Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-10 / 24. szám
3 ¥: Karol Kalina Vadkerti Ferenc Baj kai ]6zsei Drzsik István Magy Rezső Egy ifjúsági építkezésen jártunk Udvard (Dvory nad Zitavou) fökiútjáTi lépkedek. A haragas- zöld gabonatáblák csendesen begzél'ietneik, susognak. Már- már kedvejn volna szóba elegyedni velük, am-ikor a zöld gabona táblák ilcözül rám kiélt a négy és fél hektáros csúnya vörösbarna bevetetlen földda- j-ab. Ezt ikeresein, a szövetkezet '.eendö ssarvasmarhaitelepének, az ifjúsági építkezésnek « szín- ' helyét. .Az eső eléggé feláztatta a talajt. Odébb egy kotrógép bókol. Nem messze tóle földgyalu nyesi, taszigálj-a a földet. Autók, traktorok jönnek-men-nek. Karol Kalina, a szövetkezel alelnöke, a ineliaráoiós csoport veaetöje figyeli a gépek és az emberek munikáját. — Látom, szorgoskodnak — keedem az ismerkedést. — Keli ás! — válaszolja. — Június huazonhetediikére átkeli adnunk az építőknek a terepet, s addig niég sok földet el A-ell hofdanunk a Zsombékos- oa. — És etkészüilnek huszonheted ikére? — Hogyne! Nagyon igyekeznek a fiúk. Jó munkások, nincs panasz egyikre sem — mondja. Később kiderül, miért a kívülálló szemével dicséri a beosztottjait. .Az udvardí és a ba- romJaki (branovói) szövetkezet nem olyan rég egyesült, s ő, az egykori pici, hétsaáz hektáros szövetkezet einöke új szerepkörét próbálgatja, izleligeti. Nem mintha nem lett volna kedvére ez a „házasság“... •— Először, hogy felvetődött az egyesülés gondolata, kicsit meglepődtünk, de aztán igazat •idtunk azoknak, akik javasolták — fejtegeti —, és a lehető községek, iWetve szövetkezetex xözül az udvardi mellett döntöttünk. Ügy goadoltok: régen is idetartoztunk, útban van a járási székhely felé, meg aztán mindig is megvoltunk egymással... — És az emberek? — Nem jjanaszkodnaki Sőt, elégedettek. Nekünk alig volt ■hétszáz hektárunk. Most tízszer annyi a földterülete az e- gyesített szövetkezetnek. Mindig van munka, .ha niíncs a szőlőben, akkor inunkása'ink mennek a gy'ümölosiösibe, ha a gyümölcsösben , végezték, akkor indulnak a kertészeibe... Udvard határát a Zsitra folyó áztatja. Alacsonyaihban fekvő földjeiken olykor feljön a talajvíz, ezért is van külön meliorációs csoportja a szövetkezetnek. Karol KaMna az egyesítés óta az alelnöki teendők mellett ezt a csoportot Is irányítja: Naponta 300—350 köbméter földet szállítanak el egyik helyrpl a másikra, 500—550 köbmétert moisgat meg a földgyaiu. — Kell! Sok helyütt termék- téíen a talaj, ezért ahol jó humuszos a felső ^réteg, elzíiszünk belőle oda, ahol szükség van rá — mondja, s újra a munkásait dicséri. Van is miért. Vadkerti Fe- ^renc, a kotrógép kezelője u- gyanis arra a kérdésemre, hogy milyen egy jó szövetkezeti tag, csak annyit m-ond: — Hűséges! Ű az. Réggel hattól délután négyig .gyomja a pedált“, mint ahogy mondja. Előbb a traktor- állomáson dolgozott, majd Nit- Tán a meliorációs vállalatnál, 1967-hen jött ide a szövetkezetbe, és azóta Is itt dolgozik u- gyanazon a gépen, ugyanabban a munkakőrbíen. Hogy hogyan. arról képet alkothatunk magunknak alábbi kijelentéséből is: — Csak a Felsö'tagon negyvenezer köbméter földet mozdítottunk el! — aztán még hozzáfűzi; — Igyekezni keil mprt üres marad a buksza! Drzsik István tizenhárom éve traktoros, azóta, hogy 1962-ben ile szerelt. — Sohasem válogattam a munkák közt. Ami sürgősebb volt, azt csináltam. Az is kiderül, hogy már tizennégy éves korától dolgozik a szövetkezetben: — Először én’ is a kertészetben, a szövetkezet „ovijában“, az ifjúsági nevelőcsoportban kezdtem, mint mindeniki — emlékezik az 1954-es évre tréfásan. — Ott dől el, hogy ki mire alkalma«... XXX Bajkai József viszont még ■régebben kezdett, 1951-től, a szövetkezet megalakulásától ■tagja a gazdaságnak. — Előbb én is kotrógépen dolgoztam, de betiltotta az orvos — mondja, és hogy nem értem, miért is tilthatja meg egy orvos a munkásnak azt, hol dolgozzék, vagy dolgozzék, megmagyarázta ezt Is, Húsz évi hűséges szolgálat után hirtelen kétszázra szökött a vérnyomása, s ha nem fogadott voina szót az orvosnak, akkor talán ma már rég magasabbra szökne a t'érnyomásmérö higany- szála. Közben Nagy Rezső, az utód fs leállítja a földgyalut, és o- dajön hozzánk. Szűkszavúan, de határozottan csak ennyit mond: — Vagy a masina, vagy az as,szony! .Aki nem bír mind a kettővel, annak az egyikről le kell mondania. Különben is, aki ilyen gépnek parancsol, mint ml. az úgysem éri meg a nyugdíjat. — Te azért még igazán nem panaszkodhatsz! — szól oda neki Bajikai József. — Fiatal vagy még, neked nem kell lemondani sem az asszonyról, sem pedig a masináról. — Nem is azt mondtam, hogy talán lemondO'k valamelyikről Is, csak éppen megjegyeztem, hogy hogyan állunk a dolgokkal. Ebédidőre Jár, elindulunk hát együtt a faluba. Otközben Bajkai Józseftől megtudom, hogy nemcsak' kotrógépen és földgyalun dolgozott, hanem vezetett traktort, lánctalpast, kombájnt és más géjjet is. — Most már [»ersze köny- ■nyebb — emlékezik —, de az elején azonban nem volt mid- egy. Esküszöm, megtörtént, hogy még januárban, februárban is szántottunk. Ma már nincs erre szükség. Van elég gépünk, időben meg tudjuk művelni a földeket — mondja aztán a szarvasmarhatelepre tereljük még a szót: — Csak kész lenne már ez az istálló is! Lassan annyi az állatunk, hogy nem tudjuk hova tenni, hol tartani őket. Különben is ezért döntöttünk szí- vest-öTömest az ifjúsági brigá- d'Ok mellett, mert az reméljük, hogy a fiatalok nem hagyják magukat, és nemcsak hogy klóré, ha.nem határidő elölt elkészülnek az építkezéssel. Így mielőbb üzembe helyezhetjük a farmot, sőt ha most kész lenne, már most is hasznát tudnánk venni — mondja. Fiatalok, a lecke tel van adva! Németh István m didik ballagása az e- ßL gyetlen olyan búcsú, a- * " mely nem jáj igazán, amely nem hagy töviseket a szívben, mégis könnyes, mégis megható. Könnyezik a diák, amikor búcsút vesz az alma mater öreg falaitól. Könnyezik a szülő, a- mtkor gyermeke felnőtté válását együtt ünnepli az utcára vonult maturásokkal. És elérzékenyedünk mi, idegen bámészkodók is, mert arra a gyönyörű időre gondolunk vissza, amikor még mi is bizakodva fújtuk társainkkal a Gaudeamus igi- túrt. Régi szép, megható ünnepség az érettségiző diákok búcsúztatása. Nálunk a Selmecbányái főiskola végzett hallgatói honosították meg. Ezek a „oaletánsok" jnenetben járták be a várost. Közvetlen előttük zenekar játszotta a Ballag már a véndiák kezdetű búcsúdalt, utánuk haladtak a másod és harmadévesek. ^ menetet a batyut vivő elsőévesek, a ,J)alekek" zárták be. A ballagás után a vale- tánsok levették karjukról a zöld valeta-szalagot így jelképezve, hogu vége a diák- élentek, „filiszterek“ /polgárok) lettek. A ballagás ma ts a legszebb diákünnepségiink. Persze at évekkel megváltoztak a szokások is. Május utolsó csütörtökje, óriási az izgalom a Senerf M áradjatok Herdics Igazgató, dr. Párk.ány igazgatóhelyettes és Poor László, a szülői tanács elnöke vezetésével elindult a bal- lagők serege örökké ifjak (Szenei I Magyar Gimnáziumban. A diákok ma az „urak" itt, ha egy-egy tanár véletlenül betéved ide, bizony szinte „átnéznek" rajtuk a fiúk és a lányok. Igaz, nem is nagyon ér^k rá ma vigyázzba állni előttük. Mindenki dolgozik, mindegyik gyermeknek színié ég a keze alatt a mun ka. Holnap lesz a ballagás, ragyogjon hát minden a tisztaságtól, derüljön a soksok virágtól az öreg alma mater, kz alsóbb osztályosok a negyedikesek tantermeiben helyezik el ajándékaikat, mindenki izgul, mindenki sürög-forog, minden diák arra törekszik, hogy másnapra a világ legszebb Iskolája legyen az 5 gimnáziumuk. De a szülők sem tétlenkednek ezen