Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-13 / 33. szám

KGST SZÁMVETÉS 10 új ^ y '' '' ' . í >a!«- V ä |i" I if­Kirándulás a Jungfraun Amikor a berni szállodában a ki rándulást utlprospektusokat tanul mányoztam, majd mindegyikben azt olvastam, hogy a soálci kiránduld sok koronája, utazás a jungjrau- expresszen. Nem is látta igazán Svájcot, aki közelről nem nézte meg a Jungfraut, ezt a 4158 méter ma gas hegycsúcsot, az Alpok külső mezejében álló tinsteraarhornban! Vasút visz el a csúcs közelébel Nos, mlvtl meg akartam Svájcot minden tekintetben ismerni, persze hogy nem hagytam ki ezt az „első számú" kirándulást! A Jungfraut először 1811-ben mászta meg Meyer és Hieronymus, és beszámolóik alapján az emberi séget folyvást izgatta a látottak szépsége. De hát, hogy lehetne a Jungfraut hozzáférhetővé tenni nem csak a hegymászók, hanem a nagy­közönség számára is? Csakis úgy, ha a Jungfraulg vasút épül. Egy merész svájci mérnök, Adolf Guyer- Zeller /1839—18991 tervet is dolgo­zott ki, hogyan kell a vasutat meg­építeni. Tapasztalatai már voltak, mivel a Szent-Gotthárd alagútat ő építette. Interlakentől vasút vezet Kleine Scheldegg állomásig (2081 méter f, de hogyan tovább? Három hatalmas hegykolosszusnak, az El­ger (3970 ml, Mönch (4099 mj és magának a Jungfraunak hóslpkás tömege állja el az utat. A svájci mérnök gondolt egy merészet és na­gyot, alagútat kell fúrni a három hegytömbön át és ki is számította mindjárt, hogy az alagút hossza vagy hét kilométer lesz! A merész terv eleinte nem talált megértésre, nem volt aki finanszírozza, de a svájci mérnök az első szakasz költ ségeli maga előlegezte, igaz volt miből, mert a Gotthard alagút rész­vényei egyre emelkedtek. Persze az­tán talált pénzügyi vállalkozókat, de ö maga már nem érte meg az alag út befejezését. Az építését í896-ban kezdték meg, a mérnök maga ügyelt fel a munkálatokra, az első állo­másnál, Eigergletschernél azonban megfázott, tüdőgyulladást kapott meghalt. A müvet mérnöktársa. Wrubel Srlgyes folytatta és az a lagút 1912-ben elkészült, (ungfrau loch lett a végállomás A svájciak azonban ezzel sem elé gedtek meg, hanem felvonót készí­tetlek az egyik oldalcsúcsra Mönch és Jungfrau között, és ezen Sphin néven obszervatóriumot létesítettek. Ez 3573 méter magasban van, és 1937-ben készüli el. A munkálatok azóta is tovább folynak, az obszer vatórium kupolájában, a 76 centi­méteres lencse-átmérőjű teleszkópot 1967-ben szerelték fel. Hát ennyit a Jungfrau-expressz múltjáról. Szeretném azonban el­mondani „mai" élményemet Is. A délelőtti órákban érkeztem meg GenfbŐl Interlakenbe. ahol szép he­gyi vidéken folytattam utamat Grindelwald felé. Állomásán átszáll­tam az első fogaskerekűre, mely már a WAB (Wengerdlpbahn) vona­la volt. Az Eijferwand hatalmas ko­losszusa alatt érkeztem meg Kleine Scheiddeg állomására, 2061 méter magasságba, és kiültem egy feketé­re a vendéglő teraszára. A pincér- nö azt mondta, hogy pokoli sze­rencsém van. mert gyönyörű, napfé­nyes az idő, ami az idei nyáron itt elég ritka jelenség volt. így min­dent fogok látni. A Jungfraunál a tegnapi kirándulók panaszkodtak, hogy ködgomolyogon kívül semmi mást nem láttak! Láttam már a tu­ristákat itt is alpesi virágcsokrok­kal, pedig az igazi alpesi táj csak most kezdődött! Kleine Scheiddeg állomásáról in­dul ugyanis a jungfrau-expressz. Eigergletscher állomása még a sza­badban volt, de utána alagútba ke­rültünk és eltűntek a nagy lila gén- tiana mezők, vagy az alpesi rózsák szigetei, s kocsinkban kigyúltak a villanyfények. Az első alagúti állo­más Eigerwand volt, 2865 méter magasságban ki lehetett szállni, és teraszáról gyönyörű kilátás nyílt a Thunersse és a (ura jelé Vagy hét perces út után újabb állomás követ­kezett Eismeer, ez már 3160 méter magasságban volt, és nem uéletle nül nevezték el így. Kilátójáról va­lóban egy jeges tenger szerű terü­letet láttam. Ez már a Mönch szí­vében volt. mert a Jungjrau-ex: pressz Eigergerwandnál irányt vál­toztatott. Néhány perc múlva ér­keztünk meg az expressz végállo­mására Jungfrautochra. ez 3454 mé­ter magasban van. de még műkö­dik postaállomása, mely a levele­ket sajátos bélyegzővel látja el. Küldtem fs haza mindjárt egy bo­ri! ékot jungfrauloch Európa legmagasabb vasún állomása, éppúgy, mint a Jungfrau expressz Európa legmaga­sabb fogaskerekű vasútvonalá. A villanyfénnyel kivilágított állomá­sokon igen siók kiránduló és turis­ta volt, sokan itt maradtak éjszaká­ra is a csúcs oldalába szúrt Berg- hausban, ahol én ké.sőbb ezt a ri­portot Is megírtam, mert otthon az adatokat képtelen lettem volna ösz- szeszedni. A Berghaus teraszáról i61 látszott a legnagyobb alpesi glees- cser, a 22 klíométer hosszú Aletsch- gleccser. Egy alagúlon át eljutot­tam a légpalotába, mely nem volt más, mint hatalmas jégbarlang, me­lyet a svájci zászló díszített. Egy sziklaszobában vetítőgép ..közvetí­tett" állandó műsort a Jungfrau tu dományos jelenségéről. Az egyik ki­járat a sípályára vezetett. A három és fél ezer méter magasban vígan futkároztak a gyönyörű napfényben a síelők. Nem elégedtem meg azonban a vasúti állomással és környékével, hanem felkapaszkodtam — persze nem gyalog, hanem pompás liften — a csillagvizsgálóig. A csillagvizs­gáló tgy kiugró csúcsra épült Mönch és Jungfrau közön, 3573 m- nyl magasságban. A Sphin csillag­vizsgálóból pompás kilátás nyílik a Jungfrau szépségeire. Mert amit in­nen láttam, valóban lenyűgöző volt. Visszafelé más úton mentem le. Talán még szebb tájakon, mint fel­felé. Wengen táján gyönyörű víz­esést láttam, Lauterbrunennél meg egy újabb fogaskerekűt, mely szin­te félelmetesen meredek hegyre kú­szott fel Mürren irányába, ahonnan függővasút indul a Schlithorn csúcs­ra, 2971 méter magasba. Egy napot vett igénybe kirándulásom a Jung- frau-expresszel, de ezt az egy na­pot soha nem felejtem el. Mártonvölgyi Lászlé Terepszemle az idő országútján A vadregényes és mérhetetlen Szi­béria mind gyakrabban téma a lapok­ban. 0] nevekkel Ismerkedünk meg. Mostanában Uszty-lllmszk neve ke­rült forgalomba. A nemsokára csak­nem félmilliós ÚJ várost különleges elvek alapján építik: a szibériai ös- természet, a fenyöerdö behatol a tíz- tizenkét emeletes toronyházak közé, s a háztömböket úgy helyezik el, hogy azok megvédjék a széltől az Is­kolákat, óvodákat, bölcsődéket. 9 ® Az Ilyen tudósítások persz» nem térhetnek ki minden részletre. Pedig a részletek olykor nagyon érdekesek és tanulságosak. Uszty-Illmszkben tör­tént például a közelmúltban. Az új szibériai város helyén már a föld­munkát végezték, amikor még folyt a vita, hogy tulajdonképpen mekkora legyen a település. „Bennünket a végtermék, a cellulóz érdekel — ér­veltek az olcsóbb, a megszokott meg­oldás hívet. — A termelés gépesített és automatizált lesz. A kombinátba nem kell sok munkás. Akkor pedig minek ide egy nagyváros?“ Csakhogy ez az építkezés egyike ama hatalmas közös vállalkozások­nak, amelyekeben a szoclellsta or­szágok együtt vesznek részt. (A cel­lulóz mindegyikünknek nagyon kell, s Itt optimális mértékben van alapa­nyag; a környéken 436 millió köb­méter fa az erdőben, a Bajkál-tóból zúdítja a vizet az Angara, amelynek erőműve mellesleg 4,3 millió kilowatt energiát ad a városnak és a gyár­nak. Ennél olcsóbb cellulózt talán se­hol a világon nem gyártanak majd!) Szóval, amikor a magyar, a cseh, a lengyel, az NDK szakemberek a hely­színre érkeztek és szemügyre vették a terepet, hamarosan bekapcsolód­tak az építési vitába. Számításba vé­ve Uszty-Ilímszk rideg éghajlatát és a ma emberének életformáját, egy- . hangúlag arra a megállapodásra ju­tottak, hogy modern nagyváros nél­kül nem boldogulhatna a gyár. Az é- pítök és a leendő munkások nem nél­külözhetik azt a kényelmet, színvo­nalat, amivel egy modern város ren­delkezik. ® ■© Az uszty-lllmszkl példa tulajdon­képpen apróság. A KGST-vltákban nem egyszer kontinensre szóló dön­téseket hoznak. Nem Is lehet más­ként. A Tanácsban ugyanis minden ország egyenjogú. A legkisebb és a legnagyobb ország egyaránt egy-egy szavazattal rendelkezik, ami különö­sen érdekes, ha párhuzamba állítjuk a Közös Piac miniszteri tanácsának gyakorlatával, ahol a döntésbe a tag­országok gazdasági erejüktől függő­en szólhatnak bele. Ezen kívül a KGST Tanácsában az egyhangúság el­ve alapján döntenek, (vagyis csak valamennyi ország egyetértése esetén születhetik határozat), az EGK-nál pedig a többség rákényszerítheti a- karatát a kisebbségben maradottakra. Az egyenragú partnerek konstruk­tív vitáinak módszere ma már impo­zánsan széleskörű. 1968-ban a KGST- országok 550 kutatóintézete dolgozott együtt, 1972 végére a számuk meg­haladta az 1800-at. Nemzetközi koo­perációs központokat szerveztek, és­pedig 10-ot a Szovjetunióban, hatot Csehszlovákiában, négyet-négyet Len­gyelországban, és az NDK-ban, ket­tőt-kettőt Bulgáriában és Magyaror­szágon. Jelenleg 260 világszerte meg­oldatlan műszaki’problémát kutatnak több ország, és 2400 problémát két- két ország együttműködésében. A nemzetközi összefogás eredmé­nye évről évre láthatóbb. A világ legnagyobb tőzsdéin nagyon Is pon­tosan számon tartják, hogy az Ipart termelés a KGST-országokban az u- tóbbl két évben átlagosan 15 %-kal nőtt, míg a fejlett kapitalista orszá­gokban csupán 8,8 százalékkal. A mi országaink, amelyek a Föld területé­nek nem-egészen húsz százalékán te­rülnek el, 1950-bqn a világ Ipari ter­melésének 18 százalékát adták, s ma már 33 százalékát. Ez annyit Jelent, hogy a KGST-országok együttese Im­már — túlzás nélkül — a világ leg­nagyobb Ipari komplexumává vált. Együttvéve nagyobb az Ipari termelé­sük, mint amekkora az Egyesült Ál­lamoké. O O Vetítsük a fejlődést az autózásnak a területére. A személyautógyártás egyike volt a KGST vitatémáknak. A vita ma már eldöntött ügy Megkez­dődött autógyártásunk fellendítése. Aki csak kinéz az utcára és látja a Zsigulikat — éspedig Zsigulikat Lon­dontól Moszkváig mindenütt látha­tunk — erről a saját szemével győ­ződhet meg. A számok azonban en- nál még többet mondanak. A KGST- országok részesedése a világ autóter­melésből 1971-lg alig érte el a négy százalékot, Jövőre meghaladja a hat százalékot, 1980-ban pedig kllenc-tíz százalék lesz. Ezen belül Jövőre a szovjet autóipar produkciója elérhe­ti az évi 1,2 milliót, sőt a londoni The Financial Times szerint még eb­ben az évtizedben a kétmilliót. Utá­na sorrendben Csehszlovákia Jön 1980-ban évi 350 ezer, Lengyelország 300 ezer, az NDK 250 ezer, Románia 100 ezer, s Bulgária 80 ezer személy­autóval. összesen ez a KGST-államok- ban évi két és fél-hárommillió dara­bot Jelenthet. lövőre a személyautó-állomány a KGST-országokban eléri a tízmilliót, vagyis minden 33-34 lakosra Jut egy kocsi. Gyakorlatilag ez Csehszlovákiá­ban és az NDK-ban 8-9 lakosonként. Jelent egy autót. Magyarországon 18- 20 lakosonként. Lengyelországban 38- 37, Romániában 60-70 lakosonkénl je­lent egy kocsit. F A. „Szerv- és szövetbankot“ kell alapítani NEVE: HIDROP KAVICSOT KULO A FELSZÍNRE Hldrop elnevezésű különleges berendezés szállításét kezdte meg Csehszlovákiába a Dorogi Szénbányák. A magyar talál­mány alapján kialakított úszókotróval Ostrava környékén a víz alatti rétegekben szabadon áramló kavicsot szabadítanak tel és művelnek meg. Ez a dorogi berendezés tulajdonkép­pen komplett kis gyár: a mesterségesen kialakított tavon úszó hldrop aljából kinyúló fejtőgémek nagy erejű vízsugár­ral fellazítják a mélyen fekvő ásványi anyagokat, és csövön, szalagokon Jutattják a tő partjára. RITKA FOGAS Háromszázötven millió éve élt halakat „fogtak kl“ a Baltl- fenger akkori medrének visszamaradt fenekéről az észt pa­leontológusok. A leletet egy agyagbányában találták. Mint kiderült, az agyagréteg alatt devon-kori élőlények egész se­rege maradt fenn sértetlenül. A puha, agyagos talaj Jól kon­zerválta a harcsákra emlékeztető páncélos halakat és ellen­ségeiket, a fél méteresre Is megnőtt tüskés halakat. A halak megtartották térbeli formájukat, így lehetőség nyílik nemcsak H csontvázuk, hanem a belső szerveik tanulmányozására Is. A szerv- és szövetátülte­tések gyakorlata egyre job­ban elterjed az évszázad hátralévő éveiben. Már most ültetnek át vesét, szivet, májat, tüdőt olyan betegek­be, akiken valamilyen más gyógymód nem segít ■— mondta az APN szovjet saj­tóügynökségének Gleb Szó lovjov, államdíjas akadémiai levelező tag, a szovjet Szerv- és Szövetátültetést intézet Igazgatója. — A szervátültetés továb bi fejlődését két körülmény gútolja, — mondta a pro­fesszor. — Először is még nem tártuk fel a szövetek összeférhetetlenségének me chanizmusát és nem tudjuk biztonsággal irányítani az imniunításl folyamatot, más­felől a tömeges szervátülte­tésekhez nagy szerv- és szö­vetkészletre van szükség. A szovjet szakember véle­ménye szerint a következő módon lehet leküzdeni a szövetösszeférhetetlensé­get; a vércsoporthoz hason­lóan meg kell dllapítant a beteg szövetcsoport fát, s aztán kell kiválasztani a legmegfelelőbb donort. Eh­hez több speciális szérum és megfelelő betegnyllván- tartás kell. Az átültetésre szánt szer­vek konzerválásának és tá­rolásának tudományos, szer­vezett, valamint erkölcsi-eti kai vonatkozásai vannak. — A közlekedési balese­tek száma állandóan növek­szik Ha a közvélemény megérti, hogy az áldozatok egyes szerveinek tovább kell élniük egy másik em­ber szervezetében. meg­mentve annak életét, és ha sikerül ezeket a szerveket Jiosszabb ideig tárolni, ak­kor meg lehet oldani az úgynevezett „szervbank" problémáját — állapította meg Gelb Szolovjov. Eddig a világon 15 ezer betegen hajtottak végre ve­seátültetést, s közülük több .száznál sikerült leküzdeni a szövetösszeférhetetlenséget. Sokan közülük már tíz é- ve élnek idegen vesével. Az újszívesek közül négyen már több mint öt évvel él ték túl az operációt. Ez ar ról tanúskodik, hogy le le­het küzdeni a szövetössze­férhetetlenséget. A RoZnuv pad Radhoát-i Tesla termelése évenként átlag 27 százalékkal növekszik 1974-ben liárnmszor annyii ter­melnek, mini 1970 ben. A termelés ilyen nagyiramú növe­kedése a szocialista racionalizációnak tndhatö be Minden jelentősebb munkahelyen 12 racinnalizániós brigád alakult, amelyek féléves múködésUk után már többmilliós megla- karttásl hoztak a vállaialnak Képünkön a miinokristály sziliciiim elóállitásáiiak éj technológiáját lehetővé tevő gépet láthatjuk, amellyel a szocialista racionalizációs brigád az előregyártotf félveze- tók termeléséi 100 százalékkal növelte A brigád vezetője Jifi Rfha mérnök és tagjai: Rastislav Deda Petr Hrstka, Josef Stodulka, Josef Sulák. és Jifi Urbánek. az új munka- módszerrel előállított, több mint 12 ezer korona értékű monokristályt ás szilíciumot vizsgálják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents