ezért gyarapszik a repertoárja nagyobb ütemben, mint a többi Irodalmi színpadé. A FÓKUSZ műsorai hűsz-huszonöi percig tartanak, tömörek, de ál tatában nem keltenek esztétikai hiányérzetet a közönségben. Ez alatt a rövid Idő alatt (az adott témával kapcsolatban) az együt­tes Igyekszik mindig lényegeset mondani és maradéktalanul mű­vészi élményt nyújtani. jarábikné Trúchly Gabriella egy Idő óta a férlével, (aráblk Imré vei együtt vezeti a csoportot, sőt legújabban Tóth László kóltó Is hozzájuk ,,szegődött“ munkatárs ként... Elsősorban ez a három ember a biztosítéka annak, hogy az együttes következetesen végig lárja a maga ,,alapította“ Iskolát Ennek a stílusnak (Iskolának) az a leglényegesebb legye. hogy totális képet Igyekszik nyújtani minden színpadi szituációban. A kubista festők módjára; egytsar- re több síkban vetíti elénk at embert... A második számú bizto­síték az „öntudatos és kaltúrált“ szereplőgárda; s a harmadik a patronáló szerv: a Járási népmű velésl központ... A FÓKUSZ a Dunajská Streda-I (dunaszerdahelyl) Járás „bázise- gyUtlese“. Az a forrás, amelyben már Jelen van a Jövendő nagy folyama... Elsősorban ennek az együttesnek a működésén (nem­csak a fellépésein I múlik, hogy milyenné formálódik a Járás tro dalmi színpadi mozgalma, amely már most elég Jelentősnek tekint­hető. Pillanatnyilag kb. nyolc rendszeresen müködó együttest tart számon a Járást népművelési központ, de rajtuk kívül nem egy ..ösztönösen“ müködö együttes mu tatja be műsorát évről évre, de ezek a csoportok még nem ke rültek bele a mozgalom vérke ringésébe. A rendszeresen működő Iroda! ml színpadok közül elsősorban a CSEMAOOK és a SZISZ topnfníkyi (nyárasdi) helyi szervezetének SARLÓ Irodalmi színpada érdé ixie) figyelmet, amely már két íz­ben (1973-ban és 74 benJ szere pelt a (ókat napokon, egyelőre mérsékelt sikerrel. Minden biz toslték megvan viszont arra, hogv ez az együttes Is .feltornássza" magát az élvonalba. A másik fi gvelemre méltó csoport a Dnnaj ská Streda-t (dnnasznrdahelyll Magyar Tannyelvű Glmnázlnm Iro dalml színpada amelv már az I dén rangos eredményt ért el a CSEMADOK KB által meghirdetett országos Irodalmi színpadi pályá­zaton, Nagyon ígéretes fejlődés Jellemzi a Samorlnl (somarjai J, vrakuúl (várkonyil, falovöl (nagymegyorij és a lehnlcel (lé­gii irodalmi színpadot. Elsősor­ban akarat és Idé kérdése, hová fejlődnek, milyen színvonalat ér­nek el a lövőben ezek az együt­tesek. A bázisegyüttes (a FO­KUSZ) példája akár irányadó Is lehat — legalább Is a kezdeti Időkben... Tegyük hét fel újra a kérdést ml van a FÖKUSZ fókuszában'’ Mitől Ilyen beszédesek az ar«d- ményel? A tényezők közül töb­bet felsoroltunk ebben az írás­ban, de mind közül a legdöntőbb az (a következőkben majd más együttesek példájával Is bizo­nyltjuk), hogy a FÖKUSZ — át­érezve a hivatásszerű felelőssé­get — tndatos népművelői mun­kát végez... Kmeczké Mihály (Következik: A kultúra terme Int és fogyasztűil A Dunaj.ská Streda-i (dunas.«rdahniyil FÓKUSZ Irodalmi szín­pad a X.. jiihlleiimi (óka' nannknn 1973 ben A ..Dnhiilás a tiíliitriali-e“ c műsort MIrovIav Valók verseiből (arábikné Trách ly GabrioIIa szerkesztette és rendezte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents