Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-21 / 4. szám
A téma — Koiice fel- szabadulása — sokféle vonzási lehetőséggel bir. Az új- ságfré játszi könnyedséggel építhet fel egy egész oldalnyi anyagot különféle nyilatkozatokból, vallomásokból, tényekből, adatokból. Ugyanakkor viszont kétségek között is vergődhet: Vajon jó megoldást választott? Benne van-e minden a január tizenkilencedikén harminc esztendeje felszabadult várost köszöntő írásban? Az efféle töprengés szinte örök érzés az újságíróban. Ezért hát megnyugodva indultam egyenesen a repülőtérről a Nemzeti Front Kerületi Bizottságának irodái felé, hogy a jubilenm kapcsán szólásra bírjam Voj- tecb Choleva elvtársat, a kerületi bizottság titkárát. Azt az ember, aki őslakö, és aki mindvégig becsülettel kitartott a szocializmus, a szocialista internaciona- Hzimus ügye mellett. Vojtecb Cboleva 1918-ban született. Szülei nyolc esztendővel ezelőtt költöztek a városba. Mindketten öntudatos munkásemberek voltak, apja kitűnő szakember, aki az akkori idők követelményeinek is megfelelt, „rajzból tudott dolgozni“, és másokat is be tudott tanítani. Vojtecb Cholevából is vasmunkás lett. A sors érdekessége, hogy a felszabadn- lás nem városában érte őt. 1943-ban letartóztatták, és csak 1948-bao került vissza. Közben átélte a sátoraljaújhelyi fogolyzendülést, tagja volt a Magyarországon ver- bavélódott csehszlovák ka- toi»i csoportulásnak. Hazatérte ntán számos megbízatást kapott a város vezetőségétől. Szinte együtt nőtt Koéicével: senki nem tudta talán megblzhatébb, alaposabb felvilágosítást adni harminc év eseményeiről, mint ő. Figyeljük hát, mit mond. Városunk legújabb történelmének, a felszabadulás utáni barminc esztendőnek ez eredményei szédületesek. A következetes pártpolitika eredményei ezek, hiszen azután, hogy a dolgozd nép kezébe vette a hatalmat, nálunk is, éppen ágy, mint más testvérvárosokban, meg kezdődött a szocializmus a- iapköveinek lerakása. Ahhoz, hogy a szocialista társadalmi rendszer felépül- hessen, három fő szempontot kellett figyelembe vennünk. Mindenekelőtt az ipart kellett fellendíteni és a mezőgazdaságot szocializálni. Lehet, hogy furcsa KoSice esetében a mezőgazdaságot emifteni, de nem túlzók. Nem a városban, hanem a környékbeli falvak mező- gazdaságát kellett szocializálni. A harmadik nagyon fontos feladatunk a kulturális forradalom volt. Iskolákat. új üzleteket kellett építeni, kultúráitabb körülményeket kellett biztositani a munkahelyeken stb. Különösen nagy jelentőséggel birt az államosítás. Kezdődött ez az építővállalatok államosításával és bővítésével. Aki a harminc esztendő eredményeit érteni akarja, annak tudnia kell, hogyan nőttek ki a földből a különböző építmények, la- kénegyedek. Az építés nem ment volna tervezőirodák, téglagyár, fakombinát, vagy magnezitOzem nélkül. Szükség volt |ú néhány kisebb üzem felépítésére, hogy munkát biztosíthassunk az embereknek. Az államosított kis és nagykereskedelem évről évre jobban látja el a a környéket. A Prior áruház ma már az ország egyik legjobban ellátott á- rnháza, mindegyik új lakónegyedben vannak boltjaink és szakUzIeteink. (Ahogyan nőtt a lakosság életszinvo- la, úgy nőttek az igények is. Bővült a Mototechna, az ékszerüzlet, megnyílt a dísztárgyakat árusító Orient. I Ki kellett építeni a közszolgáltatások hálózatát, e bútorüzleteket, az elektromos készülékeket árusító boltokat. Számottevő eredményeket ért el a szocialista vendéglátéipar is. A régi Schalk-ház helyén ma ott pompázik az új Slovan, számos cnkrászda várja vendégeit. Sajnos, nincs annyi szórakozóhely a városban, amennyi a lakosság érdek lődését kielégítené. Egy kicsit elkanyarodtunk a kultúra felé, de sebaj. Térjünk vissza a mezőgazdasághoz, és dicsérjük meg a város mezőgazdasági értelmiségét, amely az ötvenes években olyan nagy m gitséget nyújtott a környék falvainak, köz.ságeinek. Azzal ugyanis, hogy a város nőni, terebélyesedni kezdett, gyarapodtak a problémák is. Több tejre, vajra, zöldségre. tojásra volt szükség, és ezt a környék mezőgazdaságának kellett biztosítania. Az alapokat jól lerakták, ez most már nyilvánvaló, hiszen a KoSice-vidéki járás szövetkezetei és állami birtokai a kerület iegjobbjai- hoz tartoznak, nemegyszer kapták meg a legmagasabb állami kitüntetéseket is. Napjainkban is épülnek a környéken a korszerű, nagy kapacitású üzemegységek: a városban sem tejben sem húsban nincs hiány. A hentesáru sok-sok óra a meggyőző beszélgetések és a ledolgozott brigádórák nem voltak hiábavalók. Nagyot fejlődött a város knltnrális téren is. 0} iskolák épültek, bővült az Állami Színház tevékenysége, áj, elismert knltnrális tényező lett a Filharmónia, hatalmasat fejlődtek a különböző tánccsoportok, hiszen a Carnica vagy a 2e- leziar ma már külföldön is sikerrel képviselik városn- kat és hazájukat. építése hatalmas feladatot rótt a város minden egyes tömegszervezetése és politikai szervére. Ma már az is elmondható, hogy igényesebb feladatoknak is eleget tudunk tenni. Sok fiatal elvtárs bokkaot fel a tömegből, és vált hasznos segítő társsá. Ma már ők is azok közé tartoznak, akik a város vezetéséért felelősséget éreznek, és mindent megtesznek, hogy ez a fejlődés töretlen maradjon. Városunk egyébként is a fiatalok városa, hiszen a lakosságnak csaknem a negyven százaléka fiatal. Az, hogy a hatvannyolca.« események után konszolidálódni tudtunk, nagyrészt éppen a fiatalok érdeme. A város a legfiatalabb átlagéletkorú nagyvárosok közé tartozik hazánkban. A diákok városának is szokás nevezni, hiszen több mint hateror főiskolás tanul itt a különböző főiskolákon. Persze nemcsak a tovább- tannlási lehtőségek vonzották ide a fiatalokiat, jó munkalehetőségekre is találnak Itt, ezért azután az, hogy a jobb mnnkaeredmé- nyekért egymás mellett küzdenek csehek, ssdovákok, ukránok és magyarok. KoSicére a fiatalság a jellemző, de városunkat az is jellemzi, hogy a lakosság többsége mélyen meg van városokkal együtt ünnepelnek majd, de főleg a Szovjetunió kárpátukrajnai részén élő fiatalokkal, a kom- szomolistákkal, akiktől még több tapasztalatot igyekeznek majd átvenni az év folyamán. A fiatalok részt váltatnak mindazokból a termelési és mnnkaversenyek- ből, amelyek a felszabadulás fubilenma tiszteletére indultak. Igyekeznek még hatékonyabbá tenni a fiatalok politikai nevelését. A felszabadult városról leginkább fllmkamerával nyújthatnánk hiteles kéi>et. Egy újságcikk kis fénycsík csapán a nagy egészből. Befejezésül azonban írjuk te; Koiice épüléséből, épüléséből, az elért eredményekből derekasan kivették részüket a magyar nemzetiségű dolgozók is. A magyar nemzetiségű dolgozók az iparban, a merőgazdaságban és knltnré lis téten is egyaránt helytálltak, a Vasmű építésében éppúgy, mint a környék szövetkezeteiben. A város magyar iskoláinak diákjai ott menetelnek a különböző felvonulásokon a többiekkel A MATESZ Thália Szín pada pedig gondoskodik arról hogy a mnnkában megfáradtak an3mnyelvUkön szívják magukba e kultúIm :rí választéka lehetne gazdagabb is. ennek ellenére el- inondhatú, hogy a város a környékbeli mezőgazdászokban megtalálta számitását, a városi munkások új partnerre találtak bennük, fi- letkörülmenyeik, lakásviszonyaik éppolyan jök, mint a városi munkásságéi. Most látható, hogy az ötvenes é- vekben a falvakon eltölött Ko&lce a fíatűlok városa és a fiatal épületeké. Felvételeink is ezt bizonyítják. K0LÄR PÉTER fotói Egészségügyi hálózata is kialaknit a közben százhetvenezer lakosúra terebélye sedett városnak. Peliklini- kák épültek, nemrég adták át az újvárosban az egyik legkorszerűbbet. Épül a klinikai kórház is, amely továh bi fontos bázisa lesz a vá ros egészségügyének. Óriásit fejlődött a testnevelés is. A koSicei sportolók ma már szinte mindegyik sportágban a legjob bak között vannak. Olyan sporttelepek épültek, mint például a Lokomotíva cser- nielyi stadionja. Most épül a VSA (VSeSportovy areál, azaz mindegyik sportág olt hont lel majd benne), a- melyhez hasonló szinte nincs is az országban. Május hetedikén a Csehszlovákia—Szovjetunió barátságos labdarúgó-mérkőzés keretében adják át a sporttelep futballrészlegét. Az emberek ma már űj körülmények között élnek. Egyre gyakoribbak az új mádon megtartott esküvők, névadók, temetések. Az ember e nagy fellendülés láttán, akaratlannl is felteszi a kérdést: mi tette lehetővé, hogy egy város i- lyen hatalmasat fejlődjék, i- lyen virágzóvá váljék? A válasz egyértelmű: a CSKP politikája az, amely záloga a sikereknek. Amikor a XI. kongresszus után eldőlt, hogy a félbemaradt HÜKO- t folytatni kell, az« le kell rakni egy üj, nagy kohókombinát alapjait, eldőlt az is, hogy a város milyen 1- rányhan halad tovább. A Kelet-szlovákiai Vasmű lelgyőződve arról, hogy az é- riási fejlődés csakis a Szovjetunió testvéri segítsége révén jöhetett létre és folytatódhat a jövőben. Ez a meggyőződés nyilvánul meg nagy rendezvényeinken, ünnepeinken. amikor a lakosság bebizonyítja, milyen hálát érez a Szovjetuniö és a CSKP iránt. A város egyébként abban is kinyilvánítja internaclo- nalizmnsát, hogy erkölcsileg és anyagilag is támogatja a .szabadságukért küzdő nem zeteket. Á városnak gazdag történelme, gazdag múltja van. Olyan fejlődésre azonban, amilyenre az elmúlt harminc esztendőben került sor. még sohasem volt példa történelme folyamán — fejezi be lapunknak adott nyilatkozatát Vojtecb Choleva elvtárs. Vojtecb Cholevának három fia van. Az egyik sebész, 8 másik mester a panelgyárban, a harmadik még diák; ipariskolába jár. Lehet, hogy az ö fiai is részt vállaltak azokból a kötelezettségekből, amelyeket a város fiatalsága a fel- szabadulás harmincadik évfordulója tiszteletére vállalt. A kötelezettségvállalás az egész kerület fiatalságát megmozgatja. A szikrák, az úttörők és a SZISZ tagok is gondoskodnak arrúl, hogy minden fala, város mélté- képpen megünnepelje a fel- szatadulást. A lengyelországi és magyerországi testvérrát. Ürülünk, hogy a nagy sikerekből ők is — mi is — kivettük a részünket. B. Gy néhány számadat A városnak 194S-ben 51 689 lakosa volt. Ez a szám most 170 OOO-re nrgott, 1985 re 218 ezerre nő, kétezerben pedig kere ken negyedmilliöra. ★ A foglalkoztatottság 1943 ben 38 475 volt, ma több mint 114 DOD-ren dolgoznak a különböző mnnkahelye ken. ★ 1945-ben 18 kisüzem mű ködött, ma 340. ★ A Vasműről naponta olvasunk lapjainkban. Mindenki ismeri, de azt talán kevesen tudják, hogy több mint huszonháromezer al kalmazottfa van! ★ 1945-ben 11039 lakással rendelkezett a város. Ma vi szont több mint negyvenezer rel. ★ 1945-ben 918 ágy állt a betegek rendelkezésére a kórházakban, ma közel 2500. ★ 1945-ben a városnak e- gyetlen főiskolája sem volt, ma már három főiskola működik. Több’ mint hatezer főiskolás tanul a különböző fakultásokon. A diákok száma több mint ötvenezer. Ezért nevezik — jogge] — a fiatalok városénak Koiicét.
