Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-29 / 35. szám

A Szlovák Nemzeti Felkelés sorsdöntő jelentősege

{Folytatás az 1. oldalról)

A Felkelés tehát ú) (ejezetet nyitott nemzeteink életében. Kialakult egy új társadalmi rend mintaképe, a népi demokratikus Csehszlovákiáé, amelyhez mindenütt, ahol hazánkat a szovfet hadsereg szabadította fel, lelkesen csatlakoztak.

Tudjuk, és nem feledjük, hogy mindezért elődeink keményen és nehezen harcoltak, vérrel, emberélettel és áldozatokkal fizettek. Sokezer munkás, földműves és értelmiségi megjárta annak idején az élet nehéz iskoláját. A nehéz próbatételek idején megacélosodtak, elmúlt kisebbségi érzetük, megfélemlítettségUk, passzivitásuk és elkeseredettségük — a kizsákmányoló rendszer örökségei.

Széles néptömegek váltak politikailag éretté és fejletté. És a mi népünk, élén az új szocialista vezetőivel — a munkásosztállyal és annak kommunista pártjával, a nép, amely hála a Felkelésnek megszűnt mind a hazai, mind a. burzsoá urak és imperialista körök játékszere lenni, saját maga kezdte el alakítani és irányítani sorsát.

A Felkelés népünk forradalmi tette, nagy hatással volt és van is nemzetünk haladé, szocialista fejlődésére. Ezt bizonyította a Győzelmes Február, ezt bizonyltja egész szocialista építésünk, a nehéz percek és a jé órák is. A nemzeti, forradalmi és az internacio naiista Felkelés hagyatéka nemzetünk zömének a helyes gondolkodás, állásfoglalás és cselekvés mércéjévé vált.

Meggyőződésünk, hogy továbbra is így marad. Leg- höbb óhajunk lenne, hogy minden fiatal személyes, forró kapcsolatot teremtsen a Felkelés erkölcsi örökségével, hogy büszke legyen a szlovák nemzet legdicsőbb forradalmi tettére.

G. PENKOVSKÍ: Milyen személyes emlékei fűzik önt az SZNF-hez, Lenárt elvtárs?

J. LENART: a Felkelés minden résztvevőjében személyes emlékek Is élnek. Szeretettel és titkolatlan izgalommal gondolunk ezekre. Az emberek annak idején az életért haltak meg, a derűsebb és termékenyebb máért és holnapért. Egészen pontosan emlékszem, hogy a dolgozók, de főleg a fiatalok, erősen rokonszenveztek az ellenállási mozgalommal a mi gyárunkban, a Svitben is. Amikor a Felkelés lángra lobbant, majdnem mindenki önként jelentkezett, akár katona volt, akár nem. A lányok sem hiányoztak. ValamWnnyiükben lángolt a lelkesedés, amelyet az a tudat táplált, hogy a fasizmus a kor rákfenéje ellen határozottan kell fellépni, tekintet nélkül az áldozatokra, a személyes kockázatra. A közös áldozathozás, az emberi együvétarto- zás és szolidaritás, a kölcsönös segélynyújtás — voltak azok a tulajdonságuk, amelyek végig kísérték az egész nemzeti forradalmi megmozdulást. Az akkori fiatalok, a 18 évesek, néha fiatalabbak, vagy kissé idősebbek, valamennyien tudták, hol a helyük. Felsorakoztak apáik mögé, az igazság, a haladás, a forradalom mögé.

Az éven — szeptemberben és októberben — a felkelő Liptóból az események középpontjába, Banská Bystri- oára utaztam. Résztvettem az SZIKP és a szociáldemokraták egyesülési kongresszusán. Élénken emlékszem a kongresszuson mennyire érezhető volt a Felkelés szervezettsége, céltudatossága, és az a valóság, hogy vezető ereje, szive és esze a kommunista párt.

Sosem lehet elfeledni azt a nagy rokonazenvet sem, amelyet az emberek akár a fronton, akár a hátországban — partizánok és katonák, nők, fiatalok és öregek nyilvánítottak a Szovjetunióval, a Vörös Hadsereggel, a szovjet partizánokkal szemben, akik vállvetve harcoltak velünk a fasizmus ellen és a bátorság, a hűség példaképei voltak. A visszaemlékezés arra, amikor a • jogos gyűlölet hallatta hangját és vele egyidőben megszületett az igazi szabadság, nem szűnhet meg abban a nemzedékben, amely azt az időt átélte. Nem vész el az emlékezetéből azoknak, akik aktív hozzáállásukkal, frontharcokban, a partizánösvényeken, vagy illegalitásban segítették megteremteni jövőnket.

G. PENKOVSKY: Miben iStja ön elsősorban a mai fiatalok számára az SZNF hagyatékát?

J. LENART; a mi Felkeljünk a munkásosztály internacionalista osztáiyharcának, amely a kapitalizmus legsötétebb erői ellen küzdött — volt szerves része. Részese volt a haladásért, békéért, a szocializmus győzelméért folyó harcnak, a forradalmi folyamatnak.

Tudjuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott az emberiség történetében. Azt is tudjuk, hogy Lenin tanítása volt az, amely a forradalmi munkásosztály kezében hatásos fegyverré vált a kapitalisták és nagybirtokosokkal szemben. Ez volt az iránytű, amely mutatta az utat az új, igazságos szocialista társadalom kialakulása felé.

Október eszméi alapján és hatása alatt alakult meg Csehszlovákia Kommunista Pártja is. A lenini tanok készítették fel pártunkat, acélozták meg és tették képessé történelmi küldetése teljesítésére, hogy olyan

forradalmi erővé váljék, amely a munkásosztályt, a dolgozókat győzelemre vezeti.

Ugyancsak döntő szerepet játszott ebben a CSKP V. kongresszusa. Utat tört a stratégia lenini elveinek, a taktikának és szervezésnek és a gottwaldi vezetést juttatta élre, amely a néptömegek valódi vezetőjévé vált és ez döntő befolyással volt népeink sorsára.

Amikor köztársaságunkat a német fasizmus veszélyeztette, egyedül a kommunisták mutatták meg a védelem reális útját, az államvédelem plattformáját a Szovjetunióval való szövetség révén. A müncheni egyezmény, a nácik és hazai cinkosaik sötét uralma alatt a kommunista párt volt az egyetlen politikai erő, amely nem hódolt be, hűségesen a nép mellett állt, megszervezte és előkészítette a fasizmus elleni tömegtüntetéseket, az új, népi, a valódi demokratikns Csehszlovákia érdekében. Az SZNF céljai és eredményei, a párt képességét igazolják. Meg tudta szervezni ezt a nagy forradalmi cselekedetet, képes volt megnyerni fegyveres harcának a nemzet zömét, bölcsen és felelősségteljesen vezetni — mindez szemléltető bizonyítéka a lenini tanítás hatalmas erejének és életképességének, ezeknek a győzelmes tanoknak, ezeknek a világ megváltoztatására irányuló forradalmi fegyvereknek.

Ezért, amikor azt kérdi, hogy miben látom fiataljaink számára Felkelésünk hagyatékát, hangsúlyozni szeretném: a lenini tanításban. Fontosnak és szükségesnek tartom, hogy fiataljaink ismerjék és tanulják tudományos tanainkat, hogy a leninizmust, mint világnézetet, a forradalmi optimizmus forrásaként, küzdelmeink és tetteink, valamint erkölcsi értékeink kritériumaként sajátítsák el.

A leninizmus ilyen értékeléséhez csupán a múltban szerzett tapasztalatok vezetnek. Szlovákia szocialista átalakulásának valósága is ehhez vezet, de még a drágán fizetett válságos évek „tandíja“ Is. A leninizmus elsajátítására serkentenek a kor objektív követelményei is, a feladatok, amelyeket ma, de holnap is meg kell oldanunk. Elsajátítani egy tudományos világszemléletet és ennek szellemében formálni kapcsolatunkat a munkához, a tanuláshoz és egyáltalán az élethez — hallatlan előnyt jelent minden fiatalember száméra. Ez a névjegye minden fiatal valódi modernségének, haladó szellemének, kapcsolatának a társadalomhoz és saját tökéletesedésének.

Elsősorban ebben a hazafias felfogásban kell a fia- .tal nemzedék aktív hozzáállásét fejleszteni az SZNF hagyatéka iránt.

G. PENKOVSKY: Felszólalásaiban nem egyszer hangsúlyozta annak a szükségszerüsié^t, hogy több fiatal' embernek kellene a technika felé orientálódnia. Mondhatna vaaml't erről a problémáról ls?l

]. LENART: Husák elvtárs 30 évvel ezelőtt a Felkelés értelméről és hatásáról, a lenini forradalmi felfogásból kiindulva hangsúlyozta, hogy az az új kifejezés, a- mely 1944. augusztus 29-én bekerült történelmünkbe, a társadalom új népi demokratikus formáját jelenti, új munkamódszereket és szervezést kíván és a világversengés új tartalmát.

Az elmúlt három évtizedben a lenini úton haladtunk, újonnan szerveztük, irányítottuk és fejlesztettük a termelést, új kapcsolatokat létesítettünk a csehek és szlovákok és egyáltalában az emberek között, így lett Szlo- vókióbúl a szocialista Csehszlovákiában a köztársaságnak egy modern, fejlett és vonzó területe. Megteremtettük a feltételeit a dolgozók méltó életének. Ezek az eredmények jogos örömet szereznek és összehasonlítva Szlovákia múltjával büszkeséggel és öntudattal töltenek el. Természetesen, hibákat is elkövettünk. A Felkelés forradalmi szellemével ellentétben állna, ha megelégednénk azzal amit elértünk. Helytelen lenne, hacsak a tegnappal nennénk összehasonlításokat, és közben szem elől tévesztenénk a ■ világversengést, amely nap mint nap kérlelhetetlenül állítja elénk az összehasonlítás tükrét: a minőséget, termékeink választékát, a munkafolyamatot, a tudomány és kutatás eredményeinek gyors alkalmazását illetően. A Szovjetunió leghaladóbb gyakorlatával és további szocialista országokéval ^ egyáltalában az egész világgal — való összehasonlításának gyakorlattá kell válnia. Ezek a csúcsteljesítmények és leghaladóbb kritériumok hajtanak és serkentenek, hogy mi is elérjük ezt a színvonalat ott, ahol megvan rá a lehetőség. Ehhez a célhoz pedig — ahogyan art a' CSKP XIV. kongresszusa hangsúlyozta — tudományos-műszaki fejlődés kiaknázásának — amely a szocialista gazdasági integrációval közösen a nemzet- gazdaság termelési hatásosságának döntő tényezője — az útja vezet. .

A fiatal nemzedékek, amely lendületével, az új i- ^ ránt! érzékével, egészséges becsvágyával' elsajátíthatja a tudomány adta lehetőségeket, tájékozódhat a korszerű technikában és lelkesedéssel tanulhatja a természet- tudományokat, elektronikát, kibernetikát, magfizikát és más nagy távlatokat oyité tudományokat.

Örülünk, hogy fiataljaink legtöbbje már az iskolapadban szorgalmasan készül hivatására. Fiaink és leányaink, akár a gyárakban, akár a főiskolákon vagy tudományos intézetekben céltudatosan és kitartóan mélyítik tudásukat. — Jellemző vonása ez a fiatal nemzedéknek. De őszintén óhajtjuk, hogy a tudományos kutatások eredményeinek megismerésére irányuló igyekezetünket — ami nem könnyű feladat és erős akaratot igényel — még fokozzák és .szükségleteinknek megfelelően összekössék a gyakorlattal.

G. PENKOVSKY: Az utóbbi Időben a CSKP sok fiatalt vesz fel soraiba, ön szerint mit nyer egy fiatalember azzal, ha a kommunista párt tagja?

f. LENART: A kommunista párt a forradalmi tettek pártja, a munkásosztály és a többi dolgozó harcos szervezete. Vezetőjük a világ megváltoztatásáért, jobbá. 1- gazságosabbá tételéért folyó harcban. A párt forradalmi küldetéséből, mint a dolgozók avantgardjából következik a párttagság jelentősége; magas igényeket támaszt azokkal szemben, akik viselni akarják a megtisztelő jelzőt: kommunista.

Kérdi, hogy mit nyer egy fiatalember ha belép a pártba? A pártban való tevékenykedésével, programjának megvalósításán való munkálkodásával a fiatalember elsősorban a haladé változások aktív alkotójává válik. Elsajátítja a szocializmns ügyéért és eszméinek győzelméért küzdő öntudatos harcos tulajdonságait. A párt céljainak igazságosságáról és nemességéről való való meggyőződés, a forradalmi elmélet alapjainak megismerése és gyakorlata, az a tudat, hogy az ember egyformán gondolkodó nagy harcos avantgárdhoz tartozik és a dolgozók közös céljáért küzd, hogy a kommunisták nagy családjához tartozik, ez a belső eszmei és erkölcsi forrás erőt ad minden párttagnak. Ez a tudat, a forradalmi gyakorlat bizonyítékával felemelő érzést nyújt az embereknek, megcélozza őket a harcban, mélyebb értelmét adja életünknek, önként alárendelik magukat a magasabb céloknak.

Párttagnak lenni, semmiféle előjogokat nem biztosit. Mondhatnám ez egy szigorúbb, igényesebb életforma önkéntes vállalása.

Ezt az életformát választotta a munkásosztály, a szocializmus hűséges és önzetlen szolgálatát, áldozatokkal, lemondásokkal teli életet sok. nagyon sok elvtár- sunK. Azok, akik valaha a gyárosuk és nagybirlukusok ellen harcoltak és azok is, akik előkészítették a mi Felkelésünket. Ezen az úton haladtak még mások is, akik szervezői és űttörői voltak az iparosításnak és a szövetkezetesítésnek.

Nélkülük, kommunisták ezrei nélkül, az ő áldozatkészségük és állhatatosságuk nélkül, ma nem lenne modern szocialista Szlovákia, joggal elmondhatja nem egy középkorú elvtárs: „Igen, megérte úgy élni, ahogyan éltünk, a párt soraiban harcolni a népért, a haladásért, a szocializmusért.“

Azt gondolom, hogy ebben ott rejlik valahol a válasz is arra a kérdésre, hogy mit nyer a fiatalember a párttagsággal? Ez tulajdonképpen az élet értelmének a kérdése, amely az életút megválasztására vonatkozik, hogy a fiatalenibar a lehető legeredményesebben, a nemes eszmények szellemében élje le életét. Pártunknak, akár az élő szervezetnek, szüksége van fiatal vérre. Nagyon megbecsüljük azon fiatalok, munkások, földművesek. technikusok, tudósok, orvosok és egyéb dolgozók bizalmát, akik érdeklődést tanúsítanak a pártba való belépés iránt, és munkájukkal, politikai és erkölcsi magatartásukkal bizonyítják, megérdemlik a megtiszteltetést. hogy a CSKP tagjává váljanak.

G. PENKOVSKY: Végül engedje meg, hogy megkérdezzem, hogyan értékeli ifjúsági szövetségünk munkáját?

j. LENÄRT: Nagyra értékelem a munkát, amelyet a Szocialista Ifjúsági Szövetség megalakulása óta kifejtett, értékelem sikereit, amelyeket elért. Az idő azonban kérlelhetetlen, az élet rohan, és mindig magasabb igényeket támaszt. Vonatkozik ez a fiatal nemzedék munkájára is, amely a SZISZ szervezet keretén belül a XIV. pártkongresszus határozatainak szellemében, még jobban elmélyítheti tevékenységét a fiatalok között, és még több részt vállalhat a társadalom dolgaiból.

Az ifjúság szocialista nevelése, profiljának kialakítása, visszatükrözi a társadalom helyzetét, minden érdekelt részleg tevékenységét — a család, az iskola, a munkahely, a társadalmi szervezetek és ezek között is első helyen a SZISZ munkáját. Programszerűen kell dolgoznia, céltudatosan, állhatatosan, lelkesen. Ismernie kell az ifjúság ' lelkületét, nyílt szívvel, bizalommal és megértéssel kell velük bánnia. A szövetség tevékenységének és munkája tartalmának alkalmat kall nyújtania a fiatalságnak arra, hogy a társadalmi érdekekkel összhangban érvényesülhessenek.

A SZISZ helyesen jár el, amikor igyekszik tevékenységét szine.ssé. érdekessé tenni — nemcsak pusztán b gyűlésekre szorítkozva —, a nevelési folyamatot vonzó és gazdag formákkal tarkítani. Azt hiszem, hogy a művelő és nevelő tevékenységen kívül a szövetségben az érdekkör! tevékenységnek szilárd helyet kell kapnia. A politikai nevelő munkát nem szabad a fiatalok érdekkör! tevékenységétől különválasztani. Nagyon fontos, hogy az érdekköri tevékenység formáit még vonzóbbá tegyék. Léteznek ugyan egyes alapszervezetek, ahol ezt kitűnően végzik, de általában, és az esetek többségében nem olyan ez a tevékenység, mint amilyennek kívánnánk. Ezért szükséges ebben az irányban igyekezetünket még fokozni.

A SZISZ ebben a munkában nem marad magára. Megegyezés jött létre a HESZ-szel és a Testnevelési Szövetséggel, amelyek lehetővé teszik, hogy a nem szervezett ifjúság is részt vehessen az érdekköri tevékenységekben. Ezeket a megegyezéseket azonban élettel kell megtölteni. Szükséges, hogy a SZISZ megkívánja a HESZ és a Testnevelési Szövetség együttműködését, hogy megkövetelje az egyezmények életbeléptetését.

Engedje meg tehát, hogy összefoglaljam: Az egész társadalom és az ifjúság igénye, hogy a SZISZ még jellegzetesebben működjön, hogy elkötelezetten segítsen a pártnak, a szocialista társadalom számára aktív, művelt embereket nevelni, akik a lenini forradalmi gondolkodás és gyakorlat alapján a szocialista rendszer odaadó hívei.

Szeretnék a SZISZ-nek sok állhatatosságot és sikert kívánni ebben a hasznos igyekezetében és nemes munkájában.

G. PENKOVSKY: Engedje meg mélyen tisztelt Lenárt elvtárs, hogy megköszönjem az értékes gondolatokat, a gazdag tapasztalatokat, megfigyeléseket, tanácsokat, melyeket olvasóinknak nyújtott, különös tekintettel a fiatalabbakra.

►

K