Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-26 / 48. szám

10 #• Ul •I’»*-* M O S Z K ’'.^4 T könnyű megszeretni... Képeslapok a szovjet fővárosból Mái- Itthon figyelmeztettek: Moszkve nem Bratislava. Tu­dom — gondoltam magamban. Olvastam róla. Ott nagyobbak az arányok, hatalmasak a tá­volságok, erőteljesebb a-z élet sodra. Moszkváról azonban nem e- lég csak olvasni. Moszkvát lát­ni kell! A könyv, az olvas­mány. bármilyen jól is van megírva, nem tejezbetl ki a 875 négyzetkilométeren elterü öl 7,5 milliós világváros lük­tető életének szinte meghök­kentő atmoszféráját, amelyben oly kicsinyek, parányinak érzi magát a csendes napokhoz és kis távolságokhoz szokott láto­gató. A repülőtéren taxiba szállók, és szinte repülünk a háromsá­vos sugárúton. Félóra múltán — Tehát Ön nem csehszlo­vákiai? — kérdezi a taxis, aki közvetlen, beszédes ember. — De Igen — mondom. — Csehszlovákiai magyar. — Dá, dá, venger. Ukrajná­ban Is élnek. — Ezt hO'nnan tudja? — Kijevben vannak ukrán ro­konaim. Meigérkeztüiik a 29 emeletes szálloda elé. Kifizetem a 7 ru­belt és elbúcsúzom a sokezer moszkvai taxis egyikétől. — Dászvldányljá. A kocsiból kihajolva még u- tánam szól: „Remélem tetsze­ni fog gyönyörű szép főváro­sunk.“ A választ már meg sem vár­ta. Tudta. Most azonban mégis leírom, amit már annyian el­mondtak: Moszkvát könnyű megszeretni, de nehéz megis­merni. A KGST palotája, Moszkva egyik domináns épülete. nyugtalankodni kezdek: hátha rosszul hallotta a taxis a cí­met. — Bocsánat, uram, de én a Luzsnyikl-síadionba... — Dá, dá — vág közbe mo­solyogva. — Még 20 kilomé­ter... Megnyugodtam. Vagy megré­mültem? Mindegy. .A lényeg, hogy először találkoztam a moszkvai méretekkel: csekély 65 kilométert taxiztam a repü­lőtérről a Luzsnytkiba! Elintéztem az akkreditáláso­mat és mondom az irányt: Gosztyinca Uknajlna. Közben ..felkénedzkedik“ a kocsira egy kolléga. Ű Is az Ukrajna-szál- lóban lakik. Beszélgetünk. Oroszul. Olyan ismerős a kiejtése. Bemutatko­zunk. Mondja a nevét: Lukács László, a budapesti Népszabad­ságból. Mindketten nevetünk... Hol kezdi ismerkedését .Moszkvával a külföldi? Botor k-érdés, de ha már feltettem, telelni kell rá. A Vörös téren és a Kremlben. Ez a két hely nemcsak Moszkva és a Szov­jetunió, hanem a világ-béke szimbóluma is. Vörös tér. Amerikai, japán, hindu, francia turístáknaik ma­gyaráznak az idegenvezetők; mennyi és mennyi történelmi nevezetességű esemény színhe­lye volt a moszkvaiak által féltve őrz-ött tér! 1812-ben Itt léptetett büszkén lovával Na­póleon, hogy aztán kétségbe­esetten meneküljön ugyanezen a téren át. Innen szólt Lenin szava, s innen Indultak a frontra 1918 és 1941 legna­gyobb nehézséggel fenyegető óráiban a szovjet hatalom vé­delmére kelt seregek. Mennyi emlékezetes dísz­szemle zajlott le ezen a téreni Ezek közül is kiemelkedik az 1941. november 7-1. Hitler sere- .gei csak 20 kilométerre voltak a Vörös tértöl, s ebben a sú­lyos, válságos helyzetben mon­dott beszédet Sztálin a haza védelmére. Mégy évvel később 1945. június 24-én 200 szovjet katona hozta el Ide és dobta a Lenin Mauzóleum elé a le­győzött fasiszták harci zász- lait. A turisták csöndben hallgat­ják a szavakat, májd megin­dulnak a Lenin Mauzóleum fe­lé. Megállnak. Az idegenvezető halkan, meghatódva beszél. Az­tán elindulnak leróni kegyele­tüket