Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-03 / 23. szám

5 ÉRDEMES MŰVÉSZÜNK Bártfay Tibor Szinte nincsen hónap, hogy valami érdekes esemény ne játszódna le é- leiében. Felszabadulásunk 30. évé nek május 1-én egyscserre két jelen tös dolog történt vele kapcsolatban: levloén (Léván) ekkor adták át a nyilvánosságnak Klement Gottwaldról készített szobrát, és ugyanakkor Cseh Szlovákia kormánya az érdemes mű vész címet adományozta neki. Már eddig Is sok díjat, kitüntetést kapott. Művészi alkotásalvad, nagy­szerű szobraival, emilékmüvelvel ér­demelte ki ókét. Hogy melyiknek ö- rül a legjobban? Az Ilyen kérdésre nagyon nehéz a válasz: a művészek mindig a legújabb kitüntetésnek ö- rülnek a legjobban. Hogy melyik a legrangosabb? — Még mielőtt megkaptam volna az érdemes művész címet,' legrango­sabbnak a Klement Gottwald-állam­díjat és a Szlovák SzooíaKsta Köztár­saság díját tartottam — mondja a szobrászművész. — .Amikor 1960-ban a Slavínra készített emlékműért megkaptam a Klement Gottwald-ál- lamdíjat, az vblt az érmésem, hO'gy alkotói tevékenységem csúcsára ju­tottam. Aztán jöttek az újabb és újabb al kotások. .A bratlslaval Eudovít Stúr szoborcsoportjának leleplezésekor így nyilatkozott a művész: — Ezt az alkotást tartom legna gyobb művemnek. Sok mű, sok jelentős alkotás kerül ki keze alól, Vlagyimir Iljlcs lenln, Klement Gottwald, még el sem ké­szül az egyik, már a másikon dolgo zik a művész. — Naponta tizenhat, sót több órát is dolgozom. Ezt tartom a hosszú é let titkának. -Az életet és a munkát egybekapcsolni, m a kufloM mlnden- neik. Most érkeiBeitt «4 legtennékenyaM alkotó idónakához. Sok feladatot vét' laL Szobiwl távon országokba la el­jutnak. Marlnája Távol-Keleten, Phen- janban, a Koreai Népi Deanokiettkut Köztársaság fővárosában áll. Tányé­röl, a lentogpádl hős lelsMnyröl meg­formált sBobra a lentográdl m úzeum- ham kapott helyet. Szobrok, kláUltá- sok lengyelorsBágben, a Szovjetunió­ban, ellsmerésök, dijak, kitüntetések. — Nyugodt léleklkel nytlatkozha- tom a szlovák képzőművészetről. J6 étszés tudnunk, hogy elértük a vi­lágszínvonalat. .A felszabadulás óta eltelt három évtized évszázados ug­rást jelent előre. Nemcsak a képző- mOvészetiinkben, a művészet vala­mennyi ágában. S mindezt szocialis­ta társadalmunknak köszönhetjük. 0- íyan körülmények között dolgozha­tunk, amilyenekről egy-két évtized­del azelőtt még csak álmodni sem mertünk. Etósmerésse! szól az utánuk követ­kező nemzedékről, a tiatalokról. Sze­retettel foglalkozik velük, és általá­ban kedveli a fiatalokat. — Az Ifjúság szereti a művészetet, igényli a művészetet, szereti a szé­pet, az érdekeset, a művészit. Sokan vannak az Ilyen fiatalok. Örülök en­nek. Bártfay Tibor érdemes művész a köztársaság legsikeresebb szobrász­művészei közé tartozik. Erejének tel­jében játszi könnyedeéggel oldja meg a nehezebbnél nehezebb feladatokat. — Ogy látszik, a szívósságot Is ö- rököllem — mondta. Volt kitől örökölnie. Édesapja Is szobrász. Ha jól emlékszem, nyolc­vanöt éves. jól bírja az öregséget és a munkát. Mit írjunk még? Csupán annyit, hogy gnatuiálnk az újabb sikerekhez, gratulálunk az érdemes művész cím­hez. o* — Mbst jelent meg a Madách Könyv­kiadó gondozásában