Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-13 / 20. szám

7 4 írancui színészek nag^ felháborodással fogadták azt a hírt, hogy a francia tele- aiztó a lövőben hetente W Játékfilmet szándékozik be­mutatni, A filmsztárok véle­ménye szerint ez a lépés ve­szélybe sodorta a filmgyár­tást, mivel a mozlnézök szá­mát még inkább megcsap- pantja. lean Paul Belmondo elhatározta, hogy megvásá­rolta az utóbbi 5—6 évben készült filmjeinek forgalma­zási tógát, hogy ily módon „megmentse őket a televí­ziótól“. Hiába, odaát a művészet is üzlet.,, XOXQX Salvador Oall, a világ leg­furább és közismerten sze­rénytelen művésze egy bí­rósági tanüskodása során kifelentette, hogy ö korunk legnagyobb művésze. A tár­gyalás szünetében az útság- írók megkérdezték, miért mondta azt, elvégre ez mé­giscsak tülzás. — Salnálom — felelte Da­lt de eskü alatt csak az igazat mondhattam. xaxox így párizsi orvos női pá­ciensét vizsgálva megállapí­totta, hogy az talfesen e- gészséges. De tapintatos a- kart maradni, ezért azt mondta neki, hogy csak szép. meleg időben fürodlék, gyakran tárton a friss leve­gőn és melegen öltözzék. A hölgy otthon így tolmácsol­ta a férjének az orvos sza­valt-, — Az orvos azt ajánlot­ta. hogy a fUrdöidényt a Kanári-szigeteken toltsem, télen mentek az Alpokba, de csakis nercbundában. xoxox .Kugust Strindberg regény­író női publikumnak tartott előadást a szerelemről és a házaséletröl. A vitában az e- gyik hölgy elkeseredetten mondta, hogy nincs semmifé­le eléggé szigorú eszköz ar­ra, hogy megbüntessék azt a férfit, akt megszegte a há­zastársi hűséget. — De van e^y — vála­szolta az irö. ha arra kö­telezik, hogy betartsa a há- HíStársi hűséget. xoxox A húszéves Charlie Chap­lin felvételre telentkezett egy nagy lodonl kabaré- tan. — ’Fiatalember, keressen inkább más elfoglaltságot — utasította vissza a tu- latdonos. — Ön soha nem lesz képes megnevettetni az embereket. Tévedni emberi dolog. A príUs ■ 12-én a francia állami rá- “ liióállomás kissé furcsán, kezd-., te esti. híradását. -,A szokásos hazái ■ és külföldi hírek helyett Josephine Baker dala hangzott fel a készülé- kekbőU Hgész Franr.iaország nyom­ban tudta, hogy a kiváló énekesnő, akit egy fél évszázada csak ' Fekete Vénusznak neveztek, nincs többé. Szegényebbek lettünk egy nagysze­rű művésszel, szegényebbek lettünk egy talán . még ■ csodálatosabb ember­rel, akt nemcsak művészetével, - ha­nem embert magaíavtásával is kivív­ta a világ eijsmeréséi.- Hányatott élete volt. Elért mindent, amit egy ember az életében elérhe­tett meg nem is. Királyok, államfők hevertek a lábainál, a férfiak 'meg­csodálták, bármerre .fárt. Fel tegyez­ték például, hogy 1928. évi prágai fel­lépése után férfiralongOi kifogták kocstla lovait, maguk fogózkodtak gz istrángba, és úgy vontatták a Luc er , náról a szállodáig. Három házassága viszont rosszul-si­került. s mivel nagyon-nagyon sze rette a gyerekekei, a második vllán- hábOTú után fokozatosan 12 különbö­ző falú és. nemzetiségű gyereket fo­gadott örökbe. A legidősebb 22 éves, a legfiatalabb tíz. Jeannot topán és húszéves. Josephine topán turnétáről hozta. magával. Bdesanyta tuberkuló­zisban halt meg. Kofji 17 esztendős, és Elet ántcsont-partról származik. Otthon 11 testvére él még nagy sze qénységben. Mara 16 éves indián lány Venezuelából. Különösen megható a francia Noöl esete. Az alig néhány órás ütszulöí- tet- műanyag zacskóba csomagolva találták egy szemetesbödOnben. 4 sze rnetesek már matdnem kiszórták a kukába, mert ügy nézett ki. mint egy tátékbaba. Mindez karácsonykor tör­tént, s mert Noöl franciául kará­csonyt felent, ezt a nevet kapta. Gyakran került m.iattuk anyagi ne­hézségekbe. Egyszer kénytelen volt eladni középkort, franciaországi oil- láfát, amelyet éppen kedvenceinek vásárolt. 4 monacói hercegnő segít­ségével futott úfabb fedélhez Monte Carlo mellett. Idősebb korában már pusztán azért lépett fel, hogy pénzt keressen a népes családnak. Ennek mSMBEK Helexa felvétele A FEKETE VÉNUSZ HAIÄIÄRA ellenére semmit sem vesztett varázsá­ból, fantasztikus temperamentumából, csodálatos hangtából. Erről öt évvel ezelőtt a Bratislavai Lírán mi is meggyőződhettünk. ki hitte volna, hogy ilyen csoda­gyerek lesz, amikor 69 évvel ezelőtt napvilágot látott egy szegény spa­nyol bevándorló és egy néger asszony Saint Louís-t otthonában. De már gyermekkorában feltűnt rendkívüli te­hetségével. Nyolcéves korában már színpadon táncolt. Első Igazi nagy sikerét azonban csak 1925-ben érte el Párizsban. Franciaország attól kezdve ottho­nává vált. A második világháborúban a frontot fárta. Táncolt, énekelt, és fondorlatos mádon fontos híreket to­vábbított a szövetséges csapatok kö­zött. 4 második világháborúban vég­zett tevékenységéért maga de Gaulle tábornok Francia Becsület-renddel tüntette ki. Az Utóbbi két évben, ki tudta, há- nyadvlTágzását élte. Tavaly Monte Carlóban gálaműsort hirdettek. A kon­feranszié Sammy Davis az utolsó pil­lanatban, az alacsony tlszteleldífra hivatkozva, lemondta a fellépést. Jo­sephine Baker ugrott be helyette, és olyan kitörő sikere volt, hogy azóta egymás után halmozták el ajánlatok­kal. Valósággal megfiatalodott, szíve­sen vállalta a fellépéseket. Három nappal a halála előtt még óriási sikerű hangversenyt adott a párizsi „Bobtno' zenés szlházban. A nézőtéren ott volt Gracla Patrícia mo­nacói hercegnő, Sophia Loren, Carlo Ponti, Alain Delon, Mlretlle Mathieu és mindernd, aki Párizsban jelent va­lamit. Maga Gtscard dEstaing is táv­iratban üdvözölte a művésznőt. A be­mutató után készült a következő fel­lépésekre. Am a szíve, amelyből any- nyl lót osztott szét az embereknek, nem bírta a megterhelést. „Alighanem az utolsó nagy csillag távozott közülünk" — állapította meg Bruno Coquatrlx a párizsi Olim­pia vezetője. Lehet. Mindenesetre szegényebbek -let­tünk... * lissj KOSSUTH-DiJAS Avar István, ' á budapesti Nemzeti Színház művé­sze Nossuth-díjat kapott. J61 ismerjük öt a televlsté képernyőjéről, filmjeiből, sőt sokan a színpadról is. Nem keli hét őt külön bemutatnunk, bemutatkozott ó már számtalanszor közvetlen, pátosz nélküli alakítá­saival. Egyszerű«! játszik, mtndig mértéktartóan — ez a legtöbb művészi ©ténye. És amilyen a színpadon, n- lyan az életben is; szerény, csendes, megfontolt, minden szavának súlya van. Köiinyű volt az útja? Hát lehet könnyű egy színész útja? Sok mindennel meg kell_ küzdenie: önmagával, szere­peivel. s ez bizony nem könnyű. Most egy kicsit tekintsünk vissza a múUbal Az eger­esem bányszfíúk elhatározták, hogy színkört alakítanak. ■Meg is tették. A kis hányászfaluban Is úgy játszottaik a müKedvelők, mint sok más helyen, nem hiányzott a .elkesedés. ,\z Ifjúmunkások között buzgólkodott Avarék Pistája is. Csendes, megbízható gyerek volt, amolyan befelé néző, töprengő, öt Is felvutók a budapesti Világ- ifjúsági Találkozóra. Nem a legjobbkor, akkor készült éppen a miskolci felvételire. A VIT-napok forgatagában sokat látott, tapasztalt. Megerósöd&tt benne a vágy a színház után. Készületlenül ment a felvételire — fel­vették. — Szerencsém volt — mondta. A felvételihez szerencse is kell, de elsősorban tehet­ség. Ha hiányzik a tehetség, a főiskolán ez rendsze­rint hamar kiderül. Avar István eltégezte a (ófekolát, Egercsehi, Pécs, Budapest. Műkedvelő Egercsehln, hat esztendeig színész a pécsi Nemzeti Színházban, u- tána következik Budapest. Rangos szerepek, remek ala­kítások. Közben filmek, televíziós játékok, jó csengé­sű név lett az Avar, Egyik négy szerep a másikat kö­vette. Hogy melyik volt a legsikerültebb.^ nehéz 'enne megmondani. Talán Tiborc vagy Gíordanl Bruno, eset­leg HöWerltn vagy Pheldiász, vagy éppenséggel Otto püspök a VII. Gergelyben? , A sok nagyszerű alakítás után sem mondja, hogy 1- gyekszlk .,,átélni“ a szerepét. Nem kell mondania. A oányászflúból lett művész mindent megfontoltan tesz. Ezt az örökséget magával hozta a falujából. A bánya mélyén nem lehet kapkodni. Megfontoltság kell minden mozdulathoz, különben lépten-nyomon veszély leselke­dik az emberre, önfegyelem és mértéktartás. Erkölcsi magatartása, emertársalba vetett bizalma vitte ót a köz­életi szereplésbe. Képviselő a Parlamentben. Azokat képviseli, akik közül elindult. Azok nevében szólal fel akik tudják, hogy soha nem hagyja őket cserben. Nem feledte el, nem akarta elfelejteni, honnét Indult. — Tudják, hogy tartozom nekik, tudják, hogy közéjük tartozom — vallotta. Nem blvatkózlk elfoglaltságára, nem keres kibúvót, hogy nehéz a szerepre való felikészüiés, sok Idejét ve­szi igénybe a filmforgatás.» Gratulálunk a Kossuth-díjhoz, és további sok siker kívánunk Avar Istvánnak. ’75 Gotíwaldo.vban rendsztík meg április .26-án s Intarta- lent -fesztivál III. évfolyamát. Tíz országból tizenkilenc fia­tal énekes és énekesnő mutat­ta be tudását. A nemzetkBzl zsűri ¥. Hrbal, a Prágákon- cert Igazgatójának elnökleté­vel, az első dijat a magyar- országi Bódy Magdának ítélte, aki egyben a közönség diját Is elnyerte. Második helyen a román Panntta léneacn, a har­madik helyen a szovjet Szer- gej Moroz végzett. Az öjság- írók díját a 16 esztendős finn kislány, Vlrve Rosti vitte el. Csehszlováklát ezen a nemzet­közi fesztiválon az Intertalant hazai győztesei: Oajana Ledac- ká és fan Lorenc képviselték. A gálahangversenyen az Idei legsikeresebb énekeseken kívül felléptek még az 1971-es és 1973-as staféta győztesei Is: Jiff Korn. Zdena Lorencová, Éva Straková és Pavel Bajtoh, A rendezvény küldetése: fia­tal tehetségeknek utat nyitni az érvényesülés felé. Hogy a döntés valóban tárgyilagos le­gyen, turnészerüen rendezték meg, hazánk 30 városában bo­nyolították le, és a közönség szavazatai döntötték el a győz­tesek névsorát, valamint a győztes dal Is a közönség tet­szésén múlott. Énekesek 24 é- ves korig, énekesnők 22 éves ^orlg vehettek részt rajta. A közönség Dajana Ledeckinak és Ján Lorencnek juttatta a győzelem pálmáját, akik L Staldl és Z. Rytif szerzemé­nyét adták el6. Átadták at Oscar-dljakat A lEI .vu.r, Az .Amerikai Flimakadé- mla a múlt év iegjahb pro­dukciójává Francis Ford Coppola Keresztapa II. című müvét nyilvánította, s ösz- szesen hat Oscar-díJJal tün­tette ki, köztük terniészeie- sen a legkiválóbb lendezés- ért is. Ez a döntés nem okozott különösebb meglepeiést,. an­nál Inkább a színészi tel jesítmények értékelése, a nöí főszerep legjobb alakításá­éért Ellen Burstynt lAlice már nem lakik itt), a férfi fo.szeiep legkiválóbb alaki tásáért pedig Art Cameyt (Harry és Tonto) tüntették ki Oscar-díjjal. Európában egyikük sem Ismert, noha Ellen Brustyn a sokat vita­tott Ördögűzőben már sze­repelt, Art Camey pedig ed- <iig még Amerikában is té­vészínészként volt ismert. A női epizódszerepért Ing­rid Bergmant (Gyilkosság az Orient expresszen), a fér­fi epizódszerepért pedig Ro­bert de Nirot (Keresztapa II.) jutalmazták meg az a- ranyozott szobrocskával. Az agyonieklámozott és az egyik íö esélyesként emle­getett Kínai negyed mmd- össue az eredeti forgató- könyvért rész»!sült elisme­résben, a még (óbban hirde­tett A nagy Gatsby pétiig az irodalmi adaptációért, és a jelmezekért kapott „mellé­kes" Oscart. A külföldi filmek közül Federico Fellini Amercord című alkotását nyilvánítot­ták a legjobbnak. Meglepe­tést keltett Búrt Schneídeír Szív és lélek című doku­mentum filmjének a díjazása. A rendező az amerikaiak vietnami agresszióját bírálja benne, rendkívül élesen. A díjak átadásának ünnepsé­gén személyesen is kifejtet­te politikai nézetett, s fel­olvasta ä vietnami felszaba­dító front párizsi küldöttsé­ge vezetőjének köszönőleve­lét, hogy ez a film támogat­ja az Igazságos harcot. Schneider óriási tapsot ka­pott. Frank Sinatrát, a díj­átadás ceremóniamesterét viszont, aki megpróbálta le- kicsányiteni Schneider gesz­tusát, kifütyülték. Az Oscar- díják átadásának tévéközve­títését egyébként a becslé­sek szerint mintegy 85 mil­lió ember nézte meg. Több mint 150 rendőr ügyeit a rendre, nehogy á kjírábbl é- vekhez hasonlóan valami botrányos dolog“ történjen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents