Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 2. szám

6

»• !/*/

imm A SPAKTA A HUllÄMVOlGYBfil?

A labdarúgók ismót edzenek. Néhány napos pihenőjük után megszállták a tornatermeket vagy a hegyeket, hogy erőt gyűjtsenek az újabb már- köaésekre.

A liga, tavasszal, ismét nagyon Izgalmasnak í^rkezik, és ezúttal nem a bajnoki cím sorsa miatt szurkol a pályák lelátóinak serege, hanem a kiesési zóatában tanyázékért. Ogy véljük — bár a sportban mindig nagyképűnek és megalapozatlannak hangzik az i- lyesml —, hogy a Slovantól már nem lehet elvenni az ú- jabb bajnoki aranyat. A kékfehérek kilenc mérkőzést játszanak Bratislavában és csak hatot idegenben: vetélytársaik gyakran meglnganak, a VSS harcmodora valöszím'ileg nem fog megváltozni egyik napról a másikra.

Sokkal érdekesebb viszont a lenti régiókban tanyázók harcát figyelni. A Plzeh szinte reménytelen helyzetben van, de ki lesz a másik kieső? Bármilyen ' meglepően ’hangzik, a prágai Spartának is sok a gondja. Igaz, a nagy múltú csapatoknál rendszeresén jelentkezik a krízis, de a Spárta az utóbbi években mindig túltette magát rajta. Most más a helyzet, az új edző új stílust akar bevezetni, a holland tapasztalatokat Prágában kívánja alkalmazni, de nem olyan egyszerű a dolog.

Az sem titok, hogy a Sparta lövőcsatárokat keres. A vezetők nem is tapogatnak rossz helyen, a végső szót azonban nem ők mondják k;.,.

•A Sparta egyik jónevü játékosa, az üstökösként feltűnt Josef Jurkanln. .A csehszlovák labdarúgás nagy ígéretének számított vagy nyolc-tíz évvel ezelőtt, aztán jött egy súlyos .Achillesz-ín sérülés és mindennek vége szakadt. Ivan Mráz belépésekor az ő helyzete Is megváltozott egy kicsit. Igaz, hogy olvasóinkhoz a szlovákiai csapatok állnak közelebb, de azért nem árt, ha elbeszélgetünk furkanin- nal.

— Az országban mindenki a Sparta .,krízisBről“ beszél. Mit ért ön ez alatt?

— .Azt, hogy elvesztettük az önbizalmunkat. .A máskor olyan könnyedén sikerülő cse lek, átadások vagy lövések, amelyek már a vérünkben voltak, egyszerre nem sikerülnek. Nem sikerülnek egyszer, kétszer, háromszor és azután már csak vergődünk a pályán.

— ön is ezzel a gonddal küzd?

— Volt olvan Időszakom is,

hogy féltem a, pályára menni. Örültem, hogy csak a cserepadon ülök.

— Mikor kezdődött önnél ez az állapot?

— Vagy másfél évvel ezelőtt, amikor súlyos sérülésem után felépültem és visz- szatértem a csapatba. Éreztem, hogy nem lesz könnyű visszaszoknom, de a csapat vezetősége Igényt tartott rám, hát belevágtam. Nem voltam

elégedett az elért eredmény- nyel?

— Van benne valami. A siker túl gyorsan jött, természetesnek vettem, hogy a Sparta játékosa vágyóik, azt hittem, a válogatott csapatba bejutni sem lesz nehéz dolog. A törés aztán szinte törvényszerűen bekövetkezett. Mióta a ligában szerepelek rájöttem, hogy semmi sem olyan egyszerű. És azt hiszem, ez a

JURKANIN

még jó kondícióban, hiába magyarázkodtam, menni kellett. Megvertük Tepllcét 3:0- ra, mindenki elégedett volt. Én éreztem azonban, hogy nekem nem megy, a kilencven perc alatt alig ta-lá-Lkoz- tam a labdával Aztán jött ú- jabb két-három mérkőzés, nekem továbbra sem ment, Így a tartalékok között kötöttem ki.

— És a sérülés előtt? Már akkor sem nagyon lehetett Jurkanln játékát dicsérni. Sokszor átlagon alul szerepelt,.

— Amikor tizenhét évesen bekerültem a ligába, senki sem Ismert. .A csapatok akkor eléggé egyszerű focit játszottak, talán ezért tűnhetett az én stílusom rendkívülinek. .A védők persze gyoraan észrevették és azóta figyelnek.

— Nincs olyan érzése, hogy túl gyor.san megszokta a sikert és nagyon hamar megSparta e^sz jáfékosgárdájá- ra vonatkozik. Vannak mérkó zések, amikor keményen harcolunk és kijön a lépés, aztán az újabb llgamérkőzésen. azt hisszük, minden jön magától. Most már tudjuk, hogy mindegy, hány pontja van a -csiapatnak, négy-e, vagy húsz, mindig teljes eröbedöbássa! kel! -küzdeni.

— A Sparta hullámvölgyben van. Ez tavaly ősszel e- gészon nyilvánvalóvá vált.

— A Spartának tulajdonképpen egy komoily prob'.émá ja van; a gólhelyzetek értéko síté.se vagy kihagyása. Ha helyzeteinknek csak felél, vagy a negyedét hasznáinánk ki, vagy csupán egyetlen gö- locskát sikeriUne lőnünk az adott helyzetlmn, teljesítményünk más volna. Nem rontanánk annyi passzol, magabiztosabb lenne a játékunk. Az első őszi találkozókon nem tudtunk gólt lőni. Banálisnak hangzik, de kimondom; a szerencsével Is hadilábon álltunk. Szenencse nélkül mit- sem ér az élet, és ez különösen vonatkozik a sportra. Nem tudom ugyanis másképp megmagyarázni, m-iért van az, egy játékos edzésen tíz tizenegyesből tízet belő, a mérkő- zé.sen viszont egyből egyet sem? Megcélozza sarkot, a kapus azonban éppen oda vetődik. Nem • azért ment abba a sarokba, mert észrevette, hogy a labda oda vágódik, hanem azért, mert megkockáztatta az ugrást és szerencséje volt.

— Hogyan hatott önökre az edzöcsere?

— Hatott, méghozzá alaposan, főleg rám, mivel engem, Bouskát, Bartoűt Stránskytés Urbant Ivan Mráz azonna.l áthelyezett a második csapat keretéb.'n azzal az indoklással, hogy a jövölmn nem számit a játékunkra. Amikor például a szezon előtt a csapat az NSZK-ba utazott, én Itthon maradtam. Én remélem, hogy Mráz jól gondolta a dolgot, mert az várta, hogy ettől a Sparta jobb focit játszik majd. Később azonban visszahívott, amivel azt Igazolta, hogy egy kissé elsiette a dolgot. Nekem jót tett ez a „húzás“, mert megfogadtam, kiharcolom ismét a csapatban a helyem, bebizonyítom, hogy nem vagyok kiégett játékos.

— Lehet, hogy Mráz éppen erre a lélektani trükkre számított?

— Nem tudom. Ö az edző, én vagyok a játékos. .A futball az életem. Családom van. Ha nem megyek el egy NSZK- portyára, megérzem az anyagi hátrányát. Ogy vélem, akkor Is bizonyítottam volna, ha nem töröl a keretből. De tgv még nyilvánvalóbbá vált; tüb bet kell nyújtanom.

— \/áUoztak Kraus óta az edzések?

— .A vezetők azt mondogat ták, hogy Kieus Idején all.g edzetünk. Ez nem igaz. Igaz viszont az, hogy Mráz edzései sokszínűbliek, élvezetesebbek, jó iramúak és megállás nélkül zajlanak.

— ütolsö kérdésünk: nincs e olyan ttikos vágya, hogy egyszer visszakerül a váloga tottha?

— Ez nem is vágy, hanem áiom. Mindenki igyekszik munkáját a lehető legjobban végezni. A sportolónál e.z a válogatottságot jelenti. Én kiestem onnan, de még mindig csak huszonöt éves vagyok. Siezák huszonnyolc volt, amikor bekerült...

A teremkerékpározás nem tartozik azok a sportágak közé, amelyek tízezres tömegeket vonzanak. És — a teremkerékpározás, sajnos — nem tartozik az olimpiai sportágak közé sem.

Milyen balszerencse, hogy hazánk éppen ebben .s sportágban található a világ legjobbal között. A Pospí- Sil-testvérek élő legendái a blclkll-ballnak, azaz a kerékpáron játszott focinak. Nyolcszor nyertek világbajnokságot,Legutóbb Hollandiában bizonyították; ok a világ legjobbjai.

A PospISC-iestvérek azokat az ©llenteieket szeretik, akik a nyflt, sportszerű közdőmódszert választják. Akik nem játszanak alattomosan. A két PospfäU ha ilyesmivel találkozik, úgy megdühödik, hogy ellenfelének nem kegyelmez egy pillanatra sem és annyi gólt lő, ameny- nyl a liálőjália tér.

Az NSZK-boU Faiokus—Bernals kettős évek óta ké szül arra, hogy PospISilékat, a bmóí testvére-ket, végre legyőzze. Húsz elszenvedett vereség után az Európa Kupában sikerült egy -'góllal gyöznlök. Ez a szoros győzelem olyan elblzakodottá tette őket, hogy azt hitték, a hollandiai világbajnokságon szinte magától poty- tyan ölükbe az aranyérem.

A sajtó tele volt nagyhangú kijelentésekkel. A brnól testvérek és edzőjük, Rudolf Harth azonban nem ijedtek meg, sőt. Már a világbajnokság kezdete előtt elmondták, milyen taktikával Játszanak majd az NSZK- páros ellen.

— Tudjuk, hogy a Flaokus—Bernais páros az elle-níél hibájára vár, azaz várakozó álláspontra helyezkedik, tehát nem támad, hanem kivár. Mi az elején igyekszünk két gólt dobni. .Akkor nekik támadiok kell. .A többit meglátjuk. ' '

Az elienfelek meghökkentek a nyilatkozat olvastán. Flackhus holtsápadtan szállt nyeregbe. .A.,közönség pedig -nem győzött ámulni. amikor az eredmény jelző táblán 2:0 volt PospíSüék javára...

Pospláilék egyébként panaszkodhatnának a svájci játékvezetőre is, aki nem minden esetben állt feladaia magaslatán. De a brnői testvérpár rutinos versenyzők hírében áll, és a hollandiai világbajnokság ezt is fé nyesen bizonyította.

jlndfích és,Jan nem titkolja, hogy szeretne még két világbajnoki címet szerezni, azaz összesen tízet. Kitű-, nő edzőjük, Rudolf -Harth azonban nyugdíjba készül. Még négy évig marad PospISlIék kedvéért. — Mindent megteszünk azért, hogy a négy év meghozza a hiányzó két aranyérmet — mondják PospíSilék.

KLÉRl ISMÉT VERSENYEZ

A SPARTAKIÄD JEGYÉBEN

1974-ben — C.sehszlovákiá- ban és az egész szocialista táborban ol.söként — megkapta a sportmesteri címet. 1374 ben is edzett, de nem ver senyzBtt. Idén ismét ott lát juk majd a „pnrnndon“.

Kiéri Lászlóval, az ország legjobb kultnristájávai beszélgetünk lapunk jövőheti számában.

(Kolár Péter feiv.)

A HESZ, azaz a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége, úgy szervezi 1975-ben versenyeit, hogy azok is a nagy ügyet, a spartakiádot szolgálják. A HESZ illetéke sei sem tévesztik szem elöl, miért is jött létre ismét a spartakiád mozgalom; a tömegsport újrateremtéséért.

Mint ismeretes, a HESZ-nek két, országszerte jól ismert és népszerű nagy versenye van minden évben: télen a kis.ihu biatlon, nyáron a ..Duklai" néven ismert viadal.

Az első nagy verseny, a ..Sokolnvói“ biatlon február 28. és március 2 között jut el az országos döntőig. Erre a remlR'vényre a Magas-Tál- ráb.en kerül sor es már mo.sl bizonyosra vehető, hogy a szocialista országok csaknem mindegyike képviselteti itt magát. A döntő tehát nagyszabású, nemzetközi viadal lesz.

(1970-től kezdve e verseny ,.A békéért és baráságért“ néven ismeretes. 1972-től az if júságiak számára is kiírják.)

A ..Duklai“ verseny már é vek óta nagyon népszerű hazánkban. Pnpularitása azzal is magyarázható, hogy jól összeválogatták a „tusSkat“, azaz

a különböző versenynemeket A terepfut'ás, a lövészet és a .gránátdobás próbára teszi a logedzettebbeket is.

A tanulóktól kezdve anegy- venhaléves férfiakig minden ki indulhaf, aki erőt és rátermettséget érez magában.

Márciusban és áprilisban kezdődnek a helyi fordulók, az országos döntőkre június iitnl.só napjaiban Miadá Bn lesiavban. ■ a Bkuda-autók „szülőföldjén“ kerüi sor.

Ezeken az országosan ismert versenyeken kívül a HESZ számos más spartakiád versenyzési lehetőséget kínál az éi-de ki odóknak Azoknak is, akik nem is tagjai o szer vezetnek!

Ilyen például a tialaink ..légpuskás“ versenye. Minden olyan fiú vagy lány indulhat rajta, aki még nem töltötte be a tizennyolcadik évét. ,

Érdekesnek tgérkezik a ,.Ré kavadászat“ nevű verseny is.

A HESZ tagjaitól azt várja az orszég nyilvánossága, hogy az ez évi ünnepi akadémia kon ök is bemutatják majd speciális gyakorlataikat. Kü l’ónösen a rádiósok és a mo dellezők bemutatéját várják nagy érdeklód-éssel.

ÁLHE SLU

A GÓL

Tavaly játszották a Csehszlovákia—Szovjetunió ifjúsági tahdarúgó-mérkőzést. A két csapat nagy küzdelmet vívott egymással, a sáros, nehéz talaj próbára tette mindkét kapust. A hazai pálya előnyéi élvező csehszlovák csapat vég.üi is egy góllal győzött Felvételünk a győztes gól utáni pillanatot örökíti meg. Ez az az idő. amikor a labda a hálóban van, a közön.ség tapsol, s a játékosok örülnek vagy búslakodnak, tnie. a gól lélektana. Labdát, kapust és kaput sehol sem látni, de talán mindenki kitalálja, miről van szó, Kládok I.á.sziő 'el-,-