amerikaiak, japánok, franciák, hinduk, négerek,.. Napsüté.sben úszik a Vörös tér, s Ilyenkor szinte hihetet­lenül szép és üde a tér színe­sen csillogó mesevára, a Va- szillj Blazsennij-székesegyház, amelyet Rettegett Iván cár é- píttetett a tatárok ellen! vég­ső győzelem emlékére. Ez a templom Moszkvának ugyan­olyan becses értéke, mint Pá­rizsnak a Notre Dame vagy Ró­mának a Szent Péter-templora. Az 57 méter magas. központi templomot nyolc kisebb hagy­maalakú kupolával díszített, ki­sebb templom veszi körül. A- kárhonnan is nézzük, minden oldalról más-más szépséget tár elénk. A sok-sok torony és hagymakupola között egyet sem találunk, amely ismételné a másik színeit, díszeit, hang'.tla- tát. Micsoda tragikus sors: a szépséges építmény alkotója ta­lán csak percekig, órákig gyö­nyörködhetett 1561-ben elké­szült művében, mert a legenda szerint Rettegett Iván megvakít- tatta Jakovlev mestert, nehogy másnak is hasonlót építsen. .A Vörös . téren csendesen szemlélődve sétálnak a turis­ták, de amikor a Kreml híres toronyőrájának a nagymutatója a 12-es számhoz közeledik, mozgolódás támad: kezdődik a Leatn-Mauzóleum előtti őrség­váltás. 1924. január 26. óta a nap minden órájában, éjjel- nappal! Az örségfelvezető és a két őr díszlépésben teszi. meg az utat a Kreml főbejáratátó! a mauzóleumig, ahol pontosan akkor veszi át a régi őrség he­lyét, amikor raegkondu! a Kreml toronyórájának a ha­rangja. A Kreml valamikor szigeterö- dítmény volt. Ebben a csipkés íalkoszorúval övezett három­szögben ácsolták az ősi Moszk­va első házait, hogy később ez a hely legyen az orosz törté- nelejTi alakulásának legendás színtei-e. Mit említsen meg elsőnek az ember? A Kreml tőtornyalnak csúcsain látható ötágú csilla­gokat, amelyek súlya egy és másfél tonna között váltako zik? Ezeket az ötezer watt fénv- erejü lámpával belülről me.gvl- lágított csillagokat vékony a- ranyréteg fedi, de még így is 10 kiló nemes fémet kellett felhasználni egy-egy csillag be- aranyozásáboz. Maradjunk még egy pillanat­ra az arányoknál. Itt van pél­dául a Kreml bfies toronyórá­ja. Az óraszerkezet súlya 25 tonna, az e.gész órákat ütő nagyhara.ng pedig több mint két tonna. A torony in.gaórá]át, három 16—32 kilogramm súly tartja működésben. Az ország órájának Is szokták nevezni, mert mindig pontos. Az óra szerkezetét föld alatti kábel köti össze a moszkvai csillag- vizsgálóval, amelynek ellenőr­ző műszerei állandóan mérik, helyesen mutatja-e az időt a Kreml toronyórája. A Templom téren négy ara­nyozott hagymakupoiájú, bolül- röl felbecsülhetetlen értékű freskókkal, ikonokkal díszített templom áll. A Kremlben lát­ható továbbá a talppal együtt 80 tonna súlyú óriás ágyú; 5,5 méter hosszú, bronzból öntött csövének átmérője 89 contímé- ter! Nem kerüli el az ember figyelmét a világ legnagyobb bronzharangja, a 200 tonnát nyomó Cár-harang sem. Mesés kincseket őriz az 0- rizsejnaja Palota, a Fegyvertár, a világ egyik le.ggazdagabbmú­zeuma. A XIV. században hív­ták életre, a moszkvai nagyfe­jedelemségek kincstára volt. Gazdagsá,gára jellemző, hogy a- mlkor a XVI. században a kri­mi tatárok támadással fenye­gették Moszkvát, Rettegett Iván 450 hatalmas szánon vitte a kincset Novgorodba. Az arany, ezüst, gyámánt és briliáns csillogása szinte elká- bftja az embert, s egy pillanat­A Vörös tér. Háttérben a Vaszilij Blazsennij-templom. jobb­ra a Kreml fala és toronyórája, középen pedig a Lenin Mau­zóleum látható. ra mesésnek érzi az orosz múl­tat, pedig jól tudjuk, hogy ép­pen az ellenkezője volt. Kijövünk „meseországból“, és a vezetőnk öt ablakra mu­tat: ott dolgozott Lenin. Ez már az újkor. Most a szovjet vezetők dolgozószobái. Ez pe­dig már a jelenkor. Moszkva nemcsak a múlt, hanem a . jelen,, sőt a jövő vá­rosa Is.^ .Akárhová pillant az ember, mindenütt építkeznek. A hely- lyel nem takarékoskodnak, nem építik egymás hátára a felhőkarcolókat, a toronyháza­kat, amelyek a gyönyörű su- gárutakskal együtt jelzik: Mosakva modem világváros, és arról is híres, hogy igen tisz­ta a levegője, nyoma sincs ben­ne a nagy ipari városokra ma már annyira jellemző füstköd- nok, koromnak. Egyszerűen a- zért, mert a mintegy másfél­ezer moszkvai gyártón és ú- zemben gázzal fűtenek. Nemcsak a levegő tiszta Itt, hanem az utcák Is. Hajnalban a szálló ablakából figyeltem a .Moszkva folyón úszó hajót, ti­mely ontotta a vizet a köpart- ra, hogy mire felsüt a nap, csillogóan tiszta legyen. A vá­ros köztisztasági hivatalának 21 ezer dolgozója 30 millió li­ter vízzel mossa tisztára a su­gárutakat, utcákat, járdákat. Ez azonban mit sem segíte­ne, ha a moszkválak nem len­nének fegyelmezettek. Nem lát­tam én ott egyetlen eldobott cígarettavéget. vtllaraosjegyet, papírdarabot sem. A város tisztaságát csak fo­kozza a sok-sok park, zöld ö- vezet. Csodálkozva néztem, ho­gyan ültetik baggerok segítsé­gével az ÚJ toronyházak köré a hatalmas fákat, amelyeket, ha csemeteként. tettek volna a földbe, talán húsz év múlva sem nőnének meg olyan nagy­ra. A statisztikák szerint nincs még egy európai főváros, ahol 'annyi fa lenne, mint Moszikvá- ban. A fehér köböl és márványból épült Rosszija — pa legnagyobb és egyik legmodernebb hotelje. Hazafelé jöVet az ember égy kis számvetést csinál. Mit lá­tott Moszkvában? Felejthetet­len élményben volt részem a Nagy Színház ba'lettelöadásán; együtt nevettem az Obrazcov- bábszínházban a Japánoikkal és hindukkal, mégcsodáltam a Lo­monoszov Egyetem óriási épü­letét, amelyben csaknem 50 e-' zer helyiség van: a hatezer vendég egyike voltam a Rosz- szlja-szállóban, Európa legna­gyobb hoteljében, vásároltam a Szovjetunió legnagyobb áruhá­zában a GUM-ban.., És ml mindent nem láttam még Moszkvában! Arra gondol­tam a repülőgépben, hogy tu­lajdonképpen balszerencsés va­gyok, mert amikor gyorallít felrepített a világ egyik legma­gasabb építményébe, az osztan- kinői tv-toronyba (537 mj bo­rús Idő volt, s így nem láthat­tam a város panorámáját a .Hetedik mennyország“ elneve­zésű forgó étteremből. A ..mennyországot“ napsütésben megjárt kollégáira megnyugtat­tak: napsütésben sem láttak el szálló. Euró- Moszkva határáig. TOMI Vl.NCE EURÓPAI „SZIVTÉRKÉP“ Az Egészségügyi Világszervezet feltérképezte a szív­betegségek elterjedését Európában. Eszerint Észak és Északuyugat-Eurőpa lakosait gyakrabban éri szívroham, niinf kontinensünk déli részének lakóit. Statisztikailag szemlélve így fest a térkép: Finnország lakosai kapnak legtöbbször szívrohamot, éspedig a férfiak (a 64 évnél fiatalabbak 6.3 ezreléke), legkedvezőbb a helyzet e te­kintetben Bulgáriában (1,4 ezrelék). A nőknél a követ­kező a megoszlás: 1,7 ezrelék Finnországban. 