Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-01 / 14. szám
Magyarország második nemzeti parkja - a Kiskunság E tájnak gazdag népművészeti tingyományai vannak. Ez is minden bizonnyal vonzza majd a turistákat. Az utóbbi negyedszázadban Magyar ország térképe sokat módosult, új je lek kerültek rá, melyek a mat nem zedék alkotásait — új ipartelepeket, új bányákat, új városokat tüntetnek jel. A társadalmi és gazdasági rend gyökeres átalakulása negyedszázad alatt lényegesen megváltoztatta az ország földrajzi vonásait. Oj magyar tájképek tárulnak elénk az Alföldön éppúgy, mint a Dunántúlon vagy az északi hegyvidéken. A gyors ütemű iparosítás és a mezőgazdaság nagy üzemi átszervezése jelentős mértékben megváltoztatta az ország gazdaságföldrajzi képét. A térképre kereült új jelek között azonban akad olyan is, amely természeti-földrajzi változásokat rögzít. A Hortobágy után most újabb nemzeti parkkal gazdagodott Magyarország természeti kincstára: a Duna-Ti- sza közén mozaikszerűen, hat különálló területtömbböl, három járásból és 16 községből létesített Kiskúnsági Nemzeti Parkkal (KNP). A 30 ezer hektár összterületű parkból 5000 hektárnyi rész Pest megye déli felében, 25 ezer hektárnyi területrész pedig Rács-Kiskun megye északi jelében található. Természeti értékei a külön- átló egységeken — jTőserdő — Kiskun-puszta — Szikes tavak — Kis- mokbuckák — Nádasos rétek — bugaci komplexum) rendkívül változatosan fordulnak elő. E vidék szépségét, gazdagságát a táj szülöttei — Petőfi, Móra, Nagy Lajos, és a „futóhomok“ kiváló ismerője: Erdei Ferenc — halhatatlan irodalmi alkotásaiban, Bozsó József festőművész remek képein, Kodály népzenei feldolgozásaiban örökítei- ték meg. A szabadság nagy költője Az Alföld és a Kis-Kúnság című verseiben sorra eleveníti meg azokat a természeti értékeket, amelyek most a Kiskunsági Nemzeti Park területén — a „rónán“ — védetté váltak. A Dunától a Tisza irányába lerakódott három nagy homokbuckatömb (Agasháza, Fülöpháza; Bugac, Rácsa, Orgovány, Páhi; Kéleshalom, Kiskunhalasf a nemzeti park páratlanul sajátos képződménye. A buckák egy része ma is mozgó futóhomok, más része pedig az őshonos homoki növénytársulásokkal tarkított homokterep. A különböző buckaalakzatok jaz úgynevezett bálnahátak, teknök, arénák, völgyek, garmadák stb.) az alföldi tájnak különleges domborzati szépségét adnak. „Ott tenyészik a bús árvalányhaj ' S kék virága a szamdrkenyérnek“ — a homokhátság sajátos növényzetéből e két legjellemzőbbet emelte ki Petőfi a kunsági rónáról írt legszebb versében (Az Alföld}. Egészítsük ki e bemutatást az itteni homokpusztán oly jellegzetes homoki szegfüvei, a naprózsával és a homoki csenkesz- szel. A homokhátak típusos madara a környezetével olykor egészen egybeolvadó ugartyúk, amely ma már mind ritkábban lelhető fel. A pompás útonálló A Dunától a Tisza irányába lera- összefüggő, még érintetlen tájegysége a bugaci természetvédelmi komplexum, amely a bugaci ősborókást és a Nagyerdőt foglalja magába. Változatos növénytársulásai és gazdag állatvilága az embertől háborítatlanul, itt eredeti élőhelyükön fordulnak elő. A közönségese boróka a homokbuckákon és a fehérnyárral keverten a nemzeti park legfesiőibb tájképét adja. A homokpusztán előforduló sajátos állatok közül olyan ritka,, kimondottan erre az élőhelyre jellemző fajokat érdemes megemlítenünk, mint a pusztai hangyaleső, a homoki szemeslepke, a hányás szárnyú rovarok közül a pompás útonálló és a zöld méh, a csigák közül a pusztai magyarcsiga, a gyíkok közül a homoki gyík; a táj gazdag madárvilágából pedig a kékvércse, a szalakóta, a búbos banka, a zöld küllő, a szajkó, a szarka, a kakukk és a már említett ugratyúk. A Tisza-közép szakaszán a Lakite- lek-Töserdö holtmeder árterületén kialakult galériaerdö bokorfüzesei, tölgy-, kőris-, szilligetei, magyarköri- ses égeresei, gyöngyvlrágos tölgyesei és a meder partszegélyén dúsan virító mocsári növényei (fehér tündér- rózsa, békatutaj, rucaöröm, békaliliom j a fák törzsére liánszerűen felfutó erdei szőlő változatosan gazdag, páratlanul szép növényegyüttest alkotnak. Az 1970-ben ttt lelt 40 fokos termálvízből létesülő gyógyfürdő Bács- Kiskun megye legnagyobb fürdőkörzete lesz. A csongrádi vízlépcső (Tisza lll.j víztároló tavának megépítése is sürgetővé tette itt a természetes környezet legnagyobb fokú védelmét. Bugac-puszta Bugac-puszta az egykori nagy kiterjedésű Duna Tisza közti puszták u- tolsó maradványa. A kiskun pusztákon az életmód egészen más volt, mint a Hortobágyon, hiszen a legelők, zsombós rétek, erdők, buckás terepalakulatok, nádasos jl^estavak, erek és tanyák rendkívül változatos együttese nagyobb/’í^ing^ket, búvóhelyet, sokoldalúm-Jioglmkoztatottsá- got nyújtott az élő msztal embe reknek. A bugc^jKsi/^attarÉ^ az alföldi pásztorSm n^Mványai fkm- csak idegenfofgalnyf vtjnzóerM-'felen- tenek, hanemi (O/, bugacitermészeti értékek és/t^prnjfi^íiag^mánok közös megömSsérmk,ÍJgaM bemutatásának lehetőség\lsnigújtják, immár a nemzeti paiw khrmét^ bélül. Kunszenlmiklós, és Apajpuszta körzetében <A időidre jellemző szikes pusztát iis-'megtalálhatjuk a Duna-Tisza közén. A hortol^yiM a sziki balld^óf^^Mr^yparéj. Kiskunpuszta ősi állatvilágából a legnagyobb érték a mintegy 120—150 példányból álló tú^Kg^mány. A Petőfi áZíjW megelevenített szilaj állattartás Iti^unpusztán a mai napig fjfnnmaradí^ Az Apajpusztal ÁllamiJtigidfSő^lfl^á^ ffcisanyagú- mén^jn az itteni tynplßsz^i^fejjékIWfanyágénbafí^iji^^adják, és a pusztai pásztorélet tenitjigm^^ig0f^meskutak, szárny ékok, akl^, karámok j a magyar pásztorélet hazat és idegenforgalmi látványosságai. (Apajpusztán évente megrendezik a kiskun lovas- napokat.) Madárparadicsom A Duna-Tisza közi nádasok és zsom- békos rétek (Knlon-tó, Csengődi-, Pá- hi-, Kargala-rétekj rendkívül értékes növény- és állavilágukon kívül, az ősi halászéletnek (csíkászat, páká- szatj, és a török hódoltság idején biztonságos menedéket nyújtó búvóhelyeknek a történelmi maradványa, emléke is egyben. A nevében törífk eredetű Kargala rekettyés-zsombékos réten még tömegesen él a védett keskenylevelű gyapjúsás, a nádasokban a sárga nőszirom, a mocsári gólyahír, a tőzegpáfrány és a mocsári nefelejcs. A fák közül a fehérfűz, a magyar kőris, a mézgás éger, a fehér- és a rez- gőnyár méltóak figyelemre. A kétéltűek közül a hosszúlábú mocsári béka, a vöröshasú unkára és a pettyes gőtére, a hüllők közül pedig a mocsári teknősre, a vízisiklóra és a zöldgyíkra érdemes utalnunk. A sekély vizű szikes tavak rendszere észak-déli irányban szinte gyöngysorszerűen követi egymást. A szódás vizű fülöpházl Szívás, Hattyúszék, Kondor, a fülöpszállásl Kelemenszék, a lócsal Szappanos-szék, a szabadszállási Zabszék, Pipás-szék, és a Klsrét a vízimadarak valóságos paradicsomai. A költő és vonuló madarak közül 70—80 fajt lelhetünk fel a szikes tavak környékén. Közülük igen jelentős természeti érték a nagykócsag, a törpegém, a fehér arcú szerkő, a gulipán, a gólyatöcs (széki gólya), a széki lile, a piros lábú cankó, az ugartyúk (ezek itt is költenek), valamint az átvonulóban itt megszálló búbos vöcsök, a nagy- és kispartfutó. a széki csér, a fakó- és kékes rétihéja. A szikes tavak csoportjába tartozik a Dunától lefűződött, kanyargós holtmeder, a Szelidl-tÓ. Vizének négy ez relékes sótartalma egészében sajátos vízi élővilág kialakulását tette lehe tövé. Ezért a tó vizsgálata az UNESCO kutatási programjánál!: (Nemzetközi Biológiai Program) is része. A Szelldi-tóból gyűjtött szervezetek közül 29 eddig ismeretlen moszatfajt, 15 ágascsapú rákot, 6 evezőlábú rákocskát, 4 ritka kagylósrákot és 45 kerekesféregfajt határoztak meg a kutatók. A tó sókedvelő növényei közül a fésűs békaszőlő, a tófonal, a hínáros víziboglárka, a parton az ágas- és a magyar sóballa, valamint a sziki őszirózsa érdemel figyelmet. A tanyavilág „A tanyákon túl a puszta mélyén / All magányos, dőlt kéményű csárda; / tátogatják a szomjas betyárok. I Kecskemétre menvén a vásárra.“ Ismét Petőfit Idéztük, hogy a híres versében szülőföldje valamennyi jellegzetességét megéneklő költő tájleírásából a kiskunsági tanyákra mint települési emlékekre figyeljünk fel. \ A Duna-Tisza közi homokhátságon a homoktalajok főképp a munkáskézigényes zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés kialakulásának kedveztek. Ennek és a pusztai elnéptelenedés megszűntetésére betelepített kunok meghonosádásának lehetősége itt a tanyás települési forma volt. A felszabadulás utáni földosztás további tanyák létrejöttét eredményezte. A Kiskunsági Nemzeti Park létrehozásának a Duna-Tisza köze különleges táji adottságai, ritka növény- és állatvilága megőrzésén túl egyik célja éppen az volt, hogy néprajzi múlt e sajátos települési hagyományát őrző alföldi tanyavilág maradványait is eredeti mivoltukban fenntartsuk a jövő nemzedékek számára. A most létesített Kiskunsági Nemzeti Park változatos természeti tájaival. rendkívül változatos növény- és állatritkaságaival, valamint néprajzj műremekeivel méltán tarthat számot a természet hazai és külföldi barátainak fokozott érdeklődésére, meglátogatásakor pedig majd igazi gyönyörűségére. Dr. L. G' A kiskörei Tisza II. vízlépcső madártávlatból. A hatalmas komplexum 300 ezer hektárnyi terület öntözését teszt lehetővé. A 12 x 85 méteres hajózsilip 1350 tonnás hajókat átemeli. Tokió „áltelepílése“ Japánban elkészült az a terv, amelynek értelmében új fővárost építenek, és ide telepítik a túlzsúfolt és szennyezett Tokióból a kormányszerveket és az állami irányítás, valamint a kultúra és gazdaság egyéb vezető intézményeit. A főváros áttelepítésének gondolata tizennégy évvel ezelőtt született meg. Azóta számos terv készült, de egyik sem felelt meg a követelményeknek. A most nyilvánosságra hozott terv szerint olyan új fővárost építenek, amelynek lakossága mindössze 550 000 lesz. A helyét Tokiótól több mint száz kilométernyire választják ki, a város alapterülete 81.00 hektár lesz. Ez azt jelenti, hogy hetven lakos jut majd egy hektárra, s az egy főre jutó zöld terület 20—22 négyzetméter lesz, vagyis annyi, mint Párizsban vagy Londonban. Az új fővá-. ros felépítésének költségét több mint százmillió dollára becsülik. Az, hogy a tervből valóság lesz-e, japán szakemberek szerint az anyagi lehetőségektől függ, másrészt pedig attól, hogy sikerül-e leküzdeni a megszokás visszahúzó erejét. A beteg saját maga megmérheti vérnyomását a fenti elektronikus készülékkel, amelyet egy kaliforniai cég állított elő. Az eljárás rendkívül egyszerű. A beteg beteszi a karját a készülék gyűrűjébe, megnyom egy gombot, és 90 másodperc múlva leolvassa az eredményt. FOGTÖMÉS LÉZERREL Az orvosok ..mügipsz^-nek nevezik. Valóiéban cellulözacetát szálakból álló szintetikus kötés. Előnye: kémiai oldatban tiz percen belül megszilárdul. Rugalmasabb, könnyebb a hagyumá- nyos gipsznél, tovább mosható. A beteg strandolhat, zuhanyozhat. MODERN GIPSZ? — Az újfajta gipszkötést a következőképpen alkalmazzák: a kémiai oldatba áztatott speciális anyagot a törött testré.szre csavarják Tíz perc alatt teljesen megszárad, megkeményedik. (A normál gipsznél ugyanez több óra.] A törött testrész mozdulatlansága teljes mértékben biztosítva van. Mugipszet először a hollandok készítettek. Olasz írszágban a törések 30 százalékánál alkalmazzák. Hátránya: egyelőre drágább, mint a hagyományos gipsz. PSZICHOLÖGIA ÉS LÁBTÖRÉS — Az ortopédiánál, a törött végtagoknál maradva: Göran Bauer profeszor lábtüréses betegeknek könnyű, ugyanakkor e- lég kemény műanyagból különleges támasztószerkezetet konstruált. A járással próbálkozó páciensek erre támaszkodhatnak. Elsődlegesen öregeknek nagy segítség! „Gyakran pszichológiai probléma, hogy az idősek nem mozdulnak, csak fekszenek az ágyban mondta a professzor. ^ Tartanak attól, hogy ismét elesnek, eltörik a lábukat“. Bauer több betege 40 nap múlva gyógyultan távozott a kórházból. Ez nemcsak idős embereknél, hanem még lábukat tört fiataloknál is jelentős eredmény. LOS ANGELES I KÍSÉRLET? — A Los Angeles i egyetem kísérletező tudósai a fogszuva- Hodá.st lézersugarakkal akarják megelőzni. Több más próbálkozásuk mellett bebizonyosodott, hogy lézersugárral jobban lehel összeforrasztani a fogat és tömést. A tömés és a Eogzománc f között ugyanis előbb-iitóbb résik keletkeznek. Ok: a hő hatására a két anyag eltérően terjed ki. Ételmaradékok akadnak fenn. s a fogszuvasodás tovább terjedhet. Ezért új tömőanyagokat keresnek, amelyek ezer vagy még több fokos lézevh« mérsékletnél tökéletesen társíthatók a fog anyagával. imafiiTTTBrr*^ ru affiminmiriU
