Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-12-10 / 50. szám
SEGÉDANYAG A POLITIKAI OKTATÁSHOZ FEJLŐDÉSI KORSZAKUNK SZAKASZAI Jelenlegi kopsEakunk tegjelleniKőbb ismérve a lorradalmiság, ar átmeneti {elleg. A régi kapitalista társadalmi-gazdasági formációkat fokozatosan az 6i, a kommunista társadalmi-gazdasági formáció váltja fel. A világ forradalmi fejlődése, melyben eltűnik az imperializmus, és megszilárdul a szocializmus és a kommunizmus, tehát egy egész történelmi korszakot tölt be. Nem nevezhetjük ezt a korszakot imperialista korszaknak, mivel az imperializmus ugyan még nem tűnt el, de már nem a világ egyetlen hatalmon levő ereje és nem szabja meg a jelenlegi korszak alapvető tartalmát. Ezt a korszakot három egymáshoz kapcsolódó szakaszra oszthatjuk. Ezek összefüggnek a kapitalizmus általános válságának három szakaszával. Az első szakaszban (körülbelül 1917-től 1939-ig) a Nagy Októberi Szocialista .Forradalom győzelmével megtörik az egész világot átölelő kapitalista rendszer egysége. Létre jön az első szocialista állam, mint a jövendő szocialista világrendszer alapja és feltétele. A NOSZF nagy lendületet adott a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom niegszilárditásá- hoz. 1918 és 1922 között negyven kommunista párt alakul meg a világon. Magyarországon, Finnországban és Bajorországban szocialista forradalmak törnek ki. Forradalmi megmozdulások és töniegsztrájkok söpörnek végig az egész világon. A NOSZF hatása alatt fellendül a neni- seti felszabadító mozgalom Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Ennek a hatására kezdődik meg a gyarmati rendszer válsága. A NOSZF győzelme örökre megmarad az emberiség történelmében, mint olyan tett, amely új korszakot nyitott. A második szakasz (körülbelül a második világháború kezdetétől az ötvenes évek végéig) a kepitalista világrendszer újabb gyengülését hozta magávaJ. A világimperializmus két legjelentősebb erőbázisa — a német fasizmus és a japán militarizmus — megsemmisült. Ezek fő feladata az első szocialista állam felszámolása lett volna. A második világháború u- tán létre jön a szocialista világreind- szer. Ez hovatovább egyre erőteljesebben meghatározza az emberi tár- .sadalom fejlődését, erősödik a nemzetközi niunká.sosztály forradalmi aktivitása, elmélyül az imperialista gyarmati rendszer válsága. A harmadik szakasz (az ötvenes évek végétől a mai napig) újabb nagy lépést jelent azon az úton, a- inelyen az emberiség halad a régi kapitalista rendszerből a szocializmus felé. Ez a szakasz a szocializmus, a demokrácia és a társadalmi haladás újabb győzelmeit eredményezi. A szocialista világrendszer meghatározó erővé váll a világpoiitiká- ban. Következetes békepolilikájának, gazdasági és katonai ereje növekedésének köszönhető, hogy sikerült visz- szafogni a háborús gyújtogatúk kezét és megmenteni az emberiséget történelmének legnagyobb katasztrófájától — a termonukleáris háborútól. Az imperialista gyarmati rendszer felbomlása — kevés kivétellel — befejeződött. A békeszeretö és antiim- perialisla erők világfronttá egyesültek. Amíg a iparilag legfejlettebb kapitalista országok nemzetgazdasága az egyre inkább elmélyülő gazdasági válság problémáinak leküzdésével vannak elfoglalva, a szocialista országok gazdasági és kulturális fejlődése töretlenül és gyors ütemben halad előre. Mindez félreértbetellenül bizonyítja a jelenlegi fejlődési korszakról a marxizmus-leninizmus módszereivel felállllott tézis igazságát: az emberiség feltartózhatatlanui halad a régi, történelmileg elavult kapitalista rendszerből az új, haladé társadalmi-gazdasági formáció, a kommunizmus felé. A z utóbbi évtized legerősebb Jellemzője ógyértelmüen az a dinamikus, szinte robbanó műszaki- tudományos haladás, mely megterem- *1 az emberiség anyagi bázisát és ál- loindö folyamotosságban növeli, s a- ntely a szocialista társadalom fejlődésének páratlan távlatait és lehetőségeit nyitja meg. E mozgás forrása az egyie szélesebb méreteket öltő. műszaki-tudományos forradalom folyamata, amely valóban forradalmi módon avatkozik be a társadalom s az élet előrelépéséi)« annak szinte minden területén. Célunk az ifjúsági mozgalomban működő műszaki-tudományos irányzatú körök haHgatóival megismertetni e folyamat lényegét s a szocialista társadalmon belüli megvalósításának objektív szükségszerűségét. Ezen az alapon, ebben a formában válik le- iietővé, hogy az ifjúságot e folyamatok Irányába orientáljuk, hiszen mindenekelőtt a fiatal nemzedék a műszaki-tudományos fejlődj energia szükségleteinek hordozója s a haladás leendő megvalósftója. Ezért az ifjúságra eső fontos szerepkör tudomáAz ifjúság részvétele a műszaki-tudományos fejlődésben sül vételével kell luegteienitenünik az optimális előfeltételeit annak, hogy már a jelenkor szélesie tárja a jövö, a műszaki-tudományos fejlődés kapuit, és ne gátló tényező legyeai. Tekintettel arra, hogy a halhatok e problémával való Ismeríedés fo lyamán számos társadalmi és közgaz dasági jellegű fogalommal fognak találkozni, melyek megértése nélkül a műszaki-tudományos haladás jelen-, és jövőbeli dimenzióit nehéz lenne megérteni — szükséges néhány ide vonatkozó fontos alapfogalom tisztázása. Elsősorban a tudomány és technika gyors mozgásának alapfokozatával összefüggő folyamat az úgynevezett Ipari forradalom fogalmáról van szó, amely múltbeli fejlődésével teremtette meg a műszaki-tudományos forradalom fejlődésének mai feltété lelt. Szó van továbbá a folyamat természetéről és vonatkozásairól, melyek szorosan összefüggnek a tudománnyal, s annak helyével a mai társadalomiján, valamint az embereknek az ipari forradalom, a műszakitudományos forradalom időszakában és a termelésben betöltött szereijéről. Ezen összefüggések megismerése u- tán lehet a hallgatókat elvezetni a műszaki-tudományos forradalom mélyebb és szélesebb összefüggéseinek megismeréséhez, a jövőbeli tendenciák megértéséhez. Tekintettel arra, hogy a műszaki- tudományos fejlődés fogalma egyaránt érinti a világ két minőségileg eltérő gazdasági rendszerét, a kapitalista és szocialista világét — szükséges, hogy a hallgatók a műszaki- tudományos fejlődés fogalmát mint össztársadalmi folyamatot értelmezzék, amely mindkét gazdasági-társadalmi rendszeien belül mind a saját folyamatábjtn jelentkező eltérésekben, mind a belőle származó eredmények tükrében tűnik ki. A szocialista társadalomban a tudomány és a technika a munkásosztály, a dolgozók forradalmi harcának a fegyvere, a- mellyel a kommunista eszmék győzelméért küzdenek. Ezért a műszakitudományos fejlődés fogalmát osztályszempontból szükséges értelmezni, tartalmát hűen jellemzi az SZKP XXIV. kongresszusán kifejtett lenini gondolat, miszerint: a műszaki-tudományos fejlődésben meglévő lehetőségek a szocialista gazdasági és társadalmi rendszer feltételei között fokozott mértékben, hatékonyabban alkalmazhatók, mint a kapitalista tár- sadaioinban. Ez a tényező a szocializmus győzelmének s a kapitalizmussal folytatott harc kimenetelének alapvető meghatározója. Az összefüggések ilyen értelmczé.se alapján határozhatö meg a müszakl- ludományos fejlődés helye és szerepe a szocialista társadalmi és gazdasági feltételek között, ahol tehát: „a műszaki-tudományos fejlődés a- dottságalnak és lehetőségeinek kihasználása a szocialista népgazdaság fejlődésének és olörehaladásániak e- gyetlen alternatívája s a kapitalizmussal folytatott harc sikeres kimenetelének a feltétele.“ — mondta Gustáv Husák ©Ívtárs a CSKP XIV. kongresszusán. Szükséges továbbá a műszaki-tudományos forradalom internacionalista jellegének hangsúlyozása, mert lehetőségeinek teljes kimerítése szo-rosan összefügg a szocialista nemzetközi Integráció elmélyltösé-vel. Társadalmunk műszaki tudományos fejlődése csakis akkor vihető sikerre, ha a folyamat élén a kommunista párt vezető erejének szelleme áll és érvényesül. Ezek tehát a műszak!-tudományos fejlődés marxista-leninista értelmezésének az alapgondolatai. A szociájista forradalom és a szocialista társadalom lényege A szocialista forradalom abban különbözik milyen más megelőző társadalmi forradalomtól, hogy amíg azo'k a politikai forradalommal, a hatalom megszerzésével belejeződtek, addig a szocialista forradalom részleges megvívása a hatalom megragadásával veszi kezd« lét, A szocialista társadalom megteremtéséhez olyan viszonyok kiépítése szükséges, amelyek Item jöhetnek létté a kapitalizmusban. Ezeket a viszonyokat a kapitalizmusból a szocialdz- inusba vezélö átmenet korszakában kell meg teiemteni. Az átmeneti korszak lényegében a hatalom megragadásától a szocializmus teljes felépítéséig tart. Emu belül kell megoldani az ipar és a bankók államosítását, a szocialista ipar kiépítését, megteremteni a szilárd államhatalmat, valamint a gazdaság szocialista irányítását, vezetését. Mindezek megvalósításával létrejön a szocializmus önálló anyagi-technikai bázisa, kialakul a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság, klbontakoizlk az egész társadalmat átfogó kulturális forradalom. A szocialista forradalom győzelmének alapvető hordozója és utegvalósltója a burzsoázia hatalmát megdöntő munkásosztály. Az a munkásosztály, amely éppen úgy a tőkés társa dalomban fejlődik ki és válik az egész társadalmi-gazdasági rendszert átalakító döntő társadalmi erővé, mint ahogy a kapitalista viszonyok tennéke a gépi nagyipar. A szocialista forradalom feladatai jellegük szerint három csoportba sorolhatók: a) pántlikai forradalom, aminek döntő eleme a műn- káshatalom megteremtése, b) gazdasági forradalom, vagyis a szocializmus gazdasági viszonyainak a létrehozása; c) az ideológiai és kulturális forradalom, mely egyfelől megszünteti a volt uralkodó osztályok műveltségi mo- nopóMutnát, közklnccsé teszi a kultúrát, másfelől pedig létrehozza a szocialista (közművelődés intézményeit, és kialakítja az új, szocialista) értelmiséget. A szocialista társadalmi viszonyok megte- romtésének legdöntőbb belső teltétele a szilárd munikáshataloin, külső biztosítéka pedig a szocialista világrendszer léte és ereje. Aszó ciallzmus alapvető lényege a következőkben tömöríthető: a kizsákmányolástól és osztályel- lentétektöl mentes, szabad emberek társadalmi méretű együttműködése. Mi következik ebből? Rendszerünk, szocialista fejlődésank alapja a proletárdiktatúra. A hatalom a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében vau. A munkásosztály hatalma a legfőbb fegyver népünk kezében történelmi céljaink megvalósításához. A proletárdiktatúráról Lenin azt tanítja, hogy az sajátos osztályszövetség a legfejlettebb, a legszervezettebb társadalmi erő. a munkásosztály, valamint a parasztság, az értelmiség és a kispolgárság különböző létegei között. A proletariátus diktatúrájáról az egész világ számára bebizonyosodott, hogy az emberiség minden eddigi polgári demokráciájánál humánusabb hatalom, a dolgozók legszélesebb tömegei számára biztosítja a demokráciát. U- gyanakkor a diktatúra eszközeivel lép fel a rendszer ellenségeivel és a restauráció kísérletekkel szemben.. A szocialista társadalom felépítésének vezető ereje a kommunista párt, amely osztálypoli- tlkát folytat. Az új társadalom megteremtésének harci programját a munkásosztály pártja dolgozza ki, és a párt vezeti a szocialista gazdaság, tudat és erkölcs megvalósításáért folytatott következetes harcot. «-M CÖ cd cd N U Xí 0^ V nö On december 1. Trebisov, Benkovee, Hen- covce, Tusice, Vojcice, Zemplln- ske Hradiste, Branő. december 2. Políanka, Secovee, Vel'ky Ruskov, Mal^ Ruskov, Borsa, december 3. Slovenské Nővé Mesto, Michal'any, Vel’ká Trna, Maié Trna. december 18. Buzica, Resica, Janik, Turnianska Nová Vés, Kesovee, Abovee. december 19. Backov, Slivník, Slanská Huta, Kalsa, Túrna nad Bodvou, Silická Jablonica, Silica, Ci2, Ge- mersky Millióst, Lenártovee. december 20. Levice, Safárikovo, Be- hynee, Bátka, Rimavská Seé, Martinová. december 21. Rimavská Sobota, Jesen- ské, Hodejov. december 22. Vysná Kalosa, Sobotka. Husiná, Hostice. december 24. Plástovce, Zemberovee, Demandice, Slatina. december 25. Merovee, Súdovce, Peée- nice, DeviCany, Bátovee. december 26. Cajkov, Tekov, Rybník, Jur nad Hronom, Zalaba. december 27. Koláry, Kosihy nad Ip- Tom, Balog nad Ipfom, Nekyje. december 28. Trebisovee, Hrusov, Pás- tovee Sajka. december 29. Sid, Camovee, Jablonica, Opatovce, Sel'any, Nána, Stúro- vo. december 30. Fü'akovo, Fil'akovské Bis- kupice, Radzovee, Záhorce, Drle- novo. december 31. Buzitka, Maly Krtis, Ca- bovee.
