Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-25 / 9. szám
10 „Az emberiség lelkiismeirete, érteline nem békélhet meg az impenializmus büntettelvel“ — fogialmaata meg a kcwnmuoista ős munkáspáirtok 1969-es niem- aetközi tanácskozása. A történelem folyamán nem volt még egy olyan rendszer, amely Ilyen bestiálisán számolt volna le a haladó erőkkel. Nincs olyan bűntett, amelytől az imperialiizmus visszariadna. Osupán a legutóbbi időben szabadságharcosok, kommunista hazafiak, demokraták sorát gyilkolták meg. Köztük volt Eduardo Mondjané, a Mozambiki Felsza'baditást Front elnöke, Gérald Brisson és a Haiti Kommunisták Egyesült Pártjának több más vtzetöje, Bernardo Alvarado Monzón, a Guatemalát Munákspárt Központi Bizottságának főtitkára és Sailvador Allende cbllet elnök. A chilei fasiszta junta egyesztendös u- nalma alatt 40 ezer hazafit gilkolt meg. Infláció, megállíthatatlan áremelkedés, krónikus munka- nélküliség jellemzi az Iparilag fejlett tőkés államok gazdasági életének hétköznapjait. A kizsákmányolás tényei Az Amerikát Egyesült Államokban a tokosság 5 százaléka zsebeli be a nemzeti jövedelem 41 százalékát, Franciaországban a „hatezrek kiubjának“ vagyis a leggazdagabb emberek csoportjának egy tagja négy- ezerszer annyit keres, mint a futószalagon dolgozó munkás. Az Egyesült Államokban 26 millió ember, a lakosság 13 százaléka él — szeltomi, morális, anyagi nyomorban. Több tízezer négyzetkilométer kiterjedésű nyomorövezetek vannak az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban, 0- toszországban, japánban és a többi Iparilag fejlett tőkés államban is. Az Iparilag fejlett tőkés országokban 12 millió felett van a munkanélküliek száma. Ebből a Közös Piac 9 országára 5 millió munkanélküli jut. Mind nagyobb terheket rő a dolgozókra a tőkés adórendszer. Az Egyesült Államokban egyetlen esztendő alatt 12 százalékkal nőttek a helyi adők, a szövetségi adók pedig 18 százalékkal. A szövetségi adóknak 70 százaléka a munkásokat terheli. Az amerikai kisember keresetének átlagosan 30 százalékát emészti fel a különféle adő. A Német Szövetségi Köztársaságban az összes adóbevételnek 60 százaléka a dolgozók zsebéből kerül ki. A töltés világ valamennyi országában megtalálható a gyermekmunka. A genfi Nemzetközi Munkaügyi Hivatal szerint a tőkés országokban 43 millió gyermek dolgozik. Tovább fokozódott a nók kizsákmányolása. Azonos munkáért Angsában 41, Belgiumban 32, Olaszországban 25, Francia- országban 23, a Német Szövetségi KöztáiTsaságban 30 százalékkal! kevesebb bért kapnak a nők, mint a férfiak. Többszörös a külföldi munkások kizsákmányolása. Nyugat- Európában körülbelül 10 millió külföldi munkás dolgozik. Többségük a nagyvárosok körüli gettókban, nyomortelepeken él. A legnyamorúságosabb munkát végzik, ók a nyugat-európai városok szeméthordói, utcaseprői, kazánfűtői, csatornatisztítói. Vatemennyi gazdaságilag fejlett tőkés ország dolgozói az nélkül, ugyanakkor például csupán Rómában 80 ezer új lakás álil üresen, mert szinte megíizethetettoinül drága. A legtöbb tőkés országban a lakbér a dolgozók keresetének 30—40 százalékát emészti fel, és szakadatlanul növekszik. Így mindinkább szűkül azoknak a köre, akik megengedhetik maguknak, hogy jó lakást tartsanak fenn. Az imperialista munkaszervezés természetes velejárója a munkások hajszoltsága, fizikai, szellemi túlterheltsége. Az E- gyesült Államok üzemeiben naponta 55-en halnak meg és 8500-an sérülnek meg üzemi EGY BETEG TÄRSADA10M KÖRTÜNETEI A római nyomornegyedek lakói emberibb hajlékot követelnek Infláció fenyegető szorításában élnek. Az Egyesült Államokban 28 százalékkal nőttek a megélhetés! költségek. Az elmúlt évben 41 százalékkal emelked- dett a hús ára. Közben a húsfogyasztás 12 százalékkal csökkent. Görögországban 31, Izlandon 28, Japánban 18, Spanyolországban 14, Angliában 11, Franciaországban és a Német Szövetségi Köztársaságban 9 százalékos volt az áremelkedés. A tőkésországoikban az építőipar rohamos fejlődése ellenére családok milliói élnek lakás balesetek következtében. A Német Szövetségi Köztársaságban átlag 13 másodpercenként történik baleset, 3' percenként válik rokkanttá egy-egy munkás, 2 óránként töTténlk halálos baleset. Válságok, pusztítás A tőkés világgazdaság inga- tagságának egyik sajátos megnyilvánulása az immár krónikussá vált valutaválság. Egy uncia arany hivatalos ára a hatvanas években 35 dollár volt, az elmúlt évben 100 dollárt vagy ennél is többet kértek érte. A válság saétziilálta a ka- pitailizmus háború utáni valuta- és pénzrendszerét. A legtöbb tökésország valutájának ma már nincs szilárd árfolyama. A valutahelyzet bizonytalansága különösen súlyos károkat okozott a fejlődő országok gazdaságának. Ezeknek az államoknak a vesztesége csupán az első dollárleérté keléssel megközelítette a 2 milliárd dollárt. ■A kapitalista termelés a természet kincseivel való rablógazdálkodás eikerülhetetlenül a környezet pusztításához vezet. Óriási károsodás éri a világ vízkészletét. Az ENSZ adatai szerint évente mintegy 10 rntlliö tonna kőolaj és mintegy 5 ezer tonna higany kerül az óceánokba. A kanitalista világban a rossz víz fogyasztása miatt évente mintegy félmiMl- árd ember betegszik meg vér- hasban, hastífuszban, kolerában. Szennyeződik a levegő. Csupán Svédország Ipara évente 200 ezer tonna port és több ezer tonna kéndioxidot bocsát a légkörbe. A kömvezet mérgezéséért a monopéliumokat terheli a felelősség. ,A General Motors 35 százalékkal részesedik az Egyesült Allamoik légi- terének szennyezésében — ii- gyanakkor évi termelési értékének mindössze 0,06 százalékát fordítja környezetvédelemre. Mindinkább veszélyezteti az emberiség életét a radioaktív sugárzás. .A Columbia folyóba került radioaktív hulladék miatt a halak radioaktivitása 15 ezerszeresen haladja meg a megengedett szintet. Nyugat-Eurőpa elmúlt évi súlyos energíagondjalt, az úgynevezett válságot lényegében a nemzetközi imperializmus szervezte. A kapitalista világ kőolaj- és gáziparában egyetlen nemzetközi kartell uralkodik, amelynek hét óriás! monopóliuma termeli ki a kapitalista és fej.lödő országokban a kőolaj 83, illetve a gáz 80 százalékát. .A monopőliumok ma minden eszközt felhasználva felhajtják az olaj árát — mesterséges o- lajhiányt idéznek elő. Az áremelés további extraprofit forrása a nagy monopőliumok számára. Az úgynevezett olajválság időszakában az Exxon profitja 80 százalékkal nőtt. (A Gulf on 56. a British Petroleum 285, a Royal Dutch Shell 275 százalék.) Az erőszak elharapózása .Az Imperializmus vezető államaiban fokozódik a bűnözés. A Német Szövetségi Köztársaságban az utóbbi tíz évben kétszeresére nőtt a bűncselekmények száma. Naponta 8000 a- merikai lépi át először a börtön kapuját. Egyidejűleg másfél mlliMón vBininak a börtönökben. Párizsban és külvárosaiban óráúként négy betöréses lopást követnek el. Naponta 100 lakást rabolnak ki. Katasztrofálisan növeksziik a fiatalkorú bűnözők száma. Számos nyugati országban pusztít a kábítószer. Az Egyesült Államokban több mint tétoilllóan fogyasztanak leedszeiresen heroint. Az tparllaig fejlett tőkés országok a mind brutálisabbá váló erőszak társadalimai. Az E- gyesült Államok 600 mozijában kizárólag szadista filmeket vetítenek. Havonta 20 millió példányban jelennek meg az o- lyan könyvek és folyóiratok, a- melyek részletesen leírják a különféle erőszakos cselekményeket, kínzásokat. Az NSZK- ban egy televíziónéző hetente átlagosan 416 erőszakos bűn- cselekményt lát, 103 hullával,, 52 verekedést, 27 lövöldözést, 8 kivégzést stb. A történelem már kimondta az ítéletet Az tmperializmus jóvátehetetlen, az egész emberiséggel szembeni bűntette, hogy a tudományos és technikai forradalom korában, az ezredforduló küszöbén a világon 100 millió embernek nincs munkája, 'csaknem egymililiárd ember a- nalfabéta, és 375 millió ember él a közvetlen éhhalál küszöbén, A hiányos táplálkO'Zás következtében naponta 80 ezer ember hal meg Afrikában, a gyermekek egyharmada nem éri meg az ötéves kort. Az imperializmus emberel- lenességének a kifejezője a szüntelen fegyverkezés, a ha- dlgépezet m^Ä-hetetlen felduzzasztása. A kapitalista világban, ma több mint 50 millió ember foglalkozik katonai célokat szolgáló tevékenységgel. Több, mint Angiba és a Német Szövetségi Köztársaság egész munkaképes lakossága. Katonai kísérletekre és kutatásokra évente 25 milliárd doillárt fordítanak a tőkés világ országai. Orvostudományi kutatásokra az egész világon felhasznált összeg nem éri el a 4 mtlllárdot. Egy második világháborús tengeralattjáró átlagosan 5 millió dollárba került, s m-al tengeralattjáró 200 mUliőba, de gyártottak már az amerikai monopóliumok 1 milliárd dolláros tengeralattjárót is. Az imperialista államokban mind nyugitailanítóbbá válik az újfasizmus veszélye. Hatvan tőkés államban működnek különböző neofasiszta pántok, szervezetek. Korunk Imperializmusa felett már ítéletet mondott a történelem. VAROSOK VILÄGA A nagyvárosok korát éljük. Az utóbbi évtizedek jellemző változása az urbani- zálódás. ÉVSZÁZADOS LISTA? — 1700-ban a kontinenseken még csak 40, százezernél több lakosú nagyváros volt. A Föld nagyvárosainak első nyomtatott listája, az 1870-ben megjelent Pater- mannus Geographische Mitteilungen című kiadvány már 164-et ismertetett, 1900- ban már 300, 1950-ben 670 a nagyváros az öt földrészen, 1960-ban 1340, 1970ben pedig 1872. A nagyvárosok sűrűsége — a százezer négyzetkilométerre jutó nagyváros — Japánban és Hollandiában a legnagyobb: 42, illetve 41. A földrészek közül Európa van az élen, itt az átlagérték 8, Ázsiában 2,3 Sszak-Amerlkában 1,2. Közép- és Dél-Amerikában 1,1, Afrikában, Ausztráliában és Óceániában százezer négyzetkilométerre nem e- gészen egy nagyváros jut. VALÓDI ÉS ALMILLIŰK? — Viszonylag újak a milliós városok. Az említett múlt századi Petermanns Geographische Mitteilungen 10 milliós várost sorol fel. 1900-ban már 17, 1950-ben 65 volt. Az utóbbi két évtizedben pedig már 152. Ebből az összegből azonban levonhatók a nem valódi milliós városok, a városi agglomerációk: amikor a város magjában egymilliónál kevesebb ember él. fgy is még mindig 109 a valódi milliós város. A legtöbb A- zsiában, Kínában legalább 17, Japánban és Indiában 8, Közép- és Dél-Amerikában 15 a milliós óriásváros. é- szak-Amerikában 8, Nyugat- Európában 13, a Szovjetunióban 10, Afrikában 5, Austzráliában 3 a modern szupertelepülés. METROPOLIS ELŐNYBEN? — 1970-ben a Föld minden tizedik lakója a legnagyobb várost gócpontok valamelyikében élt. Tizennégy várost komplexumban pedig — amelyek átlépték az ötmilliós határt — a Föld lakosságának 3 százaléka él. í pl. Tokióban, Sanghajban, Pektngben. Bombay- ban, Calcuttában, New Yorkban. Los Angelesben, Buenos Airesben, Párizsban, Londonban.) A szakértők becslése: 1970-ben a nagyvárosok összlakossága az e- gész emberiség egyhatodát tette ki. Tv-adás a tenger mélyéből A tengermélyl, mangánt, kobaltot, nikkelt és rezet tartalmazó rögmezők felkutatására újfajta jármüvet szerkesztettek az NSZK-beli Kiéiben. A szánkó'szerü járművet 4-6 ezer méteres mélységbe bocsáthatja le nagy szilárdságú kábelen a kutatóhajó. A tv-kamerák képét a hajó fedélzetén elhelyezett monitorokon szemlélhetik a kutatók, és u- gyanakkor mágnesszalagon is rögzíthetik. Az egész járművet nyomásálló nemesacél burkolat borítja. A vontatóká beire erősített szonár Időben jelzi az esetleges akadályo kát, és különleges lökéstompitök fogják fel az ütközés e- rejét, ha a jármű nekiütközne valaminek a tenger mélyén. Harcban a tiszta vízért ^ , A szakemberek világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, s elsősorban a szennyvíz- tisztító berendezésék iránt növekszik a kereslet. A csehszlovák Strojexport vóStlalaá négyféle méretben hozta forgalomba újfajta szennyvíztisztító berendezését, 25—90 köbméteres tárolótartállyal. A megfelelő oxidOlöszerekkel kezeit víz a berendezés terelöíben áramolva szabadul meg biológiai szennyezőitől. Elsősorban kórházak, szállodák és más közüzemi vízfelhasználó egységek tiszta vizéről gondoskodhat. RAPIKÄUS BY-PASS A milánúi egyatem sebészprofesszora, Walter Montorsi Olaszországban elsőnek alkalmazta a by>pass eljárást. A MŰTÉT HATÁSA — A by-pas.s: a bélrendszer rövidre zárása. Előnye, miután az étel elkerüli a bélrendszer tekintélyes részét, a tápanyagok bizonyos mennyisége nem szívódik fel a szer vezetbe, s a páciens az operációt követó első évben 30—50 kilót fogy, a második esztendőben havonta átlagosan két kilogrammot, a harmadikban pedig havonta 1 kilogrammot. A műtéti beavatkozást néhány évvel ezelőtt vezették be az Egyesült Államokban. Csak a kórosan elhizoltaknál, a 130— 140 kllogramot is meghaladó betegeknél alkalmazzák. Hatása nem végleges. A kikapcsolt bélrendszert ugyanis néhány perces műtéttel bármikor re- aktlválni lehet. GENETIKAI ÉS DIZENDOKRIN — „Az elhízás tulajdonkép- pan betegség — mondotta Roberto Klinger, a milánói egyetem professzora. — Több oka lehet. így genetikai elhízás: a szervezet igen nagy számú zsírsejtet termel, s ezek lerakódnak a szövetek között. Dizendokrin elhízás; a pajzs mirigy, a hipoffzis vagy a hasnyálmirigy rossz működésének a következménye. S gyakori a túltápláltság okozta elhízás is. Ez ntébbi oka, hogy az emberek túlságosan sokat e.sznek és túl keveset mozognak.“ TÚL A 130 KI LÖN — A betegség kezdete, ha valakinek a testsúlya 30—40 kilöval több a normálisnál. A t30 kilogrammnál súlyosabb páciensnél már semmiféle diéta nem használ. ,,A by pass az egyetlen megoldás“ — jelentette ki Howard Bellamah amerikai sebész. Két év alatt 97 Ilyen műtétet végzett. A by-passt a legtöbb esetben plasztikai beavatkozás követi. Hiszen a páciens tekintélyes kilóitól megszabadult. Ezért ..felvarrják“ a has. a csípő, a comb bőrét, jack Longacre a- merikal sebész szavait idézve: ,,Ezen operációk a szabó munkájához hasonlfthatók. Annak ii be kell venni lesoványodott ember ruhájából.“ A TOHEGYES LÉZERSUGÁR nemcsak a papírlapot égeti át könnyedén, amint ez a bemutató kísérletben látható, hanem a legélesebb szikénél is finomabban hasítja az emberi testszöveteket. így a különféle műtétekhez használható sokoldalúan az OKG—M3 típusú lézerkés. A lézer 0,5— 0,6 mm átmérőjű pontba sűríti a 10,8 mikron hullámhosz- szú sugárzást. A csuklós témkarban öl tükör teszi lehetővé a fénysugár irányváltoztatását. Ilyen módon 25—50 ernes területen dolgozhat a sebész a lézerkéssel anélkül, hogy mozgását akadályozná a szerkezet.
