Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-01 / 14. szám

4

r •

Ui

f• ^

Az első korány a ielszabdult haza földjén

1945 április 5-én hirdették ki Koáicén a Nemzeti Front első kormányának programját. A kormányprogram jelentőségét egy cikkben összeCog- lalni csaknem lehetetlenség. A program nemcsak 1945 tavaszának politikai helyzetét tükrözi vissza, hanem meghatározza a felszabadulás utáni fejlődésünk első időszakának útját is. A kormányprogram abból a tényből indult ki, hogy 1945 áprilisának elején még egész Csehország és Morvaország a hitleri fasiszták járma alatt sínylődött. E- zért elsőrendű feladat volt az ország felszabadítása. Minden erőfeszítést a szovjet hadseregnek nyújtandó segítségre kellett összpontosítani, úgy, hogy a csehszlovák hadsereg ereje, ütőképessége a háború utolsó szakaszában egyre növekedjék. Néphadseregünkön kívül a kormányprogram mozgósította a cseh és morvaországi fasisztaellenes népi ellenállási mozgalmat is. Külpolitikai téren a kormány- program leszögezte, hogy az új Csehszlovákia elsősorban a Szovjetunióval fennálló barátságára támaszkodik a jelenben és a jövőben is.

Belpolitikai téren a kormány- program leszögezte, hogy a népi hatalom alapja a helyi kormányzat szervei, a nemzeti bizottságok rendszere lesz. I- gen nagy jelentőségű a kormányprogramban az is, hogy elismerte a szlovák nemzet önálló létét és teljes egyenjogúságát a cseh nemzettel. Ezzel vereséget szenvedett a burzsoázia úgynevezett cse- choszlovakista koncepciója. A kormányprogram fontos gazdasági és szociális intézkedéseket is kilátásba helyezett. Leszögezte a munkához való jogot, a dolgozók szociális biztonságát, egészségügyi ellátását és művelődését.

A Nemzeti Front első kormányát Beneü akkori köztársasági elnök április 4-én nevezte ki. A kormány a Kóficén székelő Szlovák ^emzeti Tanács ünnepi ülésén mutatkozott be. A kormányprogramot márciusban Moszkvában a CSKP, a többi politikai pártok és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői készítették e- lő. A kormányprogram elveit a kommunista párt képviselői javasolták. A többi pártnak nem volt összefogó elképzelése a jövőről. A tárgyalások így is igen nehezek voltak. Dr. Gustáv Husák, aki az SZNT megbízottjaként vett részt a tárgyalásokon, visszaemlékezéseiben plasztikusan ecseteli a fejleményeket. Megállapítja, hogy Benes garnitúrája, amely hosszú éveken át szuverénül kormányzott külföldön, és gondosan előkészítette terveit a München előtti köztársaság bur- zsoá rendjének felújítására, az európai fronthelyzet alakulása, a Vörös Hadsereg ó- riási sikerei folytán nehéz helyzetbe került.

Mindaz, ami szétzúzta Benes koncepcióját, Gottwald koncepcióját támogatta — állapítja meg Husák elvtárs. De Gottwald sem volt biztos abban, hogyan alakul majd a fejlődés a cseh országrészekben. Nem volt megfelelő alap a cseh nemzet belpolitikai fejlődésének felbecsülésére. Gottwald tudta, hogy meg kell egyeznie, és meg is a- kart egyezni Beneséel, de tudta, hogy ez a megegyezés i- deiglenes. Gottwald ebből a szempontból fogalmazta meg, illetőleg irányította a kormányprogram tervezetének megfogalmazását. Abból a szempontból, hogy Beneé és társai számára elfogadható legyen, megegyezésre lehessen jutni és ugyanakkor jó a- lap legyen, amelyből Csehszlovákia Kommunista Pártja kiindulhasson a néptömegeknek saját programja melletti mozgósítására.

Részletesen foglalkozik Husák elvtárs azokkal a problémákkal, amelyek a szlovák kérdés tárgyalását jellemezték, A Szlovák Nemzeti Tanács küldöttsége levélben közölte Beneé elnökkel, hogy az SZNT a szlovák nemzet politikai reprezentánsaként egyértelműen az egységes Csehszlovákiának, mint a cseh és szlovák nemzet közös államának híve. Ugyanakkor a cseh burzsoá pártok képviselői nem adták fel soviniszta álláspontjukat a szlovák kérdésben. 1944 őszén ugyan kénytelenek voltak tudomásul venni a szlovák nemzet önállóságát, de lelkűk mélyén abban bizakodtak, hogy a fel- szabadulás után kedvezőbb körülmények közt fordítanak majd a helyzeten.

Gottwald sejtette, hogy a tárgyalások folyamán a szlovák kérdés körül lobban fel a legnagyobb küzdelem. Husák elvtárs szó szerint erről így ír: „Mindjárt Moszkvába érkezésem után beszélgettem Gottwaiddal, s észrevettem, hogy bizonyos mértékig megváltoztatta álláspontját. A föderációs megoldást már fel sem akarta vetni, egyrészt félt a Beneé köreivel való szakítástól, másrészt úgy vélekedett, hogy a Csehszlovák Kommunista Pártnak ezt az álláspontját Beneü körei a cseh néptömegek közt a kommunista párt ellen intézett nacionalista agitációra használnák fel. Nem tudjuk, mi vár ránk otthon — ismételgette. Azt, amit most Szlovákiában birtokoltok, tartsátok meg, ezzel most megoldódik a szlovákok helyzete, később meglátjuk, milyen lesz a szituáció, akkor visszatérhetük a kérdésre.“

A programról szóló tárgyalásokkal párhuzamosan viták folytak Gottwaldnak az új kormány struktúrájával kapcsolatos javaslatáról, valamint belső megbeszélésekre került sor a kormány összetételéről. Ezek a politikai pártok és sok, főleg londoni politikus számára különösen érzékeny kérdések voltak. A- zokról a hatalmi politikai pozíciókról folyt a szó az állam légfontosabb szervében, amelyek hatással lehettek a küzdelem további hazai kimenetelére.

Megegyezés született abban is, hogy a felszabadult területen kinevezett kormány első elnöke Zdenek Fierlinger lesz. Fierlinger a szociáldemokrata párt bal szárnyához tartozott és a If. világháború éveiben hazánk moszkvai nagykövete volt. A kormány- program megszövegezésével kapcsolatban ide kívánkozik Zdenek Fierlinger néhány mondata, amelyben összefoglalta a moszkvai tárgyalásokat: ,.Néha viharosak voltak vitáink, végül mégis eljutottunk a sikeres befejezéshez. Küldöttségeink úgy térnek vissza hazánkba, hogy kapcsolatot tartanak a szlovák küldöttséggel, a szlovák forradalmi mozgalommal. Egysé gesen térünk haza, ez óriási haladás... azt hiszem, hogy mindez hatalmas sikert jelent a Nemzeti Front kormányának megalakítására irányuló kísérlet közben — a többi e- migrációtól eltérően — mi vegyünk az első állam, amely már határain kívül rendezi ügyeit, és széles nemzeti frontként lép felszabadult ha zaja földjére.“

Ügy, mint a fasizmus ellei; vívott harcban, a kormány program megvalósításában ii a kommunisták a helyzet'ma gaslatán álltak. A CSKP a! 1946-ban megtartott választá sokból, az ország legerősebl pártjaként került ki. A kor niány élére Klemen! Gottwalt került. Az ország népe ekko még következetesebben halad hatott azon az úton, amel; a nemzeti demokratikus for radaiumtól a szocialista for radalomhoz vezetett. M. V<

Déli szomszédunk, a Magyar Népköztársaság április negyedikén ünnepli felszabadulása harmincadik évfordulóját. Lapunk most kezdődő riportsorozatával köszönti a jubilánst. Munkatársunk tíz napot töltött a csehszlovák újságírók küldöttségének tagjaként Petőfi és Németh László földjén.

Balta György:

MAGYARORSZÁG, 197S

(VÄLASZ EGY KÉPZELETBELI KÉRDÉSRE, ÉRKEZÉSKOR:

— El-e önBen valami Magyarországról?

— Igen, egy ajádnékba kapott olvasókönyv például, a- mely a mai napig a legkedvesebb könyvem. És Szepesi György londoni közvetítése az 1953-ban játszott Anglia —

Magyarország mérköziésről, a- melyet az évszázad találkozójának neveznek... Látogatásaim Illyés Gyulánál. A tihanyi Kopaszhegyről olyan volt a Balaton, mint egy óriási kék kagyló. Feleségemet saját termesztésű fügéjével kínálta... Töröcsik Mari és Darvas Iván színházi alakításai... És Budapest hidjai, a magyar

pincék bora, a számban szelíden ro'bbanó paprikák, ezek az angyali lőporok...)

X

A sziókesfehérváTi Videotonban Maczkovjak Attila, a kereskedelmi osztály mérnöke kalauzol. A gyárat, illetve ikészítmé n yeit C se hsai o v á k i á ban is sokan ismerik. Itt készülnek a kitűnő minőségű televíziós készülékek, rádiók és — 1972 óta — a számítógépek is.

— Ha hangzatos címet a- jánlhatnék, azt mondanám, hogy a gyár története egyetien mondatba belefér: .A ió- patkótól a kompiiteríg. .A fel- szabadulás előtt kicsi gyá- racska volt a miénk, fegyvereket és szövőgép-alkatrészeket gyártott. Talán ezer ember dolgozott a múbelyekben. 1945-ben leszerelték a gyárat, mert a front hétszer ment végig, mint valami súlyos gőz- henger városunkon. .A Pest — Balaton vonalO'n fekszünk, stratégiai tengelye voltunk a második világháború néhány hadműveletének. A háború u- láii ismét üzemelni kezdett gyárunk, és készült benne minden, amire a súlyos állapotban lévő hazának szüksége lehetett, azaz lópatkó, edények és más hasonló használati oikkek. Később indult meg a Berva segédmotorok gyártása. Talán önök is ismerik ezeket az apró, kerékpá- roikra szerelhető kis motorokat, amelyek úgy zümmögnek, mint. a szúnyog. Azaz csak zümmögtek, mert ma már nem találkozni velük az utakon. Üzemünk később híradástechnikai alkatrészek termelésére állt át, ezerkilenc- százötvenötben hagyta el a gyárat „Jubilate“ nevű első rádiókészülékünk. 1959-ben pedig pár száz, Munkácsy elnevezésű tévékészüléket dobtunk piacra.

Ma negyedmillió tévékészüléket gyártunk évente, és ezeket a világ mindén részébe exportájuk. Nyolcikilenc fekete-fehér készüléktípust, két színes vételre is alkalmas készüléket szerkesztettek meg s zake m l>e rei n k. Le g b ü szk é b - liek azonban komputei'e’lnkre, számítógépeinkre vagyunk. Francia találmány alapján készítettük el az első számítógépet, de ma már a mi tervezőinknek is vannak elképzelései.... Színié a semmiből kezdtük. Alkalmazottaink többsége fiatal nő. Szakembereink nevelése Székesfehérvárott törlíénik, a híradás- technikai szakközépiskola é- vente küldi végzettéit. Ma a gyárnak 16 000 alkalmazottja van. Televíziós készülékeink jó minőségűek, a világpiacon is megállják a helyüket.

X

A gyár régi és új szerelőcsarnokok összessége. Kisebb, mint hittem. Fehérköpenyes nők cinezgetnek, illesztget- nek össze- színes drótokat, zárt áramköröket. Színes képernyők vibráilnak. A levegőben a forrasztópákák jellegzetes szaga. A nők nem látszanak fáradtnak, pedig a műszak vége felé járnak. Kísérőm mondja: — Nem a mennyiség növelése a célunk. -Maradun/k az évi. negyedmillió darabnál, de javítani akarjuk a minőséget. Szerelőcsarnokunk futószalagai úgy vannak beállítva, hogy alapos, becsületes munkát végezve sem merülhetnek ki túlságosan alkalmazottaink. Lógni viszont nem lehet. Aki nem tudja a kiszabott időn belül elkészíteni munkáját, az vagy lóg, vagy képtelen ilyen szellemi szintű munkát végezni.

— Miért nem akarják a mennyiséget növelni?

— jól ismerjük a piacot itthon is és külföldön is. Magyarországon szinte minden családnak van már tévékészüléke. Külföldön sem olyan könnyű boldogulni. És az évi negyedmillió darab gazdasági elképzeléseinknek is megfelel,

A gyár legszebb csarnoka a komputer-gyártó részleg. Csupa szín, csupa növény. Zaj ailig van. És az asztaloknál csupa fiatal.

— A KGST-n belül mi az ún. kis számítógépeket gyártjuk. Szép munka ez, és jól lehet keresni is. A számítógép- gyártás a jövő foglalkozási ága.

X

A gyárudvaron, régi falak tövéből is elöbújtk zölden a tű. ,A Budapest — Balaton vonalon ott sorakoznak a tavasz katonái. Lehet, hogy hétszer vonulnak végig Fe- hérvárott? Sebaj, nyomukban ott maradnak a felgyújtott nárciszok, lilán füstölgő ibolyák. Vagy az az aranyeső- bokor ott oldalt, amely éppen kilőni készül sárga röppentyűit.

(Folytatjuk)

M

int (udjuk, a CSKP KB novemberi plénuma elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A plénum határozataiból a mezőgazdaságra is konkrét feladatok hárulnak. A gépesítés a legfontosabbak közé tartozik. Ezekről az irányelvekről beszélgettünk Buc Sándor elvtárssal, a Komárnóí Járási Mezőgazdasági Igazgatóság fögépesítöjéve!.

— A noveml>erl plénum határozatait járásunk mezőgazdászai is részletesen megvitatták. Tudjuk, hogy a korszerű mezőgazdaságban milyen nagy szerep jut a gépeknek, hogy jobban termeljünk és kiküszöböljük a nehéz fizikai munkát. Ehhez új, nagy teljesítményű e- rőgépekne lesz szükség. Jelenleg gépparkjaink többségéből hiányoznak az ilyen géi>ek, ami nagymértékben ne- ' hezlti feladataink maradéktalan teljesítését. Az egyesített efsz-ekben a gabonanemüek betakarításának, a cukorrépa és a kukorica, valamint a takarmányféleségek termesztésének további gépesítése nagy teljesítményű erőgépek nélkül elképzelhetetlen lesz. Éppen ezért gépparkjaink korszerűsítését legfontosabb feladatunk- naik tekintjük.

Az utóbbi két évben a gabonanemüek betakarításának gépesítésében jelentős előrehaladást értünk el. Az új, szovjet gyártmányú KOLOS és NIV.A típusú gabonakombájnok megfelelnek napjaink követelményének.

Ugyanezt elmondhatjuk a kukorica termesztésének gépesítéséről is, ahol a már meglévő ko-mbájnokon e- redményesen alkalmazzák a nagy teljesítményű négy-,

TÖBB GÉP,

nagyobb termés

hat-, sőt a nyolcsoros adaptereket; s így ez az ágazat is rövidesen komplex gépesítve lesz.

A mezőgazdasági termelés koncentrálása, vagy a szövetkezetek egyesítése jelentősen elősegíti a gépesítési feladatok megoldását. Milyenek a tapasztalataik eddig ezen a téren a komárnóí járásban?

— .A szövetkezetek egyesítésére a járásunkban távlati tervet dolgoztunk ki. E terv alapján már az elmúlt évben megkezdtük a szövetkezetek összevonását úgy, hogy mindig az egyforma szövetkezetek egyesüljenek. Ezt azért tartjuk fontosnak, hogy a szövetkezetek gazdasági eredményei ne essenek vissza. .Az azonos szövetkezetekben a gépesítés is, legalább megközelítően egyforma, így a meglévő kapacitások összevo-násával és a gépparkok korszerű géjtekkel való kiegészítésével optimális feltételek teremtődnek a mezőgazdasági termelés további géi>esítéséhez és a termelési költségeik csökkentéséhez.

.A szövetkezetek egyes'-ítésével megoldódik egy másik nagyon sürgős feladat. Az évelő takarmányok termesztésének, betakarításának és szárításának komplex gépesítése. Ezzel párhuzamosan növekszik az állattenyésztés hatékonysága, és csökkennek az állattenyésztés termelési költségei is. Ez év végére járásunkban már olyan feltételeket teremtünk, hogy lucernaUsztből és részben a takarraánypogácsából is önellátók leszünk.

A gépesítéssel szorosan! összefügg a gépek rendszeres karbantartása, ami szintén országos gond volt a múltban. A komáméi járásban észlelhető javulás?

— Az természetes, hogy a használatban levő gépek idővel elromlanák, javításra szorulnak. Járásunkban már két éve foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A Zemian- skié 012a-i Efsz-ben felépítettünk egy minta szervizt, az ott szierzett tapasztalatok alapján tíz hasonló javítót létesítünk járásunkban. Ezeknek az a küldetésük, hogy a traktorosoktól a napi munka elvégzése után átveszik a traktorokat, alaposan átvizsgálják őket, s az eáetle- ges hibákat, ha lehet, azonnal eltávolítják. .A traktoros másnap teljesen megbízható gépjiel foilytathatja a munkát.

E módszer gazdasági előnyei már eddig is megmutatkoztak, de ismét csak azt mondhatom, hogy maradéktalanul csak az összevont szövetkezetben lehet majd kiaknázni.

Idetartozik a pótalkatrészellátás is. Ez szintén országos kérdés. Tudtommal a komárnóí járás vezetőit is gyakran foglalkoztatja.

— Erről egyelőre csak annyit mondhatok, hogy gond van bőven. A tavalyi őszi munkák elhúzódása miatt nem végezhettük ©1 teljesen az úgynevezett szezon utáni gépjavításokat. Mivel a gépek a szokottnál jobban i- .génybe voltak véve, nagyobb volt az elhasználódás is, erne pedig az Agrotechna vállalat nem volt felkészülve, így elég sok fennakadás van a pótaikatrészellátás- ban.

A szövetkezetek összevonásával összpontosulnak a gépparkok is. Véleménye szerint ez a jövőben hogyan hat a pótalkatrészellátásra?

— Mint tudjuk, a pótalkatrészellátás sohasem volt zökkenőmentes. Ez szorosan összefügg azzal, hogy évről évre 'több géppel rendelkezik a mezőgazdaság, s ezzel egyenes arányban növekszik a pótalkatrész-szükséglet is. Itt az egyesítés előnye abban mutatko.zik majid meg, hogy a központi raktárak kialakításával jobb áttekintésünk lesz arról, hogy mikor milyen alkatrészeket kell a legsürgősebben beszerezni. De mi elsősoir- ban a megoldást a már említett szervizektől várjuk, ál- taiUijc számottevően csökkenhet a pótalkatrész-szükséglet.

Kamocsai Imre