Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-12-03 / 49. szám
10 ÜfíflSSÉg A Xö, AMELY HÉJ, VIEÄGCSÜCSOJ MONDHAT MAGÁÉNAK ./ t) y EC YETLEN ROSSZ LEÁNY CíűA: lépteim nesze töri meg a mély csendet, no meg a partmenti kövekhez csapódó hullámok csobogása, A levegő mámorítóan üde, a nyírfák és bnrókábokrok ágai között dalol a szél. Ismét a Bajkdl-tó partján állok — de még nem akarom felnyitni a. szemem. A víz lágyan simogatja a tenyerem, ma olyan kedves és simulékony a tó. akár egy kölyökkutya. Bár könnyen meglehet, hogy hamarosan felmordul, és ilyenkor a hullámok sima nyelve hirtelen partot döngető irgalmatlan ököllé változik. De Ilyenkor is lenyűgöző a Sajkái. Ezt a tavat sosem lehet elfelejteni. Ha az ember itt járt a partján, barangolt a környező erdőkben, megmártotta arcát az áttetsző víztükörben. Ivott hűs, ízletes vizéből — egy egész életre szőlő élmény, emlék marad és örökké visszaváglak ide... „ fFRANTiSEK NEMCEK) > elbűvö-löen szép BajkáMö [a tatáTOk már emberem- 'ékezet óta Bai-KuI-nak, a mongolok Dalai Nor-na'k és az oroszok Svato je more-nak, neveznék) a távoli Szibéria déli részén terül el. Hatalmas területével (630 km hosz- szú és átlagszélessége 48 km — a leszélesebb helyen 79 km, 31500 négyzeíkilométer kiterjedésével, — ami köztársaságunk egynegyedét te.szl kil a világ legnagyobb tavai közé tartozik, a 8. helyen áll közot- tük, mégis 7 világcsúcsot mondhat a magáénak. 1. Az egész (öldteke legmélyebb tava — 1742 m mély! (Utána következik a Taiiganytka-tó 1435 m és a Kaspi-tenger 980 m mélységgel.) A Bajkál-tó mélysége csak pár esztendeje Ismeretes, 1876-ban még csak 1373 m mélységig jutottak el, de századunk elején mér 1522 m mélységről tudtunk. VíZtüJere 469 méterrel a tenger színe fölött fekszik, ami azt jelenti, hogy a téfenék 1273 méternyire van a tengerszínt alatt! 2. A legáttetszőbb tó nemcsak Ä- zsíában, hanem az egész világon. A vize olyan tiszta, hogy egyes helyeken vagy 40 méter mélységre láthatunk szabad szemmell 3. A legnagyobb édesvíz-tároló a világon. — az összíparl vfz egyötödét képezi — több mtnt 23 000 köbméterti Ezzel a számmal a Baj- kál-tó a Kaspl-tenger mögött a második helyen áll a világ összes tava között..« Ebben rejlik a Bajkál- tó legnagyobb jelentősége. Természetes, hogy szovjet tudósok őrzik a tavat és nem engedik meg, hogy beszennyezzék. Htsziwi az édesvízhiány mind nagyobb problémát o- koz. Fogyasztása állandóan növekszik, viszont nem lesz belőle több... 4. A világ legrégibb tava. Korát 25 mSlUó évre becsüKk. És ez Idő alant a tó sosem volt más édesvízű tóval összekötve... 5. A „legélénikebb“ tó. Vizében majdnem 1800 fajta élőlény és növény él. Téhát a BafkáMónak van az égés* világon a leggazdagabb flórája és faunája, A* 1800 fajta é- lőlény háromnegyed részben oiyan, amely csakis Itt található. Ilyenek a bajkált tulkok — ma már szigorú védelem alatt áltaak. Jelenlétük hosszú ideig megoldatlan titok volt, ma már viszont tudjuk, hogy még a jégkorszakban a jéghegyekkel e- gyütt kerültek ide... .4 Bajkál-tó hatodik világcsúcsáról bővebben kell szólnunk. Nagyon furcsa dolog ez a csúcs, és a természet sehoil másutt nem Ismételte meg ezt a furcsaságát. A tóba több hatalmas folyó toÄolMk; a Felső- Angara, a Szelenga, a Barguztn, de kis folyók és patakok is — össze- ■sen 336! A tóból azonban csak c- gyetlen — az Angara folyik ki — Alsó-Atigara néven. A burjátoik — a B-ajkál mellett élő nemzet — szívesen mesélnek erről a ritkaságszámba menő furcsaságról, amelyhez egy kedves monda Is fűződik: Az öreg Ba)kálinaik már emberemlékezet óta 336 fia volt, valameny- nylen engedelmesek voltak, és vizüket odaadták az apjuknak, hogy erős legyen. Nem is volt senki másnak annyi vize, mint neki. De Angara az öreg Bajkál egyetlen leánya, nagyon lusta volt. Csak cico- mázta magát, és nem törődött az apja erejével, még a család egysége sem érdekelte. Nem hozott vizet, sőt ellenkezőleg elvitte, és így gyengítette az apja és bátyja! erejét. Amikor felnőtt, beleszeretett a távoli északra folyó hatatoas je- niszejbe. Nem egyszer kérte az apját, hogy engedje utána menni, de az apja nem egyezett bele, sőt végül még el is zárta. Egy szép napon, miközben az öreg Bajkál és fáradt fiai aludtak, Angara megszökött Jeniszejhez. Amikor Bajkál- papa felébredt, és észrevette a szökést, mérgében hataamas sziklákat dobált leánya után, hogy útját állja. De Angarát nem stkerült megállítania, és ezért az apa utána küldte a gazdag Irkut folyót, hogy hozza haza a leányát. Jutalomként feleségül ígérte neki Angarát, Irkut csak a hegyek mögött érte ufói a szökött leányzói, de akkor ts csak a szoknyája szélét sikerült elkapnia. .Angara folytatta az útját, és ezeket mondta Irktrünak: — Ha megfognál és visszavinnél apámhoz, még k! is nevetnének, hogy ilyen hosszú időre volt szükséged hozzá! És amúgy sem foglak szeretni soha...! Gyere velem inkább Jeniszejhez. Én feleségül megyek hozzá, te meg velünk élhetsz, mintha a testvérhátyám lennél... Irkut egy kis gondolkodás után beleegyezett... Eddig tart a monda. Az Angará- ban valóban ott a sok szikla, amelyeket az öreg Bajkál dobált a leánya után. Az Irkut valóban egyesül az Angarával, mielőtt Irkutszk városánál a jeniszejbe ömlenének. Hozzá kell tennünk, hogy ami nem sikerült az öreg Bajkálnak, sikerült a szovjet népnek: az Angarát mederbe szorították és felépítették rajta a hatalmas hratsaki vW'lany- erőművet... A TÜNÖ SZIGETEK A Bajkál 7. világcsúcsa — szintén páratlan különlegesség. 45 alacsony sziget terül el rajta, és bár együtt 742 négyzetkilométert tesznek ki, nem mindig láthatók, csak olyaatkor, amikor a víz tükre leszáll, mert csak ilyenkor merülnek ki a vízből. Ilyen szigetek sehol másutt nem találhatok. Minden év októberében kezd a wsä: i:::í *vííí-í;jsÄ v*;«WsSi íj'fís: í#í..... 1^.'V.\..Ő.t ...'V . S S lÄiiiÄliliÄiiilliiiiii; s>í5 > , ' iiiiliip ■íiyiirOKÍiiÁői'ivi« lÉiiSsii A festői Bajkál-tó még valamikor nagyon régen M. M. kozsov profesz- szór elmélete szerint — a geológiai rétegek megmozdulása következtében több tóból jött tétre. tó víztükre befagyni, de teljes jégpáncél csak januárban borítja. A jégréteg 1,4 méter vastagságú, azt hinné az ember, hogy egy egész é- letre befagyott, pedig májusban megkezdődik az olvadás, elöntlk a folyók vizel és ilyenkor 2 méterrel emelkedik a víztükör. AZ OROSZ KINCSET NEM DOBTÁK A TÖBA Befejezésül még néhány adat a Bajkál-tó történelméből: ■® Az oroszok a XVII. században fedezték fel a tavat. 1643-ban Kur- bat Ivanov kötö’tt ki partjain, majd utána 1666-ban Ivanovics Pachabov egy csoport kozákkal... ® A tó környékén — valamikor a számüzöttek és elítéltek éltek itt — vannak a dekabristák és más, a cárok ellen harcolók sírjai. A véres történelem utolsó lapjait a tó partján a polgárháború Idején írták. 1921 januárjában Szemjonov tábornak parancsára, a Bajkálon-túll kozákok atamanja 31 túszt be.sttális módon megöletett, és aztán a tóba dobatta a holttesteket. Ezért a gaztettért Kolcsak generális is felelős volt. Golyó általi halálra ítélték, és szintén kivégzett volt miniszterelnök Pepelajev tetemével együtt az An- garába dobták. O Egy hajszálon múlott, hogy a világ leggazdagabb tavává is váljék. 1920-ban az intervenciósok az oroszok aranyalapját akarták clsüly- lyeszteni benne, amelyet 1918-ban Kazanban csehszlovák légionáriusok zsákmányoltak és kolcsakékkal a francia légionáriusokkal és másokkal együtt egészen Irkutszkba vitték. Ott a csehszlovákok — a Vörös Hadsereg képviselőivel való megegyezés alapján — átadták a kincset a szovjet kormány teljhatalmú képviselőinek... (M V) ÖNKÉNTES TERMÉSZETVÉDELEM SZOV.7ETUNIÖBAN :j Í-; * A<>í' ELEKTRONIKUS ALKATRÉSZEK PLAZMATECHNOLÖGIÄ- VAl A japán Snsumu Kogyo vállalat a plazmavegyészet műszerét bonosította meg legújabban az elektronikus alkatrészek gyártásában. Az eljárás során monomer a- nyagot ionizálnak néhány száz fokos — vagyis a plaz- uiavflgyészetben szokatlannl alacsony hőfokú — plazmává. Itt az anyag polimerizáládik ^ a vákuumban lerakódik az alaplap felszínére. Vegyi eljárásáéi eltávolítják a polimerizálatlan anyagot a lemezről, s ezután azonnal kiemelbetik a kész vékony rétegű elektroni- koK alkatrészt a berendezésből. A japán gyár ultraparányi kondenzátorok készítésére tervezi felhasználni a plazmaeljárást. A polimerréteg mindössze 0,1—0,5 mikron vastagságú (ez körülbelül egytizede az eddigi vékonyrétegnek), s ugyanakkor Iiöállúsága is háromszor- oégyszer nagyobb. ÖTÉVENKÉNT Ausztráliában olyan elektromos gépkocsit tervettek, amelynek elemeit ötévenként egyszer Kell isaerélnl, A szakemberek a közeljövőben kiállításon akarják bemutatni a levegőt nem szennyező autó prototípusét. Az Oroszországi Természetvé dBlml Szövetségnek 140 000 alap szervezete van, köztük vállalatok, kolhozok, szovhuzok, intézmé nyék. A szövetség 1924-ben alakult mag azzal a céllal, hogy lö- megszervezetként széles körű támogatást nyújtson a természeti erőforrások hassnosftására és vé delmére szolgáló kormányintézkedések niegvalásftása terén. Ha sonlú szervezetek a többi szövetséges szovjet köztársaságban is működnek. Tagságuk együttvéve meghaladja a 40 milliét. A szervezetnek több tagozata van. területével foglalkozik: talajvédelemmel, a vízkészletek, a légkör, az erdők slb. védelmével. Az utoisá ötéves tervidőszakban a szervezet tagjai mintegy 2.3 millió hektárnyi terület erdösité seben 527 000 hektár mezővédO erdősáv telepítésében működtek közre, és ez alatt az Idő alatt 134 millió gyümölcsfát és 387 mil- 116 díszfát ültettek kt. Farkosf- tolták a Volga- és Balti-tenger közti viziút kikötőinek, zsilipjeinek, partjainak környékét. A Szovjetnoiéban ma nem épül e- gyetlen olyan Iparvállalat vagy telepfilés sem, emalygek nem lenne vlztisztitö berendezése. A szövetség képviselői minden műszaki terv elbírálásában részt vesznek, és ajánlásaikat minden állami szerv figyelembe veszi. Egyes gyárak munkáját a szövetség ajánla Iára leállították, mert szennyezték a környezetet, más gyárak nak porOlepftö berendezéseket kellett felszerelniük stb. A szövetség tagjai közremúköd nek egyes törvények kidolgozásá ban is. Társadalmi kezdeménye zésből természetvédelmi klobok. múzeumok és kiállitások tucatjai létesülnek. Az utábbi öt év folyamán 1,2 millió előadást. 3.5 millió konznltációt, 23 000 kiállítást és fit! 000 műsoros estet rendeztek, az önkéntes természetvédők milliál pedig szabad idejüket ennek a fontos és nemes ügynek szentelik. A természet iránti szeretet szellemében nevelt szovjet iskolások , szfvesen vesznek részt a természeti kincsek megőrzésében és sok helyen szerveznek If- já természetbarát-köröket, amelyeknek tagjai munkájnkkal sokban hozzájárulnak a természeti kincsek védelméhez és a környezet tisztaságénak megőrzéséhez. CIGARETTASZlVÖ AUTOMATA Kémiai vizsgálatok és biológiai kísérietók céljára cigarettaszívó automatát készítettek a nyugatnémet kutatók. .Az elektronikus vezérlésű gép olyan ütemben szívja a cigarettát, ahogyan beállítják: akár úgy, mintha ember szívná, akár gyorsabban vagy lassabban, A tövig égett cigaretták helyére újakat helyez az automata. A készülék segítségéve! sokféle mérés végezhető el. Ezzel az automatizált szfvatás.sal állapították meg például, hogy a cigaretta első 3,5 centiméterének elszívásáig a szájba kerülő füst hőmérséklete 27 C-fok körül van, majd ez a cigaretta rövidülésével emelkedni kezd. Amikor a dohányos a csikket szívja, már 52 C-fok a füst hőmérsékleté. Ha gyorsan szívják a cigarettát, a (üst hőmérséklete megemelkedik. A cigaretta szívása közben feiizzó parázs hőmérséklete 770 C-fok (a pipában égő dohányé 200-300 C-fokkal kisebb.] E méréseket, megfigyeléseket a tüdő-, a gé.ge- és az ajakrák keletkezésével kapcsolatos kutatások során hasznosítják. EGYÜNK TOJÁST A dertmundi Max Planck Túplálkozásfiziológiat Intézet egyik kutatója szerint a tojás — más élelmiszerekkel ésszerűen kombinálva — oöveli a koncentrálóképességet. erősíti az idegnyalábokat, és előmozdítja a szem alkalmazkodási kéjiessőgét az éjszakai fényekhez. A tudós véleménye szerint ezért minden autóvezetőnek egy darab ~ lehetőleg keményre főtt — tojást kellene ennie, mielőtt e kormánykerék mögé ül. Ezzel főleg az éjszakai balesetek számát lehetne csökkenteni. r**ii6*l
