Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-03 / 23. szám

10

A

TASZSZ szovjet hírügynökség 1975. február 13- í jelentése arról számol be, hogy a nyugat-szibériai o- lajmezök tartalékait még a sza'kembe'rek ds alábecsülték. Ezért a XXIV. pártkoiigiresszus- nak az 1975. évre vooiaitikoző i- rányszámai is „osalk“ 120-125 millió tonna olaj kiitermelését tűzték äcl célul ebben a térségben. A váríható évi termelés a valóságban ennél 25 millió to'nnával lesz több.

ke, amely a kaukázusi olajme- zöt kapcsolta össze a fekete- iengeri finomítóval. A Közel- Keleten az angolok építették .az első, kétszáz kilométer bosszú iköolajvezetéket 1911 ben a Per- zSíi-öböl ben.

Jelenleg a legnagyobb amerikai olajvezeték hossza 2190 (kiioméier, a köael-keletl transzaaébiai csővezeték 1800 (kilométeres. Ezek azonban eltörpülnek a transaeurópal Ba- rá'tság olajvezeték mellett, aA dél-uráli Orenburg! gázmezők kiaknázására, és az egye- dülállóaai nagy 1420 miWiimé- ter átmérőjű vezeték megépítésére hét szocialista ország.

— Bulgária, Cseh Szlovákia, Lengyelország, MagyarO'rszág, ' az NDK, Románia és a Szovjetunió

— Irta alá az együttműködési egyezményt.

XXX

De Szibériát — hogy kincseivel meghódíthassa mindennapjainkat — meg kell bóclítaniaz

története siyán hallott. Ez a város 220 kilométerre fekszik Tyiwnenytől.

Ma már a fövasútvonai nyomdokain megérkeztek az első vonatok Szurgutba, az új energetikai kiVrzet székhelyéle. Most az Ob és mellékága, a Jugansz- ki Oh folyó állja az építők útját. A víz itt áriadáskoir 50 kilométer széles területet önt el.

A Juganszkl Ob folyót átívelő híd már elkészült: hossza csaknem másfél kilométer. Az

Nyugat-Szibéria zord éghajlata, gyér lak'Ottsága, mocsarai, a tajga, a kőolajlelőhelyek nagy távolsága, a feldolgozó és felhasználó központoktól — hatalmas építkezéseket, pénzügyi beruházásokat tesznek szükségessé. Csupán a jelenlegi ötéves terv során több mint öt- mWliá'rd rubelt fektetnek be e- zen a területen. Ez az 1971— 75-ös évekre szóló össze.s szovjet beruházás negyedrésze.

A nyugat-szlbériaii olajipar fejlődésével párhuzamosan új városokat és községeket, elektromos távvezetékeket és közlekedési útvonalakat építenek. A munkák költsége ebben a körzetben kétszer annyi, mint Kö- 2)ép-Oroszországban. (Egy kilométer autóút csaknem egymillió rubelbe kerül].

Am a korszerű műszerek alkalmazásával elérték, hogy a nyugat-szibériai olaj olcsóbb a Szovjetunió egyéb területein termelt olajnál.- ■ Bár tréfásan hangzik, de a néhány évmillióval ezelőtt élt ósállatokat ma kardigán formában öltjük magunkra.

A szénhidrogének (a földgáz és kőolaj) melegüket, energiájukat, nyersanyagukat régóta kínálják az emberiségnek, de élni alig több, mint száz éve tudunk velük. Miért? Föld alatti búvóhelyeik távol e.snek a logyasztási központoktól, és így nagy mennyiségben elérhetetlenek voltak számmikra. Sokáig tartott, amíg szállításuk megoldódott. Ehhez csőbe kellett zárni őket.

A világ első, öt centiméter átmérőjű, kilenc kilométer hosszú kőolajvezetékét az US-\- ban 1863-ban építették. A múlt század végén Oroszországban készült el Európa első vczetémely 5327 kilométeren szelt át kontinensünket. Ám a Barátság Volga-Uráll vidéki kilnduió- pontjához csatlakozott már a szibériai olajtenger közel 1700 kilóimé teres Szamotlor — .Al- inetyesak vezeték© 4s.

A esévezetéík partjain a kőolajszármazékok sokáságával je- lentkeajtk a vegyipar. A Barátság sadllte az NDK-ban a schwedti, Lengyelországban a plotyí, hazánkban a bratisiaval Slovnaft. Magyarországon a szászbaloinbattal üzemet. A kőolaj itt benzinné. Diesel-olajjá, szintetikus szállá, műanyag alapanyagokká alakul át. Így tehát valóban igaz, hogy a néhány évmillióval ezelőtt élt ösákatokból ma kardigánt köthetünk.

Szibéria győzelme robbanás- szerű. Áramlik a fekete arany a föld alatti olajtengerböl nemcsak az európai szocialista országokba, hanem Ausztriába, s a lettországi Vendtspils kikötőn át Finn- és Svédországba is.

E világrészt átszelő transzkontinentális olajvezeték azonban nem egyedül kapcsolja Szibériát a mindennapokba. Több mint ötezer kilométeres útja során Közép-Európán túl Nyu- gat-Európál>a érkezett a Tyumen y - v idék i, n y u ga t -szí bér ia i

„Északi fény“ és ..Testvériség“ földgázvezeték.

S a szibériai földgázt Eűró- pába juttató vezetékrendszer egyre tovább épül. A munkák során számtalan akadályon kell áitvágnl. A türkméniai Satukból eredő vezeték például legvőzte még a Kara-Kum sivatagot is, ahol a szerelők — mivel nappal a homokviharok miatt nem hegesztbettek — csak éjjel dolgoztak.

embereknek. S mert az olajat és földgázt lehet, sőt kell csövek!» zárni, de az alkotó em- l>ert nem lehet — ehhez először ki kell építeni közlekedési hálózatát is.

A cári Oroszország Idején é- pült transWvZibérlal fővasút — mint egyetlen — már csak Jelkép.

fezibérla csövarűzsának Jelenét és Jövőjét csak úgy érthetjük meg igazán, ha fe gigászi munkák legalább egy szakaszára befejezésül szintén pillantást vetünk.

XXX

■ Szibéria csövarázsának kiépítésében fontos szakasz a 900 kilométer hosszú Tyumeny — Szurgut — Nyizsnvevatovszk fövasútvonai.

1965-ben Nyugat-Szil>ér!a é- szaki részébe sok ezer építő- munkás érkezett, járhatatlan mocsarak, 40-50 fokos hideg, több száz kis és nagv folyó fogadta őket... .A nehézségek ellenére már 1967 októberében felhangzott a Diesél-mozdony kürtje, az első, ainelvet az ősi

oTOsz város, Toholszk egész építők most minden erejüket a második hídra összpontosítják, amely a Szovjetunió egyik legnagyobb, két kilométer hosz- szú hídja lesz. Szerkezeiét ti- zenki/lenc — egyenként huszonöt méter magas — pillér tartja. Hamarosan áthaladhat rajta Szurgntból az első vonat.

Az építők pedig tovább folytatják az erdőirtást, hogy aztán újabb acélsínpárokat fektessenek le kelet felé, egészen Nyizsnyevatovszkíg. Ez az új város a legnagyobb szovjet kőolajlelőhely, Szamotlor közvetlen közelében épült fel.

De ezzel csak az észak-szibériai fövasútvonai első szaka«- szának építése fejeződik be. Már tervbe vették, hogy Szur- guttól észak felé folytatják a transzszibériaival párhuzamosan futó .fövasútvonai sínpárjának lefektetését a világ e- gylk le.gnagyobb gázlelőhelyéig, Ui«engoig...

A. T.

Épül a 9. ötéves terv nagyszabású alkotása — szerelik az olajvezetéket Üszty-Balik és Almetyevszk között

■Tir~~Tfnníli[ iir íai i i Világgazdasági FiGyEio 1

ARCÁTLANUL CSALTAK AZ AMERIKAI KÖOLAJTRÖSZTÖK

Eddig leginkább csak arra figyeltünk fel. hogy a kfi- .olajválság idején szembeszökően megnövekedelt a nagy kdolajtársaságok nyeresége. Ebből azt a követkoztotésl vontuk le, hogy a válságból ők húzták a Hasznot a különféle üzleti fogásuk révén, természetesen a fogya.sz- tók kárára. Az utóbUl időben kiderült, hogy nem csupán üzleti fogásokkal éltek, hanem nem riadtak vissza a legarcátlanabb csalástól sem. Ezt állítják az amerikai vámhatóságok szakemberei. így például egy nagy tartályhajó (A Shell tulajdona) 12 napig vesztegelt a New York-i kikötő előtt, s megvárta, hogy a kőolaj ára ebben a nagy városban 8,65 dollárról 12.26 dollárra növekedjék barrelenként. A tiszta nyereség 673 OniTdollár volt, tehát érdemes volt kivárni. Egy másik hajó, amely Nigériából szállított kőolajat az USA-ba, az amerikai partok előtt új szállítólevelet szerzett, hogy a vámhatóságoknak bebizonyíthassa: Venezuelából hozza a kőolajat. Az okirathaniisításnak az volt az oka. hogy a nigériai kőolajat abban az időpontban 5,50 dollárért lehetett vásárolni, s ilyen áron is kellett elszámolni a kirakodás alkalmával az amerikai előírások szerint,, a venezuelai kőolaj ára viszont akkor már 16 dollár volt, A vámhatóságok megállapítása szerint körülbelül 500 600 barrel kőolajat adtak el ilyen médszerrel, s a tiszta nyereség több mint kétmillió dollár volt. A c.salásnak egy másik érdekes változata a következő volt: ki.sebh tankhajók a inerikai kikötőkben félig felkötötték tartálvaikat texasi köniajjal, amelynek a megszabott ára 5.25 dollár volt barrelenként. A nyílt tengeren egy óriási tankbaióból aztán arab, afrikai vagy venezuelai kőolajjal feltöltöt- ték e kisebb hajókat, ezek aztán befutottak más kikötőkbe, s természetesen úgy adták el a szállítmányt, mintha az egé.sz rakomány a drága kőolajból állt volna. Természetesen a kőolajtársaságok más fogásokkal is éltek, amelyekből most sokat lelepleztek az amerikai vámhatóságok.

ÁRCSÖKKENÉS A ‘?7EUZI CSATORNA MEGNYITÁSA UTÁN

Mint ismeretes, az idén szinte egészen biztosan újra megnyitják a Sznezi-csatornát a forgalom előtt. A gaz dasági szakemberek már azon igyekeznek, hogy felmér jék, milyen hatása ennek a kereskedelemre és az árakra. Megállapításuk szerint például a könnyebb, gyorsabb szállítás folytán olcsóbb lesz az ára annak a kőolajnak, amelyet Szaúd-Arábiából és Trakhél szállítanak Európába, mégpedig barrelenként (1 barrel = 195 liter) 10 12 centtel. A csatorna megnyitása után méltán feltehető, hogy jelentős mértékben felélénkül a forgalom Aden kikötőjében, a Vörös-tenger déli bejáratánál, a- mely egészen kihalt a közel-keleti háború, a Szuezi -csatorna lezárása következtében. Nyilván a kelet-afrikai országok kereskedelmére is kedvező lesz a csatnr na megnyitása. A kuvaiti kormánykörök is azt jelzik, hogy növekedni fog a kereskedelem az arab országok és Európa között. Számításuk szerint mód van rá. hogy az Európából importált cementnek, gabonaféléknek és a különféle ipari termékeknek az ára esetleg 10 száza lékkai is csökken. Egyesek szerint a csatorna megnyitásának. az árak csökkentésének áldását a fogyasztók egyáltalán nem fogják érezni, Az ármozgás ugyanis a nagykereskedelem belügye lesz. a hasznot a nagyválla latok, mindenekelőtt a hajózási társaságok vágják zsebre, s a fogyasztók számára minden olyan drága marad, mint eddig volt, a Sznezi-csatorna megnyitása előtt.

Mnc éve Ml fl Föld

Világvélefnényeic a rakoncótlon időjárásról

K

énnyfi hinni M közmon- dáanak manapság, mert ügyan ki is tartja számolt a napi Wőjúslások beteilje- sülését olyan szigorai,■ mint aliogy a metsorölógusoilí napi jelzéseire figyelünk? Inlkább a szép, kedves és eiredetiien szei- ilemes megfogalmazásitkat tiszteljük, mint mondanivalójukat. Ha a nyírfa könnyezik, esős nyár ígérkezik — mondja lí- ralan az orosz ember. Az esti szivárvány örömmel tölti el, a hajnalt megrettentí a tengerészt — így az amerikai. A tő közepén gyűlést tartó hálák földrengést éreznek — szól a japán. Nehéz dolguk van a meteorológusoknak, különösen most, amikor némely hónapra csak a naptárból lehet ráismerni: márciusi kánikula, júniusi havazás. A szeszélyes, bolondos jelzőt már évek óta nem sajátíthatja ki csupán az április. Még a huszoinnégy órák nappali részének időjárási előrejelzése sem biztos, az ember reggel nem tudja, esernyőt vigyen-e magával vagy napszemüveget, esetleg Sálat kucsmával.

•RÖVIOEBB A csillagaszati TÉL

A szokatlan és rakoncátlan Időjárás nemcsak a Kárpát-medence zónáiban Idegesítő, az e- gész világ panaszkodik.

Végül Is ml történt? Olvassuk; a belga tudósok megállapították, hogy a Föld pályaváltozásai miatt a csillagászati tél hosszúsága rövidül. Az 1970/ 71-es tél 89 napig és 2 percig tartott, az 1972/73-as

88 napig, 23 óráig és 58 percig, vagyis 4 perccel volt 'kurtább. Az 1000. esztendőben a tél Ideje 89,47 nap volt, 2000- Ijen 88,99, 3000-ben pedig 88,74 nap lesz. Ugyanakkor a világ meteorológiai szervezete, az OMN, amely tavaly volt százéves, hivatalosan Is állítja, hogy körülbelül harminc év 6- ta hűi fokozatosan a Föld, és amióta meteorológia van, soha-, sem jegyeztek fel Ilyen folyamatos hőcsökkenést. A világ- számítások kimutatják, hogy az 1880-as évektől kezdve 1940-Ig általában emelkedett a hőmérséklet, a globális felmelegedés fél század fok volt. A negyvenes évektől viszont lassan hűlni kezd a Föld, és 1950 óta é- rezhetöen kevesebb csapadék hullik a földünkre.

A Le Cnrrler-ban jelent meg a Nemzetiközi Meteorológiai Szolgálat cikke, amelyik így összegezi az utóbbi évek Időjárási, széljárási jellemzőit: a) a sarkvidék jégpáncéljának további növekedése, különösen

1961 óta, lelassult az északi- tengeri forgalom, elsősorban a szovjet és kanadai vizeken, de olykor Izland és Grönland partjai mentén Is; b) a kelet-afrikai szintje megnőtt; c) az é- szaki félteke egyes részein a téli hőmérséklet minden, 2000 év óta elért eddigi rekordot megdöntött, ez volt a Szovjetunió európai részén és Finnországban is; d) megváltozott a Föld körüli anticiklonok mozgása, ami kíméletlen szárazságot idézett elő.

Ml OKOKA?

Mik lehetnek az okok? Vannak kutatók, akik elsősorban az Ipari fejlődéssel párhuzamosan jelentkező szennyeződést hibáztatják. Mások arról beszélnek, hogy a sarki ten- .gereket tápláló folyók vizének fokozott Ipari felhasználása miatt megbomlott a tengerek felszíni vízréte^geinek sóbáztar- tása, vastagodik a Jégréteg, csökken a hőmérséklet. Egyes tudósok kimutatták, hogy a

nagy vnlikánkltörések, amelyek révén nagy mennyiségű gőz és por kerül a levegőbe, rendkívül befolyásolták az Időjárást. ■Arra Is fény derült, hogy a napsugárzás Í945 óta fokozatosan gyengül, tehát a fő ludas maga a Nap. Tulajdonképpen még mindig Ismeretlen előttünk a felmelegedés és lehűlés szeszélyes változásainak olca. A szakemberek még nem tudtak elfo.gadható választ adni a kérdésre, hogy vajon ezek a változások belső tényezokie (például a mágneses térerősség változása) vagy pedig külső tényezőkre (napfolttevékenység) vezethetök-e vissza? Senki sem tud a kérdésre pontos választ adni, jóllehet már bizonyos, liogy például a mágneses térerősség csökkenése felmelegedéssel, növekedése lehűléssel jár — frja a Le Monde szakírója.

Kutatni kell a múltban. Ma már a klímaváltozások tendenciái: másfél mllMó évre visszamenőleg Is'.meghatározhatók. A leglobb adatokat a tengerfené- kt üledék szolgáltatja. Az elsüllyedt földrészek maradványai között Longlneill pisai professzor emlősálllatok fogaira bukkant, elemzésükből például meg lehet állapítani e^y bizonyos korszak csapadékmennyiségét. Felvilágosítást adnak ««

növényvilág maradványai, az oxigén, a szén és a hidrogén Izotoplkus kompozfciói. A bökkenő az. hogy bár a paleokll- matolőgusoknak az eimúlt másfél millió évről tíz lehűlés! és Uz felmelegedési Időszakról van tudomásuk, semmi lehetőségük sincs arra, hogy ezekből a jövőbeli változásokra következtethessenek. Mindenkinél fontosabb tehát a jelenre' fl- .gyelnl, olyan meteorcrlőglal szol* gálát kiépítése révén, amely a legmodernebb eszközöket, meteorológiai műholdakat, sodródó és rögzített bójákat, meteorológiai és oceonográflal hajókat. repülőgépeket, léggömböket, specializált állomásokat állíthatna a maga szolgálatába. A nemzetközi szervezet az első világméretű kísérletet 1977-re tervezi, hogy megpróbálja meghatározni a tennivalókat a megflgvelések gyors racionális és hasznos alkalmazása vé,gett.

Megváltozík-e véglegesen a Föld klímála? A tudósok azt állítják, hogy nincs ok aggodalomra, amit most tapasztalunk az lényegében egv 200-400 é venként megismétlődő ciklus változásnak egy momentuma Nem Is vagyunk Ideeesek. Csak furcsálljuk, hogy márciusban a fürdönadrágot kel! előkotornl, lúninshan meg forró teát kf-