Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-24 / 26. szám

5 (III.l Mint mtaden évben, az idén Is az irodalmi színpadi e- léadások vonzották a legna­gyobb létszámú közönséget, (bár a második napon nem volt telt ház). Az előzetes ag­godalmak ellenére bebizonyo­sodott, hogy jogos volt a vá­rakozás. Bár a íellépö kilenc irodalmi színpadi csoport kö­zül csak egy, az Ipolysági mö­gött áll több éves múlt, a J6- kaii-napokon először vagy má­sodszor szereplő csoportok kö­zül nem egy azt bizonyította, hogy a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadi mozgalomban nem csupán mennyiségi, hanem minőségi fejlődés is volt az utóbbi években. A seélankyt (szécsénkei] Ma­dách Imre Irodalmi Színpad, amely először képviselte a nagyküptösl járást az országos seregszemlén, volt az Idei J6- kat-napok talán legnagyobb meglepetése: Csontos Vilmos költeményelbőil összeállított Dalol a föld című műsorukkal nemcsak a csehszlovákiai ma­gyar Irodalom egyik költőjét népszerűsítették (ami önmagá­ban is nemes cél], hanem az összeállítás vallomás Is a ha­záról, a szülőföldről, a szű- kebh pátriáról. Az előadás szerves része vtílt a különbö­ző népi hangszereken jől elő­adott és nagyon hatásos zene, ameljnet Bodonvt András szer­zett Csontos Vilmos verseire, a magyar parasztzene hagyo­mányait továbbfejlesztve és azt a stílust követve, amelyet az ismert Haltnos-Sebő kettős ne­ve fémjelez. S bár a bíráló bi­zottság az előadás hibáira is rámutatott (a színpadkép, a kórus kihasználásában rejlő le­hetőségek), az együttes Csáky Károly rendezővel az élén, a Jőkai-napokon így is figyelem­reméltót alkotott. A koSloei (kassal) Szép Szó Ifjúsági Színpad az idén má­sodszor szerepelt az országos szemlén. Nagy László Menyeg­ző című költeményének szín­padi változatával. Ezt a mű­sort is, (akárcsak a szécsén­kei csoportét) abba az Irány­zatba sorolhatjuk, amelyik a népköltészetet viszi színpadra, vagy pedig a népköltészet, a népdal, a népi tánc elemeivel igyekszik bővíteni, gazdagítani az Irodalmi színpad formanyel­vét. Ebben az összeállításban a rendező Gágyor Péter a költői szöveget a népi tánc keretébe ágyazva sodró dinamikájú, ma­gas hőfokú, a költemény ritmi­kai elemeit erősen hangsúlyo­zó, szug,gesztív előadásra töre­kedett. Igaz, a rendezői szán­dék az igényes vállalkozás buk­tatói miatt nem valósulhatott meg maradéktalanul, a csoport idei teljesítményéről, egyéni aroélének egyre határozottabb alakulásáról csak elismeréssel szólhatunk. Ez a csoport nem a kitaposott utakat járja, min­dig valami újat, meglepőt hoz irodalmi színpadi mozgailmunk- ba. A luCeneci (losonci) Pelikán Irodalmi Színpad első fellépé­se a )6kai-napokon A béke 1- gaza című összeállítással szin­tén elismerést érdemlő teljesít­mény. Elsősorban a főleg cseh­szlovákiai magyar költők alko­tásaiból készült összeállítás tö­mörségét és az egyes versek pátosztól mentes, őszinte hang­vételű, átérzett tolmácsolását dicsérhetjük. Kellemes megle­petésként hatott a kezdő cso­port fejlett színpadi mozgása. Nem mondhatjuk el még u- gyanezt a szövegértelmezésről és a színpadi beszédről. A Sahyl (Ipolysági József .At­tila Irodalmi Színpad jelenleg a legrégibb, megszakítás nélkül dolgozó együttesünk, s mint í- lyen, lehetőséget kapott, hogy lóét összeállítással is részt ve­gyen az Idei seregszemlén. A Költők, barikádra! című Maja- kovszktj-összeállítással Vass Ottó hű maradt az eddigi, szin­te következetesen betartott dramaturgiai elvéhez: a forra­dalmi