Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-20 / 34. szám

f 7"~ .......IM-IIIM ■»»iji.iimi II I I II I Kürtössy Sándor pártelnök Horsitza Ferenc ígazgetó-tanitö Horváth elvtárs. elnök EGY ARATÁSI ÜNNEPSÉG MARGÓJÁRA Mim naponta annyiszor, ú]búl fel- iBsorgött a szerkesztőség telefonja. — Ű1 Ifjúság — mondta a titkár nő. — Itt a mostovál (hldaskürtl) Vö­rös Csillag Szövetkezet kultűrfelelő se — hangzott a drút másik végén Ügy tudom, hogy az önök sport­szerkesztője szervezi a csehszlovákiai magyar újságírók futballmérkőzéseit Szeretnénk, ha az aratási Ünnepsé­günkön megmérkőznének négy köz ségünk szövetkezetének labdarúgói­val. Autóbuszt küldenénk és nagyon örülnénk, ha az újságírók is színesí­tenék únnepl músorunkat... — Nos, Uyen előzmények után In­dult el augusztus 9-én Mostovára az Oj Szó, a Rádió magyar adásának szerkesztősége, a Szabad Földműves, a Tábortűz és az Ű| Ifjúság 16 főnyi, futballt kedvelő gárdája. Es Ilyen e- lőzmények után csöppent bele egy olyan nagy vonalú és kultúrlgényes ünnepségbe,, amely bármelyik városi rendezőségnek dicséretére vált vol­na! Az ünnepi beszédek elhangzása és a legjobb dolgozók kitüntetése után nemcsak a két kitűnő helyi zenekar szórakoztatta a közönséget, hanem fellépett itt két neves bratlslaval e- lőadóművész Is (Bálák és Sllmková], valamint a Kls-Ouoa népi táncegyüt­tes. Sokan kérdezhetnék most, ugyan megérdemel-e ennyi „cécót“ egy a- ratásl ünnepség? Nos, hadd feleljek magam, a szö­vetkezet vezetősége nevében. Bár minden földművesszövetkezet ennyi­re tudatában lenne annak, hogy a jó munkához hozzátartozik a jó pihe­nés, a kultúrált szórakozás, a műve­lődéssel való törődés Isi Mert hát mi Is a helyzet a Vörös Csillag háza táján ezen a téren? Három funkcio­náriussal, KUrtössy Sándor pártelnök­kel. a hnb titkárával, Varga István mérnökkel, a szövetkezet fő gépesf- tőjével és Horsitza Ferenccel, a hl­daskürtl alapiskola igazgató-tanító­jával beszélgettem erről a témáról. — A Vöröe Csillag négy község: Cierna Voda (Feketenyék), Clemy Brod (Vlzkelet), KoSúty (Kosút) és Mostová (Hidaskürt) szövetkezetei­nek 1973 január elsejei egyesítésé­ből jött létre — kezdték a vezetők. — Már a megalakulás első napjaiban Horváth elvtárs elnök, célul tűzte ki. hogy dolgozóink jó munkájának ne csak a gondtalan megélhetés legyen a jutalma, hanem egyenes arányban részesüljenek a kultúra áldásaiban Is. Egyesített szövetkezetünk ma már e- gytke a galántal járás legjobb mező- gazdasági nagyüzemeinek, s egyike azoknak a mezőgazdasági falvaknak is, amelyek népének a kulturális ha­ladás terén sincs szégyellnlvalója. S hogy ez mennyire így van, bizonyí­tására elég egyetlen számadat. A Vö­rös Csillag egymillió 300 ezer koro­nát fordít évente szociális és művelő­dési célokra. Ebbe az összegbe bele kell érteni népünk kulturális szóra­koztatásának költségeit Is. Így pél­dául, hatékonyan támogatjuk a spor­tot. Nem csak felszereléseket ve­szünk labdarűgöLnknak, hanem ml fi­zetjük autóbuszuk költségét Is. Nagy gondot fordítunk a kirándulásokra. Gyakran visszük el dolgozóinkat Bra- tislavába, ahol egy-egy színházi elő­adáson vagy egyéb Jelentősebb ren­dezvényen (virágkiállítás) veszünk részt. Ugyancsak megtekintjük ha­zánk nevezetesebb tájait, sőt néha Budapestre Is ellátogatunk, július vé­gén például a Balatonon töltöttünk egy hetet, e hó 20-án pedig Bulgá­riába rándulunk ki. Megtekintettük ezenkívül a Zllinán - vendégszereplő jég-revűt, dolgozóink gyermeket pe­dig Idén már kétszer (két turnus­ban) a Tátrában üdültek. De nehogy aTtt gondolja, hogy ezeken a kirán­dulásokon csupán a „kiváltságosak“ vehetnek részt. Minden kirándulás és üdülés Ingyenes, és azokra még a je­lentkező nyugdíjasainkat Is elvLsz- szük. Kiöregedett dolgozóinkat e- gyébként más módon Is támogatjuk. Ha kell, kis háztájluk megművelésé­ben is segítjük őket. De ugyanígy se ti tagjainkat Is. kisebb juttatásokkal, gépekkel. A fiatal szövetkeze- gítjük az aktívan dolgozó szövetkeze ti tagok esküvőjére pedig mind a menyasszonynak, mind a vőlegény­nek 1000-1000 korona készpénz nász­ajándékot adunk! — Mindez nagyon szép — vetettem közbe — de magát a közművelődést hogyan segítik? — KoSutyban (Kosúton) gyönyörű kultúrotthonunk van — válaszolták beszélgető partnereim. — Itt „kt mit tud“ versenyeket és egyéb nyilvános előadásokat rendezünk. Tavaly pél­dául a négy! község fiataljai részé­re, olyan kérdés-felelet „játékot“ rendeztünk, amely szövetkezeteink múltját és jelenét ismertette meg ve­lük. Vendégül látunk ezenkívül olyan együtteseket is, mint az Ifjű Szívek, vagy a Területi Színház, s ezeknek előadásaira szintén ml fedezzük a be­lépőjegyeket. Ismeretterjesztő és po­litikai előadásokat Is tartunk, s az olvasására is rászoktatjuk dolgozó­inkat. Minden tagunknak rendelke­zésére áll a pártsajtó, szakkönyve- kst veszünk, járási újságunkat pedig, a Győzelmes Utat minden szövetkeze­ti tagunknak ml fizetjük elő. — No persze neiú minden önzés nélkül fordítjuk ezeket a nehéz százezreket dolgozóink szórakoztatá­sára és művelődésére — fejezte be végül a beszélgetést KUrtössy Sándor, Horsitza Ferenc és Varga Imre mér­nök. — Ml nagyon jól tudjuk, hogy a szövetkezet jövője a fiatal generá­ció akarásától, fiabaljaink kedvvel végzett jó munkájától függ. Ennek pedig az a feltétele, • hogy egyetlen fiatal se vágyódjon a városokba, in­kább a városi életszínvonal „köze­ledjék“ hozzánk. Ezt máris elértük egy bizonyos fokig: annyi a fiatal a szövetkezetünkben, hogy nincs után­pótlás gondunk. NEUMANN (ANOS KÖZÖSEK A GYÖKEREK • FELZÁRKÓZVA — ez 8 címe a szlovák szociális tárgyú prózát be­mutató válogatásnak, mely a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évtordoléjára jelent meg a Madách Köoyvkiadénál. A kötetet dr. Bfetislav Trnhiáf Iroda­lomtörténész állította össze. A téma a szlovák irodalom széles területét fogja át, ezért a válogatásnál bizo­nyára nagyobb mértékben érvénye­süllek a szubjektív szempontok, meg­látások is? Ezzel a kérdéssel tarso­lyomban kerestem fel a kötet össze- állltéját. • Legalább ötezer oldalnyi Irásj olvastam el — mondja dr. Truhtáf, és mintegy szavalnak igazolásául dolgozószobájának mennyezetig érő, könyvektől roskafi-izó polcaira mutat. Pontosabban — újraolvastam az a- nyagot. Hiszen jóformán már prágai főiskolás korom óta foglalkozom a XX. század szlovák Irodalmával és annak szociális motivációival. Beha­tóbban természetesen csak munkahe­lyemen: a Szlovák Tudományos Aka­démia Irodalomtörténeti In^zetében tanulmányozhattam a szlovák szocia­lista Irodalmat, főleg a DAV (Tömeg) folyóirat körül csoportosult haladó Írók munkásságát. Ezt tükrözik ta­nulmányaim, könyveim Is, pl. a ,,3 portré“ (jllemnlcky, Urx és jaSfk). vagy'a kétkötetes monográfiám: Jl- lemnlcky, az író és a harcos. • De térjünk vissza a most ma­gyar nyelven megjelent válogatáshoz. 9 Bár nem sokban' tér el a tá- dalyl szlovák kiadástól, azt hiszem sok újdonságot, irodalmi meglepetést tartogat a magyar olvasónak Olyan nevekké! találkozhat, akiknek írásai eddig még kötetben nem jelentek meg magyariii Másokat, pl Novo meskyt, Plávkát többnyire költemé­nyei révén, jaSIkot, Jilemnlckyt pe­dig hosszabb lélegzetű írásaiból is­meri a magyar olvasó. • A kötet 15 írét mutat be, elbe­széléseiket Időbeli sorrendbe csopor­tosítva. Milyen Időszakot ölelnek fel ezek az elbeszélések? • Egy esettől eltekintve — Fre- íio Král: Találkozás c. regényének részlete mellett, 14 Irö egy-egy el­beszélését tartalmazza a válogatás a 18-as évektől egészen az 50-es éve­kig, a szocialista építés kezdetét ér­zékeltető írásig • Az első világháború kétségtele­nül nagy hatással volt az frökra is. jéformáD minden országban a hábo- rúellenes tittakozással egyidöben megerősödik a szociális elégedetlen­ség hangja. Ennek adaték hangot a magyar irodalomban pl. Móricz. Mó­ra, majd az őket követő népi írók, de a polgári Írók legjobbjai mint pl. Kosztolányi is. Azt hiszem a kötet jó alkalmat ad az összahasonUtásral 9 igen, hiszen a gyökerek közö­sek. Akár csak a magyar Irodalom­ban, úgy a fiatalabb szlovák Iroda­lomban Is — ahogy a kötet zárósza­vában is rámutattam — a szociális motiváció jelel a klasszikusok művei­ben Is megtalálhatók. De ez 1918 u- tán, löleg a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatására még szem­betűnőbbé válik. A szociális részvét hangja nem csak a szocialista írók­nál lelhető fel, hanem például a II- rlzált prózát művelő „naturista“ Ft- gulinál, az ugyancsak Ural hangvéte­lű Svanternál, vagy hogy kötetünk példáinál maradjak, a polgári szem­léletű Letznél. A szocialista írók (Novomesky, Urx, jllemnlcky és a többiek) természetesen ennél tovább mennek: ök már a megoldást' kere­sik. az alapvető társadalmi változást sürgetik 9 A kötet az SZNF 30. évforduló­jára jelent meg. Csak természetes, hogy ennek a hősi, emberformálö 1- dőszaknek élményanyage oly bő tér rét kapott a szlovák irodalomban. ' 9 Es bő teret kapott a kötetben Is; a felkelés drámai eseményeit, kl- törülhetetlen emlékeit Idézi Jozet Hőre: „Az akna“ című elbeszélésben, Maria Topofská: „Megmérgezett é- vek“ ctmű írásában, Andrej Plávka; „Heten“, vagy MIloS Krno: „Az út“ című novellái. 9 A válogatás olyan időszakot mu­lat be, melyet a fiatalok csak hallo­másból ismernek és amely az időseb­bek emlékezetében is egyre halvé- nyúl. Ezért bemutatása, -méghozzá rangos irodalmi színvonalon — több az egyszeri élménynél, tartós tanul­ságul szolgál! DELMAR GABOR Pesti nyár Ai idei /ayiri Budapest, a szabad­téri színpadok jövoltáböl, ngyancsak gazdag és élménydús volt. A Budai Parkszínpadon példánl Lehár „Ln- zemburg grófját“ látszották, míg a Várusmaluri Színpad Katajav „Bolond vasárnap“ ctmű komédÍá)át tűzte műsurára. A vérosllgeti KBrszInház- ban, Kazimfr Károly, az arab mese­világ alakjait eleventtetta meg ez „Ezeregyé|siaká“-ból, a Várban pe­dig „Halász bástya“ hangversenyek- ra került sor. A Mátyás templomban orgunaesteket rendeztek, a „Zenélű udvar“ sorozatban pedig kamaraes­tek voltak ez OrI otcel édon ház banga latos udvarán. Az események központjában azon­ban, még fokozottabb mértékben mint az elSbbI években, a Margit­sziget évszázados platánjai alatt le­vő batalmas szabadtéri zztnpad ál­lott. Az idén ngyanis a művészeti vezetést újra Budapest kedvence, Lamberto Gardelll olasz karmester vette át. Az 0 neve fémjelezte a be­mutatott operák java részét, sOt ma­gát a megnyitó hangversenyt Is ő vezényelte, melyen Beethoven „Ki­lencedikje“ és Kodály Zoltán „Bade- vári Te Oenm“-a hangzott el. A zenés színpadi műfaj kategúrlá- jában tehát bárom opera került ba- mulatásra, éspedig mldhárom új sze­reposztásban és eredeti nyelven. Sor­Jevgenyl) Nyesztyerenko rendben az elsO Erkel Ferenc műve a „Muayadi László“ volt, mely 130 éves pályafutása alatt most bangzott fel először, Boldog Margit kolostorának tőszomszédságában, a Nyálak szige­tén. Erkel Ferenc zenei hagyatékában, mely a nemzeti magyar operaműlaj alapját Jelenti, a Hunyadi Lászlá je­lentős helyet taglal el, mert ez az első. maradandó értékű magyar ope­ra. Magyarországon a műfaj megszü­letésének feltételei korántsem voltak olyan kedvezők, mint mondjak olasz földön. Mfg példánl Montaverdi már 1607-ben megalkothatta korszakot nyitó Orleőját, addig nekünk 1844. jannár 27-tg kellett várni, hogy Er­kel zsenijének és lángolú hazasze- retatétnek ötvözetéből megszülessen a Hunyady László. Persze, ez az Egressy Béni szüve- gára készült mű nem hibátlan. In­kább amolyan pompás előtannlmány a majdani „Bánk báD“-hoz, mégis fényesen hirdeti, hogy szerzője, mi­lyen szerencsés kézzel egyesítette karának stílusirányzatait a hamisf- tatlan magyar zenei kolorittal. Mert a Hunyadi László mazsikája bizony nagyon szép. Már a baagversenyteremből li Is­mert batalmas nyitány, szinte ke­resztmetszetét adja az egész mű ze­néjének. Olyan gyöngyszemei vannak a zenének, mint László nagy áriái közül a „Hunyadi hattyúdala“, a ha­lálba tndulú Hunyadi búcsúja Gara Márlátúl, Szilágy] Erzsébet nagyja- lenete, melyet Erkel otúlag kompo­nált, Anna de La Grange francia é- nekesnőnek, aki elsőként énekelte azt a szerepet. Innen ered a „La Grange ária“ elnevezés is. A király askUje, a ragyogó palotás és énnek ellenpólusaként, a komor gyászin- dulé és végül döbbenetes kivégzési jelenet. Szinberger Sándornak, a kolozsvá­ri magyar opera rendezőjének elkép­zelése és KöpezcI-Bócz István szín­padképe méltó keretet biztosított az előadásnak, melyet a MAV szimfoni­kusok élén a televízió karmesterver­senyének „ezüst“ győztese, Medvecz- ky Adám vezényelt kitűnően. A cím­szerep megformálására gyönyörű hangjával és vonzó megjelenésével ideális egyéniség Ilostalvy Röbert, Agay Karola nagyon hatásosan for­málta meg Szilágyi Erzsébet tignrá- ját, pompás egyensúlyt teremtve a szólam csillogú koloratúráje és drá­mai ereje között. Gara Máriát, a ko­lozsvári magyar opera énekesnője, a dekoratív Rodloa Popascn énekelte szépen . bér több bensStégas Ural árnyalat nem ártott volna a szólam jellegének. Pálosé Sándor Ingatag királya pompás karakter tlgnra épp­úgy, mint Barlay Zsosza fiatal Má­tyása. A második opera bematatása ki­mondottan szenzáció számba ment, mert egy olyan mű került Ismét a közönség elé, mely otoljára 80 évvel ezelőtt hangzott el a magyar szín­padon, nálunk pedig teljesen isme­retlen. Az olasz Arrlga Bolto neve sokaknak ismerősen hangzik, de ez elsősorban Verdivel kapcsolatos. Bal­ta ngyanis Shakespeare alapján, el- készitette az operairodaiam két leg- ragyogébb szövegkönyvét, hogy az öreg Verdi megkomponálhassa hozzá két atolső remekét az Otellőt és a Falslaffot. A szövogfrő Bolto azon­ban zeneszerző Is. Maga is kompo­nált saját szövegére egy operát Goethe Faost-drámájának alapján, mely központi hőse ntán a „Metls- tofele“ elmet kapta. Ez a szBvegileg és zeneileg Is Igen értékes opera, hatalmas tOmegjelenetelvel, egyene­sen Igényli a szabadtéri színpadot. MIkö András rendező, Forray Gá­bor hatásos díszletei között, Márk Tivadar festői jelmezeiben eszmé­nyien szép előadást prodnkált. Már a hélehér mennyel seregek bevonn- lásával és Mefiszténak, a tagadás öserejeü szellemének, koromfekete megjelenésével, olyan élménysokk éri a néző-hailgatöt, mely a paeti- kos kerti feleneten, a boszorkány- szombaton és a görög mitológiát 1- déző Helena-epizádon át Faust meg- dicsőOIéséig, egy jottányit sem vé­szit intenzitásábál. Az előadásnak a^ zonban nemcsak a vlznális összete­vője volt élményadö, hanem teljesen egyenértékűen a zenei tolmácsolás Is. Ez nem Is csoda, mert az élen maga Gardelll mester állott, aki ma, világviszonylatban, az olasz zene leghivatottabb tolmácsa, és aki a leg- kUlOnbözűbb opsraházakböl meghí­vott énekes gárdában pompás segítő­társakat kapott. A címszerepet a moszkvai Bolsoj basszistája jevge- nyij Nyesztyerenko énekelte, akinek lenyűgöző alakítását gyünyörű orgá- anm és pompás színészi készség Jel­lemzi. Margit eszményi megszemélye- sltőja, a paétikns Maria Chiara, a nápolyi San Carlo Operából jött. Kár, hogy az amerikai Michele Molese, Fanst szerepében, partnereinél egy nagyságrenddel alacsonyabb minősé­gi osztályba tartozik. A további sző- tárnokát hazaiak énekelték, tgy e Helene jelenetben Horváth Eszter nyfijtott kifogástalan vokális pro­dukciót, míg Márta asszony szerepé­ben Szirmai Márta remekelt. Amíg a Meflstofele az újdonság hatásával és kidolgozottságával op­timális tökéletességével hatott, ad­dig a harmadik bematatő az Aida e- lőadása, az újrahallgatás varázsának gyönyörűségével kerítette hatalmába a jelenlevőt. Verdi örökifjú Aidájá­ról köztndomúsó, hogy egyike az o- perairodalom leghatásosabb szabad­téri darabjainak. így nem Is csoda, hogy időről Időre felújításra kerül. Ez a jelenlegi órafogalmazás éppen a harmadik verzió a Szigeten, s ér­dekessége, hogy ezt és a pár évvel ezelőttit Is Mikő András képzelete szülte. A .kettő közül balározottan Maria Chiara ez a szabadtéribb koncepciö, mélyhez Forray Gábor remek díszleteket és Márk Tivadar lllóziókeltö jelmezeket tervezett. A zenekar élén Ismét Lambertö Gardelll állott. A körös — mindhárom műben — Igényes feladatát, a Sapszon Ferenc vezetése alatt állá rádióénekkar lát­ta el színvonalasan, míg a táncbetá- tek előadásával, a nagyszerű Pécsi Balett émelte a három élményt je­lentő est szfnvonalát. VARGA JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents