Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-13 / 33. szám

4 új csak tanúja, sőt részasa új- jáépftésénak és felvirágzá­sának. Idastova húsz éve dolgo­zik a helyi nemzeti bizoU Ságon, a legutébbi választá sok alkalmából választották u hnb titkárává. Köztiszte­letnek örvend. Megfontolt, kedélyes és okos asszony. A sok szenvedés és megpró­báltatás ellenére koránál fiatalabbnak látszik. Vágy gyermekei neveli fel. Valamennyi rendes, jé.- ravaló emberek. Margitka, aki a felkeléssel egyidős, férjhez ment, a üilinai kór­ház laboránsnóje. A fiata­labbik lány is férjnél van már, a helyi kisipari szö­vetkezetben dolgozik. Az i- ttösebb fiú mérnök a nová- kyl vegyiművekben, a csalód legifjabb tagja pedig a bra- tislavai Képzőművészeti Fő­iskola harmadéves hallgató­ja Ennek örül a legjobban, hogy valamennyien ilyen jót érvényesülnek. Amiről ő csak ábrándozott, gyerme­kei valóra váltják. Férjével, a nyugdíjas volt partizánnal együtt azt mondja, hogy ezért érdemes volt küzdeni, harcolni. PALAGYI LAJOS a szerző felvételei Az elmúlt harminc év a- latt könyvtárra való kötete­ket, riportokat, újságcikke­ket írtak a Szlovák Nemzeti Felkelés ismert és kevésbé ismert hőseiről. De ki írja meg a sok névtelen ember hősiességét, aki talán soha sem fogtak vagy nem i.s foghattak fegyvert, hősies magatartásukkal rászolgál­tak az elismerésre. Ki örö­kíti meg a sok anya és fe­leség sorsát, akik álmatlan éjszakákon aggódva várták élettársukat, gyermeküket, jajszó nélkül tűrték a fa­siszták szüntelen zaklatá­sait és kegyetlenkedéseit vagy életük kockáztatásával vitték az élelmet, a fehérne­műt és a gyógyszert a ha- gyekben tartózkodó férfiak­nak? S vajon minek nevez­zük azt az asszonyt, aki a- zokban a nehéz időkben vállalkozott arra, hogy vi­lágra hozza gyermekét. Mert egy nő legszebb, legszen­tebb kötelessége mégiscsak az anyaság. HrbaCková Mária, Ciűma- ny partizánközség helyi nemzeti bizottságának titká­ra, akkor húszéves, váran­dós fiatalasszony volt, ami­kor Szlovákiában pattanásig feszült a helyzet. Augusztus 28-án megszülte gyermekét. A martini helyőrség katonái lésbe fáradt asszony nyn galmát. De próbáljuk magunkat beleélni a vajúdó asszony helyzetébe Vajon hányán vállalkoznának ma hasonló helyzetben szülésre? Nem tagadják-e meg egyesek ma­guktól a gyermekáldást lé­nyegesen kicsinyesebb o kokból? Hrbaékuvá Máriát azon ban más fából faragták. Zsenge gyermekkorától meg szokta a vándor papncské szító lányának nehéz életét. Tizen voltak testvérek, de a szűk faliázikóban még en­nél Is többen szorongtak. Ciőmanyban nem ritkán Z-'i család, 20—25 ember is la kott egy-egy helyiségben. Még csak egy rongyos fa­házikóra sem tellett min denkinek. Nagy áldozatuk árán ki­járta a polgárit. Világéleté hen arról ábrándozott, hogy taoitónő lesz de közbeszólt a háború, amely itt, Cióma- nyban és környékén, min­dennél borzalmasabb volt. Gyakran előfordult, hogy hóban fagyban, éjnek ide­jén a csecsemővel a kar ján. menekült a talii többi lakójával a hegyekbe, mert a németek szorongatták a védőket Tanúja volt a falu felégetésének, de ugyan­Vajon menny! szenvedést ért meg ez a őlőmanyl asz- szony, aki fehérneműt öblöget a RajCianka krlstálytlsz ta vizében A köztársasági elnök. Hr baőková Máriának, idén má jusban „Az építésben szer­zett érdemekért“ kitüntetést adományozta azon a napon likvidálták Otto német tábornok kato­nai misszióját. Martin mind össze oáhány kilométerre fekszik CiCmanytóI. Túróc vidékén gyakorlatilag kitört a felkelés. Az apák ilyen­kor nem szívesen tágítanak a gyermekágytól. A kis Mar gitka édesapja azonban e számára legboldogabb órák ban is kénytelen volt fegy vert fogni, hogy társaival védje a faluba vezető uta kát, Margitka álmát, a szü­EGY ANYA A FELELÉSBEN A sárga bálvány bdlvdny. a gSrög ei­dolon szó fordítása. Azokat a tárgyakat, képeket nevezzük bálványoknak, amelyeket a primitív népek Istenként i- mádtak. Akadnak azonban — főképp a magyar táf- nyelvben — olyan bálvá­nyok Is, amelyeknek semmi közük sincs a vallást kul­tuszhoz. Ilyen például a bálványnak nevezett kerí­tésoszlop. A régi dunai ha­jósok a hajó peremére e- rősített védőfalat nevezték bálványnak. Most a Nagy Sárga Bálványról szeret nénk beszélni, amelyet úgy hívunk, hogy — aranyt MIÉRT A LEGNEMESEBB? Nemesfémnek hívjuk az aranyat... Sőt azt mondjuk, a nemesfémek között is leg nemesebb. Ml ennek az oka? Hiszen, az emberiség fejlő­désében, nem sok vizet za­vart. Oly puha ugyanis, hogy szerszám, vagy fegyver ké­szítésére nem volt alkal­mas Csupán évezredek múlva, a technika fejlődése folytan az elektrotechnlká ban, a fogászatban, o sebé szélben és legújabban a "u kélák készítésénél kezdeti szerepet játszani Azért kap ta tehát a .Jegnomesebh’ lelza'. mert belőle lehel legkönnyebben ékszeri ké szilem? Hát bizony ezért! Az arany ugyanis, az ősz- szes fémek közül, a legjob­ban niiúltható fém A szín- aranyból készHetí arany- füst félaául OßOOOB millimé­ter vékonyságú^ lemez. U- gyancsak nemessé teszt az ko tulajdonsága Is, hogy leg­fobban ellenáll a vegyi ha­tásoknak. Jó tulajdonsága még, hogy préseléssel és kalapálással, tehát hidegen Is megmunkálható. A leg­nagyobb népszerűségét még- ' is az okozta, hogy viszony­lag kevés volt belőle. Ezért használták pénzként, pénz­fedezetként. és ezért érté­kes még ma is az aranyból készített ékszer. MAI ARANYMŰVESEK Bratlslavában már a régi időkben is híresek voltak az aranyművesek. Még Má ria Terézia is készi’ieie'^ velük ékszert. Bz a hagyo­mány napjainkban Is él, ma ts finom művűek az Itt ké­szült gyűrűk, karkötők és egyéb aranyholmik Nos, lá­togassunk hát el Szlovákia egyik legjelentősebb ékszer- készítő műhelyébe, a ZLA- TOKOV nemzett vállalat, Diebrovo tér t szám alatti üzemébe. P al a ck a László Igazgató utasítására M a l á n Lajos vezet végig az üzemen. Malán iMjos először a rak­tárba, a betonba ágyazott páncélszekrényhez vezet és végigmutatja az ott tárolt aranyrudakai, aranylemeze­ket és a különböző ékszer- modelleket. — A színarany olyan pu­ha és hamar kopó fém — magyarázza közben —, hogy a belőle készüli ékszer ha mar formáját vesztené. B- zért aztán keményebb fém­mel, rézzel, ezüsttel, palla­diummal ötvözik. Ha egy színarany tégla például a betonra esne. behorpadna. Az ötvözött arany ezzel szemben kemény és csak f- gen lassan kopik Ezt ez ötvözést arányt nevezzük karátnak- a 22 karátos a- ranyban például 916/1000 az aranytartalom Egy karát 1000:24 azaz 41,66 ezrelék aranylartalmat jelent. Ná­lunk leggyakrabban 14 ka­rátos aranyból készül az ékszer A raktárból a műhelybe vezetett Malán Lajos. Tuda­toson nevezem ezt a hosszú termet műhelynek, hiszen az ■it dolgozó lányok, asszo­nyok és férfiak alig hasz­nálnak gépet. Fürge uffalk- kal ügyesen haf tagat fák a gyűrűk karikáját, kis faka­lapácsaikkal vékonyítják az aranylemezeket és szerelik, forrasztják a fülbevalók ap róhb részecskéit. Éppen csak a hengergépet, a prést, a csiszoló és fényesítő gé­pel használják. Az ékszer- készítés nagy része kézi munkával történik. Mintegy 24—25 kiló aranyat dolgoz­nak fel évente és alig akad olyan ékszerüzlet Szlovákiá­ban, ahol műveikben ne gyönyörködhetne az ember. A legújabb divatnak megfe­lelően külön tervek és ,4í- vatlapok" szerint készülnek itt az ékszerek, söl akt nem elégszik meg a választék­kal, annak a Zlatokov Le- nlngrádt utcai üzlete közve­títésével. saját ízlés, elkép­zelés szerint is készítenek ékszert. — Igen ám, de ennyi em­ber, ennyi munkás és mun- kásnö keze között „nem tűnhet-e el" néhanapján egy kevéske arany? — súgtam oda Malán Lafosnak szemlé­lődés közben — Szó sem lehet róla — mosolyodotf el vezetőm — Egyrészt azért nem. mert minden dolgozónknak pon tosan el kell számolnia, hogy mennyi aranyat dolgo­zott fel és mennyi maradt vissza. Másrészt pedig még a vágásból, reszelésből el hulló aranypor sem megy veszendőbe. Kimossák a lá­nyok, asszonyok és férfiak munkaköpenyeit s ezek szennyvizéből valamint a takarítás által Osszegyüftött porból, egyszerű eljárással kivonják az aranyszemcsé- keí. Mindez jól is van így, sze­ret jilk a szépet és senkt sem tiltja meg, hogy minél csinosabb aranyékszerekkel díszítsék lányaink és asszo­nyaink magukat. Hanem a- mikor a Nagy Sárga Bál­vány kapzsiságra csábít, ak­kor már vigyázni kell. Mert az arany utáni vágyból több könny hullott már, mint t- hány vízcsepp fér a tenge­rekbe. NeFozann János Leányálmok, asszonyvágyak (Foto; PrandlJ Felkarolják a fiatalokat Társadalmunk egyik jelentős feladata az Ifjú­ság alkotóerejének, akti­vitásának és tennlvágyá- sának megfelelő kibon­takozása terén már ed dig is sokat tettek és a jövőben még többet te­hetnek az üzemek és vállalatok. Illetve az In­tézmények mellett műkö­dő Ifjúsági klubok. Ez s mozgalom egyre terebé­lyesedik, és ma már or­szágos viszonylatban is számottevő szerepe van ■A klublátogatók szá­ma egyre növekszik. Kár viszont, hogy a klubok nagy része nem Igen fo­gad be Idegeneket a sok­szor sajnos jogos „amit ml építettünk munkával, azt néhány meggondolat lan fiatal egy-két óra a latt tönkretesz!“ véle ménnyel. Más a helyzet az úgynevezett körzeti klubokkal, amelyeknek feladata a környékbeli tlatalok felkarolása, ne veiése és szórakoztatása. Tapasztalatból tudjuk, . hogy a SZlSZ-szervezetek tevékenységében is fon tos szerepet játszanak a klubok. Ahol lelkes és o (iaadó vezetők IrányltpíK a klubok munkáját, ott* a fiatalok teljes mérték ben megtalálják műve..*> désl 8s szórakozási Igé nyuk kielégítését. Egy 1 »yen sokrétű és eredmé nye» tevékenységet ki fejtő ifjúsági klub műkő diK Bratislava egyik ü- lakónegyedében, a Poäe óon is, — Klubunk Bratislava kettes számú körzetének kulturális és társadalmi központjához tartozik — kezdte nyilatkozatát Leo­pold BukovskY, a klub vezetője. Elsősorban is nevelő-oktató munkával hatunk tagjainkra, Illet­ve látogatóinkra. Tapwsz- falatom szerint a ren­dezvények vonzzák a' fia talokat. Lelkesedő, ér­deklődő emberek a látó gaiók, akik mindig azért jönnek el hozzánk, hogv 'jalarait kap]anak, A klub vezetői távlat; >erve*^ dolgoztak ki, ^ í.gy mindenki érdeklődé sl köre szerint látó,gat hatja az egyes rendez­vényeket. Í Különösen a családi é letre való neveléssel fog lalkoző előadás váltoti ki nagy visszhangot a látogatók körében — folytatja a klub vezető je. — Ezenkívü. nagyon érdekes és vopzó beszé’ getést tartottunk Pave äunCäk Íróval, de talál koztunK Villám Polónyi va. és Tibor Cilikkel, az Ül Színpad művészeivel I is, akik mind megelége delien nyugtázták, hogv érdemes volt ellátogat nia a klubunkba A sok-sok sikeres ren dezvényböl csak néhá nyat soroltunk tel, hí szén említést tehetnénk még a fiatalok politikai látókörét bővítő külötifé le előadásokról, a sport- déiutánokröi és a honvé delrai versenyekről, va­lamint a zenés összejö­vetelekről, melyeket ma gvarázatta! kötnek egy be, hogv ezáltal Is for má jak a fiatalok észté tikal és zene! ízlését. — Meggyőződésem, hogy klubunk helyes ú- ton jár, s ezt nem más ra, mint az említett te nyekre alapozom. Éppen ezért célunk továbbra is vi'ágos. még jobban fel karcint a poäeiil fiatalo­kat, még vonzóbbá tenni a számukra az egyes rendezvényeket, hogv szabad Idejüket haszno­san töltsék el — fejezte be nyilatkozatát Leopold Bukovsky, a klub vezető­je. S ml ehhez már csak annyit teszünk hozzá: re­méljük így lesz!

Next

/
Thumbnails
Contents