témák, összeállítások színpadraviteléhez, s mint vers- mondő Is (már hányszorl) új­ra felhívta magára a figyelmet. A csoporttól az újszerűség és a meglepetés erejével hatott Karinthy Frigyes: Az emberke tragédiája című stílusparódiá­jának (hogy pontosak legyünk a meghatározásban) ahogy ma­ga Karinthy nevezi a műfajt az így írtok ti című kötetben: irodalmi karikatúrájának) a színpadravitele egy mai mo­dem keretes szerkezetbe á- gyazva, sok ötlettel, játékos­sággal felszabadult jókedvvel. A színpadi mozgás, a játé­kos elemek, az Irodalmi szín­pad formanyelvének újabb le­hetőségeit láthattuk a Komen- sky Egyetem trmavai Pedagó­giai Fakultása mellett működő Plastické dlvadlo tagjainak e- lőadásában. A csoport Miros­lav Vélek: Do Tramtárie című, gyermekverseiből készített ösz- szeállítását a felnőtt közönség Is szinte átszellemültein. a gyermekkor és a mesék bűvös világában érezve magát tap­solta végig. Radnóti Miklós Bori notesz Című össTCállítássai szerepelt a Jókaii-napókon a galántai gim­názium Irodalmi színpada, a komáromiak pedig Emlékezés című összeállításúikkal állítot­tak méltó emUéket telszabadu- lásunik 30. évforduilójának. A somorjai irodalmi színpad a Csallóköz múltját és a tíz év­vel ezelőtti árvíz napjait Idéz­te fel a Hej, Dunáról fúj a szól című műsorával.^ A Szep- sl Mezőgazdasági Műszáki Is­kola Kiáltás című műsorát mu­tatta be. A színjátszók versenyében az idén öt legjobb csoportunk mu­tatkozott be a jókal-napok kö­zönségének. A vendéglátó ko­máromi együttes Jókai Anna: Fejünk felől a tetőt című szín- játékával újra bebizonyította, hogy „ars poétikája“ a mai ma­gyar drámairodalom terjeszté­se, jelenkori gondjaink, prob­lémáink feltárása és bírálása. FigyelemTO méltó az is, hogy a komáromiak következetesek dramaturgiájukban, darabvá­lasztásukban, állandó, már ru­tinosnak mondható törzsgárdá­val rendelkeznek (Blaskó Nó­ra, Sztrecsko Rudolf, Hollós! József, Dohai János és a töb­biek), amely ma vitathatatla­nul az egyik legfejlettebb cso­portunk. Az idén Is biztos kezű rendezői munkát (Tarlcs já- nos), szép, csiszolt színházi be­szédet és egy egész sor ki­váló színészi alakítást láthat­tunk tőlük. A levicei (lévai) Garamvöl- gyl Színház a Jókai-napok e- gyik leggyakoribb vendége. Az idén Gogol Revizorát adták elő. Ez a szatirikus vígjáték nem kis feladat elé állította a cso­portot, s csak részben tudott megbirkózni vele. Reméljük, a jövőben újra a régi sikerek fé­nyében láthatjuk majd a nagy múltú együttest: ennek azon­ban a körültekintőbb, az együt­tes jellegét, művészi-szervézé- sl lehetőségeit figyelembe ve­vő darabválasztás a feltétele. A Kráfová nad Váhom-1 (vág- királyfai) színjátszó együttes Vincze Gábor rendezésében Jó­kai Mór: Mire megvénülünk című regényének színpadi vál­tozatával szerepelt a Jókai-na- pokon, és ismét Igazolta em­lékezetes tavalyi sikerét. A jól megrendezett, kidolgozott előa­dást, a nemesi és a paraszti szerepek alakításában jó színé­szi teljesítményt láthatott a közönség a legjobb férfi ala­kítás díját elnyert Vincze Ti­bortól, továbbá Morovics Lajos­tól, Vincze Matlldtól és mások­tól. A roiílaval (rozsnyói) szín­játszó csoport Is azok közé az együttesek közé tartozik, ame­lyek az előző években egy-egy figyelemre méltó produkcióval tűntek ki. Az idén Cslky Ger­gely Ingyenélők című klasszú- kus vígjátékát hozták el Ko­máromba. A megfiatalított e- gyüttes — a kissé hosszúra nyúlt előadás dacára — sikert aratott. Krauszné Mihályi Má­ria, a darab töszereplöje (Sze- derváry Kamilla szerepének megformálásáért a legjobb női alakítás díját kapta] rendező­ként Is kitűnően vizsgázott, de elismeréssel szólhatunk a töb­bi szereplő teljesítményéről Is (ifj. Bocsárszky Pál, Bogdán Márta, Wesselénid István, Kuchtáné Tóth Ilona és má­sok). Az idei színjátszó fesztivá­lon utoilsóként a fllakovől (íü- lekl) Kovosmalt és CSEMAD.OK színjátszó együttese lépett fe'l. Huszka Jenő — Jókai Mór: Sza­badság, szerelem című daljáté­kával nagy közönségsikert arat­tak. A több mint 70 tagú (!) szereplőgárda teljesítménye minden dicséretet megéirdemei. Szlosziar Pál rendező és Csaba Miklós karnagy vezetésével mű­ködő csoportbői elsősorban a- zokat emeljük ki, akik színé­szi és énekesi teljesítményük­kel egyformán kimagaslottak: Kovács Gyulát, Kőműves Lász­lót, Agócs Tibor mérnököt és az elsős gimnazista Bencs Má- piát. Kiváló volt a tömegjele­netek megrendezése és a ze­nekar teljesítménye, amely a füleki zenelsko'la tanárainak és diákjainak az érdeme is. A Jókai-napok seregszeimilét öntevékeny művészeti mozgal­munk legjobb eredményeit vo­nultatják fel. A seregszemle — eredmiényelvel és hibáival] e- gyütt: helyzetjelentés, kiindu­lópont az elkövetkező munká­hoz. kulcsár TIBOR A Jókai-napok záróünnepsége. A résztvevők megkoszorftzzák a nagy Író szobrát. Az ígehasználatról Mondanivalónk szemléletességét, mozgalmasságát az ötletesen megválasztott igék nemcsak azért fokozzák, mert ez a szótajl csoport éppen azokat a szavakat fog­lalja magába, melyek mozgalmasságot, cselekvést, tör­ténést fejeznek ki. Nem kevésbé fontos az Is, hogy a cselekvés árnyalatainak, a mozgalmasság tokozatai- nak érzékel'tetésére nyelvünk gazdag választékot kínál. Gondoljunk csak arra, mennyi mindent közölhetünk a maga szemléleti teljességében és pontosságában az igeképzőkkel, az Igekötőkkel és az egy-egy fogalom je- ilölésére alkalmazhatő rokon értelmű igékkel! Mennyire mást jelent a tanul, mint a tanulgat, vagy a tanul, mint a megtanul, Mletőleg a tanul, mint az okul! Mégis lépten-nyomon, KISZ-gyűIéseken, különböző írá­sos tájékoztatókban azt tapasztaljuk, hogy ez az ámya- lási, színezés! lehetőség kihasználatlanul marad. A szín- lelenséig legismertebb megnyilvánulása az, ha a beszélö- -író 'kevés szót (adott esetben Igét) használ. Az ige- használat ötlettelenségének, nyomasztó egyhangúságá­nak azonban vannak egyéb példái is. Ezeknek az a kö­zös jellemzője, hogy a puszta Igealakoknál terjedelme­sebbek, azaz több szóból álló körülményeskedö kifeje­zések, fontoskodóan bonyolult beszédfordulatok. Nem kétséges, hogy gyakori felbukkanásukat a beszélők alig titkolt törek^se magyarázza: mondanivialőjuk fontossá­gát vaigy hivatalos jellegét kívánják érzékeltetni, ille­tőleg nyomatékosítani. így joggal soroljuk ezt a jelen­séget is az ún. elhlvatalosodás körébe. A szóban forgő terjeszkedő kifejezéseken különösen kedvelt a kerül, a történik (történt), és a nyer. Gyak­ran olvassuk, halljuk, hogy bevezetésre kerül, elinté­zésre kerül, felhasználásra kerül, megtervezésre kerül, megvitatásra kerül, végrehajtásra kerül stb. Ezek he­lyett helyesebb és megfelelőbb volna: bevezetik (vagy bevezetjük!), elintézik, felhasználjiik stb. S hasonlóan: intézkedés történt, ahelyett, hogy intézkedtek vagy in­tézkedtünk voilaa. A történt olyan általános jelentésű Ige, hogy olykor nem azért "kell kiemelnünk a monda­tokból, mert ezzel tömörebb, kevesebb szóból álló lesz a kifejezés, hanem azért, hogy a szavak tényleges je­lentését világosabbá tegyük. Egy beszámolőban példá­ul azt állapftották meg, hogy „jelentős“ előbhrelépés tör tént a közéletiségre való felkészítésben A megformálás ikényszeredettségét már az alkalmi előbbrelépés főnév is mutatja. Sokkal természetesebb lett volni így: „je- len^tös lépéssel jutottunk előbbre a közéletiségre való felkészítésben “. A nyer efféle használatára bőven akad példa: „Meg­állapítottuk, hogy a bevételek és hozzájárulások össze­ge megfelelő felhasználást nyert“; Magállapítást nyert, hogy erősödött, tartalmasabbá vált az úttörőtanácsok munkája“; „Megállapítást nyert, hogy az alapszervi ve­zetőségek kialakulása, illetve pótlása általában spontán jön létre“ stb. Az első mondatban arról van szó, hogy az összegeket valaki (nem ml) megfelelően használták fel, a másik kettőben pedig arról, hogy ml állapítottunk meg valam'it: A személyteleen kíteje;ks a nyer igével mindezt homályba hagyja. Illetve elbizonytalanítja. Az sem ritka jelenség, hogy a cselekvést kifejező sza­vak egymásra torlódnak és zavarják egymást. Például: „Reméljük, hogy megvalósul az ifjúsági ház felépítése“. A felépítés főnév (mint az -ás, -és képzősek általában) erőteljesen fölidézi a cselekvést, ezért a ,,megvalósuló felépítés“ zavaros túlzás. Választanunk keli. Mondhat­juk például azt, hogy ..megvalósul az ifjúsági ház (terve)“, vagy azt, hogy „felépül (felépítjük) az ífjúsá- ^ ház(at)“. Ugyanilyen jellegű kuszaság lappang e- gyébként a nyer használatára Idézett utolsó példamon- datban: Arról olvashattunk, hogy a „vezetőségek kiala­kulása, Illetve pótlása általában spontán jön létre“: Ez esetben is szét kell választanunk az összekeveredett szavakat. Vagy így: „vezetőségek általában spmntán a- laikulnak, illetve egészülnek ki“; vagy Inkább tgy; „a vezetőségek spontánul jönnek létre és egészülnek ki“. P. F. HARCOK A SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT II. Az alkotó értelmiségiek legjobbjai a nép oldalán Szlovákia Kommunista Pártjának kulturális dolgo­zói martini kongreszusán kidolgozott kultúrpolitikai i- rányelvek főbb gondolatai a SZLKP-nak a néphez in­tézett választási felhívásába is belekerültek. Ezeket és a társadalom újjáteremtésének és felépítésének céljait, terveit is az alkotó értelmiségiek széles köreiben lelke­sen támogatták. Csehszlovákia Kommunista Pártja mint a nemzeti fel­szabadító harcok vezető ereje, a fasizmus ellen vivott elszánt küzdelmével és azokkal az óriási áldozatokkal, amelyeket ebben a küzdelemben hozott, nagy tekintélyt szerzett magának nemcsak a néptömegek, hanem az értelmiségiek előtt Is. Tekintélyét tovább növelte ez a tény, hogy amikor a Demokrata Párt közösségre lépve a reakciós ludákok maradványaival, gátat akart vetni a haladó szlovák társadalom fejlődésének, a kommunis­ta párt tántoríthatatlan és elvhü kiállással megvédte az SZNF hagyatékát. A háború után a kommunista pártban szép számmal voltak alkotó értelmiségiek: irók, művészek, tudésok, újságírók. A háború előtti párttagok sorait gyarapítot­ták azok, akiket a fasizmus gyűlölete, az ellenállási harcokban és a felkelésben valé részvétel vezetett a munkásosztály élcsapatába. A párttagokon kívül ott votl a párttal rokonszenvezők népes tábora is. Ez a nem kis intellektuális erő a legprogresszivabb társadalmi mozgalom szolgálatába állt. Ezt bizonyltja a Pravdá­ban 1946: május 22-én megjelent „A szlovák kultúra képviselőinek felhívása“ is, amelyet a kultúra több mint száz rangos személyisége írt alá. „Szlovákia Kommu­nista