Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-21 / 4. szám
Su < u < z «í Ü < c/} H H O N H z o bl N >< > O U N c/) Ü •Cd H Cd > o N Ü •< C« O Czd □E \[ TŐ! A I Közép és löUkoláinkOD számos olyan diákkal Is talilkozha tank, akik a napi nyolcórás munka után ülnek be az iskola pad}aibB. ValamennyISket kSzSs cél vezette újból az iskolába, pótolni azt, amit annak Idején különböző okokból elmulasztót tak, esetleg időközben olyan beosztásba kerültek, abol már nem elegendő a korábban szerzett képesftés A bratislaval Slav natt nemzeti vállalatban ezúttal olyan dolgozókat kerestem tel. akik úgy döntöttek, hogy ismét „leakasztják a szegről az is- kolatöskaf*, éz fáradságos tannlásaal tovább gyarapítják szakmai tndásnkat, általános műveltségűket. Elsőnek a vállalat tanulmányi osztályára kopogtattam be. hogy megtudjam, milyen lebetöségeket biztosit a vállalat a továbbtanulni vágyó dolgozóknak. Mária Knimová elvtársnötől. a tanulmányi osztály dolgozójától pár perc alatt szinte mindent megtudtam. A vállalat veze tősége dolgozóinak lehetővé teszi a továbbtanulást olyan i- rányzatokon, amelyek a vállalatnak szükségesek. A dolgozók jelentkezhetnek általános és szakközépiskolába, esetleg főiskolá ra is. Mindenki számára elfogadható teltételeket biztesltanak. ha látják, hogy a dolgozó megfontolt szándékkal jelentkezik ás megvannak nála is a továbbtanulás előfeltételei. A vállalat messzemenően törődik a jelentkezőknek a felvételi vizsgákra való felkészitésével. Minden év elején előkészítő tanfolyamat szerveznek számokra. Természetesen akadnak problémák Is. főleg azokkal, akik nem egy műszakban dolgoznak, de a részlegvezetők Így is lehetővé teszik, hogy továbbtannlő munkatársaik az előadásokat rendszeresen látogathassák, részt vegyenek a konzultáciékon. A tannimányi osztály figyelemmel kíséri a dolgozék tannl- minyi eredményeit, ez iskole befejezése után jelentik as n- zsm vezetőségének, és kérik, hogy a dolgozói végzettségének megfelelő monkakörbe helyezzék át, esetleg bérrendezését ké rlk. Minden bizonnyal ezeknek a kedvező feltételeknek köszönhető. hogy a Slovnaftban nagy az érdeklődés a továbbtannlés iránt, s aminek csak örülni lebet, éppen a fizikai mnnkások köréül érkezik a legtöbb kérvény a tannimányi osztályra a továbbtannlishoz. Kuámová elvtársnö tájékozlatéja után feikereztem néhány n- lyan dalgazét Is, akik már több éve tapossák ezt a nehés, de legtöbbször célravezető utat. Mlchal Stetunkőval a vállalat Iparitanuló-közpOntjában talál kuztam. ahol mint önálló technolögns dulgozik. 0 a dolgozók középiskolájában tanai. Idén érettségizik. Három évvel ezelőtt került az iparitannlé-központba, azelőtt munkás volt a petru- kémlai üzemben. Munkáját mindig becsületesen végezte. így vezetői helyesnek látták, hogy továbbtannljoo. Stefunkö elvtérs Is megerősitette a hallottakat, a vállalat vezetősége valőban messzemenően támogatja e továbbtannlé dolgozókat, amire szerinte szükség is van. mert mindenkinek el keli Ismernie, hogy a napi nyolcórai mnnka után nem leány- álom a tanulás. Mindenkinek nagyon okosan kell gazdálkodnia a szabad idejével. Neki már nincsenek nagyobb nehézségei. Azéta. hogy az Ipa- ritanulé-küzpontban dolgozik, jobb az előmenetele, mint azelőtt volt. sőt már arra is gondolt, hogy az érettségi után főiskolára jelentkezik. Szerinte megéri továbbtannlni, mert az ember csak így lehet elégedett önmagával, no és természetesen az is nagy előny, hogy az iskolában szerzett tudást kamatoztatni lehet a munkahelyen. A Slovnaft nemzeti vállalatban találkoztam olyan dolgozőval is, aki az érettségi hizonyftványt a dolgozók középiskolájában szerezte meg, és már féiskolan tanul. Peter Skyva jelenleg Bratislavában a Közgazdaságtudományi Főiskola elsőéves ballgatéja. E napokban teszi le, az első szemeszter vizsgáit. Vem volt könnyű a folytatás, mert a főiskolán nébiny tantárgyból előre nem várt nehézségei adödtak, de azért még minden akadál}rt sikerült lekOzdenie. — Persze vannak olyan akadályok Is, amelyekkel nem köny- nyű magbirkéznl — tette hozzá mosolyogva. — Már régebben odvarnlok egy kislánynak, házasságra is gondoltam, da talán egy-két évig még jobb lesz csak a tanulásra összpontosítani. Igen. gondok mindenkinél adédbatnak. Megerallthstném Horváth Imrét Is, aki szintén a dolgozók középiskolájában érettségizett, családja is van. és még mindig nem fordít hátat a tannlásnak. Neki Is végig kellett járnia azt a rögös ntat. de nem volt más választás. mert aki érványesfilnl akar. ebben a rohanó világban, és lépést akar tartani a fejlédéssel, annak tanulnia kell. Kamocsal Imre AZ ÖTÖDIK EV A MEZŐGAZDASÁGBAN A CSKP XIV. kongresz- szusának irányelvei igényes feladatokat tűztek mezőgazdaságunk elé; A belföldi termelésből fedezni a fokozott alapélelmiszer-szükségletet. Ezt a feladatot ismételten hangsúlyozta a múlt évi novemberi párt- plénum is. Mit jelent ez a gyakorlatban ? Mindenekelőtt a gabonafélék, a cukorrépa, az olajosok és a fehérjetartalmú termékek termelésének növelését. Mezőgazdaságunk ezt csak a földterület gazdaságos kihasználásával és az állattenyésztés fejlesztésével érheti el. Mennyire sikerült mezőgazdaságunknak ezeket a célokat elérnie az ötödik ötéves terv elmúlt négy évében? A gabonafélékből, az 1970-es terméshozamot véve alapul, szövetkezeteink és állami gazdaságaink tavaly csaknem 50 százalékkal takarítottak be többet, mint négy évvel ezelőtt. Nem szorulunk behozatalra tojásból, tejből, vajból és alapjában véve húsból sem. A jő terméshozam, az, hogy asztalunkon állandóan van kenyér és sütemény, tej és vaj, tojás és hús, szorosan összefügg mezőgazdaságunk koncentrációjával, a mezőgazdasági munkák gépesítésével. E- zenkívül van egy tény. ami mindennél jobban i- gazolja, hogy a mezőgazdasági munkák ma már nem tartoznak a legmeg- terhelöbb, a legnehezebb munkák közé — és mondjuk ki bátran —, azok közé, amelyek „taszítanak“ Ezt bizonyítja az is, hogy az 5. ötéves terv eddigi négy éve alatt lényegesen megváltozott a mezőgazdasági dolgozók korösz- szetétele. A 30 évnél fiatalabbak száma 17 százalékról 20-ra emelkedett, és várható, hogy 1980-ig ez a szám 25 százalékra emelkedik. Az elismert és jó mezőgazdasági szakemberek, szövetkezeti elnökök, állami gazdaságok vezetői között ma már sok a fiatal. A SZISZ számos versennyel, szakmai vetélkedővel támogatja a mezőgazdasági fiatalok munkakezdeményezéseit. Vegyük például az „Egy szem se vesszék kárba“ versenyt, vagy a nyári és őszi betakarítási munkákat, amikor a fiatalok ki- tartása és lelkesedése győzött az időjárás felett. A fiatalok lópten-nyo- mon bizonyítanak. Nemcsak az említett versenyekben. hanem ahol sokkal fontosabb, a munkahelyükön, ahol nincsenek vasárnapok, sem szigorúan megszabott munkaidő. Az ötödik ötéves terv u- tolső évét tapossuk. Úgy. mint az előzőek, mezőgazdaságunkban ez sem lesz könnyű. Jobban kell majd gazdálkodnunk a munkaerővel, alaposabban ki kell használnunk a gépeket. Elsősorban azokat, amelyek az átlagosnál hatékonyabbak, korszerűbbek és értékesebbek. Zácsek Erzsébet
