Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-12-03 / 49. szám

H Iff KÉT TÜKÖRBEN (Találkozás Széchy Tamással és Hargitay Andrással) Szécliy Tamás nevét a müncheni olimpia előtt két esz­tendővel olvastam először a prágai Stadionban. Rövidke hír Budapestről, közölte olvasóival a sporthetllap: „Egy Széchy Tamás nevű magyar edző kijelentette, hogy egyik [tatai tanítványa rövidesen világcsúcsot úszik majd.“ ' ■ A Stadion némi iróniával hozzáfűzte: „A sajtóirodák szinte naponta röpítik világgá az ilyen kijelentéseket. A legtöbb nagy jóslás nem válik valóra. Mindenesetre; je­gyezzük meg a fiatal edző nevét.“ A fiatal edző azóta bizonyított, tanítványával együtt vi­lághírűvé vált, szakelőadásokat tart a különböző szövet­ségek felkérésére, szakkönyvet It, nyilatkozik. Nemrég Csehszlovákiában Járt, akkor beszélgettem el vele. Hargitay András rendkívüli tehetség. Az a típusú ember, aki az első pillantásra rokonszenves. Oszni már láttam, s a beszélgetésre vele régen vágytam. Amikor Becsben világcsúccsal nyerte az Európa-bajnok- ságát, megfogadtam, okvetlen felkeresem. Az edzőt Is, a tanítványt is egyazon témáról kérdezem: a világcsúcsról és körülményeiről. Mindkettő külön-külön állt rendelkezésemre, tehát egyik sem tudja, mit 'felelt a másik. íme,, egy világcsúcs két tükörben. I. Hargitay András, a négyszáz méteres vegyesúszás vt- lágcsúcstartóla válaszol. .— Első kérdésem: mikor kezdted seftent, hogy egyszer , te ts vílágcsúcstartő lehetsz? Ügy gondolom, volt egy o- lyan időszak az életben, amikor ez foglalkoztatott. Hargitay: Ezerkllencszázhatvanötben kezdtem el úsz­ni és az edzőm már akkor azt mondta, hogy aki jól fog dolgozni, világcsúcsot is úszhat. Ez a kijelentése azonban' olyan hihetetlennek tűnt valamennyiünk száméra, hogy nem is mertünk gondolni rá. Tavaly viszont, araikor a belgrádi világbajnokságon csak három tizeddel maradtam ail a rekordtól, már kezdtem hinni benne. Milyenek voltak Bécsben, a világcsúcs megoalósalásá- . nak színhelyén á „körülmények“? Nem vagyok úszásszak- értS, de annyit azért tudok, hogy van például „gyors“ vi­zű uszoda ts. Ezek a részletek érdekelnének tehát. Hargitay: Ebben az uszodában én már versenyeztem az 1969-es ifjúsági Európa-bajnokságon. A körülményeink nagyon jók voltak,, kitűnő szállásunk volt, nem panasz­kodhattunk az ellátásra sem. Nekem Bécs egyébként is kedvenc városom. Es ez éUenfelek? Hargitay; Az ellenfeleket mind ismertem. Az egyedü­li meglepetés, talán az volt,, hogy „az NCK-beU Lítzmann harminc körüli időt úszott. Ss a hangulatod? Vissza tudsz-a emlékezni a hangula­todra? .HáTgltay: Nagyon jól emlékszem a h'angulatomra.- „Paprikás“, voltam, és éreztem, hogy ezt a versenyt csak Wiágcsúccsai lehet megnyerni. Valamennyiünknek tetszett a mód, ahogyan legyőzted Litzmannt. Az ytolgó ötuen méteren szinte ,lesöpörted“ a pályáról, Bnnyt erőd aött még^'iidgy ez volt a taktika? Hargitay András Hargitay; Ennyi erőm voit. A taktikám az volt, hogy háromszázötvenig együtt haladjak vele. aztán pedig el­húzzak mellőle. Hogy becsaptál a célba, megtudtad, hogy győztél. Bs tudtad azt is, rogy az időd világcsúcs? Hargitay: Azt, hogy győztem, tudtam, a világcsúcsot pedig éreztem. Tudora, hogy milyen erőfeszítéssel, milyen eredményt érek el. De valójában csak azután győződtem meg a dologról, amikor az eredményjelző táblán elolvas­tam a számokat. Most egy eléggé banális kérdés következik. Milyen ér­zés volt — annyi munka, annyi leúszott kilométer után — Dílágcsúcstartónak lenni? Hargitay: Nagyon jó érzés volt. Én úszás közben ar-, ra gondoltam, hogy ha még ez sem lesz világcsúcs, ak­kor már Igazán nem tudom, hogyan kell úszni egy re kordért, meri az iram erős volt. Éreztem és tudtam, hogy etinek világcsúcsnak kell lenni, nincs mese. Amikor aztán, leolvastam az időt, jött a teljes megnyugvás, hogy igen, sikerült, világcsücstartó vagyokl Ezek szerint edzésen sem úsztál főbb idői. soha? íMeg történik ugyanis időnként, hogy az ellenőrző versenyek során több időt mutat az óra, mint a fennálló világcsúcs. Ezért merészkedtem ilyesmit kérdezni Hargitaytól. b. gy.i H a r g i t'a y; Világcsúcsot mostanában edzésen megjaví­tani túlságosan nehéz dolog. A világcsúcsot nem lehet csak úgy „ripsz-röpsz“ módra megúszni. Még nekem sem. pe­dig én elég sok rekordot úsztam már. Volt úgy, hogy szinte hetenként. Világcsúcsot ma már csak nagy verse­nyékén- javítanak - általában, én is-az év legnagyobb ver­senyén -úsztam. •Ezek ' szerint te olyan alkatú' úszó vagy, aki fó verseny­ző, és ugyanakkor jó idő elérésére ts képes? Ha.rgltay: Én inkább versenyző típus vagyok. Ha Mtzmapn gyengébben úszott volna, valószínűleg én sem javítom meg a világcsúcsot, mert nem az időre, hanem a győzelemre, mentem. Azt tudom: mellette, vagy vele úsz­ni és'aztán elhagyni. Ez az én profilom. A világcsúcs körülményeiről szeretnélek még kérdezni. Volt-e verseny közben ú. n. holtpontod? Hargitay: Ezt nem tudnám egész pontosan megmon­dani, de az bizonyos, hogy volt egy „holtpont“ verseny közben, amikor a liátúszás során kötélnek úsztam. Ez visz- szavetett eléggé, bár akkor -csak egy hasító fájdalmat é- reztem: feljött a körmöm. Kellemetlen eset volt, és ta­lán ez vólt az egyetlen holtpont.“ A kötél műanyagból készült? . Hargitay: Igen, préselt műanyagból van és elég sok szálból, Illetve részből tevődik össze. Nem kimondottan éles, de olyan sebességnél, amilyennel ml a kezünket moz­gatjuk, eléggé kellemetlen az „ütközés“. Ezért lett rög­tön véraláfutásos a körmöm. De megérte. Milyen hatást gyakorolt a világcsúcsod Magyarországon, és milyen visszhangja volt külföldön? Hargitay; Otthon örültek az emberek; akikkel talál­koztam ezt ki is nyilvánították. Külföldön? Kaptam egy levelet a volt vílágcsúcstartő Gary Halitól, aki azt irta, hogy nagyon örül a csúcsjavitásnak és további sikereket kíván. Az amerikai üsző már két évvel ezelőtt megjósolta, hogy én megjavítom majd a világrekordot. Araikor az E- gyesült Államokban találkoztam vele, többször Is megismé­telte: Igen, te meg fogod javítani a világcsúcsot! Furcsa talán, amit mondok, de így van: talán ö örült a legjob­ban, hogy sikerült a csúcsjavitás. Megszoktad-e már, hogy világcsúcstartó vagy? Az em­ber általában hamar hozzászokik az új helyzetekhez. Ho­gyan történt ez veled? Hargitay; Elég gyorsan megszoktam a dolgot. Ami­kor a győzelmi dobogón álltam és tudatosítottam, hogy Európa-bajnok és világcsücstartó vagyok, nem éreztem még át annyira a helyzetet, csak később, napok múlva. Égé szén alulról Indultam neki ennek az útnak, és elég ne­héz felfogni, hogy hová jutottam. Mint egy kisgyerek, a- kit az elemiben megtanítanak az alapokra, és aki később — mondjuk — nagy író lesz, eleinte talán nehezen hiszi el, hogy Ilyen messzire jutott. Montrealban nem egészen két esztendő múlva olimpia lesz. . Eddigi sikereidet talán már csak az olimpiai arany­éremmel fokozhatod. Jövőre világbajnokságot rendeznek Caliban. Már most arra készülök. És utána természetesen Montrealra. Az utolsó, kérdés ' következik: tudom, hogy rengeteget kell úsznod edzéseken. Mennyi még az öröm az úszásban? Blvezed-e még? " Hargitay: Edzeni sohasem szerettem, legfeljebb ját­szani. Az edzéseket már akkor sem szerettem, amikor nem voltam csúcstartó. Győzni viszont nagyon szeretek. És tudom azt, hogy sok edzés nélkül nem tudok olyan han­gulatban versenyezni, hogy örüljek a versenynek. Ezért edzem sokat. És azért is, mert látom, hogy sokan szur­kolnak értem. Sokan figyelik a versenyeimet, és sokan várják, hogy győzzek. Ez bizonyos felelősségérzetet fej­lesztett ki bennem, és igyekszem mindig a várakozásnak megfelelően szerepelni. 2 Széchy Tamás, Hargitay edzője válaszol Mikor sejtette meg először Széchy Tamás, Hargitay ed­zője, hogy a tanítványa akár világcsúcsot Is úszhat? Széchy: Hargitay a négy úszásnem bármelyikében ké­pes lett volna világcsúcsot úszni de én hosszú megfon­tolás után, évekkel ezelőtt úgy döntöttem, hogy sokolda- ._lúsága miatt éppen a yegyesúszással a legérdemesebb fog­lalkoznia. A vegyesúszásra való felkészülés sok-sok év munkája. Míg például a gyorsúszásban feltűnhet esetleg egy-egy zseniális tehetség, mint az ausztrál Holland, aki­nek aránylag rövidebb Időre volt szüksége ahhoz, hogy az élvonalba törjön, addig a vegyesúszá^ban négy-öt év érleli még a versenyzőt. Ezért tűnt a „legbiztosabbnak“ Hargítayt erre az úszásnemre felkészíteni; ö szinte „pre­desztinálva“ Volt erre a „műfajra“. Hargitay rendkívüli tehetség. Mit lehet ' még tovább fej­leszteni nála? Széchy: Andrást mindig az élétkorának megfelelő a rányban készítettem tel. A serdülőkor előtti szakaszban például az általános állóképességet, a serdülőkor alatt a specifikus . állóképességet fejlesztettem. Közben telserdült. Ifjú lett, jelentkezett az a tulajdonsága, amit csakis eb­ben a korban lehet aztán továbbfejleszteni, az eröállóké- pessége, és ezzel együtt a gyorsaság. Ezt a képességét az utóbbi félévben fejlesztettük, várható tehát, hogy még gyorsabb lesz, azaz áz időeredményei javulni fognak. Jön most rögtön egy ,yáz6s“ téma. Az edzést lehető­ségek. Hargitay vüágcsúcstartő, a Központi Sportiskola Magyarország „úszöélüzeme“. Milyen körülmények között készülnek ezek a versenyzők? Hogyan sikerült a világcsú csőt elérni? , Széchy:' Köztudott, hogy a magyar úszósport nagyon rosszul áll uszodák tekintetében. Ezt a problémát a jövő majd megoldja, most fogadtak el éppen egy nagy uszo­daépítési programot nálunk. Egyelőre azonban kevés a korszerű, megfelelő színvonalú uszodánk Budapestnek két fedett uszodája van; jlz 1933-ban épült Nemzeti Sportuszo­da és az 1861-ben (1) épült Császár. Ez utóbbi egyébként nem is uszodának, hanem lublckolónak épült, hullámfogó nélkül; itt, ebben a huszonötméteres, négypályás „uszodá­ban“ edz a Központi Sportiskola úszószakosztálya. Itt ta­nult meg úszni Hargitay és Verrasztó és a többi jónevű versenyző. Azt, hogy ez a 114 éves létesítmény mennyire hátrányos számunkra, csupán egyetlen példával Illusztrál­nám. A bécsi Európa-bajnokság két hátüszószámának e- gyik piagyar résztvevője, Verrasztó Zoltán olyan formá­ban volt. az osztrák fővárosban, hogy legyőzte volna az NDK-s Röland Mátthest. Mind a száz, mind a kétszáz mé­teres döntőben azonban kötélre úszott a magyar verseny­ző, ami minimálisan egy-két másodperc hátrányt jelentett. Végül Verrasztó háromtized másodperccel kapott ki Matt- hestöl. Mindez azért történhetett meg (Hargitay kötélre úszása is], mert a Császárban csak körbe-körbe lehet úsz­ni. és mikor a versenyzőink más uszodába kerülnek, a be- ídegzödött szokások zavarják őket! Hargitay is egy test­Széchy Tamás Zolczer jános felvételei hossz hátrányba került Litzmannal szemben, amikor a kö­télre úszott, de még így is be tudta fogni, és világcsúcsot is sikerült elérnie! Milyenek voltak a „körülmények“ Bécsben a világcsúcs napján? Mi erről az edző véleménye? Széchy: A Magyar Űszószövetség új főtitkára rendkí­vül lelkiismeretes ember, aki mindent megtett a kifogás­talan szállás és az étkezés biztosítása érdekében. Csendes, árnyékos szobákat kaptunk a szállodában, az ellátásunk pedig Ideális volt, mert ott volt velünk Bécsben Verrasztó édesapja Is, aki a Béke-szálló főszakácsa, és egy magán­lakásban kitűnő ételeket főzött nekünk. Az uszoda lassú vizű volt. az itt elért rekordok tehát tiszteletet parancso lóak. Összehasonlításképpen a müncheni feszített vizű u- szoda, vagy akár a belgrádi medence is sokkal korszerűbb és jobb volt. Hogy látta az edző a pasriról a világcsúcsot? Eeljede- zett-e esetleg valamiféle krízist verseny közben? Széchy: Nagyon banális dolog, de én nem láttam ezt a versenyt. Dehát ez már az edzők sorsa. Én általában csak itthon — ha a televízióban leforgatják — látom ma gát a versenyt. Ugyanúgy, mint Münchenben, itt is kizár­ták az edzőket a part mellől. Én az utolsó pillanatig ké­szítem versenyzőimet, még a gyülekezőhelyre Is velük me­gyek, de aztán vége. Az indítószobából aztán visszame­gyek az uszoda egyik pontjára és a közönség morajából, valamint a villanytáblán feltűnő részidőkből próbálom megállapítani, ml is történik tulajdonképpen a medencé­ben. De aztán a tévé képernyőjén mindig megnézem és kíelemzem én Is a versenyt. Olvastam, hogy a verseny előtt nagyon alapos bemele­gítést végeznek az úszók. Egyesek — állítólag — két ki­lométert ts leúsznak, legyen szíves részletesen szólni er­ről a munkáról. Széchy: A bemelegítés tulajdonképpen „Idegi“ beoie- legítés. Az a célja, hogy a versenyző felidézze mindazo­kat a mozgásokat, amelyekre verseny közben szüksége lesz. A szárazföldi gimnasztika révén érjük el, hogy a .szervezet pulzusszáma eléri a százat, vagyis a test képes­sé válik nagy teljesítmény elérésére. Az úszó ezután leke ni izmait egy különleges szerrel, amely megduzzasztja a hajszálereket és máris készen áll a versenyzésre. Volt-e. Hargitay világcsúcsának hatasa Magyarországon és külföldön? Széchy: Hargitay már tavaly, a belgrádi világbajnok­ságon is úszhatott volna világcsúcsot, de én sohasem ar­ra nevelem a versenyzőimet, hogy a rekordokat hajszol­ják. hanem, hogy me^anuljanak győzni, Bécsből nem ha­za, hanem egy nyugat-európai turlstaútra mentünk, és jólesett, hogy a szállodákban felismertek, kedvesek vol­tak hozzánk, kértek, írjunk be a naplóba, stb. Sőt volt o- lyan szálló Is, ahql nem engedték a számlát kifizetni. Az olasz városokban bankettet rendeztek a tiszteletünkre, stb. Jó érzés volt látni, hogy Európa értékelt ezt az eredményt. Egy hónap elteltével értünk haza, sportberkekben nem ta­pasztaltunk különösebb lelkesedést, az élménybeszámoló­kon azonban „Ifjak és vének“ örültek az eredménynek. Gratuláltak a sportvezetők Is. Utolsó kérdésem Széchy Tamáshoz, Hargitay és Verrasz­tó edzőjéhez. Egy száztizennégy éves korszerűtlen „lubic- kolóban" olyan dolgokat művel, hogy szenzációt keltenek. Hogyan csinálja? Hogyan lett úszöedzö? Széchy: Ahhoz, hogy a nagy versengésben helytáll­hassunk mindig a világ előtt kell Járnunk egy lépéssel. Az egymillió úszót nyilvántartó amerikaiak, vagy az ál­lamilag csodálatosan megszervezett NDK-sok között — már a nagy számok törvénye alapján Is — sokkal több nagy tehetségnek kell felbukkannia, mint nálunk. Még így ts megnyertük — a KSl négy versenyzője révén ~ az NDK és a Szovjetunió előtt a tizennégy éven aluliak viadalát. Én már gyerekkorom óta edzőnek készülök. Gyulán szület­tem, ott érettségiztem. Országos Ifjúsági bajnok és felnőtt válogatott atléta voltam. Két edző hatott rám különöseb­ben. Az egyik, még Gyulán, tlzenötéves koromban rámbíz- la a testnevelő órák vezetését. A másik — Csermák és Zsivótzky edzője — volt. Voltam női tornászok edzője és neveltem válogatott ökölvívót Is. Amikor Simonyi Gábor — nyolc évvel ezelőtt megelőzve korát — az oxigéndús és oxigénszegény edzést módszereken töprengett, kisegítő­ként, pulzusmérőként én Is az uszodába kerültem. Aztán ott Is ragadtam, nagyon megtetszett a dolog. Így kortil- tem az úszáshoz, így lettem úszöedzö. X Aki figyelmesen elolvasta riportunkat, bizonyára elgon­dolkodik. Megértheti, hogyan születnek a csodák. Nem kell hozzá ,,csak“ egy kis tehetség és egy kis ügyszeretet. Va­jon mikor bukkan fel az ismeretlenség homályából egy csehszlovákiai Széchy és Hargitay? BATTA GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents