Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 2. szám

6 »• !/*/ imm A SPAKTA A HUllÄMVOlGYBfil? A labdarúgók ismót edze­nek. Néhány napos pihenőjük után megszállták a tornater­meket vagy a hegyeket, hogy erőt gyűjtsenek az újabb már- köaésekre. A liga, tavasszal, ismét na­gyon Izgalmasnak í^rkezik, és ezúttal nem a bajnoki cím sorsa miatt szurkol a pályák lelátóinak serege, hanem a kiesési zóatában tanyázékért. Ogy véljük — bár a sportban mindig nagyképűnek és meg­alapozatlannak hangzik az i- lyesml —, hogy a Slovantól már nem lehet elvenni az ú- jabb bajnoki aranyat. A kék­fehérek kilenc mérkőzést ját­szanak Bratislavában és csak hatot idegenben: vetélytársaik gyakran meglnganak, a VSS harcmodora valöszím'ileg nem fog megváltozni egyik napról a másikra. Sokkal érdekesebb viszont a lenti régiókban tanyázók harcát figyelni. A Plzeh szin­te reménytelen helyzetben van, de ki lesz a másik ki­eső? Bármilyen ' meglepően ’hangzik, a prágai Spartának is sok a gondja. Igaz, a nagy múltú csapatoknál rendszere­sén jelentkezik a krízis, de a Spárta az utóbbi években mindig túltette magát rajta. Most más a helyzet, az új edző új stílust akar bevezet­ni, a holland tapasztalatokat Prágában kívánja alkalmazni, de nem olyan egyszerű a do­log. Az sem titok, hogy a Spar­ta lövőcsatárokat keres. A ve­zetők nem is tapogatnak rossz helyen, a végső szót azonban nem ők mondják k;.,. •A Sparta egyik jónevü já­tékosa, az üstökösként feltűnt Josef Jurkanln. .A csehszlovák labdarúgás nagy ígéretének számított vagy nyolc-tíz évvel ezelőtt, aztán jött egy súlyos .Achillesz-ín sérülés és min­dennek vége szakadt. Ivan Mráz belépésekor az ő hely­zete Is megváltozott egy ki­csit. Igaz, hogy olvasóinkhoz a szlovákiai csapatok állnak közelebb, de azért nem árt, ha elbeszélgetünk furkanin- nal. — Az országban mindenki a Sparta .,krízisBről“ beszél. Mit ért ön ez alatt? — .Azt, hogy elvesztettük az önbizalmunkat. .A máskor olyan könnyedén sikerülő cse lek, átadások vagy lövések, amelyek már a vérünkben voltak, egyszerre nem sike­rülnek. Nem sikerülnek egy­szer, kétszer, háromszor és azután már csak vergődünk a pályán. — ön is ezzel a gonddal küzd? — Volt olvan Időszakom is, hogy féltem a, pályára men­ni. Örültem, hogy csak a cse­repadon ülök. — Mikor kezdődött önnél ez az állapot? — Vagy másfél évvel ez­előtt, amikor súlyos sérülé­sem után felépültem és visz- szatértem a csapatba. Érez­tem, hogy nem lesz könnyű visszaszoknom, de a csapat vezetősége Igényt tartott rám, hát belevágtam. Nem voltam elégedett az elért eredmény- nyel? — Van benne valami. A si­ker túl gyorsan jött, termé­szetesnek vettem, hogy a Sparta játékosa vágyóik, azt hittem, a válogatott csapatba bejutni sem lesz nehéz dolog. A törés aztán szinte törvény­szerűen bekövetkezett. Mióta a ligában szerepelek rájöt­tem, hogy semmi sem olyan egyszerű. És azt hiszem, ez a JURKANIN még jó kondícióban, hiába magyarázkodtam, menni kel­lett. Megvertük Tepllcét 3:0- ra, mindenki elégedett volt. Én éreztem azonban, hogy nekem nem megy, a kilenc­ven perc alatt alig ta-lá-Lkoz- tam a labdával Aztán jött ú- jabb két-három mérkőzés, ne­kem továbbra sem ment, Így a tartalékok között kötöttem ki. — És a sérülés előtt? Már akkor sem nagyon lehetett Jurkanln játékát dicsérni. Sok­szor átlagon alul szerepelt,. — Amikor tizenhét évesen bekerültem a ligába, senki sem Ismert. .A csapatok akkor eléggé egyszerű focit játszot­tak, talán ezért tűnhetett az én stílusom rendkívülinek. .A védők persze gyoraan észre­vették és azóta figyelnek. — Nincs olyan érzése, hogy túl gyor.san megszokta a si­kert és nagyon hamar meg­Sparta e^sz jáfékosgárdájá- ra vonatkozik. Vannak mérkó zések, amikor keményen har­colunk és kijön a lépés, az­tán az újabb llgamérkőzésen. azt hisszük, minden jön ma­gától. Most már tudjuk, hogy mindegy, hány pontja van a -csiapatnak, négy-e, vagy húsz, mindig teljes eröbedöbássa! kel! -küzdeni. — A Sparta hullámvölgy­ben van. Ez tavaly ősszel e- gészon nyilvánvalóvá vált. — A Spartának tulajdon­képpen egy komoily prob'.émá ja van; a gólhelyzetek értéko síté.se vagy kihagyása. Ha helyzeteinknek csak felél, vagy a negyedét hasznáinánk ki, vagy csupán egyetlen gö- locskát sikeriUne lőnünk az adott helyzetlmn, teljesítmé­nyünk más volna. Nem ron­tanánk annyi passzol, maga­biztosabb lenne a játékunk. Az első őszi találkozókon nem tudtunk gólt lőni. Baná­lisnak hangzik, de kimondom; a szerencsével Is hadilábon álltunk. Szenencse nélkül mit- sem ér az élet, és ez különö­sen vonatkozik a sportra. Nem tudom ugyanis másképp megmagyarázni, m-iért van az, egy játékos edzésen tíz tizen­egyesből tízet belő, a mérkő- zé.sen viszont egyből egyet sem? Megcélozza sarkot, a kapus azonban éppen oda ve­tődik. Nem • azért ment abba a sarokba, mert észrevette, hogy a labda oda vágódik, hanem azért, mert megkoc­káztatta az ugrást és szeren­cséje volt. — Hogyan hatott önökre az edzöcsere? — Hatott, méghozzá alapo­san, főleg rám, mivel engem, Bouskát, Bartoűt Stránskytés Urbant Ivan Mráz azonna.l át­helyezett a második csapat keretéb.'n azzal az indoklással, hogy a jövölmn nem számit a játékunkra. Amikor például a szezon előtt a csapat az NSZK-ba utazott, én Itthon maradtam. Én remélem, hogy Mráz jól gondolta a dolgot, mert az várta, hogy ettől a Sparta jobb focit játszik majd. Később azonban visszahívott, amivel azt Igazolta, hogy egy kissé elsiette a dolgot. Nekem jót tett ez a „húzás“, mert megfogadtam, kiharcolom is­mét a csapatban a helyem, bebizonyítom, hogy nem va­gyok kiégett játékos. — Lehet, hogy Mráz éppen erre a lélektani trükkre szá­mított? — Nem tudom. Ö az edző, én vagyok a játékos. .A fut­ball az életem. Családom van. Ha nem megyek el egy NSZK- portyára, megérzem az anya­gi hátrányát. Ogy vélem, ak­kor Is bizonyítottam volna, ha nem töröl a keretből. De tgv még nyilvánvalóbbá vált; tüb bet kell nyújtanom. — \/áUoztak Kraus óta az edzések? — .A vezetők azt mondogat ták, hogy Kieus Idején all.g edzetünk. Ez nem igaz. Igaz viszont az, hogy Mráz edzé­sei sokszínűbliek, élvezeteseb­bek, jó iramúak és megállás nélkül zajlanak. — ütolsö kérdésünk: nincs e olyan ttikos vágya, hogy egyszer visszakerül a váloga tottha? — Ez nem is vágy, hanem áiom. Mindenki igyekszik munkáját a lehető legjobban végezni. A sportolónál e.z a válogatottságot jelenti. Én ki­estem onnan, de még mindig csak huszonöt éves vagyok. Siezák huszonnyolc volt, ami­kor bekerült... A teremkerékpározás nem tartozik azok a sportágak közé, amelyek tízezres tömegeket vonzanak. És — a teremkerékpározás, sajnos — nem tartozik az olimpiai sportágak közé sem. Milyen balszerencse, hogy hazánk éppen ebben .s sportágban található a világ legjobbal között. A Pospí- Sil-testvérek élő legendái a blclkll-ballnak, azaz a ke­rékpáron játszott focinak. Nyolcszor nyertek világbaj­nokságot,Legutóbb Hollandiában bizonyították; ok a vi­lág legjobbjai. A PospISC-iestvérek azokat az ©llenteieket szeretik, akik a nyflt, sportszerű közdőmódszert választják. Akik nem játszanak alattomosan. A két PospfäU ha ilyesmi­vel találkozik, úgy megdühödik, hogy ellenfelének nem kegyelmez egy pillanatra sem és annyi gólt lő, ameny- nyl a liálőjália tér. Az NSZK-boU Faiokus—Bernals kettős évek óta ké szül arra, hogy PospISilékat, a bmóí testvére-ket, végre legyőzze. Húsz elszenvedett vereség után az Európa Kupában sikerült egy -'góllal gyöznlök. Ez a szoros győzelem olyan elblzakodottá tette őket, hogy azt hit­ték, a hollandiai világbajnokságon szinte magától poty- tyan ölükbe az aranyérem. A sajtó tele volt nagyhangú kijelentésekkel. A brnól testvérek és edzőjük, Rudolf Harth azonban nem ijed­tek meg, sőt. Már a világbajnokság kezdete előtt el­mondták, milyen taktikával Játszanak majd az NSZK- páros ellen. — Tudjuk, hogy a Flaokus—Bernais páros az elle-níél hibájára vár, azaz várakozó álláspontra helyezkedik, tehát nem támad, hanem kivár. Mi az elején igyek­szünk két gólt dobni. .Akkor nekik támadiok kell. .A többit meglátjuk. ' ' Az elienfelek meghökkentek a nyilatkozat olvastán. Flackhus holtsápadtan szállt nyeregbe. .A.,közönség pe­dig -nem győzött ámulni. amikor az eredmény jelző táb­lán 2:0 volt PospíSüék javára... Pospláilék egyébként panaszkodhatnának a svájci já­tékvezetőre is, aki nem minden esetben állt feladaia magaslatán. De a brnői testvérpár rutinos versenyzők hírében áll, és a hollandiai világbajnokság ezt is fé nyesen bizonyította. jlndfích és,Jan nem titkolja, hogy szeretne még két világbajnoki címet szerezni, azaz összesen tízet. Kitű-, nő edzőjük, Rudolf -Harth azonban nyugdíjba készül. Még négy évig marad PospISlIék kedvéért. — Mindent megteszünk azért, hogy a négy év meghozza a hiányzó két aranyérmet — mondják PospíSilék. KLÉRl ISMÉT VERSENYEZ A SPARTAKIÄD JEGYÉBEN 1974-ben — C.sehszlovákiá- ban és az egész szocialista táborban ol.söként — megkap­ta a sportmesteri címet. 1374 ben is edzett, de nem ver senyzBtt. Idén ismét ott lát juk majd a „pnrnndon“. Kiéri Lászlóval, az ország legjobb kultnristájávai beszél­getünk lapunk jövőheti szá­mában. (Kolár Péter feiv.) A HESZ, azaz a Hadsereg­gel Együttműködők Szövetsé­ge, úgy szervezi 1975-ben versenyeit, hogy azok is a nagy ügyet, a spartakiádot szolgálják. A HESZ illetéke sei sem tévesztik szem elöl, miért is jött létre ismét a spartakiád mozgalom; a tö­megsport újrateremtéséért. Mint ismeretes, a HESZ-nek két, országszerte jól ismert és népszerű nagy versenye van minden évben: télen a kis.ihu biatlon, nyáron a ..Duklai" néven ismert viadal. Az első nagy verseny, a ..Sokolnvói“ biatlon február 28. és március 2 között jut el az országos döntőig. Erre a remlR'vényre a Magas-Tál- ráb.en kerül sor es már mo.sl bizonyosra vehető, hogy a szocialista országok csaknem mindegyike képviselteti itt magát. A döntő tehát nagy­szabású, nemzetközi viadal lesz. (1970-től kezdve e verseny ,.A békéért és baráságért“ né­ven ismeretes. 1972-től az if júságiak számára is kiírják.) A ..Duklai“ verseny már é vek óta nagyon népszerű ha­zánkban. Pnpularitása azzal is magyarázható, hogy jól össze­válogatták a „tusSkat“, azaz a különböző versenynemeket A terepfut'ás, a lövészet és a .gránátdobás próbára teszi a logedzettebbeket is. A tanulóktól kezdve anegy- venhaléves férfiakig minden ki indulhaf, aki erőt és rá­termettséget érez magában. Márciusban és áprilisban kezdődnek a helyi fordulók, az országos döntőkre június iitnl.só napjaiban Miadá Bn lesiavban. ■ a Bkuda-autók „szülőföldjén“ kerüi sor. Ezeken az országosan is­mert versenyeken kívül a HESZ számos más spartakiád versenyzési lehetőséget kínál az éi-de ki odóknak Azoknak is, akik nem is tagjai o szer vezetnek! Ilyen például a tialaink ..légpuskás“ versenye. Minden olyan fiú vagy lány indulhat rajta, aki még nem töltötte be a tizennyolcadik évét. , Érdekesnek tgérkezik a ,.Ré kavadászat“ nevű verseny is. A HESZ tagjaitól azt várja az orszég nyilvánossága, hogy az ez évi ünnepi akadémia kon ök is bemutatják majd speciális gyakorlataikat. Kü l’ónösen a rádiósok és a mo dellezők bemutatéját várják nagy érdeklód-éssel. ÁLHE SLU A GÓL Tavaly játszották a Csehszlovákia—Szovjetunió ifjúsági tahdarúgó-mérkőzést. A két csapat nagy küzdelmet vívott egymással, a sáros, nehéz talaj próbára tette mindkét kapust. A hazai pálya előnyéi élvező csehszlovák csapat vég.üi is egy góllal győzött Felvételünk a győztes gól utáni pillanatot örökíti meg. Ez az az idő. amikor a labda a hálóban van, a közön.ség tapsol, s a játékosok örülnek vagy búslakodnak, tnie. a gól lélektana. Labdát, kapust és kaput sehol sem látni, de talán mindenki kitalálja, miről van szó, Kládok I.á.sziő 'el-,-

Next

/
Thumbnails
Contents