Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-16 / 29. szám

A baráti Lengyel Népköztársaságba érkezve az a benyomásunk, hogy a szó szoros értelmében barátok közé kerültfink. Kontinensünkön aligha lehet még négy népet találni, amely ilyen közvetlenséggel, kötetlen kedvességgel fogadja az í- degent. mint a lengyelek. Vendégszeretetüknek legkézzelfoghatóbb megnyilvánulása, hogy egy percig sem állhatunk az utcán tétován, a- zonnal felajánlják segítségüket, kalauzul mellénk szegődnek.

Amilyen kellemes a lengyelekről szerzett első benyomásunk, éppen o- lyan az első észrevételünk is magáról, napról napra szépülő fővárosukról. Szinte egyetlen nap sem múolyan távlati beállításban, ahogyan innen fentröl látjuk. A Visztula úgy szeli át Varsót, mint a Moldva Prágát, vagy a Duna Budapestet. A fo- • íyó túloldalán terül el a Prága nevű városrész, ahol a lengyel főváros lakosságának egyharmada él. — Milyen jó nekik — mondják azok a varsóiak, akik más városnegyedekben élnek —, hisz egyszerre Varsóban és Prágában laknak.

Prága mind a mai napig metartot- ta sajátos jellegét. E városnegyedben bukkantak nemrégen a város legkorábbi emlékeire, amelyekből az eddigi véleménnyel ellentétben megállapították, hogy Varsó nem a XV. században létesült, hanem sokkal koA VARSÓIAK EGYHARMADA „PRÁGÁBAN“ LAKIK

Pillanatfelvétel a lengyel fővárosról

lik el anélkül, hogy át ne adnának nendeltctiésének valamilyen új középületet, lakótömböt a szocialista országépítés egy-egy apró állomását. A lankadatlan ütemű újjáépítés sem e- legendő azonban ahhoz, hogy három évtized alatt eltüntesse a fasiszták néhány évi garázdálkodásának nyomait. Talán egyetlen más város sem szenvedett annyit a második világháború alatt, mint Varsó. Talán még Hirosima is jobban átvészelte az a- tomrobbanést, mint Varsó a hagyományos fegyverek okozta pusztítást. A város 86 százalékát a földdel e- gyenlővé tették, a lakóépületek 90 százaléka üszkös romhalmazzá vált, a hírhedt gettónegyed pedig teljes e- gészében megsemmisült.

Az egykori romváros helyén most nap mint nap szemtanúi lehetünk annak, hogy nőnek ki a földből a korszerű épületkolosszusok. Varsó a világ egyik legfiatalabb városa, s a városrendezésben a lekorszerűbb é- pítészeti elvek valósultak meg.

Minderről akkor győződhetünk meg a legjobban, ha felkapaszkodunk a Varsó központi sugárútján, a Mar- szalkowska úton álló kultúrpalota 234 méter magas tetökilátójára. Ezt népszerűén Varsó Eiffel-tornyának nevezik, mert innen éppen olyan nagyszerű városkép tárulkozik elénk, mint a francia metropolisban, Párizsban.

.Aki egyszer elgyönyörködött a városképben innen fentről a 34. emeletről, az a legnagyobb elragadtatással beszél Varsóról. Egy idős nyugdíjas mondta, mindennap eljön ide. hogy órák hosszat gyönyörködjön Varsóban, Itt szinte ö is fiatalabb- nak érzi magát.

Az Orbis utazási Irodában lehet o- lyan szemléltető térképet kapni, a- melyen megtalálhatjuk a város valamennyi turisztikai nevezetességét —

nekült a fejetlenül visszavonuló németek barbár rombolásaitól. Közvetlenül a háború után a Zerán-kerület- ben megkezdődött a gyáripari termelés a földig rombolt városban. Autógyárakat, traktorgyárat, hőerőmű vet, cementgyárat építettek itt. Nem csak forradalmi múltjáért szeretik a Prágát a varsóiak, hanem azért Is. mert ez a városrész őrizte meg leg Inkább a régi Varsó hangulatát. Egy kicsit múzeum is a Visztulának ezen a partján fekvő városrész; régi, bazár szerű üzletek, hagyományos, népies jellegű vendéglők s nem utolsósor ban a riégl építkezési stílus mentet ték meg az utókor számára a múlt századbeli Varsó életének egy töredékét.

A lengyelek gondosan őrzik hagyományaik emlékét. A legnagyobb lengyelek, Kopernikus, Chopin, Maria Sklodovvska-Curie, Mlckiewicz, Sien- kiewicz — de sorolhatnánk tovább -— emlékművei mellett múzeumi gyűjteményekkel Idézik életművüket a látogató számára.

A lengyelek azonbah nemcsak klasszikusaik emlékét őrzik kegyelettel. Vidám kedélyük ellenére Is e- gyetlen pillanatra sem feledkeznek S meg a legújabb kori történelem ke- jS serű megpróbáltatásokkal teli nap- g jairól. Az óváros központi terén — ^ amely hangulatában emlékeztet a ^ sokak által a világ legszebb terének y tartott brüsszeli Grand Place-ra — \ van egy mozi, ahol mindennap reg-1 gél nyolctól éjfélig állandóan azt a j filmet vetítik, amely a fasiszta megszállók gonosztetteire emlékezteti Varsó látogatóit. A filmkockák felidézik azokat a napokat, amelyek nemcsak a lengyel néző számára jelentenek megszívlelendő történelmi tanulságot, hanem a világ valameny- nyl béke- és szabadságszerető népe számára is. Ez a nonstop film fejezi ki a legjobban a sokat szenvedett lengyel nép leghöbb vágyát; Soha többé nem akarunk háborúti

B. B.

‘88 « D.>

im V«

«Q S

® í- «

2 » a; • ac ►, '{9 00

> s

•«

•® 00 ffl a —

— a-f

‘2 e .S K *

9 M

£ 'O n. s a X

rábban. Már a X. században gazdag település volt a helyén.

Már a XIX. században a Prága negyed volt a haladó lengyel proletariátus központja, számos korai munkásmozgalmi esemény színhelye. Valamikor jellegzetes gyárváros volt, szegény munkásnegyedekkel, nyomorúságos faházakkal. Ez a siralmas állapot még a XX. század elején sem változott meg. A két világháború közötti években — mivel e nyomornegyed nyújtott otthont a haladó szellemű mozgalomnak — a lakosság szüntelen rendőrségi zaklatásoknak volt kitéve. A negyedet viszonylag kevés háborús sérülés érte a második világháború alatt. Ez a városrész ugyanis sokkal korábban felszabadult, mint a Visztula túlsó partján fekvő negyedek. Innen már 1944. szeptember 19-én kiűzték a fasiszta megszállókat, úgyhogy megmeKÖRNYEZETVÉDELEM

LENGYELORSZÁGBAN

A tervszerű virosfejlesztés, amely lengyelorszigban közvetlenfll a mA- sedlk vIlAgháborfi otán kezdSdűtt, lehetővé tette a technikai lejlSdés- nek megfeleifi, korszerű nrbaniszti- kai elvek fokozatos, következetes érvényesítését. A háborűhan elpusztult városok (Varsó, Wroclaw, Gdansk) filfáépítésében, az fif városok (\owa Huta, Nowe Tychy) létesítésében, valamint az egyes városnegyedek kiképzésében és korszerűsítésében Lengyelországban általános az a törekvés. hogy a városokban területi szempontból a lehető legteljesehben elkülönítsék egymástól a különböző funkciókat.

Ez elsősorben a lakónegyedek és az iparnegyedek különválasztásában nyilvánul meg. az üzemeket a város peremére telepítik, erdős védó- sávokat létesítenek, a fö útvonalakat a lakónegyedektől távolabb é- pilik. a szolgáltatási objektumokat összevonják, a lakótelepeken gyarapítják a parkosított területeket, a városok környékén üdUlÓtelepekat létesítenek stb. Fontos feladat a városok egészségügyi és fűtési-energetikai berendezésekkel való felszereltségének javítása is.

Az ésszerű területi tervezésen alapuló országos területi és helyi várostervezésben érvényesülő új Irányzatok a lengyel városok fokozatos átalakulásához vezetnek, amelynek során alkalmazkodni fognak a jelen és a jövS városcivilizációs igényeihez, külön figyelemmel a természetes környezet védelmével kapcsolatos teljes kérdéskomplezumra.

Egyre töbh terület kerül heépités- re. egyre többet foglalnak el az új utak, vasútvonalak — ezt a veszteséget azonban jelentés mértékben pótolja a mezőgazdaságilag eddig nem hasznosított parlagföldek ogv részének erdősítése. Mindamellett számolni kell azzal, hogy a közle- kedé.sl hálózat fejlesztése, a vlz- gvűjtők építése stb. egyre újabb területek beépítését teszi szükségessé. Az építőiparnak és a közlekedésnek a mezőgazdaság érdekeivel szemben kibontakozó konfliktusát bizonyos fokig enyhítették a nemrégiben kiadott jogszabályok, amelyek célja a kiváló minőségű talaj megvédése a hasznosítási jelleg megváltoztatásától.

Lengyelországnak 11 nemzeti parkja van. amelyek együttes területe 94 SOO hektár — és 535 természetvédelmi területe (rezervátuma 50 700 hektáros területtel). A nemzeti parkok és rezervátumok tehát összesen 145 200 hektárt ölelnek föl. ami az 1960. évihez visznnvltva 47 százalékos növekedést jelent (a gyarapodás 46 700 hektárt tesz ki.) A nemzeti parkok és rezervátumok a legnagyobb természeti, tájképi és tudományos értékű területeket foglalják magukba.

Míg naujalnkban a civilizált népek körében kiveszőben vannak az élősködők okozta és a fertőző betegségek, egyre gyakoribbak az olyan tömeges megbetegedések, amelyek régebben egyáltalán nem, vagy caak Igen ritkán fordultak elő. Ide tartoznak a légzőszervek idült megbetegedései. a rosszindnlatú daganatok, az anyagcserezavarok, a vegyi anyagok előidézte mérgezések stb., amelyek a természetes környezetben végbement kedvezőtlen változásokkal függnek össze.

Az Ipari központok fejlődése ás a nagy várostömörUlések kialaknlása — a motorizáció fejlődésével párhuzamosén — nagy veszélyt jelent a légkör tisztasága szempontjából. Az Állami Higiéniai Intézet, az egészség- ét járványügyi állomások kutatásai kimutatták, hogy Lengyelország lakosságának 2 >'t szennyezett környezetben él. A kutatások rávilágítottak arra is. hogy a levegő szennyezettsége többek között a felső-sziléziai Eabrzeben kedvezőtlenül hat a lakosság egészségi állapotára. Igen ártalmas a lárma és a zaj is. a- melytől korunk embere már képtelen szabadulni.

A természeti készletek helyes fel- használását és a természetes környezet egyensúlyának megőrzését hivatott szavatolni Lengyelországban egész sor törvény és törvényerejű rendelet.

jelenleg megélénkültek a konkrét környezetvédelmi célokat szolgáló kezdeményezések. Például; a 2000. évig a porkibocsátás a telére csökken. noha az együttes gázkibocsátás ugyanezen Idő alatt az ötszörösére emelkedik. Az Ipari füst porkivonása műszaki szempontból már megoldott kérdés. A lengyel jogszabályok meghatározzák a szennyezettség megengedett fokát, s ezt mindenütt eilenörzik.

A másik probléma; a felszíni vizek szennyeződése, amelynek okozót az ipart üzemek és városagglomerá- etők. Növekszik a termikus szennyezés aránya. Ezért a szennyvíztisztítás alapvető fontosságú kérdés. A szennyezés csökkentése többek között zárt Ipari vízrendszerek alkalmazása révén érhető el.

Az alapvető természetvédelmi kutatásokat 8 Lengyel Tudományos A- kadémia ,,Ember és Környezet“ Bizottsága. valamint az Országos Területi Fejlesztéslervezésl Bizottság végzi. Az LTA-nak külön tudományos kutatéintézete van a legjelentősebb lengyel iparvidék. Felsd-Szilézia egyik legnagyobb városéban, Zabrzeban. Az intézet kutatásainak tárgya a légkör Ipari eredetű szennyezettsége elleni védelem, az Ipari területek űjramű- velése ás az Ipari környezet önko- lőgiája.

Ettől függetlenül tevékenykedik Katowicében a környezetvédelmi központ. A probléma adminisztratív szemponthál a területgazdálkodási és környezetvédelmi minisztérium hatáskönébe tartozik.

(I.NTERPRESSl

15 000 méterre a föld alatt

A Szovjetunióban, Szatll városka közelében — mintegy 150 mérföldnyire a Kaszpi-ten- gertöl — megkezdték a munkálatokat a világ lemélyebb furatán. A szovjet geológusok és mérnökök szerint e) fogják érni a 15 000 méteres mélységet, s értékes adatokat nyernek a földkéreg azon rétéiről, amelyek eddig rejtve voltak az ember előtt. .A tudományos jellegű vállalkozással a számi tások szerint gyakorlati haszna is lesz; új érc-, ásvány-, kőolaj- és rö1d,gázle1őhelyekrö1 kaphatnak adatokat.

•

Haogképkombájnnak is nevezik a japán SONY cég képen látható termékét. A „kombájnba“ rádiékészülék, színes televíziós készülék és automatikus képmagnó van beépítve. A képmagnó kazettája a tulajdonos távollétében is 90 perces műsort rögzíthet. Az elmondot lakból kitűnik, hogy vaióban páratlan készülékről van szó, viszont az ára sem mindennapi.

Az ablakok tisztítása a felsőbb emeleteken meglehetősen veszélyes. A „Magana Clean Inc“ amerikai cég a közelmúltban mágneses ablaktörlőt hozott forgalomba, amelynek se- gftségével az ablak egyik oldaláról megtisztítható a másik oldala is. A mágnes mozgatásával ugyanis az ugyancsak mágneses törlő az ablak túlsó felén is letörli a piszkot. Hogy elég hatósosan-e, arról nem érkezett jelentés.

KIVÄLÖ

NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK

Az Észak-magyarországi Vegyi Művek nem állítottak ki színpompás termékeket. Amikkel a- zonban az Incheba 74-re Jöttek, jobban érdekli az a falusi embert, minden csillogó holminál. 0- lyan kíválló növényvédöszerekkel keltették tel az érdeklődést, mint a SATECID 65 WP, SATECID AT és a CARTEX M. És olyan rovarirtó szereket mutattak be a mezőgazdasági szakemberek, mint a S.ATOX 20 VjlSC és a SAFIDON.

íme, miket mondott ezekről a vegyipari termékekről Harsány! István, a vállalat képviselője:

— A SATECID 65 WP minden gyomot kiírt a kukoricásban anélkül, hogy ártalmas lenne a kukoricára. A S.ATECID AT éves hatású kukorica gyomirtó, permetezőszer, főképp a zártnend- sjerű kukoricatermesztésben nélkülözhetetlen. A CARTEX M pedig a burgonya, a napraforgó és a szója komplex gyomirtására alkalmas.

A rovarirtó szerek közül a SATOX 20 VVSC páratlan a világon. Tűz- és robbanásveszély-mentes. Az amerikai szövőlepke ellen Magyarországon csak ezt alkalmazzák. A Colorado-bogár ellen Is igen hatékony. A SAFlDONt főképpen a burgonyabogér Irtására alkalmazzák. Ezeket a kártevőket minden fejlettségi fokon, még petéiben is kiirtja. Az Észak-magyarországi Vegyi Müveken kívül csupán egyetlen amerikai cég gyártja.

Ezeket a gyom- és rovarlrtő szereket Illetően megindultak a tárgyalások és reméljük, hogy Csehszlovákiában Is minél hamarább használhatjuk a nagyipari növénytermesztésben.

(új)