Pártjának programja és politikai ténykedése szer­ves folytatása a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatéká­nak, ezért egyedül a párt hivatott arra, hogy egyesítse a szlovák nemzetet a jobb és biztosabb jövő megterem­tésére — áU a felhívásban. — Ezért csak Szlovákia Kommunista Pártja győzelmében látják annak zálogát, hogy valéra válik hagyományaink és felkelésünk min­den eszméje." Az SZLKP kultúrpolitikai koncepciója ellen a reak­ció támadásai ez Alkotmányozó Nemzetgyűlés megvá­lasztása után megerősödtek. A Demokrata Párt lapja, a Cas, a Nővé prúdy havilap, a Katolické noviny, a Nő­vé práca, a Verbum és más lapok hasábjain olyan cik­kek, kommentárok, glosszák jelentek meg, amelyek vi­tába szálltak a kommunistáknak az iskolaügyet és a kultúrát érintő terveivel, eljárásaival, s egyúttal igye­keztek megindokolni saját reakciós elképzeléseiket, ter­veiket. A visszahúzó erők és tendenciák bár fékezhették a haladó szellemű kultúra fejlődését, gyökeres változást azonban nem idézhettek elő, hiszen a kultúra kulcs- fontosságú pozícióit a kommunisták meg a velük ro­konszenvezők töltötték be, illetve e terület legaktívabb tényezői voltak. Az Iskola- és Művelődésügyi Miniszté­riumot Laco Novomesk^ irányította. A művészek és tu­dományos dolgozók első kongresszusán Banská Bystri- cán megválasztották a Művészeti és Tudományos Taná­csot, amelya művészeti-tudományos törekvések képvise­lője, az állami intézmények tanácsadó szerve volt Szlo­vákiában. A Tanács élén tudományos és művészeti éle­tünknek olyan kimagasló, haladó gondolkodású szemé­lyiségei álltak, mint A. Bagar, M. Bakói, S. Bednár, I. Horváth. P. Horov, I. Hrusovsk^, E. Suchon és mások. Hasonló volt a helyzet a művészeti szövetségekben is. Ezt bizonyítja F. Slzának a Nová prácában megjelent írása: „Itt van például a Szlovák Írók Szövetsége vagy a Művészeti és Tudományos Tanács, jóllehet ezeknek a szervezeteknek formálisan tagjai a katolikus írók és művészek is, lényegében azonbaft egyáltalán nincsenek hatással e szervezetek életére, esetleg világnézeti be- állitottságára.“ Szlovákia Kommunista Pártjának kultúrpolitikai kon­cepcióját újságok, fo'lyóiratok egész sora harcolta ki. Az SZLKP lapjain, a Pravdán, a Nővé slovo elméleti hetilapon, valamint a V^chodoslovenská Pravdán kívül a kultúra, iskolaügy, irodalom, művészet körül fellán­golt vitába bekapcsolódott a Szlovák Nemzeti Tanács lapja, a Národná obroda, amelynek főszerkesztője La­co Novomesky volt, továbbá a Práoa napilap, amelynek knltúrrovatát Ján PoniCan vezette, a Népi Antifasiszta Harcosok Szövetségének lapja, a Partizán és mások. Az 1945—48 közötti években ezeknek a lapoknak a hasáb­jain megjelent sok elméleti írás, vitacikk, hozzászólás, amelyek nemcsak hogy házzájárultak a kommunista párt kultúrpolitikájának megvilágításához, hanem sok részletének kidolgozásához, megformálásához is. Szlovákia Kommnni.sta Pártja vezető szerveinek, funk­cionáriusainak, valamint a közélet és a kultúra külön­féle szervezetei tagjainak igyekezete azt eredményezte, hogy a közéletnek ez a fontos területe, némely speci­fikus vonásoktól eltekintve, lépést tartott a cseh or­szágrészek haladé kultúrájának fejlődésével. A reakció felett aratott 1948-as februári győzelem után a kultúra minden területét felölelő koncepciójával és szakembe­rek hadával a párt fel volt készülve a knltürális forra­dalom megvalósítására. KAROL TOMIS JÓKAI ■ NAPOK 1975

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents