Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-17 / 25. szám

* t ui «I» 9 12 m AZiNDIGÓKÉK PANTALLÓ LEGENDÁJA V Az ember bárhol bcleüt- íjcözhct: a tengerparton, a színházban, a hivatalban, az utcán; Bratislavában ugyan­úgy, mint a Balaton partján. Csöszárúak, harang lormá- júak, párhuzamosak, hajtö- kásak, rojtos szélűek, csípö- szabásúak vagy nyújtott esi- pójűek, Indigökék színűek, kifakultak, kifakltottak, tol­dozottak, foldozo-itak. vere­tesek és hímzettek. Viseli fiatal és öreg, diák és professzor, beat-énekes és politikus, miUiomoscse- mete és hercegnő. Igen, ro­hanó korunk mindenes öltö­zékéről, a farmeriröl van sző. KI tudná feilsoroliii, hogy hol fel nem tűnt már glóbuszunkon a nemzetközi uniformizálás legelső, de legsikeresebb eszköze. A „miért“ és a „hogyan“ a legtekintélyesebb körök­ben Is vitákat szült. A far­mer nem akármülycn vise­let, leplezi vise léjének ősz- tályhefyzetét, és éppen a nadrágnál, ami lényeges ru hadarab. A kék vászonnad rág megborzongatja a szíve­ket, és — degeszre tömi ké- srttöi zsebeit, mindenütt a világon. Kétségtelen, hogy a mos­tani farmerörületnek egy San Franciscó-l tőkés cég, a Levi Strauss and CO az el­ső számú haszonélvezője. Blue {eans-történelem Strauss erős vitorlavá­szonnal kereskedett, ebből készítette — jő üzleti ér­zékkel — az első ttlue jeans’t (magyarul farmert) f is. Az aranybányászok ;- héz munkája ugyanis na­gyon igénybe vette nadrág juk első és hátsó részeit. A vítorlavászonból készült, térd alatt megkötős brl- csesznadrág azonban jól bír­ta a megerőltető térdelö-ülő foglalatosságot. Nadrágjai Kalifomia-szerte Ismertté váltak, m-imdenki csak úgy emlegette őket, hogy: Levi- nadrágO'k. Idestova 130 év telt el Strauss blue jeans-ának megjelenése óta. A Leví’s márka Amerika- és világ- saerte is elterjedt, és ma is hódít. Érdekes, hogy a Le­vi’s védjegy csak jóval a második világháború után indult hódító útjára. A Beat­les csönadrágja már Levi’s- gyártmány volt. A beatkul- túra két másik olyan óriá­sa, mint Bob Dylan és Do­novan szintén ebből az a- nyagból varratta híres hat- girizdű sapkáját. De a ne­ves filmszínész, Marion Brando is az elsők í<özort húzta magára az indigókért nadrágot. Több mint ezer típus 1965-ben a cégen belül megalakították a Levi's Strauss Internacionalt. Fela­data az volt, hogy a fene­ketlen mélységű európai, la­tin-amerikai, ázsiai és ka­nadai piacot megtöltse. Lz fényesen sikerült. 1973-ban az LSI a Strauss cég eladá­sainak már 40 százalékát forgalmazta. A vállalat 60 hazai és 20 külföldi üzeme 1972-ben már százmillió nadrágot készített. Az éven­te felhasznált anyagmennyi­ség három és félszer körjl érné a földet. Tíz év alatt a cég 20G- ról 1500 típusra bővítette kínálatát. A tervezők még a különböző népek eltérő ana­tómiai sajátosságait is igye­keznek • figyelembe venni. Nemcsak a férfiak és a nők közti külöifbségeket, hanem az egyneműek differenciáit is, hiszen pl, a japán lá­nyokra nem ülik az a nad­rág, amelyben a franciák jól festenek, és ez fordítva Is igaz. Levisék legfőbb piaca Euró pa lett. .A kék nadrágok Francia- ország északi részében a legjobban kelendők, , 0‘t az ún. derékszabású, konzerva- iív típust kedvelik. Svájc ben nem szívelik azt a tí­pust, amelyet a kevésbé prűd, szabadabb gondolko­dású svédek viselnek. Az angolok ugyanakkor a vi­lág minden kincséért sem vennék fel az elöl gombos dzsinszeket, amelyeket a franciák annyira szeretnek. Makacsul ragaszkodnak a cipzáras megoldáshoz. A cipzár egyébként a Levi’s cég forradalmi újítása volt. g lelt Ma a világpiacon egyre é- lesed'tk a verseny a nadrág- készftő mammutcégek kö­zött. Vonatkozik ez főleg két másik amerikai márká­ra, a Wranglerra és a Lee- ra. Élesedik a küzdelem, a harc a piacokért. A farmer­gyártó cégek szinte naponta új modellt kínáLnak a nigy- közönségnek. A Levi’s pél­dául különhözö sportöltö­nyöket gyárt, de megjelen­tek a Levi’s unisex hálóőu- bák is. Érdemes idézni a cég leg­újabb rekiámmondatát, a- mely így hangzik: „A fo­gyasztók óhaja parancs, és ha ők skót szoknyát akar­nak viselni, akkor viselje­nek skót szoknyát — de azt ml készítjük Levi’s anyag­bő’“. M. £. Drága^ drágább...Miért? A Tuzex elárusUónőle naponta tán hárofíiszázszor is elismételi: Varmer csak kétéves gyerekekre kapható. A- rut a hét végére várunk. A kérdezők és a türelmesek reménykedve távoznak, a hét végén visszatérnek, de a válasz Ismét ugyanaz. Egy nap aztán mégiscsak megjön a várva várt áru, és a pult előtt megnő a kiabálás, idegeskedés. Akt benn van az üzletben, biztos lehet benne, hogy kiszolgálják, és nem távozik üres kézzel. Farmert minden alakra varrnak. Mégis mindenki ideges, hiszen hónapok óta vár erre a vacak nadrágra... Vacak? Hát az ára az nem vacak...! Az előző farme­rek 40 tuzex koronába kerültek. Ogymond „az anyagmi­nőségének javulásával“ emelték a dzslnszek árát is, később aztán már nem is indokolták, hogy miért, csak emelték, és most 80 tuzex koronába kerül a kék nadrág. Nagyon sok fiatal szeretne valódi farmert viselni, de nincs. Nehéz hozzájutni a hazai gyártmányú farmer a- nyaghoz is, pedig szép, és véleményünk szerint felve­hetik a versenyt a Levfs cég gyártom anyaggal. De pró. háljon valaki hozzájutni! Nincsen. Miért? Talán segí­tene ha a szovjet fiatcdokho.z hasonlóan, levelet imánk ajénnyüipart miniszternek? T isztelt Nyikolaj Nyikiforovicsl Arról írunk leveliinkben, ami nagyon sok túsen- bat éves fiatalt érdekel: hagy mi divatos és mi nem. Mi az, emi nemcsak tartós, hanem szép, és nem­csak szép, hanem modern is — kezdődik a Komszomol- szkaja Pravda nyílt levele Taraszov könnyűipari minisz­terhez. Két hónappal ezelőtt az egyik városunk főutcáján az üzleteket Jártuk — folytatódik a levél. — Mindenféle apróságot kerestünk: farmert, farmerszövetet, dzsekit, öveket, szóval mindazt, ami ma népszerű a fiatalok kő rében. Ezután jelentettük meg a Komszomolszkaja Prav­da „Vörös vitorla“ cfmű rovatában „A divat... nem di­vatos dolog“ című riportot. Az önök minisztériuma nem figyelt fel erre a riport­ra, Szerkesztőségünk a mai napig nem kapott hivatalos választ. Viszont válaszoltak a fiatalok. íme: ,,Megszoktuk, hogy a szép cuccot valakin és nem az ^ üzletek pultján látjuk. De ha sikerül is ilyen divatteik- ket szereznünk, ugyancsak sokáig kell sorban állnunk érte. És hány olyan fiatal van, aki a spekulánsokat ke­resi fel, hogy divatcikkhez jusson. A gyárak farmerjei 7-10 rubelbe kerülnek, a spekulánsoknál viszont ennek az árnak a tízszeresét Is fizethetjükl Igaz, a gyári far­merek nem állják a versenyt velük... — írja egy fia­tal Voronyczsböl. „Ogycsszai vagyok: ismerem ezt a kérdést. A speku­lánsok farmerjai abban különböznek az állami gyárak farmerjeitől, hogy jó a fazonjuk és a színük. Igaz, a boltokban Is lehet olyan nadrágot kapni, amelyek jó a- nyagböl készültek, de amikor felvesszük őket, elromlik a hangulatunk.“ — ez egy ogyesszal lány véleménye. „Azt kell gyártani, ami tetszik a fiataloknak. Ez a könnyűiparnak és az ifjúságnak egyaránt érdeke. Hiszen pr'rSíTwmr gerr &fas~. íXíSfMISÍlílTEChl OproH U,9HTponbH0r0 Kommtsto BJlKCM OnbCKfl» NYÍLT LEVÉL A KÖNNYOlPARI MINISZTERHEZ Miért nincs FARMERNADRÁG ? ­senki’ sem akarja, hogy az áru a raktárban heverjen, mert senki sem vásárolja. Egy észrevétel: ha külföldi filmeket nézünk, azt is megfigyeljük, ki milyen ruhát visel. Sokszor megállapítjuk, hogy ezt vagy azt nálunk nem lehet kapni. Ez nemcsak a kispolgárok véleménye, hanem olyan fiataloké Is, akik olvasnak, szeretik a ze­nét, jól tanulnak. Vajon nem a könnyűipar hibás ab­ban, hogy a fiatalok gondolatvilágában túl nagy helyet foglal el a divat?“ Mit válaszoljunk ezekre a levelekre, teszi fel a kér­dést a lap. Néhány lelnött azt mondja, hogy ezeket a fiatalokat a „fogyasztói társadalom szemlélete fertőzte meg. De hát a mai fiataljaink nem tudják, mi az éhség, mit jelent a kenyérjegy, milyen az apa köpenyéből varrt ruha! És ezért nem is vádolhatjuk őket. Oj nemzedék, újat akarnak. Nem is szabad őket az előző generáció mértékével mérni. Vádolhatjuk-e őket azzal, hogy sem­mit sem tapasztaltak, mégis sokat követelnek? Nem, hi­szen ilyen alapo^n minden tizenhat éves fiatalt vád il­lethet. Egy a fontos, hogy az „apróságok", a farmerek, az ü- vek, a dzsekik ne jelentsenek számukra nagy ügyet. ^ Van megoldás? íme egy javaslat; „Több árut gyártanék a fiataloknak, sőt azt mondanám, hogy nekik többet mint a felnőttek­nek ... óriási mennyiségben gyártanék farmeranya­got, hiszen ez az anyagy szinte elnyühetetlen és meg­unhatatlan. Olyan vállalatot szerveznék, amely csak a 13-18 éveseknek gyártana divatcikkeket. És szaküzlele- ket építenék. Az egész országban véleménykutató bolto­kat létesítenék, ahol a fiatalok elmondhatnák, milyen divatcikkeket akarnak ...“ Ezt a javaslatot egyébként, Nyikolaj Nyikiforovics, a „Vörös vitorla“ rovatban Is közöltük, emlékezteti a mi­nisztert a lap. Ebben a rovatban nyilatkozott a berlini „jugendmódc“ igazgatója is: „1968-ban, az NDK-ban létrehozták az if­júsági divattrösztöt, amely több vállalatot tömörít ma­gába. És ma az országban, sok olyan ifjúsági divatköz­pont működik, amelyben a fiatalok nemcsak vásárolhat­nak, hanem hasznos tanácsokat is kaphatnak, A divat irányítói évente kétszer összejönnek, és megvitatják a ■’ bemutatott kollekciókat — mit fog viselni az ifjúság a ikövetkező évben. Végül Is azok a fiatalok mondják ki az utosó szót, akiket meghívnak az ilyen zsűrizésre“. Talán nem is olyan dilettáns ez a javaslat, Nyikolaj Nyikiforovics! Gyakran beszélgetünk fiatalokkal, és né­ha meglehetősen nehéz feleletet adni kérdéseikre. Re­méljük, hogy ön tud válaszolni a fiataloknak... — vég­ződik a Komszomolszkaja Pravda cikke, amelyből nyil­vánvaló, hogy nem csak nálunk vannak problémák a fietalok öltözködése körül. A Szocialista Ifjúsági Szövstság Szlovákiai KüzpoaU Bizottságának lapja • Kiadja a Smana kladévállelata. • Szarkatxtöaág ás adminlsztrácIA 897 14 Bratislava Praáská 9. Telefon; 498-19. Postatlök 36. • Főszerkesztő: dr. Strasser György • A lőszarkatztő halyattesa: PalágyI Lajos. • Nyomja a Západoslovenská Ha- öiama 40 • Előfizetési díj egész évra 52.— Köe, télévra 28.— Kés. • Tarjesztl a Posta Hfrlapsxolgálata. Előlizetbető minden pustakézbesUónél vagy pustuhlva- talnál • Kéziratokat nem őrzünk meg és asm kjUdOaic viMM, • A lapot külföldre a PNS Ostredná ezpadlcia Uaöa, Bratislava, Goltwaldovo nám i 48 At jén rendelhatő mag. • Engedélyezve; SOXl 13/1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents