Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-25 / 13. szám

»• !í*/ 5 [esettel, vésöveL Ig6 Aladár A fák, a bokrok mögé rej- töaködö ház udvarát gazdasági épületeik szegélyezik. Egyik he­lyen legalább két-három évre való tűzifa. Az udvar felső vé­gén pajta, elölte oldalt periig egy kisebb bognárműhelyre em­lékeztető kamra látható. Itt, ebben a hanval parasztházban él és dolgozik egyik érdekes és eredeti népi amatőr képző­művészünk, Igó Aladár. Amikor belépek az udvarra, Igó Aladái az apjával a nagy halom fa körül foglalatoskodik. Talán téli tüzelőt készítenek, vagy éppen a szobrokhoz való fákat válogatják? Hogy jó helyen járok, azt már akkor láttam, amikor be­léptem az udvarra. A szőlölu- gBS alatt megbúvó verandán egzotikus állatfigurák, fából fa­ragott szárnyasok. A farakás végében Is Idthatö egy készülő szobor. Igó Aladár látva, hogy ide­gen lépett az udvarra, leteszi kezéből a szerszámot és elém ballag. Bevezet a házba, és sorhai megmutogatja a diófából, alma­fából, körtefából, juharfából vagy eperfából készült élethü szobrait, realista Ihletésű fest­ményeit. A néhány arasznyi nagyságú szobrok alatt két szekrény ros­kadozik. .A képekkel pedig zsú­folásig teli nemcsak a folyosó, hanem a szobák falai is. — Nincs már mind itt — mondja —, felvittem őket az új házba. Az új házat nem'Pég te)ezték be. A régi ház mögötti parton áll. vagy harminc lépcső vezet tel hozzá. A házban a lakás mellett mű­terem. — Az utolsó két-három év­ben egy kicsit kevesebbet fes­tettem meg faragtam — mond­ja később, amikor felraegyünk a njéterembe —, mert be a- kariam fejezni a házat, hogy legyen hol dolgoznom. Nem sürgetem, hagyom, hogy beszéljen. És ö beszél a szob­rokról, a szobroknak való fák tulajdonságairól és a művé­szetről is. Ilyeneket mond pél­dául egy-egy szoborral kapcso­latban: — Édesapám kaszát ver... Pihenő munkás... Pihenő gé­pész... Traktoros... Egy egy nyugdíjas pásztor. Olyan jelleg­zetes magyar arca volt, hát ki­faragtam. Körtefából készült. A körtefának nincs párja, igazán szoboimak való. Csak nem sza­bad, hogy megázzék, mert a- mi'lyen hosszú a nyár, nem szá­rad ki. — A szövetkezetben nem könnyű a munka. Mégis milyen sok képe meg szobra van. — Reggel négyltor kelek, s miután elvégeztem a ház kö­rüli teendőket, nekiálloik éa hétig még faragok vagy festek valamit. Aztán délben Is ke­zembe veszem az ecsetet vagy a vésőt, meg este Is, munika után. És vasárnap... A kis műhelyben egy forgat­ható fazekasikorongra emlékez­tető áilEvány, rajta legújaibb, még csak alakuló szobra. A sa­rokban levő asztalon és alatta is vagy húsz-harminc készülő szobor. A falakon pedig saokat- lanul erős, realista tájképek. Először a szobor felöl érdeíklő- döm: — Itt szoktam nyáron dol­gozni — mondja. — Kinagyo­lom őket, aztán télen befeje­zem. Persze, a festéssethez ké­pest a faszobrászat csak gye­rekcipőben jár. -A festészethez kell a nagyobb tudás. Különö­sen a tájfestészethez. A fából kifaragom az alakot, és kész, de a tájkép az nagyon bonyo­lult. Mert más például a táj reggel, délben, este, más me­gint tavasszal vagy nyáron.. A- míkor kint vagyunk a földe­ken, és a többiek beszélgetnek, én rendszerint a tájat figye­lem. Nagyon érdekes, hogyan változik. Ezt vászonra vinni! Ez az Igazi... Nem, nem tanul­tam én sehol, csak amikor el­ső polgáriba jártam, akkor mondogatták a tanáraim, hogy tehetséges vagyok. De jött a háboirú, és nem járhattam to­vább Iskolába, Még a poilgárit sem fejezhettem be. Aztán már csak a katonaságnál tanultam valamit. Olva.snl nagyon szere­tek. .Ady Endre költeményeit kedvelem a leginkább. A tv-t is megnézem, de csak ha olyan műsor van, mint a múltkor, az a Leonardo da Vinciről. Olyan­kor szoktam igazán dolgozni, amikor érzem, hogy megy a munka. Ekkor, ha kezembe fo­gom az ecsetet, néha két-há­rom őrá alatt annyit végzek, mint máskor egy hét alatt... jegyzem, amit mond. s ne ha­ragudjon az olvasó, ha esetleg többet is Idézek belőle. Ügy ér­zem, ezek a minden ecsetvoná­sukkal eredeti festmények, szobrok köteleznek rá. Németh István Nyugdíjas pásztor Apám pihen Ki tud többet lOKAIRÖL? m. A kiegyezés körüli években (1887 körül) Jökal írót, po­litikai és publicisztikai tevékenysége fokozódott. 1887-töI a Hon és az Üstökös mellett Igazmondó címmel újabb to- lyólratot jelentetett meg. Ekkor járt Németországban és O- laszországban Is. Mohó tettvágyát, növekvő írói kedvét az magyarázza, hogy nagy reményekkel várta a kiegyezést. Az Író 1848-ban Kossuth pártján volt ugyan, de hamarosan elvetette, fölöslegesnek tartotta a harcot, és a békés pol­gárosodás híve lett. A kiegyezésben a polgárosult Magyar- ország elérésének első fokát látta, közelinek, harc nélkül is elérhetőnek érezte a célt. A 70-es években az író több regényében Is felidézte a szabadságharc emlékét. Az Enylm, tied, övé. Egy az Isten cfmü kisebb jelentőségű regényei mellett ekkor írja meg egyik nagyregényét, a scabadságharc höskölteményét. A re­gényben olyan emléket állít a forradalomnak, mint előtte még senkt. A mulasztások, hibák, amelyeket ö maga ta­pasztalt, és amely később a forradalom bukásét okozták, regényében háttérbe szorulnak. Figyelme a katonai esemé­nyekre, a külső ellenséggel és a „belső bitangokkal“ vívott harcra összpontosul. Az igaz ügyet szolgáló magyar nemesi lamllla, a nép soraiból kiemelkedő, ezt az ügyet a maguk módján támogató Iparosok, mesteremberek a forradalom hősei. A forradalomellenes arisztokrata családok, az árulók és karrieristák erkölcsi kiállásukkal messze elmaradnak az előzők mögött. A forradalom leverése után mégis ók jut­nak újböl hatalomra, ők adják ki az elfogatási parancso­kat, és hajtják végre az ítéleteket. A kiegyezés után Jókat a nemzeti művelődés nagy felvl- rágozásáröl álmodott: „... minden emelkedik az ég felé: házak, népek, szellemek...“. Következő híres regényében ír arröl a küzdelemről, amelyet ezért a felvlrágozásért kellett megvívniuk a reformkor előkészítőinek. A főhősök, a debre­ceni diákok a magyar Irodalom egy-egy nagy alakját sze­mélyesítik meg: az egyik, egy megszállott orientalista. Kő­röst Csorna Sándor képmása, a másikat Csokonaihoz hason­lóan dobják ki a debreceni kollégiumból, drámájának bal­sikere a Bánk bánt visszautasító közönyt Idézi fel. A Cslttvérl Krönlka jeleneteiben lókat mesterien ecseteli, milyen nagyszerű örökséget kaptak a reformkor közvetlen előkészítői a hajdani kuruc Irodalomtól. A haladó diákság mellé méltán állítja azt a haladó polgárságot az író (Tse- resnyés uram, Tóth Máté gazda stb,), amely Fazekas Mi­hály, Csokonai és Petőfi támogatója Is volt. A kiegyezés után az olvasóközönség meglepődve tapasz­talhatta kedvenc Írójának témaváltésát; a történelmi mon­danivaló helyett valami sokkal aktuálisabb, modernebb ke­rül előtérbe. Jókat a természettudomány és a technika fej­lődéséről. vállalkozókról és vállalkozásokról, a pusztító há­borúk réméről kezdett írni. Elsó Ilyen regénye 1870-ben jelent meg. A regényben ez Iparosodás, a kapltallzálődás sajátosan magyar vonásait tár­ja fel az író. A kispolgári reformerek és a kevés magyar nagytőkés az osztrák nagytőkétől félve próbálta megnyerni a néptömeget saját érdekelnek. Bár a kor realistáinak mű­veiben ez a témakör már rég megjelent, Jőkalnál, a nagy romantikusnál újdonságnak számított és jelentős lépés volt a realizmus felé. Berend Ivén, a regény főhőse ts ennek a kapitalizálódó társadalomnak lesz az áldozata. Társadalombfrálata előző regényeihez viszonyítva szokat­lanul erős, újszerű. A regényt a nemzeti kapitalizmus regé­nyeként tartják számon a magyar irodalomban. Már Berend Iván jellemében fellelhetők azok a vonások, melyek az Arany ember (1872] főhősére ts jellemzők. Hű­ség és szerelem dilemmája, a pénz, meggazdagodás, pana­ma, a szabad párválasztáson alapuló házasság szépsége és végül: a clvlllzáclőből való elvágyódás. Jókai a főhős jel­lemrajzában közelit! meg legjobban a kortárs Írók realista epibarábrázplását: mesélő kedvét a lelki ferjlődés ábrázolá- nak rendelte alá. A főszereplő életpályája a polgárt er­kölcs útvesztője; vagyont, tekintélyt, feleséget szerez magá­nak a lopott kinccsel, és mindezt szüntelen képmutatéssal kell megőriznie. A romantikus befejezés mégis szembeállítja Jókait az Igazi realistákkal: az 6 hőse nem bukik el, van hozzá ereje, hogy elmeneküljön egy más világba. 1. kérdésünk: Melyik )ókai-ragényt nevezhetjük e szabad- sághern ..hösküíteményének“? 2. kérdésünk: Melyik regényében szerepel a Cslttvérl Krónika? 3. kérdésünk: Melyik az űn. ,,nemzeti kapitalizmus“ re­génye? 4. kérdésünk: KI az Arany ember szenvedő hőse, és hova menekül a nagyvárosi életből? BüTíimai-------------------------------------------------­------------------------­\l A legídősebl) és legfiatalabb színjátszó együttes szlovák irodalomtorténé- luszínházat, majd az 1953-ban adásaikatl Még mindig végtele- gyományainak szerves folytatá­A szék ha és színikritikusok, hogy- ebből formálódó Magyar Terű- szlovák professzionális leti Színházat, a MATESZ-t nül kicsinek tűnik ez a szám...! sa. 1919-ben tehát nem a sem iirhp k 1 tűiből keletkezett, mint ahogy színház létre]Sittének körűimé- (vagy annak 1969 óta működő váliwk*?:«án ^^IvatáMisak után. Illetve az ötéves nyelt boncolgatják, nem restel- Thálía Színpadát). Az utánpót- Hk megjegyezni, hogy a híva- lás ma is elsősorban az ama tásos színházak egyik legerö- tör színjátszó mozgalom. Ez vi teljesebb — és ma sem jelen- szont csak az egyik kötelék, a gítőlvé, partnereivé, ök „népe­sítik be“ azokat a fehér folto­kén yszerplhenö után 1950-ben sem. Ha azonban a második világháború utáni amatőr szln­kat, ahová tud ^ játszást vesszük mikros®kőpa­hivatásos színház, de értő ko­színjátszás kötődik egymáshoz. Egy másik erős kapocs a „tur­nézás“. A színházak pl. 1973-ban 4728 e- lőadást tartottak Bratlslavától erős auuuus a lui- kuló amatőr színjátszást —,ak szlOTákla“ hivatásos ^or meg kell állapítanunk. vatásos egyutte»k. Metaforíku- tiogy az egyik legöregebb e- san szólva: e^k az amatőr e- ^ CSEMADOK bratis­gyüttesek tulajdonképpen „a helyi szervezete mellett téktelen, mert ma is éltető - mellel az amatö|r és a profi j nevelnek’olyan helyen kí^^ „gyökere az amatőr vagy mu- színiátszás kotodik egymáshoz. , ___ tx...» clallsta viszooiyok közt kiaia kedvelő színjátszó mozgalom. Egyrészt azért, mert a múlt század második felében és szá­zadunk első negyedében nagy mértékben hozzájárult a nép Královskjr Chlmeclg (Ktrályhel- (a művészet] közön­szociális és nemzeti öntudatá- meclg), s ezeket összesen ^^—ze-vezői Kanadában a nro­nak formálásához, klalakításá- 1739 700 színházlátogató tekln- ^ kánrstvlat ni ew ' -------------­hoz. Másiészt azért, mert e- tette meg. (Egy-egy előadásnak .“Xdo t tetszeni szervezetének színjátszó együt­zek közül az amatőrök közül kb. 368 nézője volt.) Ezek a if„itúrnolltlkának az eredmé- szinte a CSEMADOK-kal ereeme- egyidőben elakult, de kb. húsz­működő Déryné Színkör. (Igaz, a CSEMADOK kassai helyi kerültek ki a profi színház színházak (az előbbi adatokból „rnoiu ouufelAl támoratia ------------------’ — ----­megalakítól; s harmad^szt: kiindulva] 1463 előadást tar- TműSlJrés tntézSy^- aTo2n”vaMr™6U^^^^^ hívatásos és a muked- tottak a működési helyuktm ki- másfelől megszervezi a kő- ről tósőbb 43f) Th^s- (együttesekj vul (tehát a turnékon). Az ^^nséget. S az eredmény: né­ságáról a legnagyobb elisme­réssel kell szólnunk. Lőrincz János, aki kezdettől fogva ve­zetője, rendezője (és mindene­se) az együttesnek, nagyon jól egyeztette a közönségigényt a korigénnyel... 1953-ban Tamási Áron Bor és víz c. színmüvé­vel részt ven a csoport Hro- novban, az amatőr együttesek csehszlovákiai seregszemléjén. A Jőkal-napokon több ízben sze­repelt — máig emlékezetes si­kerrel {.Agónia, Szendrey lúUa). A 25. évfordulóra a Bánk bánt szerette volna bemutatni az e- gyüttes, sajnos a rendező láb- műtéte miatt a nagy terv már nem valósulhat meg a Jó­ka i-napoklg. Remélhetóleg a néhány éves szünet sem jelen­ti az együttes széthullásának kezdetét I... Vincze Gábor rendező a Krá- lová nad Váhom-1 (vágkírálv fai) együttessel „jött, látott és győzött“. Csoportja 1973-ban „állt össze“, s 1974-ben átütő (és nem várt) sikert aratott a Jókai-napokon Ivan Branő Anya c. színművével, Morovic» Imre ■pedig a legjobb férfi alakítás díját... Az Igaz, hogy Vágklrály- fán 1954 óta működik színját­szó együttes, de orsttágos si­kert (a galántai járás összes csoportját Is ideszámltval) csak most sikerült elérnie — céltudatos, alafios munkával. Vincze Gábor rendetiö szintén lábmü'téten esett át az elmúlt őszön, reméljük azonban, hogy viszontlátjuk az együttest a XII. jőkai-napokon, és Jókai Mór Mire megvénüIUnk c. müvének dramatizált változatával ismét átütő sikert aratnak... Kmeczkó Mihály (Következik; Korszsrű-e a ha­gyományos színházi élet?) mert a velő színházak közti dialektikus vül kötelékeket összes (hivatásos) színházi e­hány év alatt Winnipegben a lávái színjátszó csoport 1950 soha sem lehet felszámolr^ hl- leadásnak ez mindwsM a 30,9 “ éríör (tórlete’^)“ ^Tm^ 4^ a ^ Mr”vn^‘ szén mindkettőnek egy a oélja, százaléka. A tumé-eloadásnak 29 000-re ® Déryné Színkor nevet. Egy egyik a másikat „élteti“. Nem viszonylag nagyobb a közönsé­egy hivatásos színész kerül ki .ge (e'gV-^gy' t^ufatOn'kbr432 a^lzto^ök 1^^'íser'blzt népniűveíésl ma is a műkedvelő együttesek- ^zö), de a már említett 1463 „yitjaij; a meglévő hagyomá- cSEMADOK^ heW ^rveMte b6l (persze nem maradhat el a turné-e-loadasnak így Is csak ^ ídtaleknkusl kanr^ioilfltn- CSEMADOK helyi szervezete továbbképzés], és a professzió- mindössze 632 200 néző tapsol- jfivül még sok kiaknázás- együttest. A Dé­nális színházak léte - több ok hatott. Talán csak az a vigasz- íSö^Set SSé­taló, hogy ez a szám egyre nö- U fennállásának 25. évfordulő­nőtt. Vancouver- 38 000-re stb. E­üzemi klub együtteseként jött miatt is — szinte függvénye a műkedvelő színjátszásnak.. Nemcsak nálunk van ez így; talán a világ minden táján. Az említettnél nem másabb vekszlk, habár a tumé-előadá­, ....... , és az amatőr színjátszás kap­sok k^nsége a színházié toga- (,5o,j,ata, hogy egymást (egv tóknak (szlovákiai viszonylat- hivatá^t-mozgalmát) tá­száOTléka. mogatva minél több emberrel a szlovákiai magyar hivatásos A tájolás általában nem kis tér- i^edveltessék meg a drámaíró- színjátszás indulása sem. Akár bet ró az együttesekre (a tech- hozzásegítsék a két világháború közötti hl- nika szállítása, a kis méretű gjjna.j{ műértő élvezetéhez... ját. Előadásaikkal szerepeltek Szlovákia csaknem minden vi­dékén. Ha figyelembe vesszük, hogy a MATESZ egy-egy elő­adását kb 50-60-szor ismétli meg (az Ismétlést csúcs: 81), a Déryné Színkör viszont az In­gyenélőket 95-ször, a LlHomflt 78-szor, A cigányt 70-szer, a vatásos színjátszás megalakulá- színpadok, szá:llodahíány stb., sát és tevékenységét vesszük stb.), s a legnagyobb Igyekeze- A csehszlovákiai magyar a­fí^y6l€‘mh6, ükár 3 második' ví- tűk ©Itendrc is Szlováicia lökő* inötör színjátszó mozg-aloni LflinpionO'k ünn6pdt 55*ször stb lágháború után — kissé meg- sainak évente mindössze a 15 kezdete az idők végtelenjébe mutatta be, akkor az egyete­Késve — 1950-ben Induló Fa- százaléka tekintheti meg elő- vész: egy nemzet kialakult ha- mes kultúráért végzett munkás­pillanatkép a Kráfová nad Váhom-i (vágkirályfai) együttes előadásából az 1974. évi Jókai-napokon. Az-előtérben MORO- VICS IMRE, aki elnyerte a legjobb férfi alakítás díját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents