Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-14 / 3. szám
Az elmúlt napokban a nemzetközi politika figjreimének előterében állt Henry Kissinger amerikai külügyminiszter nyilatkozata, amely nyitTa hagyta az ajtót az arab olajállamok elleni esetleges amerikai katonai intervenció előtt. Az állásfoglalás, mellyel egyébként Ford elnök azonosította magát, nemcsak az arab államok éles tiltakozását váltotta ki, hanem Amerikai nyugat-eurápai szövetségeseinek bírálatát is maga után vonta. A TASZSZ hirmegyarázója Írja: Az DSA katonai vezetősége már hosz- szabb ideje különféle ürügyeket szolgáltatott az amerikai sajtónak, hogy egy közel-keleti katonai beavatkozásnak lehetőségeit taglalják arra az e- setre, ha az olajtermelő arab államok ismét embargó alá helyeznék a nyugatot. Mindez egészen a legutóbbi időkig nem ment túl az arab Kelettel szembeni zsarolás keretein. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter csatlakozása ehhez az idegháborúhoz meglehetősen viharos visszhangot keltett világszerte — állapítja meg befejezésképpen a TASZSZ hírmagyarázója. Washington szövetrégesai éles hangon reagáltak a hivatalos amerikai álláspontot tükröző Kissinger-nyilat- kozatra. Schmidt nyugat-német kancellár kijelentette, egy esetleges ú- jabb közel-keleti háború esetén az NSZK nem engedné meg, hogy az E- gyesült Államok felhasználja a szövetségi köztársaság területén lévő támaszpontjait Izrael fegyver ellátására. Brüsszelben a La Cité belga lap ezt írja: Ez hihetelen ballépés, amely ráadásul a nemzeti integritásnak az ,4gyúnaszád“ diplomácia korából ismert elfogadhatatlan felfogásán alapul. Ehhez a problémához hadd idézzük végezetül Bumedien algériai elnök szavait: ..Bármilyen amerikai katonai akciót bármelyik olajtermelő a- rab ország ellen az arab államok az egész arab világ elleni agressziónak tekintenék, és ez elvezetne az arab olajforrások megsemmisítéséhez, az iparilag fejiett nyugati országokra háruló valamennyi következményével együtt. A közel-keleti térségben egyébként is válságos a helyzet. A moszkvai Novoje Vremja joggal hivja fel a figyelmet: „Nagy a veszélye annak, hogy Izrael ismét háborút robbant ki.“ A sajtó nyilvánossága elé került egy nyugati ország izraeli nagykövetségének {elöntése, amelyből kiderül, hogy a Tel Aviv-i szélsőségesek ismét megkísérelhetik pusztító kalandba kényszeríteni az országot. Ezt segíti elő egyebek között Izrael gazdaságának végleges militarizálása, holott ez a gazdaság a mértéktelen katonai kiadások miatt igy is a csőd szélére került. Izrael csupán az 1973-as, oktáberi háború óta két és fél milliárd dollár értékű fegyvert kapott az Egyesült Államoktól, és az amerikai törvényhozás az új pénzügyi évre további 300 millió dollár katonai és 475 millió dollár gazdasági segélyt szavazott meg a Tel Aviv-I kormánynak. Pedig a legiitábbi közel -keleti háború megmutatta, mennyire képtelenek a konfliktus katonai megoldásának a tervei. A moszkvai Pravda ismét leszögezi a Szovjetunié álláspontját a közel- keleti problémákkal kapcsolatban. Hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió változatlann] minden oldalról segítséget és támogatást nyújt az arab népnek, Palesztina arab népének is a tartós és igazságos közel-keleti béke megteremtéséhez. Libanon panaszt nyújtott be a Biztonsági Tanácsnál, amely szerint Izrael az elmúlt négy hétben 423 ag- ressziás cselekményt követett el az ország ellen, s ezért Libanon fenntartja magának a jogot, hogy megfelelő időben kérje a Bizitonsági Tanács összehívását. Az újabb agresz- szió sorozat élezi a közel-keleti feszültséget, és aláaknázza a térség helyzetének békés rendezését célzá erőfeszítéseket — hangoztatja a libanoni panasz. HETED A Ssovjetnnié megtámadása 1941. júnins 22-én új helyzet elé állította az antifasiszta népi ellenállást egész Európában. A Szovjetunió megvédése minden ország munkásosztálya számára egyet jelentett a szocialista torradalom védelmével. Oltalmazni és magvédelmezni a világ első szocialista államát, a- melynek léte szárnyakat adott a kapitalista államokban a proletár osztélyharcnak és megkönnyítette azt, előfeltétele volt a szocializmus más országokban való győzelmének is. Hiszen éppen ezért adtak az imperialista nagyhatalmak a hitleri Németországnak 1939-ig szabad kezet keleten. Ezt értették meg a kommnnista pártok, ezt értette meg a különböző országok munkásosztálya, és végül felismerték a lakosság más rétegei is, amelyek közösen harcoltak az ellenállási és partizánmozgelomban. Ezért próbálták meg a nácik, hogy elejét vegyék a partizánmozgalom fellendülésének, amely a Szovjetunió ellen 1941. július 22- én megindított támadással várható volt, és valamennyi európai országban nagy üldözési kampányt indítottak a kommnnista pállok tagjai ellen. Az elmúlt év végén A NÉP NEM HAJTOTT FEJET Fejezetek a csehországi fasisztaellenes harc történetéből közölt fejezeteinkben beszámol- tnnk arrél az üldözésről, amelynek a CSKP szervezetei és tagjai voltak kitéve már 1939-ben, 1940- ben. A legnagyobb ellenállás a kommn- nlstáktál volt várható A német imperializmus és a náci klikk tndta, hegy legelkesere- dettebb ellenségeik a kommunisták, és hogy a legnagyobb ellenállás tőlük várhatö. 1941 második felében J. Zikóval, J. Fuőikkal, J. Cem^vel, M. Krés- n^al és mésokkal az élen fokozta tevéknységét a CSKP illegális központi bizottsága. A Szovjetnnió megtámadása után a CSKP illegális központi bizottsága felhívással lordnlt a cseh néphez, és ebben a hitlerista megszállék elleni népi egységre és a Szovjetunió támogaSmVESm A RÄDIÖBAN A szilvesztert vidám műsornál talán csak a szilveszteri vidám műsorról nehezebb kritikát Imi. Ezt azért bocsátottam előre, mert ősizlntén bevaMO'm, hogy nem i- rlgylem azt a bátor embert, aki ma nálunk sízllveszterl vidám műsor összeállítására vállalkozik. Baj van a humorral és a szatírával, a hazai magyar humornak és szatírának tulajdonképpen nincs is hagyománya. Akik, vagy mondjuk Inkább csak úgy — akt művelte, abbahagyta, és nincs tovább. Nincsenek komikusatok, nincs szatirikus színházunk, színészeinknek legfeljebb szilveszterkor áll módjukban, hogy e mű fajt műveljék. Legtöbbször úgy is néz ki. Ennek az előítéletnek a terhe alatt ültem le legutóbb a készülék elé, hogy meghallgassam a C.sehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének közel háromórás szilveszteri műsorát, és mindjárt bevezetőben leszögezhetem, kellemes meglepetésben volt részem. Évek óta „hivatalból“ hallgatom a Csehszlovák Rádió magyar adásának szilveszteri összeállítását, s nem is titkolom, időnként nehezemre esett. Ezúttal azonban élvezettel hallgattam végig a vidám jelenetekkel, monológokkal, paródiával és Iróniával, szójátékokkal, dallal, zenével fűszerezett műsoridőt. Az előző évek tapasztalatai után különösen annak örültem, hogy végre szakítottak az olcsó, sülellen tréfákkal, a Jean-vlcce'kkel és az ehhez hasonló űn. „kommunális vlccekikel“. Az idei műsor legtöbb száma a társadalom Időszerű kérdéseit feszegette, míndannyltm- kat bosszantó problémákat gúnyolt ki. A labdarúgók szno-btemu- sát (Kaposy Miklós — Kelen László: Miért olyan kevés a gól labdarúgó-mérkőzéseken? Turner Zslgmond és Sípos Ernő előadásában), a hivatalt visszaéléseket és a rossz munkahelyt közérzetet (A puhány Grabócz), a környezetvédelem, elhanyagolását (A puszták fia — paródia), az idegenforgalom fonákságait (Bárdy György). Volt benne kacagtató szójáték (Bárdy György: Nótaszemle), kellemes tréfa, s mindez zenével, jó zenével tarkítva. Az Ismeretlen Elán-együttesben és a bratislavai Magyar éterem népi zenekarában meglepően jó muzsikusokat ismer hettünk meg. jó kabaré volt. Persze voltak a műsorban gyengébb, kissé talán hosszú és unal- n«s (Elvált házasok) vagy túlságosan is ismerősen hangzó, elcsépelt és erőltetett (Téves kapcsolás) számok is. De hát senki és semmi sem tökéletes. A szerkesztőség dicséretére legyen mondva az is, hogy a műsort nyilvánosan, a csallóközcsü- törtökl kultúrházban „élesre“ vette szalagra. Mert elkészíthették volna a stúdióban, vagy szűk, zártkörű társaságban Is, és akkor többet lehetett volna csiszolni rajta. Így legfeljebb egy^egy bakit vághattak csak ki, de mindenképpen közvetlenebbül szólt a hallgatóhoz, mint az „inkubátoi-- ban“ született műsor. Külön élmény volt Bárdy György vendégszereplése. Kaposy Miklósban egy új, tehetséges magyar pa- rodlstát ismerhettünk meg, Lórán Lenkét már ismerjük, ha nem lenne, ki kellene találni. Időnként hazai színészeink, Turner Zslgmond. Fterenczy Anna, Sipos Ernő, Fazekas Imre és Dráfí Mátyás Is felnőttek hozzájuk. Kár, hogy nem szerepelhetnek sűrűbben c műfajban. A színes, változatos szerkesztés Jakál István munkáját dlcséil. Jé segítőtársa akadt a Magyar Rádlft főrendezője, a Jászal-dljas Bozö László személyében. Palágyi Lajos KEDVEZMÍNYES KÜUÖIDI ÜTAZÄS0K A SZISZ Ifjúsági Utazási Irodája az idén is árkedvezményt nyújt a Szocialista Ifjúsági Szövetség külföldre készülő tagjainak. Kedvezményben részesülhetnek többek között a Szovjetunióba, Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba, illetve a romániai Costines- tibe és a bulgáriai Primor- szkóba irányuld utakhoz. A kedvezmény nagysága a kirándulás hosszúságától függ. A 2-4 napig terjedő utaknál 50, az 5-10 napig tartó u- taknál 150, a 11 napnál hosz- szabb ideig tartó külföldi u- tazásoknál 300 korona kedvezményt nyújt a CKM valamennyi kirendeltsége a SZISZ-igazolvány felmutatása ellenében. Az igazolvány számát tüntessétek fel a kötelező jelentkezőlapon. Felhívjuk azonban az érdeklődők figyelmét, hogy a kedvezményre csak akkor tarthatnak igényt, ha legkésőbb január 31-ig jelentkeznek a CKM útinaptárában található kirándulások valamelyikére. V. P. tésára szóUtotta tel őket: „Minden becsületes cseh ember előtt világos — mondotta a felhfvás —. hogy az egész történelem nagy. leggrandiézasabb sorsdöntő harca, amelyet a Vörös Hadsereg a fasiszta vadállatok hordáival keleten toljrtat, a mi jövőnkért, sorsunkért, a ml szabadságnnkért vívott harc ts.“ A nép ellenállása erősödött, és érezhetőbbé vált. „A vasutakon gyakran kerül sor tűzesetekre“ — állapította meg 1941 júniusában a fasiszta biztonsági szolgálat egyik jelentése. 1941. augusztus 30-án Náchodban 100 ezer liter benzinnel megsemmisült a benzinraktár. Az ellenséges összeköttetési vonalak és közlekedési utak, valamint a hadiipari termelés dezorganizé- lását célzó számos egyéb akciáról és szabotázs cselekményről történt említés. Az országon sztrájkhnllám söpört végig, amely a munka lassító mozgalmával és szabotázsokkal együtt a termelés 40 százalékra történő átmeneti visszaesésére vezetett. Nagyobb sztrájkok voltak o- lyan fontos üzemekben, mint a Waltrovka-gyárban. a náchodi textilgyárban, Kotben-Danéknél, a Ringhoffer vagongyárban és a Skoda-mOvekben, Svatonice, Nusi- ce, Rakovnfk, Kladno bányáiban és a jinonicei repülőgépgyárban. —S— (Folytatás a következő számban) NŐ fehérben ÉLETJUBILEUM A napokban ünnepli születésének hetvenötödik évfordulóját Margita Nlksová festőművész. Képei jogos, indokolt figyelmet keltenek, hiszen kevés nőben van any- nyi energia, annyi lelkesedés, mint benne, aki felnőtt fiú anyjaként, negyvenhárom éves korában, a háztartás] kötelességei mellett adta tanulásra a fejét, hogy teljesülhessen végre élete nagy álma — az, hogy festő legyen. Képei nem csupán azért érdekesek, mert alkotójuk egy szokatlan művészi kerékvágásban festette meg őket, hanem formai kifejezőerejükért is. Meggyőző, ő- szinte realizmussal fedik fel a mindennapok Igazi költészetét. Művészi hitvallásában és irányelveiben azoknak a témáknak ad előnyt, melyek lehetővé teszik az a- nyag és a tér alkotóeleméig való mély behatolást. A művésznő magas kora ellenére sem teszi le ecsetjét és palettáját, s így bizonyára értékes festményekkel gazdagítja még életművét.
