Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-27 / 22. szám
10 yjifjíság Még mindig tart az a kábulat az Egyesült Államok pénzügyi világában, amelyet a januárra beharangozott nagy aranyláz elmaradása váltott (ki. Arról van ugyanis szó, hogy a'z ÜSA-iban még tavaly bejelentették: az állampolgárokéi évi szünet után újra vásárO(lhat- nak rúd- és tömbaranyat. Szilveszter napján New York polgármestere stílszerűen egy nagy arany, csengettyűvel nyitotta meg a pia-’ cQt, de a várt hatalmas érdeklődés jórészt elmaradt. A „barbár fém“ költségei Pedig az aranyláz fokozására egymás után láttak napvilágot az optimista előrejelzések. A világ e- gyik legnagyobb aranykereskedö cége, a Mocatta Metals ügy vélte, hogy legalább 18 millió amerikai érdekelt az aranyvásárlásban. A híres Gallpu közvélemény-kutató Intézet pedig az ötezer dollárt meghaladó évi jövedelemmel rendelkező amerikaiak 18 százalékában látott potenciális vásárlót. ■A derűlátó előrebecsléseket arra alapozták, hogy az arany biztos menekvés az infláció elöl, értéke a jövőben csak felfelé mehet, tehát a legbiztosabb befektetés mindenkinek. A kereskedelmi szakemberek megpróbálták kezdetben kissé lehűteni a kedélyeket. Arra hivatkoztak, hogy az aranyra nem lehet kamatot kapni. A vételkor és az eladáskO(r á közvetítő számára jutalékot kell fizetni, s ez veszteség. Az sem valószínű — hangoztatták hogy az átlag amerikai otthon merné tartani vásárolt a- ranyrúdjait, a bérelt páncélszekrény viszont további kiadásokkal járhat. Mindent összevetve, elhangzott a figyelmeztetés: ha a „barbár sárga fém“ ára a vétel és az eladás között nem emelkedik 25— 35 százalékkal, kevés az esély, hogy a befektető haszonhoz jut. Január első napjaiban az amerikai bankok — meglepetésre — az arany iránti enyhe keresletről számoltak be. Pedig ebben az i- dőszakban az arany nemzetközi á- ra igencsak biztató volt. Londonban egy unciát (valamivel több, mint 30 gramm] 193 dolláros rekordáron lehetett kapni, és egyesek már arról suttogtak, hogy az arany ára hamarosan eléri a 300 dollárt. Ilyen kilátások mellett a papírforma szerint nagy vásárlási rohamra lehetett számítani, hiszen — ha az előbecslések Igaznak bizonyulnak — hamarosan tetemes haszonnal lehet továbbadni a ,,sárga fémet“. .A papírforma azonban ez esetben nem vált be. Részvény tapasztalatok Mi történt .a 18 millió amerikaival, aki korábban oly lelkesen készült házi aranytartalékai meg teremtésére? Az aranyvásárlási hullám elmaradását az magyaráz za, hogy a várható igényekről ké szített felmérések, és a vásárlási tilalom feloldása közötti Időszak ban történt egy és más az ame rikai ga2:d'aságt életben. .A kor mány hivatalosan beismerte, hogy a gazdaság a visszaesés korszakát éli: az infláció meghaladja a 12 százalékot; a keresőképes lakosságnak pedig több mint 7 százaléka munkanélküli. Egy év alatt a gyári munkások fizetésének reálértéke mintegy 5 százalékot esett. Ilyen körülmények között az em- Ijerek természetesen pénzük nagyobb részét lakásra, élelmlszerAltalában a színes bőrű lakosság él a legnagyobb nyomorban. ...A korlátlan lehetőségek hazájában“ a néger anya a csupasz padlón él a gyermekévéi. A nyomorlakásban nincs egy darab bútor sem. re és egyéb létfenntartási kiadásokra kénytelenek köheni. Abban is van Igazság, hogy az átlag amerikai az aranyban is egyre kevésbé bízik. Korábban ugyanis sokan ráfizettek egy népszerű kampányra: ,,az inflációt leghatásosabban a részvényvásárlással lehet kivédeni“. Ha ugyanis a pénz értéke csökken — hirdették —, a részvényárfolyamok mindenképpen emelkednek. .A mai helyzet a- zonban ezt a megdönthetetlennek vélt igazságot aligha támasztja a- lá. .Az infláció az USA-ban rekord mértékű, mindazonáltal a részvényárfolyamok a műit évben szinte állandóan estek. .Aki tehát a „részvényteóriát“ követte, egyelőre tetemes veszteségekkel kénytelen szembenézni. (Nem is igen tolonganak mostanában az amerikai részvényügynököknél.) Márpedig ami megtörtént a reszvé- nyekkel, miért ne történhétne meg az arannyal is — vélekednek az amerikaiak. ^ Nem sárga, fekete... Az aranykereskedök már kezdetben túlzottnak tartották a 18 milliió vásárlóval számoló becslést. Tisztában voltak azzal, hogy nem a munkások körébö*! kerülnek majd ki az arany vásárlói, hiszen azok egészen másféle gondokkal vannak elfoglalva. Nekik — ha egyáltalában van munkájuk — elsősorban saját és családjuk lét- fenntartását kell fedezni a szinte napról napra emelkedő árak mellett. Így az első statisztikák szerint 'az új év első három hetében a várt forgalomnak mindössze 10- 15 százalékát bonyoiították le az aranykereskedök, ami egyértelmű a piac pangásával. A gyenge a- merikal kereslet a pénzügyi világ egy másik központját, Londont is megrázta. .Az arany ára a Cityben fokozatosan csökken, és unciánként jelenleg 170 dollár körül mozog. Nem hozott fellendülést a nemzet'küzi aranypiacon az amerikai kincstár január 6-i árveré- •se sem. amikor is a 276 millió un- ciás készletből 2 milliót bocsátott árverésre. A sovány éideklőrtés következtében az árverésre bocsátott kincstári arany nagyobbik része továbbra is az „állami páncélszekrények“ mélyén marad. .Az eddig sikertelennek- bizonyult aranyakció pontos barométere az amerikai gazdasági helyzetnek. Bár az idei év második felére a szakértők az amerikai gazdaság némi javulásával számolnak, sokan attól tartanak, hogy ez az előrebecslés is hibás. .Az aranykereskedök pedig keserű szájízzel állapítják meg. hogy manapság inkább egy másfajta arany, a „fekete arany“, azaz a kőolaj került az érdeklődés homlokterébe. Fény és árnyék. New York perifériáján a szemétdombon nőnek fel a gyerekek. Innen már csak egy lépés az alvilág. A FEIEIEM ára A Galupp Intézet jelmérést készített a minap. Azt kérdezte meg, mi aggasztja legjobban az amerikaiakat. Az első helyen az energiagond és a munkanélküliség szerepelt, a másodikban az áremelkedések üteme és a harmadikon a bűnözés. Sokan ezt a harmadik helyezést tartják a legszomorúbbnak. 1972-ben ugyanis a Nixon-kormányzat diadalmasan je lenteíie be, hogy sok év után e Vóször torpant meg a bűnözési rá ta csillagok jelé ívelő mutatója De mint az FBI most kiadott je lenléséböl kitűnik, 1973-ban már újra a gyors emelkedés volt a jellemző. A jelentésből az Is kiderült, hogy az elmúlt másjél évtized során az FBI-nek bejelentett ' nagyobb bűncselekmények aránya 158 százalékkal emelkedett, és abszolút számuk 1974-ben meghaladta a 8,6 milliót. A gyilkosságok aránya 116, a rablásoké 256, e- gyéb erőszakos cselekményeké 199 százaléklial emelkedett. Azoknál a bűntetteknél, amelyekre a jizikai erőszak jellemző, a másjél évtizedes növekedési ráta átlaga 204 százalék. Az amerikai élet egyik alapvető közege, a jélelem, amely 1972-ben legalábbis viszonylag kevésbé nyomasztónak tűnt, rettegéssé sűrűsödött. Ez még pénzben is kimutatható. A régi angol mondás: „Az én házam az én váram“ a mai Amerikában mindinkább szó szerint értendő, sőt a valóságot jobban tükrözi „az én házam az én erődöm" kijejezés. Fegyverekre, riasztórendszerekre, különleges szuperzárakra egyre hihetetlenebb összegeket költenek a jómódú a- merikaiak milliói. Sóha ennyi privát vagyonőrt és testőrt, nem alkalmaztak az ezel foglalkozó cégek anyagi lehetőségei egyszerűen korlátlanok. 2. 1973 eleje óta meggyorsult az a jolyamat, amely 1972-ben u- gyancsak lelassult: mind több üzlet szűnik meg a zsúfolt belvárosokban, és költözik ki a nagyvárosok elegáns villanegyedeibe. Az ok nyilvánvaló: vége annak a hosszú korszaknak, amelyben a kertvárosok lakói természetesnek érezték, hogy vásárlásaikat a downtown, a belváros csillogó üzleteiben bonyolítsák le. Most egyszerűen nem mernek bemenni. Hihetetlenül hangzik, csak éppen i- gaz: nappal sem. Es ez csak a jélelem „civil" á- ra. A bűnüldözésre fordított hatósági összegek 1964 óta meghétsze- rezödtek, másjél évtizedes tátraiban pedig a számbeli arány a következő: az 1960-as 3,5 milliárd dollár tavaly meghaladta a 15 milliárd dollárt. Ez sem segített. Es ami nagyobb baj, a főügyész éppen a napokban jelentette ki: még mindig nem tudja senki, tulajdonképpen mi az, ami segítene. Egyet azonban mindenki tud. A legjobb baj alighanem az, hogy a bűnözés statisztikailag kifizetődik a bűnözőknek. Az FBI-felentésből kitűnik, hogy a komolyabb bűn- cselekmények mindössze 21 (!) százaléka ér véget letartóztatással, és alig öt százalék fejeződik be ítélettel. Ennél is sokkal kevesebben kerülnek börtönbe. A közismert óvadékrendszer és az amerikai igazságszolgáltatás képtelen lassúsága számos nagyobb halnak lehetővé teszi, hogy a nagy nehezen' kivetett hálóból kényelmesen kiússzék. Fred Inbau, a Northwestern Uni’ versify büntetőjogász-professzora kimutatta, hogy a bűnözési ráta gyors növekedésé ellenére, ma kevesebb ember van az Egyesült Államok helyi és szövetségi börtöneiben, mini 1960 ban! 3. Ezek az adatok késztették az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb tudományos intézete, a híres MIT (Massachusetts Institute of Technologyj munkatársait egy érdekes kísérlet elvégzésére. Számítógép segítségével kimutatták: egy 1974-ben született nagyvárosi fiúnak az USA-ban statisztikailag több esélye van arra, hogy meggyilkolják, mint a második világháború amerikai jrontkatonájá- nak. Amit a, komputer kidobott, lidércnyomás. De ezúttal sem a gép tehet róla, hanem az adatok, amelyeket belétápláltak. Ksmrxrc’ci» Az Egészségügyi Világszervezet végrehajtó tanácsa aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy rosszabbodott a helyzet a malária elleni harcban, olyannyira, hogy ezzel megsemmisülhetnek az eddig elért összes eredmények, ha haladéktalanul nem intézkednek. Elsősorban a rovarirtó szerek hiánya, valamint a közlekedés és a szolgáltatások megdrágulása miatt keletkeztek nehézségek. Az Egészségügyi Világszervezet végrehajtó tanácsa a továbbiakban slkr szállt a gazdaságosabb gyógyszergyártásért, amely lehetővé teszi, hogy a legszükségesebb gyógyszerek olcsók legyenek. Felhívja az orvosok, gyógyszerészek és a közvélemény figyelmét, hogy fordítsanak nagyobb gontfot a gyógyszerek ésszerűbb felhasználására, és különösen óvatosan alkalmazzák az új készítményeket. Üj köolajtelepek Szibériában A TASZSZ híriigynökság jelentése szerint a szovjet kutatók egy új és gazdag koolajtelepet fedeztek fel Szibéria nyugati részében, amely napi 7700 barett kőolaj kitermelésére alkalmas (1 barell — 153 liter). Az új lelőhely Tyumen közelében terül el. Ezen az n- jonnan felfedezett kóolajtslepen kiviil az előző öt év alatt 44 gazdag lelőhelyet fedeztek fel. Ilyenformán a nyugat-szibériai körzet évi kitermelése 1,3 milliárd barell kőolaj tesz az idén. az e- gétz szovjet köolajkitennelésnek az egyharmad része, A Szovjet- untő egyébként a lagnagyobb köolajkitermelö a világon, évi termalése a tarvek szerint az idén 490 milliő tonna, azaz 3,43 milliárd barell lesz. Nincs kizárva, hogy még az évszázad vége előtt marhahús helyett tehéntejből készült ízletes rostélyosba harapunk. A tej fehérjetartalma tekintetében lényegesen kiadósabb, mint a hús. .A Föld lakosságának már ma egyharmada éhezik, és a nyolcvanas évek!>en ez az arány már kétharmadra is nőhet. Kár lesz tehát levágni a tejelő teheneket, és proteinigényes takarmányozásuk miatt .túlságosan költséges lesz más vágóállatok fölnevelése. Az emberi találékonyságot ez arra készteti, hogy a tej ,.nyersanyagából“ húshoz hasonló termékeket készítsen, A bonni ,,Tejfórum 74“ alkalmából ilyen kilátásokat vázolt föl dr. Henning Klostermeyer professzor kiéli é- lelmiszertudós. A Föld fehérje fogyasztása nem úgy növekszik, mint a világ .népesedése, azaz évente jó két száza-lékkal, hanem kétszer annyival. Mivel a fehérjét tartalmazó növényi termékeik nem olyan jóízűek, mint az állati fehérje, ezért egyre több állatot tenyésztenek. Ezek azonban a növényi fehérje sokszorosát nyelik el. ,,.A civilizáció fejlődésével a vegyes táplálkohoz. .Az árak ennek következtében egyre magasabbra szöknek. .A ma viszonylag zású ember étrendje a növényvédőtől a ragadozó felé tolódik el“ — jellemzi a helyzetet Klostermayer. A jövő szerinte a növényi és az állati fehérje iránt egyre nagyobb keresletet hasznosíthatő területre vonatkoztatva —, akkor a íe- hérjehelyzet romlása esetén csak a tejtermelés fogadható cl. Minden más luxus lesz.“ Még világosabbá válik mindez, ha tekintetbe vesz- szűk, mennyi időre van szükség egy tonna táplálékRostélyos ieliéntejliől kedvező áron kapható protein ára egy napon már éppen csak elérhető lesz. A szójaprotein messze a legolcsóbb fehérje, egyötödébe kerül a tejfehérjének, pedig ez még mindig sokkal olcsóbb a legjutányosabban l>eszerezhetö állati fehérjéknél. A táplá'lékfehérjék között miért a szójabab és a tehéntej aratja le a babért? A tudós válasza: .,Ha hatásfok tekintetében összevetjük a tejtermelést a szarvasmarhatenyésztést, a sertéstenyésztést, 6 juhtenyésztést és a tojástermelést — mezőgazdaságilag a korlátozott fehérje termesztéséhez. Tejnél 4 hektárnyi füves területre, disznóhúsból 14 hektárnyi gabonára. Haj szembe állítjuk egymással a Föld különféle térségében legfontosabb kultúrák hektáronkénti energia- és fehérjehozamát, akkor legjobb e- nergia terme lőnek a rizs és a kukorica előtt a burgonya bizonyul. A hüvelyesek a- zonban, főként a szójabab még ezt is kétszeresével e- lözi meg a fehérjetermelés tekintetében. A szójabab, ott, ahol az éghajlat lehetővé teszi, a legkifizetődőbb növény, fi. sok értékes fehérje mellett a bab olajtartalma révén még olyan e nerglát is ad, amely föiér a búzáéval. Ugyanennyi energiát ad a tej is. Ezenkívül még sokka! értékesebb fehérjét, mint bármely más állati termék. Mindezt o- lyan területeken, amelyeket csak !egelő(k-nek lehet használni, tehát emberi élelmiszer-termelésre nem’ használható föl.“ A kutató természetesen nem hagyja figyelmen kívül, hogy a szója és a tej eredeti állapotban kevéssé étvágygerjesztő, fő-ként főétkezés gyanánt. A termékku- ta-tással szeml>en kihívásnak tekinti, hogy a tejfehérjét — úgy ahogyan a szójapro- teinnel már megtették —, ízlés és esztétikum szempontjából kielégítő termékké alakítsák. Hogy az ipáid kutatás világszerte milyen nagy sikereket ért el, az még magukat a szakértőket is meglepte. .A műanyag- feldolgozás például lehetővé tette, hogy fehérjekívona- tokból por formájában struktúráit, tehát rágható és süthető hússzerü termékeket nyerjenek. Ezek — hála az aróraakutatásnak — íze is vetekszik az ,,eredeti" húsételekké!.
