Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-16 / 29. szám

5

A hatvanas évek elején kettős öröm érte Dunaj- ská Streda (Dunaszerda- hely) lakosságát. Az egyik az a htr, hogy múzeumot kap a fejlődő város. Á másik hif mág örömtelibb; a sárga kastélyban rendeálk be ezt a múzeumot.

Az első Őröm könnyen megérthető. A falvakban sem ritka ma a történeithi szoba — panaszolták a kultúrát kedvelők — miért éppen Csallóköz ..fővárosának“ nincsen múzeu ma?

A másik öröm még érthetőbb talán. Utolsó műemlékük megmentését remélték a hírtől a város polgárai. Hiszen a XVII. századbeli fehér kastély helyén ma autók parkolnak, ettől a sorstól féltették a volt püspöki palotát Is. A sárga kastélyt ugyanis Kondé püspök építtette Mária Terézia 1- dején. Az a Kondé püspök, aki később Martlnkovlcs Ignácot megfosztotta püspöki méltóságától. Kár lett Völha, ha az egykori püspöki rezidencia Is a fehér kastély sorsára jut.

A hír beteljesedésére évekig kellett várni. Csodát ugyanis még a múzeum igazgatójává kinevezett lelkes gimnáziumi tanár, Marczell Béla sem tudott csinálni.

össze kellett gyűjteni a múzeumi anyagot, kIvUl-belül tatarozni kellett a vén barokk épületet, s mindehhez nemcsak pénz, nemcsak áldozatos munka, hosszú Idő Is kellett.

Hanem aztán 1972-ben mégis csak beteljesült a szerdahelyiek régi álma: megújult köntösben, palotába Illő belső termekkel, hivatalosan Is megnyílt a Csallóközi Múzeum.

Járom a termeket s meghatódva nézegetem az őst Csallóköz elém tárulkozó emlékeit. Igaz, hogy a kiállított tárgyak többnyire néprajzi jellegűek — néprajzi múzeum a létesítmény megjelölése Is —, de talán éppen ez Idézi fel az ember lelkében a régmúlt hangulatát. Mintha valami ősi templomban járnék, olyan áthltattal sétálok végig a szabadkéményes, bú- boskemencés egykori csallóközi konyhán. A kopott terítős, szúetteágyas paraszti szobában szinte magam előtt látom az unokáját altató bőszoknyás nagyanyőt. A martosl szobában bolekáprázik a szemem a falakat borító színes tányérokba, 8 csodálatosan szép kézimunkákba, a művészi faragású tékába és egyéb szépségekbe. U- gyanilyen érdeklődéssel szemlélem az egykori aranymosók szerszámait, a rokkákat, a gul A

SARCA

KASItlVBAK

zsalyokat, a csallóközi különlegességnek számító otromba kendertörőt és a táj egykor kisemmizett parasztjainak egyéb eszközeit.

Találunk azonban politikai mondanlvalójú kiállítási tárgyakat Is. Három helyiségben munkásmozgalmi dokumentumok mesélnek a múltról. A csallóközi sztrájkokról és az egykori csallóközi munkanélküliségről láthatunk írásos és fényképes emlékeket, s a párt régi harcosairól vallanak a tucatnyi dokumentumok. S ami szintén dicséretre méltó, olyan esztétikus és ragyogóan tiszta környezetben nézegethetjük végig a termek érdekességeit, hogy még pillanatokra sem éCsallóközt konyha

rezzük az annyira tipikus múzeumi légkört.

A kiállítási tárgyak megtekintése után a múzeum dolgozóit, Marczell Béla Igazgatót, Molnár Józsefet, az 1- gazgató „jobb kezét“, Fleis- chhacker Katalint és Andrej- koVIcs Pált faggatom munkájukról, terveikről, vágyaikról. Válaszaikból egyforma lelkesedés cseng ki: szeretik a munkájukat, boldogok, ha újabb emlékekkel gazdagíthatják birodalmukat. S a látogatottsággal Is (tavaly 6000 vendégük voltl) elégedettek. Csak... csak...

Igen bizony, ennek a fiatal lelkes gárdának is akad azért „csak“-ja. Kicsiny már a sárga kastély a rengeteg múzeumi tárgy számára, zsúfoltak a pincék, kicsomagolatlanul hevernek a raktárakban a sok e- setben nagyon is értékes múzeumi tárgyak. Vagy új és nagyobb épületre lenne szükségük, vagy pedig olyan helyiségre, ahol egy múzeumrészleget tudnának berendezni. Aztán meg ők Is szeretnék a ko- márnói (komáromi j Dunamen- tl Múzeum példáját követni, szívesen rendeznének egy-egy képzőművészeti kiállítást, vagy hasonló kulturális rendezvényt.

Örök probléma ez és nehéz, dehát a derék Marczell Béláék- kal együtt mi Is azt reméljük, hogy majd csak megoldják a város és a járás vezetői ezeket a nehézségeket is. Mert a múzeum olyan hídja a kultúrának, amely nemcsak a múltat, a jövőt is összekapcsolja az ember jelenévell

NEUMANN JANOS

Most jelent meg a Madách Könyv- és Lapkiadó gondozásában, s a napokban kerül a könyvesboltok polcaira

BABI TIBOR: „A HŰSÉG ARCA“

Című köteie. Bábl Tibor, a csehszlovákiai magyar költészet Ismert képviselője a múlt évben megjelent Európából Európába rlportkönyve után most sajátos tormában dolgozza fel a dél-szlovákiai munkásmozgalom történetét 1919 novemberétől csaknem napjainkig. Egységes, önéletrajzi motívumokkal átszöit cselekménye egy jellegzetes dél- szlováklal táj, a Mátyustöld sorsdöntő történelmi eseményeiből áll össze. A könyv lapjain megelevenedik Major Istvánnak és a dél-szlovéklal munkásmozgalom több jelentős személyiségének az alakja is.

Az ismert szlovákiai ifjúsági író,

RUDO MÓRIC A HEGYEK TITKA regényével a Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi napjaink állít emléket. Regényében a Kls- Fátra vidékére viszi el az olvasót, ahol a két főhős, Joio és Gabo rejtélyesnek találják a körülöttük bonyolódó dolgokat. A két fiú és a felnőtt szereplők történetében feltárul előttünk a Kls-Fátra csodálatosan szép tája, s egy kis nép harca a német megszállók ellen. A fiatal olvasó részese lesz az izgalmas eseményeknek, a sok viszontagságnak, a kitartás és az akaraterő, a szívósság és a bátorság győzelmének.

BENEDEK ELEK: „A VITÉZ SZABÖLEGÉNY“

címen összegyűjtött híres magyar népmese- feldolgozásait nemzedékek adják át egymásnak és gyönyörködnek varázslatos világuk sokféle színében. A magyar népmesék legkedvesebb hősei lépnek elénk e csodálatos történetekben: sárkányölö kisbojtárok, vitéz szabólegények, a lehetetlent is legyőző legkisebb királyfiak. A róka meg a pacsirta, Péter és Pál, A királykisasszony cipője, A táncos bárány, A szegény ember meg az ördög és más mesékben Benedek Elek irásművé- szetével új életre kelti a népi mesemondók nyelvi egyszerűségét és tisztaságát, tömör, nagyszerű kifejezőkészségét. A szép mesekönyvet Szecskó Tamás művészi illusztrációi díszítik.

A mai szovjet-orosz irodalom derékhadához tartozó író.

‘ JURIJ TRIFONOV „IIOSSZO BŰCSCZAS“

Című, hosszabb-rövldebb müveinek válogatásával

mutatkozik be a magyar olvasónak. A sivatagi elbeszélések az egzotikus környezet ellenére sem egzotikumukkal ragadnak meg, hanem annak boncolgatásával és ábrázolásával, hogyan viselkednek a különböző jellemű és vérmérsékletű emberek a szigorú természeti körülmények között, kivált ha egy-egy váratlan és kellemetlen eset — eltévedés a kietlen pusztaságban — még bonyolultabbá teszi amúgy is nehéz helyzetüket, munkájukat. A városi novellák és a kisregény a középrétegek mai életérzését, látszólag csendes folyású hétköznapjainak olykor konfliktusba torkolló eseményeit örökítik meg Igen változatos hangvételű, mindig jól kimunkált, a tárgyhoz illő stílusban, hatásosan, sokszor csattanóval,

FAZIL ISZKANDER TILTOTT GYÜMÖLCS

»Ibeszéléskötetének egyéni hangú, rendkívül színes, finom humorral átszőtt írásai a gyermekkor varázslatosan szép, ezer csodával teli világát idézik, amelyből természetesen nem hiányoznak a felnőttek s a velük kapcsolatos derűs epizódok, mulatságos történetek sem. Elbeszélései egyben pontos művészi képet adnak Abbázia életéről, hétköznapjairól is. Szereplőt furfangos hegyi pásztorok, vagy a családias hangulatú kisvárosok néha groteszk figurái, s mindenkori szereplői még a hegyek, melyek Iszkander történeteiben is olyan közel kerülnek az emberekhez, mint Tamási Áron remekivü novelláiban.

AlEKSZANDR FAGYEJEV: „TIZENKILENCEN

c. regénye az író első, művészileg a legegységesebb, legkidolgozottabb müve. Története a polgárháború gigászi küzdelmeinek egyik kis epizódját eleveníti fel, mégis, történelmileg és művészileg is egyformán érzékeltetni tudja; miért győzhette le a szovjet hatalom a nagy katonai erővel rátörő külső és belső ellenforradalmat. Ebben a regényben nincsenek látványos csataképek, romantikus tablók. Az Író figyelmét az emberekre fordítja, akik a cselekmény folyamán úgy változtatják meg a világot, hogy önmagukat Is átalakítják, erejük végső megfeszítésével képességeik legjavát, személyiségük rejtett tartalékait is beleadják ebbe az élethalálharcba. A küzdelem herolzmusa nem egy megnyert csatából, hanem az ő alakjukból sugárzik megkapó, lenyűgöző erővel.

A kultúrtevékenység küldetése és helye a SZISZ munkájában

A fiatal szocialista nemzedék nevelésében lantos tényező a kultúrmnnka, éppen e- zért a SZISZ nagy figyelmet szentel e tevékenységnek. Fejlesztése folyamán figyelembe veszi a fiatalok sajátos érdekeit.

A kultúrtevékenységet az állami szervekkel és más tő- megszervezetekkel karöltve folytatja, közben ügyel arra, hogy a kultúrrendezvények a fiatalok széles tömegei számára hozzáférhetőek legyenek, és így minél több fiatal kifejezésre jnttathassa alkotóképességeit.

A SZISZ munkájában a kultúrtevékenység a fiatalok formálásának hatékony eszköze. Ezt bizonyítják a SZISZ I. kongre.sszusának határozatai is.

E tevékenység Irányvonalát a CSKP XIV. kongressznsá- nak, a SZISZ I. kongresszusának határozata, de nem kevésbé a CSKP ideoléglal és a fiatal Igeneráció nevelésével foglalkozó plénumái jelölik ki.

Nem lebecsülendő a szerepe az egységes ifjúsági szervezet megszilárdításának folyamatában sem. Ezen keresztül mélyül el a SZISZ tekintélye a fiatalok körében, növekszik a kezdeményezés és a felelősségtudat a kitűzött feladatok maradéktalan valóra váltásáért.

Ezek olyan tények, amelyeket a mindennapi gyakorlat konkrét eredményekkel támaszt alá. Éppen ezért szükséges szem előtt tartani, most amikor tevékenységünk megjavítása a fő feladatunk.

A kultúrtevékenység lő fel- adalai ma:

— a SZISZ knlturális-neve- ló hatásának kiterjesztése a fiatalok mind szélesebb rétegeire; elsősorban az alapszer- vezetak tevékenységében kell fokozni a knltúrtevékenysé- get,

— ezzel párhuzamosan e- melni kell a kultúrtevékenység ideológiai, művészeti és szervezési színvonalát, mégpedig az együttesek, az érdekkörök és az Ifjúsági klubok tevékonysége révén;

— felöl kell vizsgálni az eddigi módszereket és ennek alapján olyan rendszert lelál- litanl a knltnrális-nevelő munka szakaszán, amelynek hatékonysága az eddiginél fn- kozottabb lesz,

— a célkitűzések elérésének érdekében egybe kell hangolni az állami Intézmények és a tömegszervezetek Igyekezetét, hogy a fiatalok minél szélesebb körben közvetlenül bekapcsolódjanak a kultúrtevé- kenységbe.

További, nem kevésbé lényegtelen követelmény az is, hogy a kultúrmunka szervezőit, elsősorban az alapszervezetek vezetőségének szintjén kellőképpen, szakszerűen felkészítsük. Csakis ezen kérésztől lesznek meg a biztosítékai annak, hogy állandóan emelkedni fog a kultúrtevékenység színvonala, és így az öntevékenység szerves elválaszthatatlan részévé válik.

A kultúrtevékenység formái és módszerei:.

A kultúrtevékenység formáit és módszereit minduntalan fejleszteni kell, mégpedig úgy, hogy megfeleljenek a fiatalok gondolkodásának, érdekeinek, és ezen keresztül meg- nyerjOk őket a SZISZ-ben való tevékenységnek. Az utóbbi időben sikerült elérni lényeges szinvonaljavulást. Ez annak a ténynek tudható be, hogy sikeresen kiépítettük a szakemberekből álló tanácsadó aktíváinkat.

Az I. kongresszuson kitűzött feladatokból kiindulva és a kongresszus utáni időszakban elért eredményeket elemezve a kultúrtevékenységet a következő területeken kell hatékonyabbá tenni.

I. Kulturális-politikai nevelő munka

Ezen a téren olyan irányba koll hatnunk, hogy a fiatalok széles rétegei megismerkedjenek a CSKP és szocialista államunk kultúrpolitikájával, fokozottabb mértékben vegyenek részt társadalmunk knl- túréletének folyamatában, megismerkedjenek a testvéri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió knltúréleté- vel és knlturélis értékeivel. Ezen a téren köteleznek bennünket népűnk és társadalmunk haladó forradalmi hagyományai. Csakis ezekre a hagyományokra építve foj- leszthetjük tovább és öregbíthetjük társadalmunk knlturá- lis értékelt, államunk knltúrá- ját. Ennek a kultúrának szerves részét alkotja a csehek és szlovákok, valamint a hazánk területén élő nemzetiségek kultúrája — knltúrtevé- kenysége.

2. Iskolán kívüli nevelés

Az alapszervezetek és ifjúsági klubok tevékenységében fokozottabb gondot kell fordítani arra, hogy a fiatalok még jobban tudatosítsák az öntevékeny nevelés lényegét, szükségszerűségét. Ennek a tevékenységnek szinte nélkülözhetetlen helye és küldetése van társadalmi fejlődésünk jelen szakaszában, amikor az egész társadalmi életünk jellemző tényezőjévé vált. Kétségtelen, hogy az általános és műszaki ismeretek fejlődésével — nő- vekedésévol a kulturális ismeretek is bővülnek, és emelkedik a kultúrtevékenység színvonala. A jövőben sokkal hatékonyabban kell ezen a téren odahatni, hogy az együttműködés az állami létesítményekkel, mint pl. a népművelési otthonok stb. — megjavuljon, hogy ezek a létesítmények valóban maradéktalanul betöltsék azt a szerepkört, amelyet a társadalom joggal elvár tőlük.

3. Esztétikai nevelés

A fiatalok egyéniségének formálásában nem kis jelentősége von az esztétikai nevelésnek is. Az igazat megvallva ezen a téren sokkal tartozunk a fiataloknak. A népművelési intézmények ezen a téren is sokban elmaradnak a követelmények mögött. Itt szintén lehetetlen szoros e- gyöttműködés nélkül eredményeket elérni. Számtalan o- lyan falu és üzem van, ahol még a legalapvetőbb követelmények sincsenek meg. Ennek ellenére tovább kell folytatnunk, sőt el kell mélyítenünk kultúrtevékenységünknek azt a részét, melyet az alkotóművészekkel való közvetlen találkozások jelentenek. Ajánlatos volna ezeket a találkozásokat a művészet minden ágazatára kiterjeszteni. Lehetőségeinkhez mérten hatékonyabban kell érvényre juttatni a személyes, de a közvetett kapcsolatok megteremtését is, az eszmecserék folytatását akár kiállítások rendezésével, akár más a fiatalokat érdeklő formákban. Csakis Így érhető el, hogy tagjaink és a többi fiatal érdeklődése a művészet i- ránt fokozódjék, ízlésük kifinomuljon, hogy megtanulják megérteni és élvezni a művészetet.

Természetesen tevékenységünk ezen a téren a szocialista kultúra elveiből, a szocialista realizmusból indul ki.

4. Érdekkör! tevékenység

Az érdekkör! tevékenység

terén Igyekezetünket és figyelmünket két irányba kell fordítani. Az érdekköri tevékenység egyik területe a nép- művészi tevékenység. Ezen a téren érjük el eddig a legjobb eredményeket. Alapszerveze- teinkben számtalan néginűvé- szeti érdekkör! csoport tevékenykedik. Ide tartozik az i- rodalmi színpadok tevékenysége Is, de már a képzőművészeti érdekkörök tevékenysége is. A jövőbeni feladatunk ezen a téren az, hogy még tovább javítsak az érdekkörök sikeres tevékenységét feltételező követelmények biztosítását úgy, hogy a már meglévők színvonala emelkedjék, de ezzel párhuzamosan megteremtsük a további érdekkörök a- laknlásának, sikeres tevékenységének feltételeit.

Az érdekkört tevékenység másik részét a műszaki érdekkörök jelentik. Társadalmunknak érdeke, hogv a jövő nemzedék minél több műszaki Ismeretet sajátítson el, és özeket az Ismereteket a gyakorlatban érvényesíteni tudja. Az eredményeket vizsgálva arra a megállapításra Jutnnk, hogy nincs miért szégyenkeznünk, hiszen számtalan ifjúsági klubot építettünk fel a.sa- ját erőnkből, özeket a klubokat többnyire a saját kézzel készített berendezéssel és dísztárgyakkal szereltük fel, stb.

Mindkét Irányzat! érdekkört tevékenység nem kis anyagi ráfordítást Igényel. Ez határozza meg sikeres továbbfejlődésünk ütemét és hatékonyságát. Társadalmunk megteremtette azokat a feltételeket, amelyek az érdekköri tevékenység fejlődésében Is hatékonyan közrejátszanak. Nem utolsó sorban rajtunk is múlik, milyen mértékben tndjnk ezeket a feltételeket kihasználni. Ott, ahol a CSKP plenáris ülésének határozatait az ifjúság nevelésével kapcsolatban nemcsak formálisan dolgozták fel, hanem gyakorlatilag alkalmazzák, a SZISZ-a- lapszervezetek nemcsak segítik, hanem megteremtik sikeres tevékenységüknek — beleértve az érdekkört tevékenységet is — mind az erkölcsi, mind az anyagi feltételeit. Erre számtalan példát találhatunk.

Szükséges azonban hangsúlyozni azt a követelményt, hogy az érdakköri tevékenység, amely a fiatalok sajátos érdekelnek kifejezője, mindenkor összhangban legyen a társadalmi érdekekkel, sőt a társadalmi érdekeknek alárendelve valósuljon meg. Társadalmi élet, társas szórakozás, kultúrált pihenés, üdülés.

Tevékenységünknek ez a része a fiatalok természetes érdeke. Egyúttal hatékony tényezője az emberek közti kapcsolatok kialakulásának és nem utolsó sorban a szomé- lyiség harmonikus kialakításának.

Tovább kell kutatnunk a társadalmi-kultúráiét, a társas szórakozás olyan formált, a melyek megfelelnek a szocla lista életformáknak. Knltúrta- vékenységünk azt bizonyltja, hogy a helyes úton haladunk. Természetesen tévedés lenne azt gondolni, hogy klubtevékenységünk kielégítő. A múltban nemegyszer előfordult, hogy a közbiztonsági szervek közbelépésére volt szükség. Ez semmiképp sem jő névkártya. Előfordult az Is, hogy nem egy klubot be kellett zárni, mert tevékenysége nem felelt meg sem a SZISZ, sem a szocialista társadalom érdekeinek. Ezekből a hibákból okultunk, levontuk a következtetéseket, és most minden Igyekezetünket arra kell összpontosítanunk, hogy klub- tevékenységünkből kiküszöböljük a nemkívánatos elemoketSzólni kell néhány általános problémárúi Is, amelyeknek a kiküszöbölése elkerülhetetlenül szükséges a knltúr- tevékenység színvonalának e- melése érdekében.

Köztudott, hogy elégtelen a műsorválaszték az együttesek, érdekkörök számára. Főleg az aktuális, élő tematikájú műsorfüzeteket hiányolják.

Nem kielégítő az alapszervezeteink és a népművelési intézmények, valamint a HNB és a többi tömegszervezstek knltúrtevékenységének egybehangolása.

— Nem minden járásban e- légséges a járási népművelési otthonok segélynyújtása sem, alapszervezeteink knl- túltevékenységébeh. Sokszor találkozunk szakmailag nem felkészült vagy kevésbé felkészült népművelési dolgozókkal.

Kívánnivalót hagy maga n- tán járási és kerületi szinten működő knltúrházalnk aktivitása, főleg az együttműködés kérdésében, de nem kevésbé az alapszervezotek funkcionáiiusainak szakmai felkészítésében Is.

Hiányoljuk a központilag összehangolt knltúrrendezvé- nyek ütemtervét.

Annak ellenére, hogy az említett hiányosságnk fékezik a munkát, semmi sem akadályozhat meg bennünket abban, hogy az elért eredményeinket sikeresen továbbfejlesszük. Az elért eredmények és a meg levő hiányosságok arra köteleznek bennünket, hogy kex- deményezőleg javaslatokat. Indítványokat terjesszünk elő. a hiányosságok eltávolítására, a problémák megoldására.

Ez nemcsak a SZISZ érdeke, hanem társadalmi érdek is.