Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-08 / 15. szám

10 «i »#*» Tengei'ész'Sk 'között régóta tudott dolog, hogy a Szent Lö- rmc-öWön át, Oj-Skócia télszi- gete és Űj-Fundland szigete mentén, vagyis Kanada keleti partwldékének e nem kis tér­ségében nem ajánlatos hajózni. A Jámbor utazónak mindivnta- dan útját áldják a sűrű és tar­tós ködök, a gyakori viharok, zivátaTok, s persze nem utolsó- sopban ez utóbbiak által fel­korbácsolt hatalmas huHámok, amélyék olykor a 16 méteres magasságot is elérik. Nem véletlen tehát, hogy e partviidék számos kis szigeté­nek, öblének, szirtjiének és szo­rosának 'Szomorú nevet adtak: Hajótöröttek szigete. Kétségbe­esés öble, Klsértet-öböl, Halál­szoros, Sátán-fok, Halott Ten­gerész szi'Ptje... Valóságos hajótemető vau itt. Csak Oj-Skócia félszigeté­nek partjai mentén, és csak a fennmaradt levéltári okmányok szerint 'is nem kevesebb, mint 2000 hajó pusztult el. A leg- iwgyobb katasztrófa 1873-ban, történt: az Atlantic nevű angO'l gőzös néklsoiiródott a Mars- sziget part menti szikláinak. A m'integy 800 utas 'közül 560 fúlt az óceánba. Halifax, Oj-Skóoia legnagyobb kikötője előtt is sok-sok hajó pusztult el köd vagy vihar kö­vetkeztében. 1797-ben az angol •ii„Hpibune“ 244 katonát szállí­tott 0 fedélzetén. A. hajótörést csak itizennégyen élték túl. Sok hajót olyan szerencsétlenül ért el a végzete, hogy bár utasai már llátták Is a kikötőt, még­sem tudott közülük megmene- k-üini egyetlen egy sem... Az Atlanti-óceán hajótemetője A térség m.indmáig legrette­gettebb helye a Sable Island. Száz méríöldnyire van Oj-Skó­oia délkeleti partjaitól (körül­belül 250 kilométerre Halifax­tól keletre). Hosszúsága 32Ü, szélessége^ pedig 120 kilomé­ter, de csak felső, iiiinte.gy 40 kilométer ho.s.szú és 1,5 km szé­les része látszik ki a tenger huHámaiból, s ennek legma­gasabb po'iitja is alig 26 mé- tierre van a tenger szintjétől. Farijai mienlén, a közeli szik- lazátouyokon sok száz hajó pusztuit el. A kanadai kormány fizette szigeti ön ökök naplöjá- ban sok-sok hiajóiiév és évszám jelzi a meg-m'6gismet'lödö tra­gédiát: Francis, 1774; Lady Echo, 1816; American, 1860; Gordon, 1863; Boys, 1872; Sta­le of Virginia, 1879; Lord Bu­ry, 1881; Esperanto, 1921; Al- fios, 1946;, Manhasset, 1941^... • Számos hajó katasztrófája .'i kalózok lelkén szárad. Halifaxtó! New Yorkig min­den kikötői kocsmában l>eszéd- téma volt, hogy a Sable Islaii- don olykor titokzatos fények jelennek meg, valainiféle külö­nös fényj'elzések, amelyeket va­laki vagy valakik égő fáklyák­kal adnak le. És jaj a bajba jutott hajónak, ha hagyja ma­gát e jelzésekkel a sziget irá­nyába -csalogatni. Egész bizto­san zátonyra fiit és elpusztul. Sokan inegesküdtek volna rá, hogy kísértetek járnak ott. Csa*khainar nyílt titok ‘lelt a- zonban, hogy a szigetet kegyet­len rablóbanda szállta meg. Ennek tagjai adták le a titoik- zatos jeleket, hogy olyan hely­re csalogassák a hajókat, ahol menthetetlenül el süllyednek. A kimerült és kétségbeesett ha­jótörötteket a parton várták be. s ott kíméletlenül leöldüsték őket. A ravaszul álcázott szer­teágazó bűnszövetkezetnek szá­mos part menti halász is tagja volt. Űk tartották fenn az ösz- szeköttetést a kontinens és a sziget között, ők szállílották piacra a rabolt holmit. Egy al­kalommal büntelőexpedíciót küldtek a banda fe<lszániolásá- ra; a csempészek azonban kl- szimatolták a veszélyt, és még idejében figyelmeztették tár­saikat. A katonák így csak hült helyét találták a bandának. Ga­rázdálkodásáról negyven ládá- nvi rabolt holmi tanúskodott. A Sable Island legtöbb áldo­zata az Európa és Amerika kö­zött 'közlekedő hajók 'közül ke­rült ki, ugyanis a sziget a Ham­burg — New York tengeri út mentén fekszik. .■\lacsony, homokos partjai­vá! immár évszázadok óta úgy­szólván mágikus erővel vonzza a iközei.'ében elhaladó hajókat. Ez a vonzó'erö azonban nem­csak a homokból és az ala­csony partból táplálkozik. Mel­ville Bell Grosvenor, a Natio­nal Geograpliic Society világ­hírű földrajzi társaság egyik vezető képvi-selöje így magya­rázta a má.gikus erő titkát: Eb­ijén a térségben fordul délnek a Labrador-áram Jeges vize, s itt találkozik a meleg Golf-á­rammal. E hatalmas folyamok találkozásától valósággal taj­tékzik az óceán vize, sűrű köd és szabálytalan áramlatok ke­letkeznek. A bűvös katlan ü-r- vénylését még az Atlainti óceán szilaj szelei is foko-zzák. így jönnek létre azok az alattomos áramlatok, amelyek a rádió- összeköttetés és a radar felta­lálása előtt még a legtapasz­taltabb kapitányokat is eltérí­tették útjukból, és hajóikat ne- ktsodorták a Sable homokos és sziklás partjának. A MAGÁNY, A VESZÉLY, A HALÁL SZIGETE Sable Island összes lakossága az ,,alkalmi“ hajótöröttekkel együtt Az Egyesült Államok és Kanada keleti partvidékének térképe Patkányok a nyulak, macskák a patkányok kutyák a macskák ellen... A hivatalok 174ü-l>en foglal­koztak először a veszélyes szi­get helyzetével. Az illetéke­sek elhatározták, hogy szar­vasmarhákat, juhokat,, kecs­kéket és más hasznos állato- kat szállítanak rá. A száilít- nuiny Bostonból Indult útnak és szerencsiésen meg is érkezett. Az állato-kat hagyták szétszé- le'dni, hogy a hajótöröttek min­denütt rájuk akadhassanak. A Szerencsé Menüi járt tengerjá­rók természetesen nem is vol­tak lestek, annyira nem, hogy az életmentő eleven ételkész- !et csakhamar el is fo.gyott. A hivatalok ekkor elrendelték, hogy a szigetre nyulakat tele­pítsenek. A tapsifülesek szépen el is szaporodtak, de a szige­ten így sem volt hosszú éle­tük. Nem einbeiek, hanem pat­kányok irtották ki őket. Bizo­nyos, hogy ezek Is „hajótö­rést“ szenvedtek. A következő rendelkezés teliát macskákra vonatkozott: mintegy kétezret szállítottak belőlük a szigetié, hogy elpusztítsák a patkányo­kat. A patkányvadászat közben azonban ezek annyira elvadul­tak, hogy további veszélyt Je­lentettek a Itajótöröttek számá­ra. Az újabb bostoni külde­mény tehát kutyákból állt: e- zek kiirtották a macskákat, s így a sziget ismét alikalmassá vált hasznos állatok telepíté­sére. A hivatalo'k azonban ez­úttal már nem érték l>e ennyi­vel: a telepíté.ssel párhuzamo­san élelmiszerraktárakat is épí­tettek. Ezek a „menházak“ ü- tött-kopott állapotban még ma is megtalálhatók a szigeten. A naplóbejegyzések arról tanús­kodnak, hogy jelentö.régük fel­becsülhetetlen volt. ÉgV 1855- böl származó bejegyzés j>é'.- dául a következőket mondja: A ,,Nisibls“ egy féktelenül tombo'ló vihar következtéljen az északkeleti partnak ütkö­zött. A legénység az utolsó pil-' lanattg a hajóronoson maradt, egész addig, míg egy hullám — valósággal csodával hatá- rO'S módon '— a partra nem ve­tette azt. Az ftétetidö megaka­dályozott abban, hogy segít­ségnyújtásra készen a parton öTküdjiink. Ha a szerencsétle­nek rá nem bukka'iinak egy menházra, s ha ott tüzet nem rakhatnak és élelmet nem ta­lálnak, elpusztultak volna. A mindössze 10 kilométerre levő keleti álomáshelyükre képtele­nek lettek volna eljutni... Mire képes a természet A Sable Island első világító- tornyát, amelyet 1873-ban épí­tettek, már néhány évvel ké söbb viharok tették tönkre. To­vábbi hat világítótornyot — a betonalapzattal együtt — a tenger nyelt el. Hogyan lehetsé.ges ez? A Sable Island úgyszólván ál­landóan vándorló homoksziget. Nyugati nyúlványából a leihe- tetlen tenger és a mindedt el­söprő szél 193 év alatt (1766- tól 1959-ig) 15 kilométernyit emésztett el. Igaz, keleti csücs­ke viszont ez alatt az idő a- kitt néhány kilométerrel meg­hosszabbodott — „megnőtt“. A szél valósággal hihetetlen dol­gokat visz végije: sok-sok e- zer tonna homokot hurcol át a sziget egyik végéből a má­sikba. L. N. Szkriagin szovjet ku­tató szerint a sziget az utób­bi 200 évben 42 kilométert 'Vándorolt. A kanadaiak már ötször voltak kénytelenek új helyre költöztetni nyugati vilá- igitótornyát. A Sable Island az Atlanti-óceán nyugati felének legnagyobb kuriózuma... A pai'tvíd'ék sekélyes részei, az elsüllyedt szigetrészek ve­szélyt .jelentenek minden hajó számára. A szigeten való kikö­tés még ma, a modern hajózá­st műszerek korában is igen ■körülményes. E sekély része­iket ugyanis lehetetlen feltér­képezni, mert akárcsak maga a sziget, az élő tenger sodrá­ban szüntelenül változtatják helyzetüket. A fájó magány A sziget csaknem teljesen la­katlan. A szigetfőnökön, né­hány munkatársán, továbbá a meteorológiai állomás egy-két alkalmazottján, no meg a mintegy 200 vadlovon kívül aiincs élőlény rajta. A^ ember jelenlétének köszönhető, hogy már virág is pompázik, és töb­bek közt eper 4s virít e kiet- 'en pusztaságban. A magány a- zonban mé.g mindig túlságosan nagy és fájó Egy-egy váratlan vendég inegj'elenése — ha va­lamiképp sikerült kikötnie •— szinte délibábnak tűnik. A szolgálati csónak mindüsz- sze négyszei- jelenik meg éven­te. M. V. A CKM-mel Francia- országban A jiataíok utazási irodá­ja, a CKM tavaly már ne­gyedszer szervezett francia­országi tematikus kirándu­lást. Kéthetes brigádon vet­tünk részt szüretkor a fran­cia bortermő vidéken gaz­dálkodó szőlőtermesztőknél, utána pedig egy hétig vá- frosnézés következett Párizs­ban. Nagyon tetszettek nekünk I a francia konyha készHmé- nyel. Rengeteg gyümölcsöt ■ és zöldséget fogyasztanak. Az étkezés végén van az el­maradhatatlan saftostál, a különféle színű és ízű saj­tokkal. Franciaországban az egy személyre futó évi sajt- fogyasztás 300 kg. Á francia vidéken sok idegennel találkozik az em­ber, és egészen más meg­világításban látja őket, mint például egy hotelban. Szü­net közben elbeszélgettünk marokkói, dán, francia és arab munkatársainkkal. Elő­ször csak félénken visel­kedtek, de amikor aztán if­júsági és népdalokat éne­keltünk, ők is bele-beledú- doltak. Eltelt a két hét, a- melynek időjárásában na­gyon csalódtunk, de nem­csak mi hanem, vendéglá­tóink is. Harminc éve nem volt ilyen hideg, esős ősz. A harmadik hét időjárása sem különbözött ai előző kettőétől, de a sok új látni­való annyira lenyűgözött, hogy a rengeteg élménytől egészen megfeledkeztünk ró­la. Azt hiszem, elég sokat láttunk Párizsból. Az Eiffel- toronyról a Sacre-Cour-ról, a Diadal-Ívről vagy a Notre Dame tornyából élénk táru­ló látvány feledhetetlen ma­rad számunkra. A louvre, t Luxemburgi-kert vagy a Versailles parkja és képtá­ra mind mind egy-egy gyö­nyörű emlék. Az utcákon rengeteg az ember, a földkerekség min­den nyelvét hallhatod, és lám, milyen kicsi a világ: magyarokkal és szlovákok­kal is találkoztunk. Es még egy érdekesség Párizsról: ha eltévednél, elég ha meg­keresed valamelyik metró­állomást, ott g falon megta­lálod a világító térképet. Megállapítod, melyik állo­máson vagy, és mivel tu­dod, hová akarsz eljutni, e- lég. ha benyomod a gom­bot a cél nevével, a térké­pen kigyűl az útvonal, a- melyen a metróval eljut­hatsz célodhoz. Véget ért a három hél, ^ sok új barátot, ismerőst sze­reztünk, köszönet érte a tervezőknek. Mária Smajdová, Zádielske Dvorniky PAPÍR PÓTOLJA A MŰBELET / KIFIZETŐDIK Az Európát és Ázsiát összekötő Boszporusz-híd gyorsan megtéríti az építésbe fektetett pénzt. Tizenegy hónap alatt. tfzmiUió gépkocsi haladt át rajta, s n hídpénzből az ál­lampénztárnak 114 millió török font (mintegy 4,3 raUUó fontsterling) jövedelme lett. Ez pedig egyharmada az épí­tésre fordított összegnek. A híd egyébként hosszúság te­kintetében a negyedik a világon. VÁROSIASODÁS Az NSZK lakosságának egyharmada olyan városokban él. amelyek több mint százezer ember számára nyújtanak ott­hont. Az országnak két milliós városa van — Hamburg és München tizenkét város lakossága meghaladja a fél­milliót, tizenhété pedig a kétszázezret. A százezernél több lakost befogadó városok száma hatvannégy. bratislavai Papír és Cel­lulóz Kutatóintézet a neme sített papíranyagok műbe­lek pótlására való alkal­masságának bizonyítását kapta feladatul. Kiterjedi laboratóriumi kísérletek so rüu sikerüli olyan Imprsg nált papírt előállítani, a- mely kitűnően használható mint műbél. Az ímpregiiá- ciól polivínilalkohollal vé .gezték, a kenrényítésre kü iönbüZő anyagokat próbáltak ki, amelyek közül a glyoxál vált be a legjobban. A labo ratőriumban ilyen módon előállított anyag erőssége A tengetek élővilágát ve­szélyezteti a viláczMTte tnü- ködfi kétmillió mélytengeri sportbúvir — Jelentette ki Ham Hzh kataló. Ham hw mine éve fogUdkozik a mély tengerek fannijivzl, ■ mz- ót* » pert menti vizekről egén halrajokat űztek el' a különféle fegyverekkel és szerkezetekkel felszerelt sportoló”, szórakozó béka­emberek. megfelelő, rugalmassága tö­kéletes. Á vízgőzt átengedi, viszont nem engedi át a zsi­radékot, meg a füstöl. .Az anyag azonban száraz álla­potban kissé törékeny és kényes, ami megköveteli, hogy nyirkos környezetben •.iolgozzannk vele. A labora­tóriumi kísérleteket még folytatják. —sl— Világszerte aggasztóan iiüvakszik a háztartási lial- e.selek száma. A halálos ki­menetelűek számának te kintetében a közúti haless tek Illán a másudik helyen állnak. Sok törést, zi'izú- dást, olykor még koniolyahb sérülést is okoznak a meg csúszó, o.sszegyürödő sző­nyegek. Tökéletesen meg­akadályozza a szőnyegek megnsúsyá.sát az NSZK ban forgalomba hozott szőnyeg- fék: lapos müanyagrács, a- liil-felül tapadócsúcsokkal. Ezek a műanyag szegek mindkét felületbe, tehát a szőnyeg hátlapjába és a padló, szőnyegpadló felüle tébe is belekapaszkodnak, anélkül, hogy meg.sértenék I őket. A szönyegfék 50x50 centiméter méretű, 'j'; - ; ^ * í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents