Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-25 / 13. szám
2 AZ MSZMP Nemzetközi összefüggéseiben is nagy jelentőségű eseményként könyvelhető el a Magyar Szoclalísía Munkáspárt XI. kongresszusa. Már az a tény, hogy a kongresszuson a testvérpártok a legma,gasabb szinten kép- viselteitték magukat, hogy Itt felszólalt Brezsnyev, Husák, Gierek, Zsiv koT, Honecker elvtárs, és további elv- társak Is szót kértek, különös figyelmet érdemel. Kádár János előadót beszédében kiemelte a nemaetköizl e gyüttmüködés fontosságát, hangsú lyozta, hogy a Magyar Népköztársa Ság a jövőben is tőle telhetőén hozzá kíván járulni az államok együttmü ködéséhez, a népek barátságának e- lömozdításához, a békés kapcsolatok fejlesztéséhez. Magyarország számára elsőrendű jelentőségű a szoros kap csolat a testvéri szocialista orsrá' gokkal. Kiemelkedő fontosságú a sokoldalú együttműködés a Szovjetunióval, hiszen Magyarország« külkereskedelmének egyharmadát bonyolítja le a szovjet partnerrel. A KGST- röl szólva Kádár János szó saerlnt ezeket mondotta; „A KGST keretében megvalósuló gazdasági együttműködés nyújtotta és fogja nyüjtanl a jövőben hazai építő munkánk szilárd nemzetközi támaszát. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szocialista gazdasági integráció az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjön. A szocialista országok közös érdekeinek, nemzet! érdekelnek megfelelően részt kíván venni a nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, további közös szervezetek, közös vállaiatok létrehozásában.“ Kádár János foglalkozott a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokkal Is, és ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy ezek még jobban kidomborították a szoolaüzmus fölényét és előnyeit a kapitalizmussal szemben, A szocializmus vonzereje sohasem látott mértékben növekedett, és tovább nö-vekszik az egész vlilé- gon. Brezsnyev elvtárs a Szovjetunió kommunistái és valamennyi dolgozója nevében üdvözölte a MSZMP XI. kongresszusát. Kiemelte, hogy a szovjet emberek büszkék azokra a nagy forradalmi változásokra, amelyek a Duna-Tlsza táján végbementek. Külpolitikai kérdésekről szólva Leonytd Brezsnyev hangsúlyozta: kü- töndeges jelentősége van annak, hogy sikeresen végződjék az olyan nagy kollektív akció, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Meg vagyunk győződve róla — mondotta —, hogy az értekezlet eredményei szllérd, jó elvi aiapot adnak majd, Lenin szavaival élve, az európai népek békés egymás mellett élésének fejlődéséhez. A világban azonban vannak még veszélyes gócpontok — mondotta Brezsnyev elvtárs. — Ilyenek a közel-keleti, a délkelet- ázsiai helyzet és a világ más térségében tapasztalt feszültségek. Nem lehet tartós, szavatolt békét elkép- zolnünk Európában, miközben más földrészek felett viharfelhőik tornyosulnak. A béke oszthatatlan, és ml kommunisták fáradhataclannl Ismételjük ezt az Igazságot, s ennek megfelelően cselekszünk. Gnstáv Husák elvtárs a CSKP KB főtitkára elmondotta, hogy a csehszlovák kommunisták, egész népünk nagy rokonszenwel figyeli a magyar népnek a szocialista társadalom fejlesztésére tett erőfeszítéseit. Hangsú- lyozta azt a tényt is, hogy országa- inkbain közeli elvtársi és íntemaoío- nallsta kapcsolatok voltak és vannak a csehszlovák és magyar kommunisták között. Népeink történelmében új szakasz kezdődött a nácizmus és fasizmus leverésével, a szovjet hadsereg világitöitónelmi jelentőségű győzelmével, amelynek 30. évfordulójá-• ról a közeljövőben emlékezünk meg Magyarországon, Csehszlovákiában és más országokban is. Külpolitikai kérdéseket elemezve Husák elvtárs kifejezte azt a meggyőződését, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, ez a rendkívül fontos esemény sikeres befejezéséhez közeledik. A CSKP a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szilárd részeként arra törekszik, hogy tovább mélyüljön a marxlzmus-leninizmus és a proletár Intemacional-izmus elvein alapuló egységünk és közös tevékenységünk. Ezért nem hagyhatjulk stó nélkül — mondotta Husák elvtárs — a jelenlegi maoista vezetésnek az egység megbontására irányuló gyakorlatát, amely áttért a Szovjetunióval és a szocialista országoikkal szembeni nyílt ellenséges álláspontra. AZ IFIOSAG ATEISTA NEVEIESERÖI A ma Ifjúsága — szocialista társadalmunk Jövője. A szocialista társadalomban az ifjúság a fórra dalmi átalakulás egyik tegfonto- sabb és legharcosabb osztaga. Éppen ezért az ifjú nemzedék oktatása, nevelése. Jellemének és erkölcsének formálása társadalmunk nagy fontosságú Ugye. E bonyolult, igényes, és sokrétű feladat egyik területe a világnézeti nevelés, amely többek között magában foglalja a vallásos fiatalok tudatának formálását, kUad a vallásos nézetek és előftéletek ellen is. A vallásos világnézet elleni here azonban nem a vallásos fiatalok ellen irányul, ahogy azt egyesek ig3rekeznek elhitetni, hanem ezekért a fiatalokért folyik. Azért, hogy kinyissuk a szemUkat, hogy ne kerüljenek lépten-ayomon ösz- szeUtkösésbe a körülöttünk levő valóság érzékelése és saját elöftáleteik ösazeegyestetése miatt. A tndomány fejlődése, a technikai rotradeiom eredményei, ájabb és újabb vívmányai a mi világnézetünk iételeiiiek helyességét igazolják. Olyannyira, hogy mind gyakrebben az egyház is kénytelen feladni vagy módosítani korábbi tételeit. Maga VI. Pál pápa keserű és baljóslatú szavakkal fejezte ki pesszimizmusát ez egyház válságával kapcsolatban; „Az egyház bajban van. Dgy látszik, hogy s végzet az egyházat halálra ítélte“ — jelentette ki a katolikus egyház feje a múlt év végén magtartott IV. püspöki szinúdnson. Több pUqiök úgy vélte, hogy az evangélium és a világjavfté törekvések manapság külön utakon járnak. Más szavakkal mondva: a legmagasabb rangú egyházi férfiak is beismerik, hogy az egyház reakciós, és az emberi fejlődés kerékkötője. Az ateista nevelésben éppen e- zért a természet- és társadalom- tudományok kézzellogiiatő vívmányait kell felhasználni, amelyek elfogadható érvekkel hazudtolják meg az egyházi dogmákat. A vallásos ideológia elleni harc azonban különösen nagy tapintatot követei, fölöttébb káros mindennemű túlbuzgóság, elhamarkodottság vagy nyers kényszer. A vallásos befolyás alatt álló fiatalok többsége magáénak tekinti a szocialista társadalmat, becsületesen részt vesz annak építésében, sokszor példamntatóan dolgozik, csak világnézetben még nem azonosult teljesen a szocializmus eszméivel. Itt játszhat fontos szerepet a közösség, ha értelmi, és érzelmi hatással türelmesen helyes útra vezeti a fiatalokat. Törekedni kell arra, hogy a fiatalok érezzék: he öröm vagy bánat éri őket, nincsenek egyedül, A SZOCIALISTA ALLAM SZEREPE A szocialista forradalom után — mint Marx és Lenin tanítja — az állam a proletárdiktatúra eszközé vé lesz. Természetesen nem önmagától következik ez be, a hatalomra jutott munkásosztálynak előbb szét kell zúznia a régi polgári vagy polgáirl-feudáUs államgépezetet, és helyéi» meg kell teremtenie a szoclalllsta államapparátust. Valójában a proletárdiktatúra teremti meg a történelemben először az igazságos helyzetet; mind eddig ugyanis az állam a kisebbség elnyomó eszköze volt, amely- lyel uralkodni tudott a többség fölött: a proletárdiktatúra áiHama pedig a többség — a túlnyomóan nagy többség — uralmát valósítja meg az egyre fogyó számú kisebbség, a vagyonuktól és hatalmunktól megfosztott, de ebbe köny- nyen belenyugodni nem akaró volt klzsálcmányptók (földbirtokosok, tőkések) fölött. Természetesen a fejlődés során maga ez állam — a szocialista állam ts — vált02iik. A proletárdiktatúrában az államnak hol egyik, hol -másik funikoiőja kerül előtérbe. A munkásosatály uralomra jutása után a kisebbség fölötti elnyomó funkciónak van a legnagyobb jelentősége, hiszen a fiatal proletár államnak mindenekelőtt a kapitalista restauráolós (visszatérési) kísérletek ellen kell védekeznie. .Amint azonban az oHenfortadal- roi restauráció reális veszélye csökken, az elnyomó funkció is értelemsaarüee más területekre (határvédelem, bűnüldözés) korlátozódik. A proletariátus a hatalom gyakorlásába bevonja legnagyobb szövetségesét, a dolgozó pa-rasztságot és a társadalom többi dolgozó rétegét Is. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége is változik a szocieltsta fejlődés során; a hatalomért folytatott harc és a hatalom megszerzése idején, valamint az után egy Ideig a munkás- osztály osaSc a paras®tság legön- tudatosabb elemeire tud támaszkodni. A saooíaltsta állam alapja azonban kezdettől fogva a munkás-paraszt szöivetség, amely a közösen elért győzelmekbwj fokozatosan erősödik. Ma már .kiteljesedett a munkásosztály és a terme- löszövetkeaetl parasztság érdekaéve szabadon A Kontaktus és az Dj Ifjúság vetélkedője Harminc évvel ezelőtt ért véget az emberiség történelmének legborzalmasabb háborúja. A dicső szovjet hadsei-eg sok áldozat árán legyőzte a német fasizmust, felszabadította fél Európát, így hazánkat 1«. A Csehszlovák Rádió magyar főszerkesztöségéiwk Kontaktus című műsorával a hagyományokhoz híven azzal állítunk emléket e dicső évfordu-lőoak, hogy ötfordulós versenyt szerveztünk hazánk felszabadításával, harmincéves békés építő- munkánkkal kapcsolatban. A vetélkedő résztvevői között nyilvános műsor keretében értékes díjakat: sportíei- saerelést, karórákat, rádiókat, könyveket és hanglemezeket sorsolunk ki. A válaszokat minden forduló után külön-kü- lön vagy a vetélkedő végéti egyszerre is beküldhetltek címünkre, illetve a rádió szerkesztőségébe. A feladatok meglkönnyílése végett minden kérdéshez rövid magyarázatot fűzünk. A munkásosztály, a kommunista párttal az élen vezatö szerepet játszott a felszabadító forradalomban, ezért a felszabadult Csehszlovákiában is a hatalom megtestesítője volt. A CSKP Csehszlovákia történelmében először dolgozott ki kor- mányprograimot, amely az ország poilittkal, gazdasági, szociális és kulturális életében beálló mély változások programja volt. Kifejezte azt a valóságot, hogy a felszabadult Csehszlovákia két egyenrangú nemzet népi demokráciája lesz az egész hatalom pedig a dolgozó nép kezébe kerül. A programot a .N-í’nzeil Front párt;ainaK márc-asbau megtartott moszK val tanácskozásán megvitatták, és ezután hivatalosa.n, az akkor má r felszabadult Kőéi-.én hirdették ki. 1. Mikor birdettéik ki • ke- iícai korményprogramot? Vetélkedőnk első fordulójában már említettük, hogy a szovjet kormány hoazájárulá- sával a Szovjetunióban megalakult az 1. csehszlovák önálló hadtest, amely cseh és szlovák hazafiakból, hadifoglyokból verbuválódott. Alapos 'kiképzés után a hadtest egyik zászlóalja egy ukrán város védelménél 1943 elején esett át a tűnke- resztségen. 2. Mikor és hol esett áit a tüzkaresztaégon az I. caehexki- vák önálló hadtest? A Szovjetunió a telszabadu lás óta legnagyobb és legmeg behatóbb gazdasági és keres kedelml partnerünk. A Szovjet unióval bonyolítjuk le killke reskedelmünk mintegy egyhar madát, hatalmas szövetsége sünk ezenkívül sokoldalú műszaki és gazdasági segítséget nyútj népgazdaságunk feljlesz- tésére. Szovjet segítséggel é- pült az elmúlt harminc év a- latt számos ipari létesítmé- ny-ünk, szovjet nyersanyaggal dolgoznak hazánk legnagyobb ipari üzemel. 3. Soroljatok (el legalább három iport létesltinényt, amely szovjet segitaéggel épült vagy •zovjet nyeiaanyaggal üzemel. nincsenek megukra hagyva. A magány különösen nagy érzelmi „élmény“, és kedvez a kritlkátlan hiszékenységnek. Ilyenkor válik az öröm „isten ajándékává“, a baj betegség vagy szerencsétlenség „isten csapásává“. Éppen ezért a közösséghez való tartozás érzése, az öröm megosztása másokkal vagy a fájdalom elviseléséhez n)rújtott baráti, elvtársi segítség az ateista nevelés hatékonysága szempontjából fontos lehet. Az egyház- a kiúttalanságban túlvílági boldogsággal hitegeti a hívőket. Az ifjúság mind szélesebb rétege ismeri fel azonban, hogy érdekeinek megfelelő jölőtet csak a szocializmus nyújthat. Társadalmunk már itt a földön megteremti mindazokat az anyagi és szellemi feltételeket, amelyek közepette Ifjúságunk megvalósíthatja ólmait és vágyait. (P) zonossága a szooializmu« építésé- nak alapérdeltelben, s a munkás- paraszt szövetség tovább erősödött. A szocializmus célja az osztály nélküli társadalom mogvalósítása. Ma már írlncsenek országunk ban ellentéites érdokosztályok, a munkásosztály és a parasztság mell-éft résat vesz a szocializmus építésében az értelmiség is. Az osztályszövetség kiterjedésével, az alapvető célok elérése érdekében történő nemzett összefogással az állam elnyomó szerepe erősen csökkent. Amint már ©mlítettüik, az elnyomó funkció teljes mejgiszűnéséffőil még nem beszélhetünk, hiszen — ha csekély számban Is — vannak még a szooializmusnak belföldi ellenségei is, akik igyekeznének kihasználni az állam minden gyengeségét, hogy a maguk céljait elérhessék. Bár nem kifejezetten politikai értelemben, de fennmarad az állam elpyomó szerepe a bűnözőiekéi szemben is. A különböző —- ún. közönséges — bünoselek- mények elkövetőivel szemben a megelőzés, a javitóneveiés, büntetés és olrettentés eszk-özeivel — természetesen a cselekmények súlyától, itáreadalmi veszélyességétől, az elkövető egyéniségétől, életkorától stb. függően — ugyancsak az államnak kell élnie. Blsödíleges fontos szerepe van az államnak az ország külső támadás ellent védelmében. Amíg fennáll az imperialista környezet — tanította Lenin —, a proletárdiktatúra államának mindig készen kell állnia bármilyen külső támadás visszaverésére. Természetes, hogy ez a tétel ma is érvényes. Csehszlovák néphadseregünk erős, fegyverzete korszerű, többi fegyveres erőnkkel és testületünkkel együtt a szooia-llsta állam fegyveres erejét alkotja, s a Varsói Szerződésben részt vevő többi szocialista állam hadseregével vállvetve képes egy esetleges Imperialista támadás elhárítására, szocialista vívmányaink védelmére. Ahhoz, hogy a szooialista fejlődés útján továbbra Is egyenletes, biztos lépésekkel mehessünk — ugyancsak szükség van az állam erősítésére. A politikai, gazdasági és kulturális szervező munka, az 6‘gész ország lakosságát érintő törvények és rendelkezések végrehajtása, a tervgazdálkodás hatékonyságának biztosítása, a lakos Ság életszínvonalának állandó, a termelés és a termelékenység növelésével összefüggő emelése — mind-mind állami feladat, s még közel sem soroltuk fel valameny- nyit. Az állam feladatai közé tartozik az alkotmány minden rendelkezésének megtartása és meg- tartatása — így a munkához, a pihenéshez, a művelődéshez való jogi biztosítása, az állampolgárok nemre, felekezetre, meggyőződésre való tekintet nélküli egyenlőségének szavatolása, a háborús propaganda üldözése stb. A szocializmus építésének mai — és későbbi — szakaszaiban, majd a szocializmus teljes felépítése után sem lehet az államot az egész társadalomtól, az állampol- gároktóil teljesen ©Ikülönülit jelenségnek, különleges testületnek, pusztán hatalmi szervnek tekinteni. Az állam ugyanis valójában az álilampolgárok összessége, és funkcióit az állampolgárok által választott testületek és azok által irányított hivatalok útján látja el. Az orosz nyelvtanfolyamok nepdszázada Az orosz nyelv mint a nem zetközi közlés eszköze világ szerte bédít. Az 1372-73-as tanévben az orosz nyelvet 3B or szág iskoláiban és S2 ország felsőoktatási intézményeiben tanították, » tanfolyamokon — beleértve a televíziót és a rá diót is — 87 országban. A rendszeresen tanulók száma a Szovjetunió határain tál eléri a bűszmilliót. Az orosz nyelvet tanulók szá mának megnövekedése a szovjet nép által megnyitott „kozmikus korszaknak", s a Szovjetunió nagy nemzetközi tekintélyének tulajdonitbaté. A világ országainak az orosz nyelv iránti érdeklődését a következő példák is mutatják. Nagy-Bri- tanniéban az orosz nyelvet 1957-ben még csak 40 taninté zetben, 1972-ben pedig már 800 iskolában és 40 főiskolán ok tatták. Az Egyesült Államokban 1957-ben még csak 10 középis kólában, ma már közel 700 iskolában tanítják az orosz nyelvet. A szocialista országokban e műszaki, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok egyre növekvő területein az orosz nyelv a közlés legmegfelelőbb eszkö ze. Ezekben az országokban az általános műveltséget nyájtá és a felsőoktatási intézmtoyek tantervi anyaga az orosz nyelv. De ha nem is lenne az. akkor is sokan tanulnák a színvonalas műszaki és egyéb- tudományos irodalom könnyebb tanulmányozása végett. Elsajátítani az orosz nyelvet nem mindig volt olyan könnyű nálunk sem, mint ma. Éppen az idén emlékezünk meg az o- rosz nyelvoktatás úttörőinek, a népi orosz nyelvtanfolyamok fennállásának negyedszázados jubileumáról. A felszabadulás után nehezen indult meg az orosz nyelv oktatása. Összefüggött ez az akkori politikai heiyzettel, és azzal is, hogy az első orosz szakos oktatók csak 1949-ben hagyták el az egyetemek padjait. A dolgozó nép februári győzelme után azonban mindenki előtt megnyílt a lehetőség az orosz nyelv tanulására. Különösen hasznos munkát végzett a Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség, amikor 1950- ben megszervezte az első népi orosz nyelvtanfolyamokat. Széles néprétegek sajátíthatták el ezeken a tanfolyamokon ez o- rosz nyelv alapelveit. A tanfolyam negyedszázados fennállása alatt sok változáson, és főleg biztató fejlődésen ment ét. Ma már néhány formája működik, kezdve az igénytelen, kezdőknek szánt tanfolyamoktól e- gészen az orosz nyelv barátainak a köréig. A mai fiatal nemzedék már az iskolai oktatás részeként megismerkedik az o- rosz nyelv alapjaival, a népi tanfolyamok azonban így som veszítették el létjogosultságukat. Sőt, ma is hasznos munkát végeznek, mert egyra több ember tanulja me.g általuk hatalmas szövetségesünk és fei szabaditónk nyelvét. (pi)
