Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-04 / 10. szám
10 új ♦ f ^ ^ i DERÉK APA DERÉK FIA BESZÉLGETÉS IFJABB LUIS CORVALÄNNAL I Kis termetű, fekete hajú. Ha I mosalyag, emlékezetünkből felj merül az édesapja area — a I hasonlatosság csaknem tökéletes. bilis Alberto Corvalánnal t a Chilei Kommunista Párt föI titkárának fiával Moszkvában találkoztam. Közvetlenül, hal- ' kan beszél. j — Alberto, kérem, mutatkozzon be I röviden olvasóinknak. ■' — Huszonhét éves vagyok, 1971-ben i fejeztem be tanulmányaimat a santiagói ! mezőgazdasági főiskolán. Már a főlsko- ^ la befejezése előtt az állattenyésztés I kérdéseivel foglalkozó gazdasági kor- I mányszervezet juh- és kecsketenyésztésí ' osztályán dolgoztam. Nős vagyok, a fiam, Diego kétéves. Mit csinált 1973. szeptember 11-én, a sorsdöntő napon? — Otthon voltam. Amikor hírt kaptam ' a zendülésről, feleségemet a kisfiámmal . a konsplráclós lakásba küldtem. Jóma- J gam a munkások közé siettem. Meg a- , kartam nekik magyarázni a helyzetet, és ’ óvtam őket az értelmetlen áldozatoktól. , Nekünk mindenáron meg kellett örlz- ; nünk a legszélesebb demokratikus fron■ tot. Azután a kommunistákkal és a Kom- , munista Ifjúsági Szövetség tagjaival — ; a szövetségnek tizenkét éve vagyok tag- I ja — hozzáláttunk a dolgozók mozgósf- i tás'ához a Junta elleni harcra. — Ha jól tudom, mindössze két napig volt szabadlábon ... — Igen, szeptember 13-án hazamen■ tem néhány szükséges holmiért, és a kö- j vetkező pillanatokban több száz katona ! zárta körül a házat. — Hogyan történt a letartóztatása? j — A lakásban a katonák előbb min- [ dent felforgattak. Aztán megbilincsel- ; tek, és elvezettek egy autóba, ahol már j további mintegy negyven személy volt. ! Előbb á rendőrőrsre, majd a hadügyml- -j nisztóriumba vittek bennünket. Mikor í megtudták, ki vagyok, néhány tiszt a- I zonnal agyon akart lőni. Mások azt ja- i vasolták, hogy előbb hallgassanak ki. — S azután átvitték a gyászos hírű „Nációnál“ stadionra ... ' — A bejáratnál vagy hatvan részeg ; rendőr állt, két csoportban. A közöttük I elhaladó foglyokat rúgták, ahol érték, ; káromkodtak rájuk. Ha valaki elesett, j még egyszer végig kellett mennie a „be- i járaton“. A ml csoportunkból az utolsót ? agyonlőtték. Ezt követően egy hónapig í cellában voltunk. 1 — Hogyan folytak a kihallgatások? í — Amikor előhívtak, csuklyát húztak I a fejemre. Bevezettek egy helyiségbe, a I csuklya még mindig a fejemen volt, éS' ! verni kezdtek. Közben kényszerítettek, a junta képvisehogy fussak a fal mentén. Amikor a csuklyát levették a fejemről, a szememet leragasztották angoltapasszal, s levetkőztettek. Ez volt az előkészület az árammal történő kínzásra. A drótokat a testem legérzékenyebb részein helyezték el. A kínzás egy egész nap tartott. Görcsöket kaptam. Furcsa dolog, de e- zeken a kihallgatáson jelen volt az orvos Is... ??? — Mint „szakértő“. Utasított, hol hat az áram a legfájdalmasabban, anélkül hogy a fogoly meghalna ... Addig kínoztak, amíg el nem ve.szítettem az eszméletemet. Időközönként a falhoz állítottak, és puskából körém lövöldöztek. — Miket kérdeztek lői? — Azt akarták tudni, hova rejtettük a fegyvereket, hol az apám, hol vannak a konspiráclés lakások, és mit tudok a „Z“ tervről. — Bevallom, először hallok róla ... — A junta kitalálmánya volt. Állítólag a terv alapján akarta a Népi Egységkormány kivégezni az összes magas rangú tisztet. — Egy évig volt börtönben ... — Fogságom hátralevő részét pedig Chacataucóban, Santlágótól 150 kilométerre é.szakra töltöttem. Képzeljen el egy sivatagot, kihalt környéket, kétezer méterre a tenger fölött. — Hogyan került ki Chiléből? — A haladó erők nemzetközi szolidaritásának köszönhetem. Az ENSZ ragaszkodott ahhoz, hofy a mexikói kormány meghívására Mexikóba mehessek. Augusztusban szabadultam ki. — Van valamilyen összeköttetése az éde.sapjéval? — Nincs. —A testvérei Chilében maradtak)’ — Igen. A három húgom, Lilly, Vivian és Maria-Victorla az édesanyámmal Santiágőban él. — Melyik országot választotta „második hazájául“? — Bulgáriát. Ott élek a feleségemmel és a fiammal. Mindketben továbbtanulunk, készítjük a kandidátusi munkánkat. ‘ — Milyen cél vezérelte a Szovjetunióba? — Moszkvai, leningrádi és tbiliszi látogatásomkor személyesen is meggyőződhettem a Szovjetúnló szolidaritásáról, harcunk támogatásáról, és köszönetét mondhattam a szovjet nép képviselőinek. Külön örömet szerzett az. hogy akkora szerepet vállalt a szolidaritásban a lenini Komszo iOl. — Ellátogat C.sehszlovákiába is? — Ha lesz rá alkalom, örömmel elme-: gyek oda Is. Bohumil Horák, Moszkva" A MAHERHORN MEGHÓDÍTÓI ÉS Áldozatai 110 éue anrmk. hogy először sikerült embernek a Matterhorn csúcsára feljutnia. Azóta mégis több mint száz hegymászó hagyta é- letét a hegy gerincén és szakadékalban ... ■ Az olasz-svájci határon nyúlik ! az égbe a hatalmas, tűszerűén me- í redek Matterhorn, amely ugyan ■ nem a legmagasabb csúcsa az Alpoknak (van ott még öt magasai)!) isj. de talán a legszel)b és legismertebb. A karcsú gránitcsúcs ezer méternyire emelkedik ki környe7etél)öl. A viharok és a jeges szél, már hosszú századok óta korbácsolja falait, de még mindig ott áii, méltóságteljesen: s fenyegetően kegyetlen mindenkivel szemben, aki megpróbálkozik a csúcsára fel'iutnl. Tulajdonképpen két csúcsa van — egymástól 80,60 méternyi távolságra —, és mindegyik más országhoz tartozik: a nyugati csúcs Olaszországban van, az 1.10 méterrel magasabb pedig Svájcban. 1581-ben jegyezték fel először a latin „Certinus maximus mons“ név alatt. Annak idején természetesen senki sem tudta, milyen magas (még ma Is a különböző földrajzi enciklopédiák és egyes szerzők más és más magasságát ismertetik 4447 métertől 4482 méterig). 1^5. JÚLIUS 14. EMLÉKEZETES i NAP VOLT 1 A Matterhorn maradt az alpesi j csúcsok köz.I a legtovább legyö- zetlen. Az első merész válalkozők- nak 1865. július 14-én sikerült feljutniuk a csúcsra. Természetesen nem ez volt az » első kísérlet. Legelőször az olasz I J. A Carrel 1857-ben, majd még I sok más európai hegymászó, kü- ’ lönösen olaszok, svájciak, franciák, németek és angolok próbálkoztak. Közöttük egy fiatal újságíró is, az angol Eduard Whymper. 1863-ban már feljutott egészen a csúcs alá, de vissza kellett fordulnia. Leereszkedés közben egy í hatvanmétere« szakadékba zuhant. * de szinte a csodával határos módon — életl)Rn maradt, egy fris sen hullott, puha hóréteg megmentette. Ekkor határozta el, hogy meghódítja a Mattenhornt, mégpedig elsőként. Igyekezett Carrelt is megnyerni céljának, de az nem állt kötélnek, mert saját experif dót vett tervbe, és szintén első nek akart felérni a csúcsra. 1865 júliusában E. Whympert elkísérte egy fiatal pap, Charles Hudson, Hadow és lord Francis Douglas tapasztalt alpinisták, és három alpesi vezető, Michel Croz, Peter Tnugvvalder a fiával. \ bátor ccoport 1865. július 14- -éu 13.40 órakor valóban elsőként tekintett szét a Matterhorn csúcsáról a környező völgyekre. Egy órát töltöttek fenn a hegyen — pihentek és élvezték a győzelmet. Messze alattuk az olasz hegygerincen Jean Antoine Carrel és Jean Baptiste Bich közeledtek — ők csak két nappal később értek fel a csúcsra. TR.AGIKUS LEERESZKEDÉS A Matterhorn első meghódítói jól tudták, hogy a leereszkedés sem veszélytelen vállalkozás. E- zért elsőként a legtapasztaltabb, Croz, mögötte Hadow és Hudson. Douglas, TaugwaldRrék, utolsóként pedig Whymper kezdte meg a leereszkedést. Nem sejtették, hogy hárman kö- zülülk sosem jutnak le a hegyről, egynek pedig nyoma veszik örökre. Eduard Whymper pár nap múlva így Irta le a londoni Tiniesban a tragikus mozzanatot: Felvázoltam a hegyóriás csúcsát, és feljegyeztem a hét hegymászó nevét is, a papírt betettem egy üvegbe, majd elástam, utána a fiatal Taugwalderral utolsóként kötöttük magunkat a töbl)lekhez. Nagyon óvatosan ereszkedtünk lefelé: egy időben Csak az egyikünk lépett. A távolság átlagosan hat méter volt közöttünk. Emlékszem, hogy a szerencsétlenség pillanatában egyikünk sem mozdult. Croz maga mellé vájta csákányát a sziklába, Hadow mindkét lábát biztosította. Abban a pillanatban, amikor Croz megfordult, Hadow megcsúszott és társára esett. Kiáltást hallottam, és láttam a szörnyűséget: mindketten zuhantak. Hudson is elvesztette az egyensúlyát, és magával rántotta lord Donglast. .. Mindez egyetlen pillanat müve volt. Mikor Taugwalderral meghallottuk a kiállást, ösztönösen a sziklafalhoz szorultunk, amennyire csak lehetett A kötél megfeszült közöttünk, és nagyot rán- iult. Nem zuhantunk le. bár a kö t, 1 Taugwalder és lord Douglas között elszakadt Négy férfi tűnt el a Matterhorn 1200 méteres jeges szakadékéban. Jó félórát mozdulni sem tudtunk. A rémülettől és iszonyattól mindkét Taugwalder úgy sírt, akár a gyerek... Alig néhány méternyire közvetlenül a csúcs alatt történt ez a borzalom. Whymper és Taugwal- derék 3900 méter magasságban töltötték az éjszakát, majd a következő napon ereszkedtek Zer- mattha. Lord Douglason kívül, akit sosem sikerült megtalálni, a szerencsétlenek agyonzúzott tetemét négy nap múlva hozta le a völgybe 21 alpesi vezető. A zermatti temetőben alusszák örök álmukat. A HEGYMÁSZÓK A HALÁL-FALÁT IS meghódították Az angol hegymászók és az alpesi vezető szörnyű tragédiája u- tán két évig csend honolt a Matterhorn körül. Aztán megint ö- zönleni kezdtek az expedíciók. 1868-han 9 csoport ért tel a csúcsra. Üjabl) rekordok születtek, új hódítók nevét írták te! az Alpok legszebb csúcsán, de sajnos áldozatokért Is. 1882-ben két olasznak — Vittorio Sellának és Achilles Rattinak (a későbbi XI. Plus pápa) sikerült az első téli vállalkozása. 1879. szeptember 3-án a Mat- terhornt négy hegymászó hódította meg az északnyugati gerinc felöl. Egy évvel később egy háromtagú csoport délkelet! Irányból gy"zte le a zermatti oroszlánt. A legnagyobb ellenállást a csúcs azokkal szemben tanúsította, akik az északi oldalról közelítették meg, alnelyet jogosan neveztek el a Halál-falának (1100 m magas, és a közepe teljesen meredek. Csak 1931-ben sikerült az északi megmászás — kimerítő 33 óra alatt a Schmidt testvéreknek, Franznak és Toninak Münchenből. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság aranyéremmel jutalmazta őket. Utánuk már csak nagyon kevés hegymászó tette meg a túrát: 1949-ben a közi.smert alpinista Gaston Rébuffat, és 1965-ben — az első sikeres feljutás századik évfordulójának tiszteletére — a svájci alpinista, Walter BonattI kapaszkodott fel a csúcsra. A hegyi vezetők — főleg az o- laszok — köteleket és láncokat rögzítettek a sziklafalakhoz, úgyhogy ma a legszebb alpesi csúcsra már nem is olyan nehéz a feljutás. Nyaranta a turisták .százait kísérik fel a hegyi vezetők ... (mv) íA/mVLL LNCL VÉDELMÉBEN Nemzetközi megállapodás alapján, az Adriai-tenger jugoszláv partján három helyen vízszintmérő készülékeket szerelnek fel, hogy a Velencét fenyegető esetleges árvízveszélyt előre jelezhessék. A jugoszláv megfigyelő szolgálat a műszerek segítségével 8-9 órával előre riaszthatja a velencei hatóságokat. A szolgálatnak akkor lesz különösen nagy a jelentősége, amikor majd felépítik a tervezett három árvízkaput a velencei lagúna és az Adriai-tenger között. KAK FENYEGETI AZ ÚJSZÍVESEKET Azok az emberek, akik szervezetébe, üf szívet vagy vesét ültettek, sokkal könnyebben megbetegedhetnek rákban, mint mások. Elsősorban agy- és gerincyelőrák fenyegeti őket — állítja két amerikai orvos. Kilencvenhat újszíves, Illetve újvesés emberen végeztek vizsgálatot, s ennek eredményére alapozzák fenti állitásukat. Az orvost tanácskozás résztvevői azonban, akiknek bejelentették kutatásuk eredményét, úgy vélik, hogy az még nem lehet ok a szervátültetések megszűntetésére. Szerintük a tumort bizonyos gyógyszerek okozzák, amelyekkel az átültetett szerv kilökését akadályozzák meg. A jÖTö őrája csak a küvet- kezó években kerül az üzletekbe. Egyelőre még csak kiállítási tárgy. FÉNYJELEK A SZÁMLÁPON — A modern idóincrőnek seinmiléle mozgő szerkezete nincs. Nem liktakni még zümmögése sem hallhaté. Hiigy jár. az a számlapon felvillanó lényjelekböl figyelhető meg. Szerkezete rezgő kvarckristály, jelzője pedig folyékony kri^ály. Az érában levő kvarckristály villamos feszültség hatására kezd rezegni. A re- zonanciafrekvenciát milMo- modrész pontossággal tartja. Minél kisebb a kvarckrístáíy. annál magasabb az ünrezgés- szám. A kvarcóra egy 32 mil- 116 másodpercből álló évben mindüssze egy perc hibával jár: az időt tehát milliomod század pontossággal mutatja. FOLYÉKONY KRISTÁLY — A lolyékony kristályok teljesen tiszták és átlátszöak. Ha eillamos feszültség ért ő- ket, megzavarnsodnak, lény- visszaverővé válnak. Ilyenek maradnak, amíg a feszültség hat rájuk. E jelenséget hasz nálják fel az érákban. A számlapra folyékony kristály „tintával“ írják fal a számokat, tizek mindaddig látbatatlanuk. amíg az óra kvarcgenerátorából származó villamos impulzusok nem teszik láthatóvá. A ELEKTRONIKUS SZUPERÓRA számok másodperces ugrásokkal váltakoznak. A lolyékony kristály előnye; nem saját, hanem a környezetből kapott és visszavert fénnyel dolgozik. A számlapvilágfiás tehát nem tii- gyasztja a miniatúr gombelem- ben tárolt energiamennyiséget. EZER TRANZISZTOR — Az Isnierlelett éra készítése csak azután vált lehetségessé, hogy az elektrnniká ban megjelentek az integrált áramkörük. Az éra működéséhez szükséges több száz elektronikus elem parányi, s az őratokban elhelyezhető. A fénymulatős folyékony kristályos érába például ezer tranzisztor kerül. A szerkezet hátránya: éjszaka sötétben nem láthaté a pontos idő. Az ilyen órák ma még sokkal drágábbak, mint a hagyományos mechanikus szerkezetek. A szakértők előzetes becslése: 1980-ban 300 millió órát fognak gyártani, s ebből 20 százalék lesz az ilyen sziiperéra. ÖTVENMILLIÓ UTAS SZÄMÄRA KÉSZÜL — 27 kilonióterre a város központjától, a Roissy-en- -France mellett Párizs harmadik repülőtere. A háromezer hektáron elterülő repülőtér 1974 ben nyolcmillió utast fogadhat. míg teljes elkészülte után f 1903-ben 1 ötvenmillió lesz a befogadóképessége A központi épület körül hét ún. csatlakozó repülőtér épül. EGY CERKŰFMAJOM VÉRÉT teljes egészében emberi vérrel cserélték ki az egyik moszkvai tudományos intézet kutatói. A vérátömlesztés után — a várakozások ellenére — a kísérleti majom kitünően érezte magát, és egészséges, ami biztató a további kísérletek szempontjáhöl. A kutatók ugyanis további célként arra gondolnak, hogy beteg emberi szervek egészséges majomsziivelekkel cserélhetők majd fel.