0,2 ezre­lék Bulgáriában. Az Egészségügyi Világszervezet tanul­mánya nem fejti ki ennek a különbségnek az okait. V.ASMAGJA VAN A MERKÚRNAK Amikor a Mariner-lO jelzésű amerikai űrszonda 700 kilométer magasságban elrepült a Merkúr fölött, mfi- .szerei azt a meghükkenő felfedezést továbbították Föl­dünkre, hogy naprendszerünk legbelső bolygójának mágneses tere van. Az adatok szerint a Merkúr sűrű­sége és fajsúlya csaknem akkora, mint a Földé. Ebből a tudósok arra következtetnek, hogy a Földnél húsz­szorta kisebb tömegű bolygónak hatalmas vasmagja van. amelynek sugara a bolygó sugarának körttlbelill háromnegyed részét teszi ki. E felfedezés első réazle- teit most ismertetik a tudományos folyóiratok. AZ ELMEBETEGEK KÖZÖTT RITKA A RÁKOS A baltimore-i orvosi világértekezleten nyilvá­nosságra hozott statiszti­kai adatok szerint, az el­mebetegek. különösen a szkizofréniások között ritka e rákos. Ennek oka egyelőre ismeretlen. A szekértők feltételezik, bogy a biokémiai folya­matok, (amelyek követ­kezményeiként jelentke­zik a szkizofrénia) vala­milyen módon megaka­dályozzák a rák keletke­zését. Ezzel bebizonyo­sodna az 8 feltevés is, hogy egyes emberek pszichikailag hajlamosak a daganatos megbetege­désekre. Már megfigyel­ték, hogy rendszerint a nyugodt természetű, kie­gyensúlyozott emberek betegednek meg rákban, a nyugtákra és kiegyen­súlyozatlan emberek vi­szont ritkán esnek en­nek e betegségnek ez ál- dozatánl. FORGÓSZÉL SZÜLTE SZIGET A csendes-óceáni Fídzsl-szi- getektöl 750 kilométerre fek­szik a Funafuti atollcsoport, a- hol 1972 október 21-én a Bébé nevű trópusi ciklon pusztított. A Bélié annak idején 800 em­bert tett hajléktalanná, hatem- tert megölt, négy hajót elsüly- iyosztett és — arai a legkülön­legesebb — egy 18 kiló-méter hosszú, 37 méter magas sziget- szerű töltést emelt hordalék­ból. Jelenleg tudományos kuta­tócsoport vizsgálja, hogyan ke­letkezett ez a töltés. A gátat alkotó kavicsok 99 százaléka meghaladja a homokszemek nagyságát, anyaga nagyrészt koránból és fadarabok törme­lékéből áW. A Föl^O KORA 500 MILLIÓ ÉVVEL IDŐSEBB Jevgenyl] Kamenyev szovjet geológusnak a Déli-sarkvidéken végzett vizsgálatai azt tanúsít­ják, hogy a Pöld szilárd burka 500 millió évvel korábban ala­kult ki, mint ahogy a tudósok eddig feltételezték. ■A geoilógusok mlndeddág nem fedeztek lel 3,5 míUlárd éves­A japán technika és ipar — a Közös Piac tagállamainak nemtetszése ellenére is — egyre inkább teret hódít Nyugat- -Enrőpában és másutt. Norvégia számára a közelmúltban ké­szült el a Mitsui hajégyárban a képen látható konténer-hajé, amely Európa és a Távol-Kelet között fog közlekedni. A hajó vízkiszorítása 34 000 tonna, maximális sebessége 55 km. éra. íöldkéregTi«k a csillagközi a- nyagból való kikristályosodá­sa legkorábbi szakaszában. Ha­sonló leleteket találtak koráb­ban Ukrajna, Szibéria, Grön­land és Dél-Afrika kristályos masszívumaiban. A szo-vjet geo­lógus véleménye szerint ezek ,a területek az .Antarktisszal c- gyütt a Föld első kontinensei­nek tnagvai voltak. nél idősebb kőzeteket. A szov­jet kutatók által a Déli-sarkvi­déken fekvő Enderby-földörn ta­lált 'kristályos leletről a Denta- grádban és Kijevben végzett ólomizotópos abszolút kormeg­határozási módszerrel kimutat­ták, hogy 4 milliárd évvel ez­előtt keletkezett — azaz a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents