Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-20 / 34. szám

10 új ifjúság A bukaresti Köztársasági Palota, az állami szervek székháza Románia egyik legnagyobb kincse a (a. Képünkön a Tirgu fiúban épült hatalmas fateldol- gozé kombinát. A romániai Kárpátokban a felhők közti | hágók táján élö hegyilakók ügy tart- | ják: ahhoz, hogy az ember meglássa, milyen messzire jutott, vissza kell fordul­nia, s meg keil néznie, honnan is indult. Amikor jegyzetfüzetemet lapozgatom, és a- zokat a feljegyzéseimet olvasgatom, ame­lyeket Romániában régebben vagy mostaná­ban tett utazásaim során készítettem, újra | és újra eszembe jutnak a bölcs hegyilakók- | nak ezek az egyszerű szaval. Románia, ez | az érdekes ország ma az épftkezések ós a | lendületes ritmus országa, amelyet dolgos | kezű, szárnyaló álmú emberek laknak. s A hajnalt ködben hajmeresztő kanyaró- n kát világít meg az autóbusz reflektora, a- I hogy bronzszlnű sziklafalak és sötét fény- B vesek között felfelé haladunk. Az utasokon | munkaruha, csizma, kétujjas kesztyű: épí- ■ tömunkások. Odafönn a Lotpu, aminek ne- ve ma Románia valamennyi lakosa száraá- ? ra fogalom. És bár a buszon mindenki Is- I meri a szerpentin minden kanyarulatát, sót I minden kövét, mégis mindnyájan az abla- | kokhoz tapadnak, és némán, ragyogó szem- p mel figyelik, hogy fent. az álmos hegylánc | sötét tömege mögött arany és bíborvörös I fények ragyogják be egyre jobban az ég | fekete kupoláját. Ezen a hegyi tájon, amely | tegnap talán még csak a sasok számára I volt megközelíthető, fényesek ‘és ünnepé- S lyesek a hajnalok. És ebben a percben ön­kéntelenül ügy érzem, hogy a táj és a me­leg leheletű hajnal egységes egésszé olvad össze azok lelkében, akik Itt az építkezés felé Igyekeznek. De mit is jelöl ez a név? Lotru? Első­sorban egy hegyi folyőt, Itt a Déli-Kárpá­tokban, szeszélyes szépasszonyt, aki hosszú -élete során egy pillanatra sem kételkedett abban, hogy ember soha úrrá nem lesz fö­lötte. A Lotru ezenkívül egy vad, járhatat­lan, kétezer méternél magasabb hegység neve Is, hegységé, amely óva őrzi fehér habcslpkébe öltözött „királynője“ érintetlen­ségét.' És végül: Lotru az egyik legnépsze­rűbb építkezés neve is. Itt készül Romá­nia legnagyobb magashegyi vizierőmüve. — Volnleasa városa — jelenti be a so­főr. — Kiszállás! Nem tudom, megkapta-e már Volnleasa a városi rangot, de aki már nemcsak távol­ról látja az építkezést, a hegyek tetején a vasbeton szigorú geometriáját, hanem látja a sok sokemeletes házakból álló te­lepülést Is iskoláival, művelődési házaival, tévéantenna-erdejével, üzleteivel, autó- buszjárataival és áruházaival, az komolyan veszi a sofőr szavát. És megkezdődik egy munkanap, ami szá­momra számtalan találkozást és kérdezös- ködést jelent. A nap végeztével néhány a- datot és tényt jegyzek fel, amelyekből konkrét képet lehet aikotiil a Lotruról. A vlzierőmü tervezett teljesítménye »510 000 Kilowatt. A föld alatti teremben, mélyen a Clundget hegy kögVomrában, most fejezik be az erőmű utolsó, harmadik turbinájá­nak szerelését. Az első és a második tur­bina már több százmillió kilowattóra ener­giát termelt eddig is. Hihetetlen, de tény: az építkezés több mint 8000 négyzetkilomé­terre, tehát az ország területének mintegy 3 százalékára terjed ki. A 330 millió köb­méteres Lotru! Víztárolót ugyanis 86 he­gyi folyó táplálja, és csaknem mindegyik számára föld alatti, pontosabban a hegye­ken keresztül vágott levezető alagutat kel­lett vagy kell készíteni. Az alagutak hosz- sza együttvéve hamarosan eléri a 200 ki­lométert, pedig a sziklát vájó dolgozóknak és a betonozóknak minden méterért hősie­sen meg kell küzdeniük. Összesen 6000 é- pítömunkás dolgozik itt. Még néhány érde­kes részlet: Itt használtak először lézert az elóvájás helyes Irányának biztosítására, új betonozási eljárásokat alkalmaztak, s a | több kilométeres köfolyosók fúrásánál tel- | jesen gépesítették a munkát. | Elsőként hat évvel ezelőtt egy térképész­csoport vert sátrat ezen az akkor Isten- hátamögöttl helyen. Ma tucatnyi raunkáste- lepü'lés található ezen a tájon. Egyik a má­siktól olykor majd egy órányira fekszik, még ha helikopterrel repülünk is. Igen. ha tudni akarjuk, milyen magas szintre fej­lődött Lotrü. vissza kell pillantanunk arra I a teodolltra, amellyel egykor az első lépést I tették meg ezek közt a feneketlen szurdo- I kok közt. ■ •Annak egyébként, aki nem keveset uta- ^ zott ezekben az években a Kárpátok sze- | szélyes útjain, a szocializmusban megújuló | Moldova, Bánát, Erdély, Munténla, Dobru- « dzsa és Oltéria tájain, annak Lotru életre 5 ébredő hegyei, csak egy példa a rohamos | haladás számos más példája között. | Pletroíu kis község, nem messze Brailá- tól, az Ismert Duna menti várostól. Mitica Dumltruval, aki élete 50 évének felét a he­lyi állami gazdaság igazgatójaként töltötte el, Itt Ismerkedtünk meg. Elmesélte, ho­gyan érkezett negyedszázaddal ezelőtt er­re a mocsaras vidékre, ahol csak nyomorú­ságos falvak voltak, és ahol az emberek „bocskorban jártak és ugyanabban az Ing­ben aludtak, amelyben dolgoztak". Mesél arról, hogyan tanította meg a felesége be­tűvetésre az Itteni gyerekeket és öregeket, hogyan szervezte meg 6 maga a népet kol­lektív és lelkes munkára. Itt épült fel kö­zös erővel, Romániában elsőként, egy 42 kilométer hosszú gát, ami által sok ezer hektár kitűnő szántőt és legelőt nyertek az állami gazdaság számára a mélytekvé- sü területekből. Dimltru Irányításával laká­sokat és állattenyésztő telepeket építettek, villanyvezeték-hálózatot és öntözőrendszert létesítettek. Aztán jöttek a rekordtermések. Nagyhozamú gabonafajtákat nemesítettek és ü] állatfajtákat tenyésztettek kt. A Bara- ganul című, nagy feltűnést keltett regényé­nek, amely arról szól, hogyan ment el egy öntő-munkás Baraganul pusztáira, hogy se­gítsen az ott élő parasztoknak megszervez­ni az új, a szocialista életet, Dumltruról mintázta a hősét az író. Dumitru aztán va- f- lóban megkapta a Szocialista Munka Hőse ' címet. Rossz bocskor a csupasz lábon, ke­reszt a névaláírás helyett — nem mutatja-e ez eléggé, honnan indult cl Pietrolu népe a jólét útjára? Ha pedig Románia másik szögletébe, Er­dély északnyugati részébe, Érmlhályfalvára látogatunk el, ott is arról értesülhetünk, milyen csodálatosan alakult néhány ezer földműves sorsa. Nagyvárad és Szatmárné­meti között negyedszázada még szomorú nevezetesség volt az Itten! „sivatag". Ügy is hívták, Szaharának. Körös-körül sok-sok kilométerre nem volt más, csak futóho­mok, «ml sok nemzedéken át szerencsét­lenné tette a helybeliek életét. 1949-ben a- zonban a parasztok, akik megismerték a közös munka erejét, támadásra Indultak a holt homokbuckák ellen. Ööntözöcsatorná- kat létesítettek, és létrehozták az első né­hány tucat hektárnyi almáskertet. Az itte­ni falvakban élő gyerekek ma szinte él sem akarják hinni, hogy valamikor puszta­ság volt a gyümölcsösök, szólók és kukori­caföldek helyén. S ez nem is. csoda, hi­szen az Itteni állami gazdaságban ma é- vente több ezer tonna gyümölcsöt termesz­tenek, mégpedig a félét exportra, tízezer számra tenyésztik húsáért a szarvasmar­hát, és igen sok jól tejelő tenyészállatot adnak át az ország más állattsnyésztő gaz­daságainak. „Uram — mondta egy amerikai profesz- szor Pietroluban a gazdaság vezetőinek a gazdaság megtekintése után —, ha mind­ezt nem a saját szememmel látnám, azt mondanám, propaganda. Ha csak fényképen mutatták volna, azt mondtam volna, szem­fényvesztés. Őszinte csodálattal gnatulálok önöknekl" Igen, mindez nem propaganda és nem szemfényvesztés, hanem millió és millió munkás, paraszt és értelmiségi makacs és céltudatos munkájának a gyümölcse. Azok­ban az években, amikor ismerkedni kezd­tem Romániával, a román kohászat még teljesen jelentéktelen volt. Ma már évi 8 millió tonna acélt és mintegy 200 000 tonna alumíniumot állítanak elő. .A román prog­ramvezérlésű szerszámgépeket, elektroni­kus számítógépeket, traktorokat, személy­autókat, olajipari berendezéseket, csapá­gyakat, gyógyszereket, kötöttárúkat, boro­kat és virágokat jól Ismerik és elismerik külföldön is. Romániában a huszonegymil­lió lakosra négymillió tanuló jut. Az embe­rek átlagos életkora a néphatalom Idősza­ka alatt 42 évről 70-re nőtt. ...Már reggel látni, ha jó lesz a nap —- tartja egy román közmondás. És ha ez így van, a szabad élet jubileuma előtt álló nép sikerei olyan új, örvendetes győzelmek zá­logai, amelyek a szocialista közösség más országaival testvéri együttműködésben, egy­mást segítve születnek majd a szocialista építésben. Annak biztos jele ez, hogy a Kárpátokban holnap még fényesebbek lesz­nek a hajnalok. Sz. Petuhov 30 ÉVÉ SZABADULT FEL ROMÁNIA szennyvíz­tisztítás ELEKTROMOS ÜTŐN A minszki hűtőberendezé­sek gyárában új módszert alkalmaznak a szennyvíz megtisztítására. Az elektro- koagulálás elvén működd készülék 30 négyzetméter­nyi területet foglal el, a az általa megtisztított víz olyan kiváló, hogy a halak egé­szen jól érzik magákat ben­ne. Az eléktrokoagülálás módszerét kiválóan lehet al­kalmazni a kőolajtermékek­től és a mosószerektől szeny nyezett víz megtisztításá­LELEPLEZŐ röntgensugár Évszázados titkokat tejthet meg a képek, festmények röntgen-át- világftása. A kép értékét csök­kentő restaurálások. átfestések éppúgy lelismerhelök a röntgen- felvételen, mint a művész utóla­gos 'javításai. Megismerhető a mester festési technikája, munka- médszere, ami elősegítheti a ha­misítványok, másolatok leleplezé­sét. Következtethetnek belőle a festékek korára — ez ugyancsak fontos a hamisitás, restaurálás megállapításához —, mert külön bözd időkben más összetételű, de külsőre teljesen azonos festéke­ket használtak. Az NSZK-beli Sie­mens-gyár most olyan hordozhatő rönfgenkásziiléket hozott forga­lomba, amelynek kiegészUő szer­kezetével a festékek ásványi ösz- szelétele Is vizsgálhatá. A háttér­ben a különböző festékek röni genelbajlásl képet láthatók. Meddig él az ember kettőezerben ? Az évszázad végén ötven évvé, tovább él az ember. Legalábbis ezt állítják azok az amerikai tudó­sok, akik a sejtek elöregedésével és az emberi test szöveteinek ta­nulmányozásával foglalkoznak. A római császárság Idején min­den újszülött remélhe.tte, hogy megéri a 22. életevét. A XX. szá­zad kezdetén a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok alapján az európaiak átlagos életkora 50 év volt. Napjainkban az átlagos é- letkor a férfiaknál 68, a nőknél 73 évre emelkedett. Ahhoz, hogy meghosszafíítsuk az ember átlagos életkorát, részlete­sen tanulmányozni kell az örege­dés jelenségét. Erről már számos tanulmány jelent meg. Felmerül a kérdés, miért szűnik meg egy pil­lanatban a szervezet sejtjeinek osztódása? Vétetlenszerú-e ez, vagy pedig a gének örökletesen hordoznak magukban egy olyan kódot, amely feltartóztathatatlanul a sejtek kihalását Idézi elő? ■Az emberi test sejtjeiben olyan összetett folyamatok játszódnak ie, amelyeket egyetlen eddigi el­mélet sem tudott még tisztázni, A Science et Vie című francia szak­lap ezért ezzel kapcsolatban leg­utóbb azt írta, hogy tartózkodó­an kell fogadni az olyan állításo­kat, amelyek szerint az ember .át­lagos életkora a közeljövőben öt­ven esztendővel meghosszabbo­dik.' Egyes tudósok véleménye szerint az életkor meghosszabbítása nem is annyira a szaktudományok ku­tatásaitól tügg, hanem Inkább a mindennapi élettől és a szeren­csétől. Véleményük szerint a fér­fiak és nők életkora között a kü­lönbség két esztendővel csökken­ne, ha Földünk férfilakossága le­mondana a dohányzásról. Más- oészt viszont még akkor is, ha si­kerül legyőzni az olyan elterjedt betegségeket, mint az ér- és rák- megbetegedések. az emberi élet­kor átlag alig két esztendővel Mindennek alapján pedig meg­állapíthatjuk, hogy egyelőre túl korai az átlagos életkor 50 éves meghosszabbodásáról beszélni.

Next

/
Thumbnails
Contents