Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-10 / 24. szám

2 Nagy jelentőségű nemzetközi ta­nácskozás színhelye volt az elmúlt övben országunk fővárosa, Prága. A Varsói Szerződés tagországai közvé­leményének képviselői jöttek itt ösz- sze, hogy a Varsói Szerződés 20. év­fordulója alkalmából ismét kinyilat­koztassák a szocialista országok né­pének szilárd elhatározását hatéko­nyan hozzájárulni a béke megszilár­dításához Európában és az egész vi­lágén. Ezen az értekezleten a főbeszámo­lót jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB el­ső titkára tartotta. Beszédében hang­súlyozta: „Az élet igazolta, hogy a békéért, a népek biztonságáért és e- gyiittmúködéséért vívott harc nem­csak az államférfiak és a kormányok Ugye. hanem a küzdelemben egyre nagyobb szerepet kapnak a közvéle­mény legszélesebb rétegei.“ A továb­biakban leszögezte, hogy a szocialis­ta országukban a béke ügye a vezető szervek és a dolgozók legszélesebb rétegeinek mindennapi ügye. A béke és a szocializmus elválaszthatatlan egymástól. A Varsói Szerződésbe tö­mörült szocialista országok, amelyek közvéleményének képviselői Prágá­ban összegyűltek, egész politikai, gaz­dasági. kulturális, tudományos és ka­tonai erejükkel a béke pártján áll­nak. A Varsái Szerződés parlamentjei­nek nemrégi felhívása ennek tudatá­ban szögezte le, hogy a nemzetközi enyhülés nem alakul ki önmagától, és a népek helyesen értelmezett ér­dekei követelik meg, hogy fokozzuk tevékenységünket az enyhülés, a biz­tonság elmélyítéséért és megszilárdí­tásáért. A moszkvai lzve.sztyija az enyhülés hétköznapjainak nevezi a mostani i- dószakot, amikor megbízható alapja van az enyhülési folyamatnak és egy- má.st követik azok a diplomáciai ak­ciók és lépések, amelyek arra van­nak hivatva, hogy megszilárdítsák és tovább fejlesszék mindazt a pozitivii- mot, amely külpolitikai téren kiala­kult az utóbbi években. Ennek jegyé­ben került sor a bécsi Gromiko-Kis- slnger találkozóra, ennek jegyében folyik a munka a SALT tárgyalások befejezéséért, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harma­dik .szakaszának összehívásáért, s e- rősitették meg, hogy sor kerül Brezs- nyev és Ford tervezett idei találko­zójára. Ezeken a hétköznapokon fo­lyik a harc azért is, hogy útját áll- juk azoknak a jói érzékelhető pró­bálkozásoknak is, amelyek az enyhü­lést veszélyeztetik. Ezt annál is inkább hangsúlyozni kell, mert amerikai vezető politiku­soknál gyakran előfordul, hogy mi közben az enyhülést elkerülhetetlen folyamatnak tekintik, egyszerre „hi­deget“ is fújnak. Ford kifejtette, hogy „az Egyesült Államok most a határozottság új szakaszába lép“, és ..válaszolni fog minden kihívásra“. Schlesinger amerikai' hadügyminisz­ter ezt a jelszót konkrét tartalommal is megtöltötte, és a NATO katonai e- rejének hatékonyabbá tételét sürget­te furcsán, éppen „az enyhülés vé­delmének“ égi.sze alatt. Ennek jegyé­ben manőverezett a NATO és a fran- cóista Spanyolország szorosabb e- gyUttmüküdésének kialakításán, sőt próbaléggömbként felbocsátotta a NATO és a dél-afrikai rezsim kap­csolatfelvételének lehetőségét is. A legulóbbi NATO-tanácskozásnak így legalább két tanulsága van. Az egyik: még a NATO vezérkara sem hiszi, hogy az enyhülés tendenciáját meg lehet állítani, a másik pedig: hogy abban a kUzdelcmben. amely a tar­tós békéért folyik és amelyet nem­zetközi osztálybarcnak nevezünk, i- lyen körülmények közölt nincs egy pillanatra sem tűzszünet. Ford amerikai és Sadat egyiptomi elnök múlt heti salzburgi tanácskozá­sai ismét leszögezték a közel-keleti rendezés fontosságát. A kairói AI Abram értesülése szerint mindkét fél több elképzelést és alternatívát ter­jesztett be. s ezekből kiindulva meg­állapodásra jutottak abban, hogy a következő lépés az izraeli visszavonu­lás lesz, egybekapcsolva egy átfogó rendezéssel, és ezután következik a genfi békeértekezlet. Természetesen e kérdésben még nem ismeretes az izraeli kormány álláspontja, pedig tőle függ, hogy tcladja-e területhódí­tó politikáját. HETED H azánk felszabadításának 30., jubileumi évében ünnepli fenn­állásának 20. évfordulóját a SZISZ Ifjúsági Utazási Irodája, a CKM. Húsz éve közvetíti ifjúságunk hazai és külföldi kirándulásait, és fo­gadja a külföldről hozzánk érkező fiatal turistákat. Azok, akik húsz évvel ezelőtt kl- harco-Wák, hogy az akkori CSISZ Köz­ponti Bizottsága nem'Zetiségi osztálya mellett megalakuljon az utazási al­osztály, két alkalmazottal és egy I- rógéppel, aligha feltételezték, hogy Európa egyik legnagyobb Ifjúsági, és hazánk második legnagyobb utazási irodájának bölcsőjénél állnak. A CKM ma 220 külföldi partnerrel tart kap­csolatot. A CKM a Szoclaiista Ifjúsági Szö­vetség intézménye. Ennek megfele­lően munkája nevelő szándékú. Az a küldetése, hogy az idegeníorgalom révén gazdagítsa a fiatalok ismere­teit, tágítsa látókörét és nyelvtudá­sát. A •turisztika különben is jelen­tősen hozzájárul az ífjúsá,g egészsé­gének megóvásához és a szabad idő hasznos kihasználásához. A kollektív kirándulások, a nemzetközi táborok­ban együtt töltött idő alatt a fiata­lok között elmélyül az elvtársi kap­csolat, a szooiaiista hazafiság és az in te rna c io 11 a 1 izm u s s zellente, A CKM az idén, hazánk felsza.ba- dításána.k 30. évélien is arra törek­szik, hogy minél több fiatal utazzék a Szovjetunióba és a szocialista or­szágokba, mert elsöso'rban a szemé- lyies kapcsolatok mélyítik el a ba­rátságot, így ismerik meg egymást jobban. .Az üzem- és iskolalátogatáso­kon, a strandon, lengerparton, a sport- és kulturális rendezvényeken született rokonszenv. egymás alapos megismerése barátságunk legszilár­dabb alapja. .A CKM az Idén 60 ezer fiatalt küld ki az európai .szocialista országokba, továbbá Mongóliáira, Kubába, Koreá­ba, japánba és más országokba. Több ezer fiatal a belfiildi turisztikában veszi igényire a CKM szolgálatait, és mintegy 60 ezer külföldi turistát fo­gad az utazási iroda. .Az Idén emlékeztünk meg hazánk tunk a Demánová-völgyben, Banská Bystricán, turístatelepet Arvaváral- ján. Szlovákiában 600 vendégnek biz­tosíthatnak szállást, és a nyári hó­napokban 500 ágy áll rendelkezé­sünkre a bratislaval Internátusokban. Az idén megkezdjük Bratislavában, a strkoveci tó partján egy újabb Ju- níorho'tei építifeét. Ezekben a közpon­tokban évente több ezer külföldi ven­dég fordul meg. Tavaly csupán Bra- tislavá'ban 13 000 külföldi fiatalt lát­tunk vendégül. A CKM legfőbb célja az, ho'gy mi­nél jobban kielégítse a fiatalok igé­nyeit. Munkájával' igyekszik hozzájá­rulni a SZISZ tevékenységnek gaz­dagításához, Dr. Vladimír PRIPUTEN a CKM bratislavai igazgató­ía felszabadításának 30. évfordulójáról. A legtöbb fiatal úticélja talán éppen ezért a Szovjetunió .amelynek fiai harminc évvel ezelőtt elhozták a vár­va várt szabadságot. A CKM útinap­tárában szereplő 62 útvonalon mint­egy 13 ezer fiatal csehszlovák turi^ ta fordul meg. Országaink turistakapcsolatainak felmérhetetlen a társadalmi jelentő­sége, ezért különös figyelmet szen­telünk a tematikus kirándulásoknak. Ilyen kirándulás Indul például azok­ra a helyekre, ahol Ijenin élt és dol­gozott, továbbá a szovjet hadsereg és az 1. csehszlovák hadtest harcai­nak színhelyére. A csoportos kirán­dulások résztvevői beszélgetéseken, szemináriumokon, Iwrátsági esteken vesznek ré.szt. Némely csopo'rt a ba­ráti körzetekbe Is ellátogat. .A Szev- jetuniólxi ezenkívül 6 barátságvona- tpt fogadunk. Ifjúságimk széltébon­hosszában beutazza a Szovjetuniót, Ungvártól Habarovszkig, Aschabadtól Murmans^ig. A CKM gazdag választékot kíriál a többi szocialista országba. Magyaror­szágon, Lengyelországon és az NDK- ban rövid kiirándulásokbn bárki fel­keresheti a legvonzóbb idegenforgal­mi helyeket. Sokan üdülhetnek a Balti-tengernél, a Ba'latonnál és a Ma- zuri-tavaknál. .A román, bolgár és ju­goszláv tengerpart pedig már évek óta kedvelt nyaralóhelye a csehszlo­vák fiataloknak. Szlovákiában három kirendelt­ség áll a belföldi és a kül­földi turiszti;ka Iránt érdeklődő fiatalok rendelkezésére, Bratislavá­ban, Banská Bystrícán és Koélcén. Rövidesen a CKM älHnal kirendeltsé­ge Is várja a fiatalokat. A szlovákiai kirendeltségeket 1985-ben nyitották meg, bár Bratislavában már koráb­ban is működött a CKM tájékoztató központja. ■Alapításának első évében a CKM mindössze 2156 ügyfelet ,.bonyolított le“, tavaly pedig már 220 ezren vet­ték Igénybe a szolgálatait. Érdekes, hogy éppen az idei, jubileumi évben várjuk az Iroda kétmilliomodik ügy­felét. .A szlovákiai kirendeltségek közvetítésével tavaly 18 400-an utaz­tak külföldre. A legtöbben a Szov­jetuniói, Romániát és Bulgáriát ke­resték fel. A szooiaiista országokon kívül Egyiptomba, Finnországba, Cip­rusra, Franciaországba, Libanonija, Belgiumba, Szíriába. Olaszországba, japánba és Nagy-Britanniába látogat­tak el. Bár a CKM csak 1969-tól foglalko­zik a belföldi turisztika szervezésé­vel, ma már el sem tudjuk képzelni ennek mellőzését; Szlovákláijan 31 572 fiatalnak biztosíthat nyaralást, nyelv­tanfolyamot. 1955-ben nyílott meg Horn^ Smo- koveoen a CK.M első szlovákiai tu- ristatelepe. Ma már természetesen e- gészen másképp fest, mint húsz év­vel ezelőtt. A sátortábor helyén áll a Az ókor hét csodájának egyikét, a 200 férőhelyes korszerű Juniorhotel, baalbeki Jupíter-templamot is megte .Az évek során Juniorhotelt nyitót- kinthetik a CKM ügyfelei ÖK HETVENEGYEN (Változatok egy érettségire) A felületes szem-lélö azt hinné, ienlétfikkel, egy-egy simogató szóval hogy nem változott-semmi. Éppen o- nyugtatták gyermeküket, enyhítették lyan feszült a légkör egy thai érett- lelki feszültsé,gét. Láttam itt olyan ségín, mint ötven-hetven esztendővel paraszt néniket is. aki i talán a le-á- ezelött. Hiszen a jelöltek ma is épp- nyánál is jobban izgult, de mosolyog- ügy Izgulnak, drukkolnak felelésre va cirógatta ideges gyermekét, várva, mint hajdan apáik, nagyapáik. És még egy kis epizód. A vizsgáztató professzorok is éppen jau'da iván, a gimnázium igazgatója olyan ünnepélyes, niéltóságteijes arc- gyakran végigsétált a folyosón: Ilycn- cal faggatják a szegény ,,áldozató- kor úgy vették kö-rül a vizsgára váró kát“, mint ahogyan őket „kínozták“ fiatalok, mint apát a gyermekei. Két matUTánskOTUkban. leányka például ezzel állott elébe: Valami különbségnek azért mégis- — Ig-azgató élvtárs, nagyon nehéz csak kell lenniel a vizsga? Nos, ezeket a változásokat lesegei- __ csak az orrotokat meg a füle­lem el a bratislaval Duna utcai Ma- teket vágják le — cirógatta meg mo- gyar Gimnázium érettségi vizsgáin... solyogva a „diri“ a két kislányt —, másküiönbeu nem haltok bele! VAjON NEHÉZ LESZ E7 könnyezve Radnótit húztam ki! .A folyosón akár légyfogóval lolie- itett volna fogdosní a csendet. Ha­zudnék, ha ezt mondaaiám, hogy an­nak a néhány leánynak és fiúnak, akik ott „magoltak“ az ablakok mé­lyedésében, nem volt túlságosan sá­padt vagy túlságosan lángoló az ar­cuk a drukktól. Hanem váiami mé­gis emberibbé, elviselhetőbbé tette ezt a hangulatot, olyasvalami, ami el­képzel hietetlen lett volna a „régi vi­lágban“: az izguló, tanulgató fiataloik csoportjaiban felnőtt asszonyokat, férfiakat is láttam, szülőket, akik ]e­A „TAKARlTONO“ ■A gyerekek csoportjaitól távolabb, egy érettebb külsejű „diáklány“ ma­golt elkülönülve. Szintén nagyon iz- ■girlt, beszélgetni kezdtem vele. A magyartól lélek a legjobban, attól tartok, hogy valami komplikált kérdést húzok ki. Az segítene a leg­jobban rajtam, ha valamelyik .költő­ről vagy íróról kellene beszélnem. S íme, milyen a sors! Amikor egy félóra múltán kijött a vizsgaterem­ből, majd a nyakamba botuít. — Képzelje — újságolta örömtől Hogy mi ebben a poén? Nem a vakszerencsel .Az, ainlt később tudtam meg: a „kislány“ nem IS olyan kislány. Sza- lay Lászlónénak hívják. Récára [Ré­tére] való, és két kisgyermek anyja. Valamikor nagyon szeretett volna to­vább tanulni, de annyira szegények voltak a szülei, hogy dolgoznia kel­lett. Alig töltötte be a 15. évét, már takarítónőként kereste a kenyerét. .A- mikor aztán férjhez ment, első dolga volt Ijeiratkozni a dolgozók gimná­ziumába. Négy éve tanul Itt, s ma érettségizik az estiek közöU. A Duna utcai Magyar Gimnázium­ban Szalaynén kívül még tizenhárom „egyszerű“ ember drukkolt, izgult e- zekben a napokban, hogy papíron is éretté váljonl És még valami, ami a múlt és a jelen' nagy ellentétét szemlélteti. Az estiseken kívül ötvenhét fiatal érettségizett Janda elvtárséknál ezek­ben a napokban. S e fiatalok 70 szá­zaléka munkás és paraszt származ.i- sú. S hogy mi lesz belőlük? Laukó Dezső például katonatiszT, pilóta akar lenni. Reitlschmidt Izabella, az eddi­gi szisz-elnök tanárnőnek készül. Sztruhár Ildikó Magyarországon, az egyik agrotechnlkai főiskolán folytat­ja tanulmányait. Szitás Pista és Oláh Gyuszi vegyészmérnök akar lenni. És a többiek? Az érettségizők 70—80 százaléka főiskolán vagy egyetemen szeretne továbbtanulni. EPILÓGUS A Duna utcai érettségizőik abba sem ,,halnak“ bele, ha vaieunelyikük- nek nem sikerül bekerülni az egye­temre vagy a főiskolára. Legfeljebb dolgozunk egy-két évig. s aztán újbói próbálkozunk — mondták derűs arc­cal szinte egyöntetűen. .A kis Csizma dia Marika például ekképpen nyilat­kozott; — Jeles tanuló voltam mind a négy osztályban, de nekem nincsenek elér­hetetlen vééyalm. Ha loérettségiz.ek, pihenek néhány napot, aztán dolgoz­ni megyek. Már van is állásom, a .rüptéren dolgozok majd, s úgy vé­lem, ilyen ,,poszton“ Is érvényesíthe­tem az eddig tanultakat. Mi is úgy hisszük, kedves kis Ma­rika, s az a véleményünk, hogy te nyered el legérettebben az „éretté nyilvánító“ papírt. (neumarui) IFJfiSÄGl TAIÄIROZÖ Blaltó Magda és Szalay Lászióaó a dolgozók gimnáziumának érettségiztető bizottsága előtt Foto: Kontár Gyula Május , 25-én a Vefká Ida-i (Nagyidai) Magyar Kilencéves A- lapiskola Schőnherz Zoltán nevét viselő pionirszervezeto hazánk fel­szabadulásának 30. évfordulója al­kalmából ötödször rendezte meg a Bódva-völgyi ifjúsági találko­zót. A KoSice-vidéki járás 8 magyar és szlovák tannyelvű kilencévesv« alapiskolájának népi tánccsoport­ja, továbbá a Koáícei .Magyar Tan­nyelvű Alapiskola, az Oj Nemze­dék és a helyi SZiSZ-szervezet népi táncosai a cesticei (szesz- tai) citerazenekar kíséretével tu­dásuk legjavát nyújtották a talál­kozón. Ez az összejövetel a szocialista hazafiságot. a proletár nemzetkö­ziséget, valamint ez itt élő népek összefogását tükrözte és méltó része volt a májusi ünnepségek­nek. Simon S- -ti)

Next

/
Thumbnails
Contents