Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-13 / 20. szám

5 JÜBILEllMI JEGYZETEK I Beszámoló az Ifjú Szívek ünnepségeiről I Amikor a színpadra léplek az Itjü Szívek mai buszonévesei. szinte hihetetlennek tűnt, hogy immár két évtized telt el az első bemutatójuk óta. Hiszen most is ugyanúgy szóltak a hegedűk, mim húsz évvel ezelőtt, most is csupa tűz fűtötte a lányok és fiúk tán cát. és többnyire ma is azok a bratlslavalak tapsolták vörösre te nyerüket, mint az egykori ősbe mutatón. Mi hát a változás? Azt hiszem, hogy a ml szemünk­kel nézve semmi, úgy vagyunk ml ezzel az együttessel, mint szülő a gyermekével. Minket is a sze­retet fűz velük össze, és a szere­tetnek mindegy, hogy az első vagy a huszadik születésnapját ün nepli-e a kedves. A miénket, a ml felnőtté Izmo­sodott együttesünket ünnepeltük elfogultan, sikerükért izgulva, drukkolva ezeken az április esté ken. XX Ha Időrendben akarunk halad­ni, először az együttes énekkará­nak és szólistáinak április 23-i hangversenyéről illik néhány szót szólni. Ez a rendezvény, amelyet a Csehszlovák Rádió hangverseny­termében tartottak, két jelentős előrelépést is bizonyított. El-öször is olyan magas művészi színvo nalü koncertet hallhattunk, ami­lyet az Ifjú Szívek ^nem produ kált eddig. És ami még ennél is örvendetesebb, a tágas hangver­senytermet megtöltött© a közön­ség. Bebizo'nyosodott tehát, hogy a bratislavai magyarokat a zene kultúra Is felettébb érdekW. Igaz, a nehezebb fajsúlyú opera- áriákat (Bizet: Camien, Xsajkov- szklj: Anyegin] néhány dallamos kórusmű (Németh áamortnsky: Ta- vaszköszöntö, Kodály. Három gü- mörl dalj és néhány szólódal (Ko­dály: .A csltápi hegyek alatt) is sztnesitette. Ez azotiban semmit sem von le abból az örvendetes tényből, hogy a több mint kétó­rás hangversenyt mély zenei átér- aéssel és feszült figyelemmel hall­gatta végig a közönség. Hadd említsem meg azokat a kedves vendégénekeseket is, akik tulajdonképpen az Ifjú Szívekben kezdték bontogatni szárnyukat, és akiknek nagy részük volt a kon­cert sikerében. Kovács Lajos, Ha- vasy József, Szakái Gábor hívatá­sos énekesek, valamint Mlts Klára és Tóth János a Zeneművészeti Fő­iskola hallgatől arattak megérde­melt sikert. A kórusműveket,, a- melyeket az együttes nőt és ve­gyes kara adott elő, az Ifjú Szí­vek tehetséges fiatal karnagya, Rácz Tibor tanította be. Kulcsár Tibor igazgató kö­szönti a vendégeket Április 25-én, a születésnapok hagyományaihoz méltóan, egy ked­ves „családi ünnepséggel“ folyta tódott a rendezvénysorozat. A ba­rátok, a különböző fórumok kül döttei. az együttes vezetői, tagjai ős egykori tagjai az Ű] Színpadon jöttek össze, hogy ünnepi gyülé son méltassák az eltelt húsz esz tendő eredményeit, és kitüntessék a legérdemesebb veterán tagokat, valamint az együttes eddigi mun­kájának segítőit. Kulcsár Tibor, az Ifjú Szívek igazgatója foglalta össze a két évtizedes, nem min­dig göröngy nélküli utat, majd nagy taps kíséretében a követke­ző távirat szövegét olvasta fel: „Szép rendezvényeteken nfiaii vehetek részt. E boldog évfordu­ló alkalmából fogadjátok őszinte jókívánságaimat. A hazai tájakon, a szabadság Cktján tovább menetel­ve kísérjen benneteket mindig ma­gasabbra az egész ország és a csehszlovákiai magyar dolgozók osztatlan szeretete. Dr. Rácz Oli­vér művelődésügyi mlniszterheiyet tes.“ A megható távirati üdvözlet u- tán Frantiáek Farkaá, az SZSZK Művelődésügyi .Minlsíztéríumának küldötte, Tóth Géza. az SZSZK nemzetiségi titkárságának dolgo­zója, dr. György István, a CSE- MADOK küldötte és Otokar Petflk, a Csehszlovák Állami Népi Együt­tes Igazgatója köszöntötte az Ifjú Szíveket, majd kiosztották az em­lékérmeket. XX Az évforduló legnépszerűbb ren­dezvényét, a tánc-, az ének- és a zenekar közös bemutatőját a Nenizeti Színházban. Uletve iamét- ifeskilppen az Öj Színjiüdőn tekint­hette meg a köziinsóg. És Itt mindjárt meg is kell jegyeznem, hogy olyan műsornak tapsolhat­tunk, amely művészi színvonalával és látványosságával magasmi fe­lülmúlta az eddigi bemutatókat. Pedig itt Is hangsúlyozni keM, hogy a szünettel együtt közel há­rom óra hosszáig tairtott a mű­sor. sőt, a szokványtól eltérően, konferanszié sem tagolta az egy­más után pergő számokat. Ez az ,,újítás“ a rendezőt dicséri, hiszen a műsorfüzetből bárki tájékozód­hatott a számok felől, és az Is be bizonyosodott, hogy olyan kompo- zlclők a legnépszerűbbek, amelye­ket „bemondás“ nélkül is megért a közönség. Hosszú lenne most beszélni a műsornak mind a 18 számáról, né­hány kiemelkedő produkcióról a- zonban meg kell emlékeznem. Ér- kedes „kísérlet“ volt például a műsort indító Parasztvér című, hosszabb lélegzetű epikai Kvoéák tánokompozíclő. Ennél a koreo­gráfiái alkotásnál összekötő szö­veg nélkül Is megértjük a mon­danivalót. Különleges sikert ara tott még Hacsaturjan — jelajan Kardtánca. Rövidségével, izzó tem poramentumával és nem utolsó­sorban a táncosoK színes kosztü- iiielvel érdemelte ki a nézők vas tapsát. Szólnunk keil természete­sen az eddigi bemutatókról már oly jól ismert KvoCák József: Né- pejs barátsága című müsorzáró tánokompozloíójáról is, amelynek mint mindig, most Is percekig tapsoit a hálás közönség. Az énekszámok közül Karaba: Elveszett az ökröm és a De sze­retnék csiilíag lenni az égen című népdalfeldolgozás tetszett legin­kább, Németh Imre, Illetve Míts Klára művészi előadásában. Az é- nekkar szintén bebizonyította, hogy Rácz Tibor vezetésével na­gyot lépett ©lőre minden egyes számukat szépen adták elő. És végül hadd szóljak az együt­tes egyik legnéikülözhetetlenebb részéről, a zenekarról, Karaba Gyulának, a zenekar karnagyának érdeme, hogy ma már nemcsak a dalok és táncok kísérésére, ha­nem önálló művészi hangverseny­re is képesek az Ifjú Szívek zené­szei. Igaz, Karvaba Gyula Igen kép­zett szakember, ahhoz azonban, hogy ezt hozza ki zenekarából, el­sősorban rengeteget kellett mim- katársaival foglalkoznia. Az ered­mény tehát nemcsak a tudás, ha­nem az önfeláldozó munka bizo­nyítéka Is. Az Ifjú Szívek hangversenye, tánc- és-^aibemutatója azzal a jó éi^sser'töTtotte el a közönséget', hogy méltó jubileumnak örvendez­hettünk, valóban felnőtt kedves együttesünk 1 Neumann János m KI HAT AZ ERDŐ? Kvoóák: „Lakodelmas“ című tánckompoziciéja „ű vers lelkiismeretűnk nadrágtartóla“ FUlöp Gábor edsó versel a fiatal ju­goszláviai magyar költők Hol ő hol című antolögtájában jelentek meg 1968-ban. 1970-ben adták ki első ön­álló (A négydimenziós ablak) köte­tét. Második verskötetét (Az erdő én vagyok) 1973-ban jelentette meg az újvidéki Fórum Könyvkiadó. Versel­nek szlovák fordítását Vltezoslav Hro- nec jugoszláviai szlovák költó készí­tene. A Novy Zlvot, valamint a Hlas ludu hasábjain jelentek meg. 1974- ben adták ki verseinek szerb-horvát nyelvű válogatását. XXX A fiatal költő keresi önmagát, he­lyét a világban, a világgal való kap­csolatteremtés lehetőségeit. Fülöp Gá bor második kötete tehetséges, igé­nyes, lendületes költőt mutat. A fia­talokra általában és kezdetben rá is jellemző, néha öncélú „polgárpuk­kasztó költészet“ átnő egy mélyebb emberi problémákat vizsgáló, sokszí­nű Urába. Fülöp Gábor jó érzékkel szellemesen használja ki a magyar nyelv játékos lehetőségeit. A morbld-groteszk elemek szinte valamennyi versben megtalálhatók, a kötet első versel azonban kimondot­tan ezekre épülnek. A katonaság-té­mával párosulva, a legharsogóbb an- Umllltarista, gyllkolásellenes versek születnek ebből a formaeszközböL A Cudar katonák és a Féllábú katona menetel hátborzongató görbetükör, az öldöklés, embertelenség gSrbetükre. Az emberség hiánya, az embertelen­nel . való játszadozás kierőszakolja belőlünk a tiltakozást. A groteszk- morbid versek azonban nemcsak a testi csonkulás ellen szólnak. A kötet versei nincsenek ciklusok­ba szedve, de az elrendezés alapján világosan elkülönül a második rész, a hosszabb lélegzetű, a nyelvi játé­kok lehetőségét tudatosan kihangsú­lyozó költemények sora. A költő „megpörgeti“ a világot, fölborítja a megszokott látszat-rendet, s egy-egy szellemes vízió lehetőséget nyújt az asszociációk végtelen láncolatának a felépítéséhez, a tudatos „nyelvi zűr­zavar“ esztétikai lehetűségeinek a kiaknázásához. űaszeuiöesltjás. Aa._. ember örftkké Vizsgálja önffl^áT.-Clflfnzl á böntíB'íe- vö ón-eket és ellen-éneket, próbál rendet teremteni vívódásai, kétségei, gondolatai és hite (1) sokaságában. Őszintén, szigorúan, kegyetlenül teszi ezt Fülöp Gábor. Emlékeinktől nem szabadulhatunk, hiába akarjuk feledni őket: (Sikerte­len emlékírás) ,fiolhaport szórok a nyárra prüszkölve fúlnak a csillagok és mégis mindhiába: emlékek ugrálnak járói fára az erdő én vagyok“ * Mennyi keserűséget, bántalmat bír el egy ember: (Incidens) „ismét eltört bennem egy kispohar vajon meddig tart még a szerviz“ A mesék szépsége, melege. Igazsá­ga, tisztasága végképp hiányzik bi­zonytalan világunkból (Zsibbadás). Pülöp Gábor kedvvel eleveníti meg a társadalom peremén élőket, mintha bennük találná meg sarkítva, össze­gyűjtve mindazt, amivel maga Is küszködik. A Csillagszórók... egy si­keresen megformált szilveszteri láto­más. A meg nem valósult vágyak egy pillanatra megvalósulnak, az örök hiányérzet rövid időre megszűnik. „A koldusok és vándorok ünnepe ez/ zsebükben szendviccsé válik a mor­zsa / talpaiatlan cipőjük mókussá tesz / és kuncogva Incselkedik a földdel /“. Szilveszter éjszakája — a múló, pillanatnyi öröm, a vágyak megvalósulásának víziója. A csillag- szórás után azonban a „hajnal lidérc- llla, nem bíbor, mint a mesékben“. Mi marad az ember számára, a költő számára, Fülöp Gábor számára? Marad a vers. Nem a világrengető, megváltó, milliókat megmozgató vers. Az a vers, amely „a halál kijátszása / márványlapba vésett emlékeinek nádtetős menedékháza“. A vers, a- mely kapaszkodó, támaszték, önmeg­valósításra tett kísérlet — a szemé­lyiség megőrzője, újrateremtöje, a költőből kiszakadt darab. Ugyanak­kor feszültségoldő biztosíték, „kis mazochista kehély / melyben leülep­szik gyónásaink szennye / a vers 1- deíg-őráig ál-ldegnyugtató“. A Vers a versből költészetének alapkérdé­seit gyűjti csokorba. Nem a vétesz szól Itt, hanem a saját létezésének lehetőségeit, tormáját, kapaszkodóit kereső költő. Marihuana 70. — a kötet egyetlen hosszabb .lélegzetű verse. Látszólag szabad asszociációk összefüggéstelen sora. A szabad asszociációk azonban egy mélyebb rétegben szorosan egy­máshoz kötődnek, a vers zavaros kép­láncolata egy világgá áU össze. Kere­si a biztonságot, a harmóniát, a kap­csolatok elmélyítésének a lehetősé­gét. A kiábrándult, elidegenedett vi­lágból akar az érzelmek világába me­nekülni. Nosztalgia egy elmúlt vagy talán sohasem volt világ után. A ká­bítószer okozta öntudatlan állapot u- tán azonban lel keli ébredni: nincs menekvés, feloldás, megváltás. A szorongás versei. Félelem, embe­ri kapcsolatok utáni vágyódás, kom­munikációigény — egy-egy versml- Dlatúrába, képbe, fordulatba sűrítve. Alapélménye a kiszolgáltatottság. „Tusra feszülő szemgolyó Oz jeibuktk.“ A költő .helyzate adva .van.. Nem szöííTet még önmaga világ e­lől. Mást akart, másról álmodott — ez adatott meg. „Leteszed a pergament s elnézed mutatóujjad hegyén a kibuggyanó vércseppet. l’ljaddal feljelé mutatsz, nehogy bepiszkítsd az írást. Kinn hamisan játszanak a fák, Nem csukhatod be az ablakot.“ Nem kifogástalanok Fülöp Gábor versei. Akad bennük öncélú játszado­zás, aránytalanság, egy-egy gyengébb kép, nyelvi fordulat. A kötet egésze azonban tehetséges költőt mutat be. Maurlts Ferenc rajzai méltó társai a verseknek; szerepük több mint Il­lusztrálás. önálló alkotásokként eró- áitik az olvasóban a versek keltette lelki-tudati állapotot; értelmezik a költeményeket. A köt tehetséges fiatal alkotó e- gyüttműködésének eredménye a szín­vonalas kötet. Bába Iván Felszabadulásunk harmincadik évfordulóját könyvkiadónk a Madách Is tettekkel Ünnepli. Tettekkel vagyis könyvek kel. Fábry Zoltán és Szabó Gyula, július Fuőlk és Jan Ot éenéSek, valamint Löska Lajos könyvel közvetve vagy köz vétlenül a telszabadulásröl. Illetve a felszabadulást megelőző vagy a felszabadulást kővető kor eseményeiről szöUiak. VIGYÁZZÁTOK A STRAZSAN hirdeti Fébry Zoltán válogatott antifasiszta Írásait tartalma zö kötete, amely Duba Gyula előszavával (az Új Szóböl is Ismert Euröpátöl Európáig] és válogatásában jelent meg. ..... Az antifasiszta Fábryt nem cáfolta meg ez Idő, mű faját Is tovább élteti. A német fasizmust leverte a szocla Llzmus és a demokráclök koallclöja. de a faszlsta gondolko dásmöd és hatalmi torma Is felüti a fejét és él a világban, s nem véletlen, hogy mindig a népi érdekeket képviselő de mokratlkus és szocialista eszmék és hordozóik ellenében“ — írja Duba a gyűjtemény előszavában. A Vigyázzatok a strá zsán, amely Fábry harmincas-negyvenes években Irt cik­keit, tanulmányait gyűjti egy kötetbe méltón képviseli a csehszlovákiai magyar Irodalmat felszabadulási könyve ink seregszemléjén. S nem méltatlan az évtordulöhoz a Madách másik jubl leuml kiadványa sem; ,,Ecce Homo“ címmel ugyanis Szahö Gyula grafikai sorozatainak pompás albuméi tesszük az ol vasök ünnepi asztalára. E cikknek nem célja, hogy a kiad vényt méltassa. Itt csak a legfontosabb adatokra szeretnénk az olvasó figyelmét felhívni, arra, hogy a 85 fekete-íebér grafikát tartalmazó album, az „Ecce Homo“, a „Felszaba dulés“, a „Föld népe“, az „Elet — munka — béke“, a „Bé­két akarunk“, a „Forradalom — forradalmak“, a „Forrada lom — szerelem“ és a „Foradalom — élet“ című Szabö-clk lusok legszebb alkotásait találjuk meg benne. A felszabadulás 30. évfordulójára jelentette meg egyéb ként a Madách, a Pravda könyvkiadóval karöltve Július Fu eik halhatatlan „Riport az akasztéfa tBvéből“ című művé nek Immár második magyar kiadását. Palotai Erzsi Időtálló­nak tűnő, kiváló fordításában, tovább jan OtCenáiek „R6 meé, Júlia és a sötétség“ című gyönyöiű kisregényének u gyancsak második magyar nyelvű kiadását, valamint Löska Lajos második regényét, melynek címe „Táborttti a Vörös, kfo“, ös cselekménye a harmincas évek második felében a forradalmi megmozdulásairól híres fOlekl zománcgyárban játszódik le. A Madách, az Európa ös a Kárpáti Kladö közös gondozá Ságban került forgalomba a jeles ukrán szerző, Olesz Honcsar ..Emberek és fegyverek“ című regénye. Honcsar második világháborúról szőlő regénye költői szenvedéllyel írté meg az Igazi hazaszeretet hőskOIteményát, a Bohdanok és Tá nyák ezreinek szerelmét, akik a sok mllllö kúzdő hős kő zőtt harcoltak és dolgoztak a győzelemért, a boldogabb szabadabb élet megteremtéséért. Egy másik ukrán szerző, ). B. Csernyák „Sssnf johaaná tél Dreyins kapitányig“ címmel évszázadok politikái perel nek krónikáját Irta meg, a szocialista realizmus jelentős szlovák kápvlselöjánek, Fraöo Králnak pedig „Talélkoiés'' című regénye jelem meg magyar fordításban. Egy másik szlovák klasszikus, Timrava, az Iskolások Könyvtára lagüjabb ,kiadványának, a Hősöknek a szerzőié, míg • népszerű cseh lf]úságl könyvek írója, Jan Ryska ,,Nagyapa, Kilián és én“ címmel jelentette meg kis hőse, Dodöka történetét. A legifjabb olvasök amúgyts sok érdekes könyvnek örvendezhetnek a legújabb kOnyvprodukcló kiad­ványai között jézsel Attila halhatatlan Altatójának, Wfirtz Adám Illusztrálta pompás leporellójától, a „Mákos rétes“ cí­mű színes olvasmánygyújtemánylg, amely meséket, történe­teket tartalmaz óvodásoknak. Gazdag a klasszikus szerzők címlistája Is: PetOtI összes prózai művni ét levalezéss, juhósi Gyula Összes versei a Szépirodalmi könyvkiadó „Nagy klasszikusok“ című soroza tában, Szabó Lőrinc válogatott versel az Olcsö Könyvtárban („Káprázat* címmel], Krúdy Gynia három kisregénye „FIó Iák és Ingasok“ címmel a Szépirodalmi kiskönyvtárban s [ékal több regénye — mint a Fekete gyémántok — továb­bá a Magyar Remekírók legújabb kötete, amely épp az Blnyúhatetlen nagy mesemondó szúletésének százotvenedik ávtordulöjára jelent meg. „Jökalnak kitűnő elbeszélő tehetsége van s e tekintetben senki sem versenyezhet vele — Irta róla a jó száz évvel ezelőtt Gyulai Pál. Egyszerű, folyamatos, s egypár találó vonással hol plasztlkallag, hol festölleg emeli ki tárgyalt. Valami kedves elevenséggel, lankadni nem tüdő mozgékony­sággal ragadja magával olvasóit, anélkúl hogy fárasztaná. Átmenetei, fordulatai, minden erőltetés nélküliek, mintegy ösztőnszerúek. Könnyedén lebeg az elbeszélés folyamának kanyarulatain, melyeket nem tartoztat fel a reflexiók tö­mege, s hol rohamosan, hol csendesen hömpölyögve halad tovább s nyit meg egy-egy újabb völgyet... E$ e ritka ado­mányhoz járul stíljének ereje, hangzatossága, jellemzetessé ge ás magyarossága.“ Ogy érezzük halhatatlan mesemondónk jubileumán idősze rú volt Idézni a szigorú kritikus elismerő szavalt. E Remek- Irök-kütat egyébként a Szegény gazdagokat és Az arany embert tartalmazza, tehát a legnépszerűbb |ökal-regényeket

Next

/
Thumbnails
Contents