Váci Mihály: Százhúszat verő szív című gyűjteményes verseskötete, Váci Mihályiié Juhász Mám és Mátyás Fe­renc szerkesztésében és válogatásá­ban, Illyés Gyula előszavával. E gyűj­temény tartalmazza az „Ereszalja“, ,.A lámpagyújtás ihlete“, a „Bodza“, a „Mindenütt otthon“, a „Szegények hatalma", az „Eső a homokra“ és „A sokaság fia“ című kötetek szinte tel­jes anyagát, vagyis az egész Váci­életművet. „Váci Mihály első tíz évének ver­seiben a meghittség jegyei: a kerék- csapás, a lábnyom a homokos úton, a jegenyefák az út két oldalán. Az­tán ezek a jegyek ritkulnak.' a meg­hittséget más jegyek hitelesítik. Vá­ci Mihály már a tanyán több volt. mint tanyasi tanító; horizontja egy­re nőtt, a kerékpár csíkozta gyalog­út nemcsak a városba vezette. Saját maga új lehetőségeihez. Alig volt vele egykorú költő, akinek fejében annyi tervet, szívében annyi friss ér­zelmet állított meg a halál“ — írja a kötet előszavában Váciról Illyés Gyu­la. Bízvást nevezhetjük az év magyar regényének a most megjelent Vörös lekviemet Hernádi Gyula nagy vitá­kat kirobbantó regényét. Hernádi nem kezdő író. 1928-ban született, s mára egy sor elbeszéléskötetet (Deszkakolostor, Száraz barokk. Lo­gikai kapuk), dráma (Falanszter, An- tikrisztus, Királyi vadászat, Csillag- szóró), regény (A péntek lépcsőin. Folyosók, Sirokkó, Az erőd) s nern utolsósorban egy tucatnyi filmforga­tókönyv (a ma már világhírűnek mondható Jancsó-filmek forgatőköny- vetnek) neves szerzője. Am Hernádi gazdag termése voltaképpen most é­rett be a Vörös rekviem című re­gényével. Századunk legnagyobb spanyo:! köl­tője Frederlco Garcla Lbrca, akinek Versei a „Lyra Mundl“ gyönyörű kön­tösében a Versbarátok Köre tagjai számára jelentek meg. Fordítói kö­zött ott találjuk Illyés Gyula, )ékely Zoltán, Kálnoky László. Nemes Nagy .Agnes, Nagy László, Somlyó György, Crbán Ottó, Vas István és Weöres Sándbr nevét. Egynémely Lorca-ma- gyarítás valóban kongeniállsnak mondható. így elsősorban a Nagy László fordította teljes Cigány-román­cok ciklus, vagy a leghíresebb Loroa- vers, a Siratóéneik Ignacio Sánchez Mejías torreádor fölött“, népszerű nevén a „Torreádor-strató“. A válo­gatás egyébként a drámák és a ta­nulmányok kivételével tartalmazza szinte az egész Loroa-életművet, te­hát a Versek könyvét, az Andalűz dalokat, a Dalokat, a Olgányromán- cokat, a Költő New Yorkban című ciklust, a Siratóéneket, a Hat gaä'le- go költeményt, a Tamarit-kertet és a kötetben meg nem Jelent verseket. A válogatás András Láseió munkáját dicséri. CSEPPBEN A TENGER (Néhány gondotet a Vörösmarty Mihály Ifjúsági Klub tevékenységé­ről) „Brüten értesítelek, hogy Sa­lán (VágaéUyén) Ifjúsági kilubot alapítunk. Az állapító gyűlést 1966. november 2fl-án, hétfón este 19.00 órakor tartjuk a Oentrai-szálló ká­véházában. Gondolkozz azon, hogy mit lehetne temnl; a tervet közö­sön fogjuk kldol'goanill Gondolkozz az Ifjúsági klub elnevezésén!“ — írták a klub első meghívójában, s a távlati terveikben ünnepi meg­emlékezések, tudósokkal, neves közéleti személyiségekkel, írók­kal, művésaekkel való találkozá­sok, közös kirándulások, mulatsá­gok szerepelitek. Azóta kilenc év telt el, s az eredmények azt bizonyítják, hogy mindazt, arait akkor célul tűztek maguk elé, maradéktalanul telje­sítették is. A klub tervszerű, rend­szeres munkát végzett a kilenc év alatt, és ma Is ugyanazt teszi. Az évek folyamán talán majd­nem minden olyan hazai egyéni­ség járt a klubban (lapunk mun­Téth Lajos tanító, a végsellyei Vö­rösmarty Mihály Ifjúsági Klub va- zetöje katársal Is), akinek a munkája közérdeklődésre tarthat számot, aki újat mondhatott a rendkívül sokrétű, kíváncsi tagságnak. Lapozom a fél évre szóló ter­veiket; micsoda bőség, micsoda kö­vetkezetesség! Mint cseppben a tenger, ügy tükröződik vissza mun­kájukban mindaz, ami érdekH az embereket. Az egykori meghívót és az utá­na következőket Tóth Lajos taní­tó Irta alá; ő az, akinek a neve oly szorosan összekapcsolódott a klub tevékenységével. Ma is, a- károsak kilenc évvel ezelőtt, 6 tárgyal a klub nevében, ö veze­ti és fogja össze te tagok munká­ját. ött keresem hát, hogy a klub munkájáról, tériéiről tájékozód­jam. Tóth Lajos nem változott sem­mit. Ugyanolyan fiatalos, ugyan­olyan lelkes és odaadó, mint haj­dan volt. — Jó, hogy látiaki — üdvözöl, amikor megpillant a folyosón, és mintha csak tegnap találkoztunk volna, sorolja Is mindazt, ami ér­dekelhet. — És a klub? — kérdem. — Mit mondjak, megy minden a régiben. Sok új tagunk van, a vezetőség fiatal tagjai lelkesek, a- kamak, s az előadók, legyen az Bata Imre, Slnkovlts Imre, dr. De­rne László vagy a hazaiak közül bárki, szívesen jönnek el hozzánk. Megbecsülik a munkánkat. Min­dig újabb és újabb barátokat szer­zünk magunknak és a klubnak Is. Egy-egy előadáson tele a kávé­ház s ha műsoros vagy szórakoz­tató estet tartunk, nemcsak a vá­rosból, hanem a környező falvak­ból Is eljönnek a fiatalok, meg a légi alapító tagok Is. A klub jövőjéről érdeklődöm. — Hát látod, ez az, ami Izgatl lövőre lesz tíz éve annak, hogy elkészítettük az első meghívót, megalapítottuk a klubot és meg­egyeztünk a nevében is, tíz éve lesz annak, hogy dolgozni kezd­tünk. Megszámlálhatatlan előadást, ünnepi megemlékezést és beszél­getést tartottunk ez alatt az Idő alatt. Egy lényeges dologról azon- Ijan megfeledkeztünk, arról, hogy mindezt papírra Is vessük, meg- örökltsüik. És most közeleg a ju­bileum, ennek kapcsán ezt jóvá ■is tehetnénk egy emlékkönyvvel, vagy mit tudom én, hogy hogyan is nevezzem. Sok neves egyéni­ség járt már a klubban, rengeteg érdekes és jelentős előadás hang­zott 6l. Nagyszerű lenne mindezt összegyűjteni és kiadni. Van egy kis pénzünk is. az évfordulóra ta­lán a város vezetői és más Intéz­mények Is segítenének bennünket, s talán megvalósíthatjuk elképze­lésünket. Mert mindenképpen fon- to-s lenne rögzíteni mindazt, amit az évek folyamán tettünk — mond­ja. Mit válaszolhatok erre? Azt, hogy nagyszerű, rajta, kérjék meg a város elöljáróit, támogassák ő- ket erkölcsileg és anyagilag, hi­szen mint cseppben a tenger, te­vékenységükben ügy tükröződik vissza nemcsak a város élete, ha­nem korunk Ifjúságának magatar­tása és igé»ye Is. Németh István IMÜ'HEIY XII. A MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÁS JELENE ÉS JÖVÖJE lllllilllllillllllilír Műkedvelő színjátszásunknak sokrétű hagyománya van, csak­úgy, mint bárminek, ami a vi­lágon az embert szolgálja. E hagyományok elemzése több helyet kíván, s bár most nincs Is szándékunk foglalkoz­ni velük — több figyelmet ér­demelnének, mint amennyit ed dig általában sze'nteltünk ne kik. Induljunk ki talán abból a sarktgazságból, hogy a „spon­tán“ közösségi mozgalmaknak csak az a rétege éli túl hlveí-t, amely magában hordozza a megújulás csíráit. Illetve az ál­talános emberi fejlődés krité­riumait. Amatőr színjátszó moz­galmunknak is csak ez a része éledt újra 1949-ben. Ml a helyzet napjainkban? Becslések srarlnt kb. három­száz (vagy annál is több) szín­játszó együttes tevékenykedik a magyarlakta falvakban és városokban, de a számukat nem lehet pontosan meghatá­rozni, mível többségükben nem dolgoznak rendszeresen. Az vi­szont tény, hogy évente több mint százötven együttes tart bemutatót... A kb. ötven kls- színpadl együttes közül az idén huszonnégyet neveztek a |6- kal-napokra az Illetékes szer vek — tehát ennyi dolgozik közülük rendszeresen A tizen három magyar lakta járásból (plusz Bratislava és KoÉice vá roshól) egy-egy (esetleg 'két) színjátszó Illetve ktsszínpadi együttest (a járásit verseny győztesét) nevezhet a járási népművelési központ és a CSE.MADOK járási titkársága a Jókai napokra, melynek tő szervezeöj© a Népművelési In­tézet (OsvetovY ústav) nemze­tiségi osztálya. .A Jókal-napok müsorbizottsága ezek közül vá­lasztja ki azt a 6—-7 színjátszó együttest és 8—8 kissztopadt csoportot, amely — az egész mozgalmat képviselve — fel­lép a központi seregszemlén. (Az utóbbi két évben a nyugat­szlovákiai kerületben kerületi szemle közbeiktatásával folyik a válogatás). ' Szlovákiai méretben négy kategóriában folyik az együt­tesek évenkénti versenye. Az „A“ kategóriába tartozók vesz­nek részt az országos sereg­szemlén, a „B“ kategóriások a kerületi, a ,,C“ kategóriások pedig a járási versenyeken; a „D“ csoportba a gyermekszín­játszás tartozik. (Gyermekcso­portba sorolják az együttest, ha tagjainak több mint a fele 16 éven aluli.) A csoport esz­mei-művészi színvonala szolgál alapul a felsőbb vagy alsóbb csoportba való besoroláshoz. Az ÚJ együttesek automatiku­san a „c“ csoportba tartoznak Ha valamelyik égyütte« két egymást követó évad folyamán nem mutat be új darabot, al­sóbb kategóriába kényszerül... Második éve folyik a liazalma gyár együttesek következetes kategorizálása, sajnos a gya­korlatban még nem honosodott meg eléggé — ehhez még több Időre van szükség. Nem sorol­juk fel, hogy melyik magyar együttesek tartoznak az ,.A“. IH. „B“ kategóriába (esetleg majd egy későbbi írásban), de a valőságos szerepük az lenne, hogy egy-egy járásban bázis- együttessé váljanak s mérce­ként egyúttal módszertant a- lapként szolgáljanaik a többi csoport számára... .A Népművelési Intézet nem zetíségi osztálya hároméven­ként indít módszertani tovább képző tanfolyamot fiatal rende­ző-tehetségeknek. A második tanfolyam hallgatói Jövöre vé geznek. A 25-ös létszámú ke­retből általában 18—20-an kap­nak „bizonyítványt“; ezek kö­zül kb. 5 a színjátszás megszál lottja, képes arra, hogy való­ban eredményes munkát végez­zen... A CSEMADOK KB illeté­kes osztályai évente kétszer lendeznek szakmai értekezle let a gyakorló rendezők szá­mára, s évente egyszer (a )6 kai-napok alatt) ugyanezt te.szi a Népművelési Intézet nemze tiségt osztálya Is. .Az említett két Intézményt (a nemzetiségi osztály kereté ben működő) Központi Drama turglal Tanács segíti munkájá ban (mindenekelőtt pratikus tanácsokkal). Ez a szerv |ava- solja azokat a színpadi műve két Is kiadásra, amelyek a LITA (Slovenska Hteráma a .gentúra) gondozásában jelen nek meg magvar nyelven (é ven te kb. 18—201. Az egviitte sek (egyének) a következő cl men rendelhetik meg ezeket a kiadványokat; Predajfia LITA, Markuáova 4., 800 00 Bratisla­va. Az utóbbi Időben némi fel­lendülés tapasatalhatő hazat magyar drámalrásunk terén. Egyelőire azonban csak a drá­mák mennyisége jelenti a vál­tozást; a mlnőeégre még vám! kell. A Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya háromé­venként hirdet pályázatot új művek írására, az eddigi ered­mények azonban nem mondha­tók teljesen sikeresnek. Talán most nő fel az az írónemze- dék, amely nemcsak ,,kacér­kodni“ kíván a drámával. A CSEMADOK KB Irodalmi szín­padi művekre hirdet pályáM- tot rendszeresen, s a beérkező alkotások között Igazi értékek Is találhatók. A MATESZ „na­gyobb mennyiségben“ Is ját­szana a hazai szerzők művei­ből, ha lenne mit. Visszatérve az együttesek munkájához; a Népművelési In­tézet gondozásában évente két módszertani segédanyag jelenik meg, amely a hároméves to­vábbképző tanfolyam hallgatói, Illetve a gyakorló rendezők számára készül. Ezek a kiad­ványok nem kerülnek a könyv­tárakba és a könyvesboltokba, de több példányban klkölcsö- nözhetők a járási népművelési központokban és a CSEMADOK lárásl titkárságain... Tovább sorolhatnánk még a zökat a tényezőket, amelyek meghatái'OMák (determinálják) amatőr színjátszó mozgalmunk jelenlegi helyzetét, de ehelyett telcíiitsünlk inkább egy kissé a jövőbe! Nincsen rendszeres színházba Járást tgénylö közön­ségünk! A MATESZ tevékeny­sége kevés ennek az állapot­nak a ,,felszámolásához“. Itt Jutna felelősségteljes szerephez műkedvelő színjátszó mozgal­munk; hiszen az amatőr szín­játszót már rendszeres, Igényes színházlátogatónak kellene te­kintenünk. Kellene... De . ez az Igény csak folyamatos munka eredménye lehet. Sajnos, a fo­lyamatos és rendszeres munka e mozgalom egyik hiányossága és alapproblémája. Mintha nem lennénk mindig eléggé bátrak vagy diszponáltak arra, bogy megszervezzük, aktivizáljuk tartalékalnkatl A szlovákiai magyar gyer­mekszlnjátszás a mai napig nincs Intézményesítve. Akihez tartozna: a S^SZ KB nem fog­lalkozik vele; a többi intéz­ménynek viszont „nem fér“ a profiljába vagy „nem tartozik“ a kompetenciájába.. A bábját­szás már szervezett mozgalom, de még a kezdet kezdetén tart. Ha a színházi élményt Igény­lő gyermekkel (márpedig a gyermek ezt valóban igényin) nem szerettetjük meg a szín­házat akkor, amikor erre fogé­kony, amikor ezt szinte szom­jazza, ne csodálkozzunk rajta, hogy felnőttkorban idegenked­ni kezd tőle — akár egy Is­meretlen világtól. Vége a sorozatnak. Kmeczkó Mihály A Nesvadyl (Naszvadl) Kilenoévet Alapiskola MÍnlál- szé csoportja 1974-ben a Jókai-napokon U ssarepéilt. Mark Twain „Koldus és királyfi“ c. művének magjeleiü- tésével Igazi munkájának — remélfUk — csak az ele- Járo és nem a végéra érkezett az együttes.«

Next

/
Thumbnails
Contents