Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-04 / 10. szám

10 új ♦ f ^ ^ i DERÉK APA DERÉK FIA BESZÉLGETÉS IFJABB LUIS CORVALÄNNAL I Kis termetű, fekete hajú. Ha I mosalyag, emlékezetünkből fel­j merül az édesapja area — a I hasonlatosság csaknem tökéle­tes. bilis Alberto Corvalánnal t a Chilei Kommunista Párt fö­I titkárának fiával Moszkvában találkoztam. Közvetlenül, hal- ' kan beszél. j — Alberto, kérem, mutatkozzon be I röviden olvasóinknak. ■' — Huszonhét éves vagyok, 1971-ben i fejeztem be tanulmányaimat a santiagói ! mezőgazdasági főiskolán. Már a főlsko- ^ la befejezése előtt az állattenyésztés I kérdéseivel foglalkozó gazdasági kor- I mányszervezet juh- és kecsketenyésztésí ' osztályán dolgoztam. Nős vagyok, a fi­am, Diego kétéves. Mit csinált 1973. szeptember 11-én, a sorsdöntő napon? — Otthon voltam. Amikor hírt kaptam ' a zendülésről, feleségemet a kisfiámmal . a konsplráclós lakásba küldtem. Jóma- J gam a munkások közé siettem. Meg a- , kartam nekik magyarázni a helyzetet, és ’ óvtam őket az értelmetlen áldozatoktól. , Nekünk mindenáron meg kellett örlz- ; nünk a legszélesebb demokratikus fron­■ tot. Azután a kommunistákkal és a Kom- , munista Ifjúsági Szövetség tagjaival — ; a szövetségnek tizenkét éve vagyok tag- I ja — hozzáláttunk a dolgozók mozgósf- i tás'ához a Junta elleni harcra. — Ha jól tudom, mindössze két napig volt szabadlábon ... — Igen, szeptember 13-án hazamen­■ tem néhány szükséges holmiért, és a kö- j vetkező pillanatokban több száz katona ! zárta körül a házat. — Hogyan történt a letartóztatása? j — A lakásban a katonák előbb min- [ dent felforgattak. Aztán megbilincsel- ; tek, és elvezettek egy autóba, ahol már j további mintegy negyven személy volt. ! Előbb á rendőrőrsre, majd a hadügyml- -j nisztóriumba vittek bennünket. Mikor í megtudták, ki vagyok, néhány tiszt a- I zonnal agyon akart lőni. Mások azt ja- i vasolták, hogy előbb hallgassanak ki. — S azután átvitték a gyászos hírű „Nációnál“ stadionra ... ' — A bejáratnál vagy hatvan részeg ; rendőr állt, két csoportban. A közöttük I elhaladó foglyokat rúgták, ahol érték, ; káromkodtak rájuk. Ha valaki elesett, j még egyszer végig kellett mennie a „be- i járaton“. A ml csoportunkból az utolsót ? agyonlőtték. Ezt követően egy hónapig í cellában voltunk. 1 — Hogyan folytak a kihallgatások? í — Amikor előhívtak, csuklyát húztak I a fejemre. Bevezettek egy helyiségbe, a I csuklya még mindig a fejemen volt, éS' ! verni kezdtek. Közben kényszerítettek, a junta képvise­hogy fussak a fal mentén. Amikor a csuklyát levették a fejemről, a szeme­met leragasztották angoltapasszal, s le­vetkőztettek. Ez volt az előkészület az árammal történő kínzásra. A drótokat a testem legérzékenyebb részein helyez­ték el. A kínzás egy egész nap tartott. Görcsöket kaptam. Furcsa dolog, de e- zeken a kihallgatáson jelen volt az or­vos Is... ??? — Mint „szakértő“. Utasított, hol hat az áram a legfájdalmasabban, anélkül hogy a fogoly meghalna ... Addig kínoz­tak, amíg el nem ve.szítettem az eszmé­letemet. Időközönként a falhoz állítot­tak, és puskából körém lövöldöztek. — Miket kérdeztek lői? — Azt akarták tudni, hova rejtettük a fegyvereket, hol az apám, hol vannak a konspiráclés lakások, és mit tudok a „Z“ tervről. — Bevallom, először hallok róla ... — A junta kitalálmánya volt. Állító­lag a terv alapján akarta a Népi Egy­ségkormány kivégezni az összes magas rangú tisztet. — Egy évig volt börtönben ... — Fogságom hátralevő részét pedig Chacataucóban, Santlágótól 150 kilomé­terre é.szakra töltöttem. Képzeljen el egy sivatagot, kihalt környéket, kétezer mé­terre a tenger fölött. — Hogyan került ki Chiléből? — A haladó erők nemzetközi szolida­ritásának köszönhetem. Az ENSZ ragasz­kodott ahhoz, hofy a mexikói kormány meghívására Mexikóba mehessek. Au­gusztusban szabadultam ki. — Van valamilyen összeköttetése az éde.sapjéval? — Nincs. —A testvérei Chilében maradtak)’ — Igen. A három húgom, Lilly, Vi­vian és Maria-Victorla az édesanyámmal Santiágőban él. — Melyik országot választotta „máso­dik hazájául“? — Bulgáriát. Ott élek a feleségemmel és a fiammal. Mindketben továbbtanu­lunk, készítjük a kandidátusi munkán­kat. ‘ — Milyen cél vezérelte a Szovjetunió­ba? — Moszkvai, leningrádi és tbiliszi lá­togatásomkor személyesen is meggyő­ződhettem a Szovjetúnló szolidaritásá­ról, harcunk támogatásáról, és köszöne­tét mondhattam a szovjet nép képviselő­inek. Külön örömet szerzett az. hogy ak­kora szerepet vállalt a szolidaritásban a lenini Komszo iOl. — Ellátogat C.sehszlovákiába is? — Ha lesz rá alkalom, örömmel elme-: gyek oda Is. Bohumil Horák, Moszkva" A MAHERHORN MEGHÓDÍTÓI ÉS Áldozatai 110 éue anrmk. hogy először sikerült embernek a Matterhorn csúcsára feljutnia. Azóta mégis több mint száz hegymászó hagyta é- letét a hegy gerincén és szakadékalban ... ■ Az olasz-svájci határon nyúlik ! az égbe a hatalmas, tűszerűén me- í redek Matterhorn, amely ugyan ■ nem a legmagasabb csúcsa az Alpoknak (van ott még öt maga­sai)!) isj. de talán a legszel)b és legismertebb. A karcsú gránit­csúcs ezer méternyire emelkedik ki környe7etél)öl. A viharok és a jeges szél, már hosszú századok óta korbácsolja falait, de még mindig ott áii, méltóságteljesen: s fenyegetően kegyetlen mindenki­vel szemben, aki megpróbálkozik a csúcsára fel'iutnl. Tulajdonkép­pen két csúcsa van — egymástól 80,60 méternyi távolságra —, és mindegyik más országhoz tarto­zik: a nyugati csúcs Olaszország­ban van, az 1.10 méterrel maga­sabb pedig Svájcban. 1581-ben jegyezték fel először a latin „Certinus maximus mons“ név alatt. Annak idején természe­tesen senki sem tudta, milyen ma­gas (még ma Is a különböző föld­rajzi enciklopédiák és egyes szer­zők más és más magasságát is­mertetik 4447 métertől 4482 méte­rig). 1^5. JÚLIUS 14. EMLÉKEZETES i NAP VOLT 1 A Matterhorn maradt az alpesi j csúcsok köz.I a legtovább legyö- zetlen. Az első merész válalkozők- nak 1865. július 14-én sikerült fel­jutniuk a csúcsra. Természetesen nem ez volt az » első kísérlet. Legelőször az olasz I J. A Carrel 1857-ben, majd még I sok más európai hegymászó, kü- ’ lönösen olaszok, svájciak, franci­ák, németek és angolok próbál­koztak. Közöttük egy fiatal újság­író is, az angol Eduard Whymper. 1863-ban már feljutott egészen a csúcs alá, de vissza kellett for­dulnia. Leereszkedés közben egy í hatvanmétere« szakadékba zuhant. * de szinte a csodával határos mó­don — életl)Rn maradt, egy fris sen hullott, puha hóréteg meg­mentette. Ekkor határozta el, hogy meghódítja a Mattenhornt, mégpe­dig elsőként. Igyekezett Carrelt is megnyerni céljának, de az nem állt kötélnek, mert saját experif dót vett tervbe, és szintén első nek akart felérni a csúcsra. 1865 júliusában E. Whympert el­kísérte egy fiatal pap, Charles Hudson, Hadow és lord Francis Douglas tapasztalt alpinisták, és három alpesi vezető, Michel Croz, Peter Tnugvvalder a fiával. \ bátor ccoport 1865. július 14- -éu 13.40 órakor valóban elsőként tekintett szét a Matterhorn csú­csáról a környező völgyekre. Egy órát töltöttek fenn a hegyen — pihentek és élvezték a győzelmet. Messze alattuk az olasz hegyge­rincen Jean Antoine Carrel és Je­an Baptiste Bich közeledtek — ők csak két nappal később értek fel a csúcsra. TR.AGIKUS LEERESZKEDÉS A Matterhorn első meghódítói jól tudták, hogy a leereszkedés sem veszélytelen vállalkozás. E- zért elsőként a legtapasztaltabb, Croz, mögötte Hadow és Hudson. Douglas, TaugwaldRrék, utolsó­ként pedig Whymper kezdte meg a leereszkedést. Nem sejtették, hogy hárman kö- zülülk sosem jutnak le a hegyről, egynek pedig nyoma veszik örök­re. Eduard Whymper pár nap múl­va így Irta le a londoni Tiniesban a tragikus mozzanatot: Felvázoltam a hegyóriás csú­csát, és feljegyeztem a hét hegy­mászó nevét is, a papírt betettem egy üvegbe, majd elástam, utána a fiatal Taugwalderral utolsóként kötöttük magunkat a töbl)lekhez. Nagyon óvatosan ereszkedtünk le­felé: egy időben Csak az egyikünk lépett. A távolság átlagosan hat méter volt közöttünk. Emlékszem, hogy a szerencsétlenség pillana­tában egyikünk sem mozdult. Croz maga mellé vájta csákányát a sziklába, Hadow mindkét lábát biztosította. Abban a pillanatban, amikor Croz megfordult, Hadow megcsúszott és társára esett. Kiál­tást hallottam, és láttam a ször­nyűséget: mindketten zuhantak. Hudson is elvesztette az egyensú­lyát, és magával rántotta lord Donglast. .. Mindez egyetlen pillanat müve volt. Mikor Taugwalderral meg­hallottuk a kiállást, ösztönösen a sziklafalhoz szorultunk, amennyi­re csak lehetett A kötél megfe­szült közöttünk, és nagyot rán- iult. Nem zuhantunk le. bár a kö t, 1 Taugwalder és lord Douglas között elszakadt Négy férfi tűnt el a Matterhorn 1200 méteres je­ges szakadékéban. Jó félórát moz­dulni sem tudtunk. A rémülettől és iszonyattól mindkét Taugwal­der úgy sírt, akár a gyerek... Alig néhány méternyire közvet­lenül a csúcs alatt történt ez a borzalom. Whymper és Taugwal- derék 3900 méter magasságban töltötték az éjszakát, majd a kö­vetkező napon ereszkedtek Zer- mattha. Lord Douglason kívül, akit so­sem sikerült megtalálni, a szeren­csétlenek agyonzúzott tetemét négy nap múlva hozta le a völgy­be 21 alpesi vezető. A zermatti te­metőben alusszák örök álmukat. A HEGYMÁSZÓK A HALÁL-FALÁT IS meghódították Az angol hegymászók és az al­pesi vezető szörnyű tragédiája u- tán két évig csend honolt a Mat­terhorn körül. Aztán megint ö- zönleni kezdtek az expedíciók. 1868-han 9 csoport ért tel a csúcs­ra. Üjabl) rekordok születtek, új hódítók nevét írták te! az Alpok legszebb csúcsán, de sajnos áldo­zatokért Is. 1882-ben két olasznak — Vittorio Sellának és Achilles Rattinak (a későbbi XI. Plus pá­pa) sikerült az első téli vállalko­zása. 1879. szeptember 3-án a Mat- terhornt négy hegymászó hódítot­ta meg az északnyugati gerinc fe­löl. Egy évvel később egy három­tagú csoport délkelet! Irányból gy"zte le a zermatti oroszlánt. A legnagyobb ellenállást a csúcs azokkal szemben tanúsítot­ta, akik az északi oldalról közelí­tették meg, alnelyet jogosan ne­veztek el a Halál-falának (1100 m magas, és a közepe teljesen me­redek. Csak 1931-ben sikerült az északi megmászás — kimerítő 33 óra alatt a Schmidt testvéreknek, Franznak és Toninak München­ből. A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság aranyéremmel jutalmazta őket. Utánuk már csak nagyon ke­vés hegymászó tette meg a túrát: 1949-ben a közi.smert alpinista Gaston Rébuffat, és 1965-ben — az első sikeres feljutás századik év­fordulójának tiszteletére — a svájci alpinista, Walter BonattI kapaszkodott fel a csúcsra. A hegyi vezetők — főleg az o- laszok — köteleket és láncokat rögzítettek a sziklafalakhoz, úgy­hogy ma a legszebb alpesi csúcs­ra már nem is olyan nehéz a fel­jutás. Nyaranta a turisták .százait kísérik fel a hegyi vezetők ... (mv) íA/m­VLL LNCL VÉDELMÉBEN Nemzetközi megállapodás alapján, az Adriai-tenger ju­goszláv partján három helyen vízszintmérő készülékeket szerelnek fel, hogy a Velencét fenyegető esetleges árvíz­veszélyt előre jelezhessék. A jugoszláv megfigyelő szolgá­lat a műszerek segítségével 8-9 órával előre riaszthatja a velencei hatóságokat. A szolgálatnak akkor lesz különö­sen nagy a jelentősége, amikor majd felépítik a tervezett három árvízkaput a velencei lagúna és az Adriai-tenger között. KAK FENYEGETI AZ ÚJSZÍVESEKET Azok az emberek, akik szervezetébe, üf szívet vagy ve­sét ültettek, sokkal könnyebben megbetegedhetnek rák­ban, mint mások. Elsősorban agy- és gerincyelőrák fenye­geti őket — állítja két amerikai orvos. Kilencvenhat új­szíves, Illetve újvesés emberen végeztek vizsgálatot, s en­nek eredményére alapozzák fenti állitásukat. Az orvost tanácskozás résztvevői azonban, akiknek bejelentették ku­tatásuk eredményét, úgy vélik, hogy az még nem lehet ok a szervátültetések megszűntetésére. Szerintük a tumort bizonyos gyógyszerek okozzák, amelyekkel az átültetett szerv kilökését akadályozzák meg. A jÖTö őrája csak a küvet- kezó években kerül az üzle­tekbe. Egyelőre még csak ki­állítási tárgy. FÉNYJELEK A SZÁMLÁPON — A modern idóincrőnek seinmiléle mozgő szerkezete nincs. Nem liktakni még züm­mögése sem hallhaté. Hiigy jár. az a számlapon felvillanó lényjelekböl figyelhető meg. Szerkezete rezgő kvarckris­tály, jelzője pedig folyékony kri^ály. Az érában levő kvarc­kristály villamos feszültség hatására kezd rezegni. A re- zonanciafrekvenciát milMo- modrész pontossággal tartja. Minél kisebb a kvarckrístáíy. annál magasabb az ünrezgés- szám. A kvarcóra egy 32 mil- 116 másodpercből álló évben mindüssze egy perc hibával jár: az időt tehát milliomod század pontossággal mutatja. FOLYÉKONY KRISTÁLY — A lolyékony kristályok teljesen tiszták és átlátszöak. Ha eillamos feszültség ért ő- ket, megzavarnsodnak, lény- visszaverővé válnak. Ilyenek maradnak, amíg a feszültség hat rájuk. E jelenséget hasz nálják fel az érákban. A szám­lapra folyékony kristály „tin­tával“ írják fal a számokat, ti­zek mindaddig látbatatlanuk. amíg az óra kvarcgenerátorá­ból származó villamos impul­zusok nem teszik láthatóvá. A ELEKTRONIKUS SZUPERÓRA számok másodperces ugrások­kal váltakoznak. A lolyékony kristály előnye; nem saját, ha­nem a környezetből kapott és visszavert fénnyel dolgozik. A számlapvilágfiás tehát nem tii- gyasztja a miniatúr gombelem- ben tárolt energiamennyisé­get. EZER TRANZISZTOR — Az Isnierlelett éra készí­tése csak azután vált lehet­ségessé, hogy az elektrnniká ban megjelentek az integrált áramkörük. Az éra működésé­hez szükséges több száz elek­tronikus elem parányi, s az őratokban elhelyezhető. A fénymulatős folyékony kris­tályos érába például ezer tranzisztor kerül. A szerkezet hátránya: éjszaka sötétben nem láthaté a pontos idő. Az ilyen órák ma még sokkal drágábbak, mint a hagyomá­nyos mechanikus szerkezetek. A szakértők előzetes becslése: 1980-ban 300 millió órát fog­nak gyártani, s ebből 20 szá­zalék lesz az ilyen sziiperéra. ÖTVENMILLIÓ UTAS SZÄMÄRA KÉSZÜL — 27 kilonióterre a város központjától, a Roissy-en- -France mellett Párizs harmadik repülőtere. A háromezer hektáron elterülő repülőtér 1974 ben nyolcmillió utast fo­gadhat. míg teljes elkészülte után f 1903-ben 1 ötvenmillió lesz a befogadóképessége A központi épület körül hét ún. csatlakozó repülőtér épül. EGY CERKŰFMAJOM VÉRÉT teljes egészében emberi vérrel cserélték ki az egyik moszkvai tudományos intézet kutatói. A vérátömlesztés után — a várakozások ellenére — a kísérleti majom kitünően érezte magát, és egészséges, ami biztató a to­vábbi kísérletek szempontjáhöl. A kutatók ugyanis további célként arra gondolnak, hogy beteg emberi szervek egészséges majomsziivelekkel cserélhetők majd fel.

Next

/
Thumbnails
Contents