a rxapon. Varrják, hímezik gyermekeik ballagótarisznyáját, sürgetik a varrónőket, az apák közül pedig jó néhányan saját maguk faragják a jelképes vándorbotokat. Az ünnepség, mint minden ünnepség, itt ts a díszbeszédekkel kezdődött. Elő szór Herdics János igazgató búcsúztatta a negyedikeseket, utána a szülői tanács elnöke. Poőr László beszélt, majd a negyedikesele nevében Gyurcsa Márta köszönte meg a tanári karnak a szeretetet, a sok-sok türelmet, amellyel az elmúlt négy esztendő alatt elnézték botladozásaikat, és e- gyengették művelt emberré válásuk útját. És ezután kezdődött el a városka életében évről évre jelentősebbé váló igazi ünnepség. Karjukon virágcsokorral, kezükben a vándorbottal és oldalukon a hagyományos vándortarisznyával felsorakozott a kilenc érettségiző fiú és az ötvenegy lány. Elbúcsúztak az alsóbb osztályos diáktársaiktól meg az ajándékokkal megrakott kedves tantermektől. Ezután a városka utcáira vonult ki az ünneplő s.íreg. Elballagtak egykori iskolájukba, a kilencéves magyar iskolába. Itt Is vlr-ígokat kaptak a búcsúzók, majd végigvonultak a város nagyobb utcáin Is. Zengett a muzsikaszó, betöltötték a napfényben úszó utcákat a '■égi szép diákdalok. ívy ünnepelték májusnak ezen az utolsó péntekéh felnőtté válásukat a szenei gimnazisták. Gaudeamus Igitur.../ Örvendezzünk, ifiért fiatalok vagyunk...! Maradjatok szívetekben örökké ifjak, kedves „véndiákok"! (neumannj Augusztusban I Nyári ifjúsági táborozás Harminc év választ el már minket attól a tavasztól, amikor a történelem kettéoáztotta az Időt. Három évtized telt el azóta, hogy a dicső szovjet hadsereg katonái kiűzték hazánkból a szabadságre sővárgó ember legnagyobb ellenségeit, a német fasisztákat, s az e:nyo- mott, megkínzott nép számára elhozták a legszebb, legdrágább kincset: a szabadságot. Harminc év hosszú Idő. Harminc év alatt nemcsak a társadalmi , rend változott meg nálunk, anyagi-'kulturáiis feltéteieink, lelietöségetok szárnyalták túl a harminc év előtt még csak vágyainkban megfogalmazott óhajokat, hanem ebben a .megváltozott, megszépült valóságban felnőtt egy generáció is. Egy olyan generáció, a- mely csa.k iskolai tananyagként ismerte meg a háborút. És így van ez jól. Elég ennek a generációnak az az élményanyag is, amelyet e borzalmak átélőitől kapnak vi.sszaemlékezések formájában t)e ezt az élménv- a.nyagot éltetni kell, hogy soha egy fiatal előtt se me- rüijőn fel a háború véres arca a valóságban, soha egy sem ismerkedjék meg borzalmaival közvetlenül. Álljon egy csatasorba az idősebbekkel, és velük együtt tiltakozzék a háború ellen. Ennek jegyében született meg a nyári Ifjúsági táborozás gondplata. .A polilikai töltetű táborozásoknak nálunk haladó hagyományai vannak. (A Balogh Edgár vezette csoport két világháború közti nyári táborozásainak színhelyén, Gombaszögön e mozgalom folytatásaképpen rendezik ma Is népművészeti csoportjaink egvík legn-agyobb, legszínvonalasabb seregszemléjét, az országos dal- és táncünnepélyt.) A találkozón az Irodalmi színpadok újszerű környezetben lépnek fel, a szabad tábori színpad érdekes lehetőséget rejt magában: azt, hogy a Játékos és a néző egy tábor lakója, ez eleve megkönnyltheu előadás közben a kapcsolatteremtést, ugyanakkor az irodalmi szín- pad-ok számára nem éppen mindennapi színhely újfajta megoldásokat, leleményességet kíván a rendezőktől és a szereplőktől egyaránt. Akciónknak az ^ célja, hogy bebizonyítsuk: fiatalságunk nemcsak ismer! azokat az áldozatokat, amelyeket népünk, hazánk, pártunk hozott értünk, hanem elköle lezettje társadalmi rendszserünknek. Ezt akarjuk hangsúlyozni, ezzel akarunk hozzájárulni a hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére Indított rendezvénysorozathoz. Az aníifasizmust ml nem tekintjük lezárt társadalmi kiállásnak. Hogyan is tehetnénk, amikor földünk egyes országaiban tovább dűl a barna fiestls és emberek mil- liöít tartja rettegésben?! Nem nézhetjük tétlenül, közömbösen ezeket a szörnyűségeket, amikor közvetlen környezetünkben megkínzott chileiek gyermekei és testvérei tanulnak, és úgy gondolnak hazájuKra, hogy oda rrteggyöződésük szabad vállalásával nem térhetnek vlsz- sza, sőt hozzátartozőikát üldözik miattuk. ' Tudjuk jól. hogy a fasizmus önerejéből uem garázdálkodhatna. Felbújtólk —- az imperialista körök — nyíltan vagy alig: leplezve támogatják őket, s használják ki hatalmi céljaik eléréséhez, gyengülő poztclötk és befolyásuk magatartása végett eszközöikben nem válogatva kihasználják a faji, vallási nemzeti ellentéteket. Erről a politikáról szemtanúkat szólaltatunk meg, chilei, ciprusi, vietnami diáktársainkah .A színhely kiválasztásánál nem véletlenül szavaztunk a dunasaerdahelyl járáshell Nyárasd (Topofníky) községre. A feltételek ehhez az akcióhoz kltűncen alkalmasak, akár a hely természeti adottságaira, akár a küi- nj'ék élénk kulturális életére gondolunk. A Kis-Duna partján, a fák lombja! alatt megbúvó tábo;r négyszáz szabadba vágyó fiatalnak nyújt majd tíz napon Ireresz- lül sátorozásra, kellemes időtöltésre lehetőséget. A dél- előttök folyamán a táborlakók neves közéleti személyiségekkel, élvonalbeli művészeinkkel, közismert írókkal, költőinkkel beszélgethetnek. A pázsitos Kis-Duna parton eltöltött délutánok Is bizonyára mlndannylunkhan kellemes emléket hagynak majd. Mivel a tábor lakó; döntő többségükben fiatalok lesznek, ennek megfelelően a sportról és a szórakozásról sem feledkezünk meg. A nyárasdi szövetkezet gazdasági ei-edményei kezdettől fogva országos hírnévnek örvendenek Az idelátogató bel- és külföldi vendégek nemcsak a gazdasági eredményeket, hanem a szívélyes vendéglátást is dicsérték. Ifjúságunk a hatvanas években a táborozási forma le- hetősé,gelt a szórakozás mellett az önművelésre is 1- gyekezett kihasználni. Sajnos, erős koncepció és anyagi támogatás hiányában e szép elképzelés féhítfm megrekedt. Több év, Idörostáján átszűrve a volt Ifjúsági találkozók pozitivumáit szeretnénk a jelenbe átmenteni. Az adott forma szinte kínálja a lehetőséget, hogy a fiatalok legszélesebb rétegei betekints,on ok egymás munkájába és szórakozásába, megisinni-jék és megszeressék azokat az ftnműveiési és .szórakozási lehetőségekéi, a- nieheket ez a találkozó nyúithat. Az átvett elképzelések m,.°lié önkéntalenül fesoraknzik a ma valósága: a hovatartozás kifeiezéss. Nem maradhatunk közömbösek a politika iráni, hisaen a fiatalság politika! fejlettsége a jövő — a mi jövőnk záloga. Fiatalságunkban fel akarjuk kelteni az érdeklődést más népelí problémái iránt is. Ezért hívtuk meg a chilei, ciprusi és vietnami diáktársainkat Is, hogy nyújtsanak ízelítőt népeik kultúrájából, s a beszélgetések során megismerkedhessünk hazájuk újabb kori történelmével. A táborozást a prágai .Ady Endre Diákkör kezdeményezte és a dunaszerdahelyi járási szervek készségesen támogatják. E segítség nélkül a szervezés számunkra — az -AED számára — leküzdhetetlen akadályokba ütközött volna. Köszönettel tartozunk a járási pártbizottság ideológiai osztályának, ainelv elfogadva akciónk alapkoncepcióját, maximálisan segíti a rendező szerveket. Az előkészítő bizottság, amelyben a három rendező szerv, a SZISZ JB, a Járást Népművelési Központ s a Nyárasdi Művelődési Ház képviselő! dolgoznak, a Nyá- rasdf Hnb és a szövetkezet messzetne'nő támogatását élvezi. Nem célunk ezúttal a teljes kimerítő tájékoztatás A részletes programot Ismertetlűk, a ielentkezésí Ive két közöljük majd az Oj Ifjúság következő számaiban. Nagy vonalakban akartuk csak ec.setel.ni céljainkat, s ezzel m.mél több fiatal érdeklődését felkelteni az augusztus 6-től 17-ig tartú akcióra Az Ady Endre Diákkör vezetö.sége
