Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-26 / 48. szám

2 W • tll Diplomáciai csúcsforgalmat bonyo- Ift Ifl ezan a háton Ford amerikai el­nök. Lapzártunkkor Tanaka kormány- föval tárgyalt Tokiában, november 22-én Szöulban a dél-koreai elnök­kel találkozott. Az elnöki utazás leg­fontosabb állomása a vlagyivosztoki csúcstalálkozö lesz. amikoris Ford els6 ízben folytat megbeszélést Leo- nyid Brezsnyevvel. Ennek a találko­zónak az eredményeiről majd jövő heti számunkban számolunk be. Tanaka japán miniszterelnök inga­tag helyzete, illetve pártjának csök­kenő népszerűsége erősen beárnyé­kolja a japán amerikai találkozót. A tokiói és a vezető amerikai lapok is egyetértenek abban, hogy npm sok várható ettől a látogatástól. A japán vezetés belpolitikai gondjain túlme­nően a megvitatásra váró problémák Is eleve kérdéses.sé teszik a látvá­nyos előrelépés lehetőségét a két or­szág viszonyában, japánban Ford el­nök látogatásakor Amerika-ellenes tüntetések voltak azt követően, hogy a közvélemény érthető felháborodás­sal reagált azokra a hírekre, misze­rint az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket tárol az országban. Az o- lajkérdéssel kapcsolatos legújabb Kis- singer-javaslat sem váltott l;i kedve­ző visszhangot, hiszen japán energia­szükségletének döntő részét impor­tálja. Az amerikai elnök vlagyivosztoki útja előtt adott nyilatkozatában dön­tő jelentőséget tulajdonított találko­zójának Leonyid Brezsnyevvel. Mint mondotta a béke építésére tett szov­jet-amerikai erőfeszítések folytatása­képpen készült fel a csúcstalálkozó­ra. A tárgyalásokon várhatóan nagy figyelmet szentelnek a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásának. A legutóbbi napok közelkeleti fejlemé­nyei is alátámasztják a csúcstalálko­zó különös fontosságát. A világsajtá ezekben a napokban fenyegető realitásként számolt be a közel-keleti térségben tapasztalható feszültség fokozásáról. Az izraeli csa­patoknál elrendelték a riadókészült- .ségef. a tartalékosok mozgósítását. A feszült helyzetet okozó izraeli csa­patmozgósítás mögött az a tel-avivi szándék húzódik meg, hogy megfé- femlltse Szíriát és a közel-keleti kon- tliktiisban érintett többi arab orszá­got, így az átfogó rendezés helyett külön megállapodások kötésére kény­szerítse őket. A Palesztinái Felszabadítási Szerve­zet nyilatkozatából megtudjuk, hogy az Izrael által megszállt területen az arab lakosság öt nap áta tiltakozó tüntetéseket tart a megszállók önké­nye ellen. Az izraeli hatóságok e le­hető legkegyetlenebb intézkedéseket alkalmazzák az arabokkal szemben, sok embert letartéztattak, sok Palesz­tináit kegyetlenül megkínoztak. Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke sajtóértekezleten jelentette be. hogy a rabat! csúcstalálkozó szel­lemében november végén vagy de­cember elején négyes találkozót hív­nak össze Szadat egyiptomi és Asszat Szíriái elnökkel, valamint Hnsszejn jordániai királlyal. Ezen az értekez­leten egy Izrael részéről fenyegető újabb közel-keleti háború kirobbaná­sának veszélyét tárgyalják meg. Az USA közel-keleti politikájáról szólva kijelentette, nem lát változást az a- merikni magatartásban, viszont nyil­vánvaló jelei láthatók annak, hogy az Egyesült Államok fokozza az Izrael­nek nyújtandó katona! támogatást. Waldheim ENSZ-főtltkár üzenetben szólította fel a közel-keleti ügyekben érdekelt országok kormányait, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a tárgyalá­sos rendezés eiőmozdftására és mű­ködjenek együtt az ENSZ-erőkkel a béke fenntartása érdekében. Egyúttal nyomatékosan tanácsolta, hogy min­den érdekelt fél tartézkodjék az ú- jabb ellen.ségeskedésflkhez vezető lé­pésektől. Függetlenségének 50. évfordulójára készül a Mongol Népköztár.saság. Be­jelentették. hogy a nagyszabású ün­nepségeken szovjet párt- és kormány­küldöttség vesz részt Leonyid Brezs- nyev elvtárs vezetésével. Az SZKP KB főtitkára közvetlenül a vlagyi­vosztoki szovjet-amerikai csúcstalál­kozó után érkezik majd Ulánbátorba. HETED Győzött az ember! (BESZELGETES NÉMETH JENŐ MINISZTERHELYETTESSEL) Évszázados Igazság, hogy a pa­rasztember tervez, a természet dönt. Még ma Is, amikor már központi 1- rányítással, a gépek és vegyszerek alkalmazásával vívjuk az őrök csatát, bizony nem egyszer borsot tör or- rünk alá a természet. Kell-e „jobb“ példa erre, mint az idei ősz? Mező- ,gazdasági dolgozóink minden megtet­tek, hogy a tavalyinál még gazda­gabb termést takarítsanak be; jöttek azonban az „objektív nehézségek“. Heteken keresztül zuhogott az eső, a föld sártengerré vált, s csődöt mon­dott a technika, a lápszerűvé puhult talajba belesüppedtek volna a nehéz gépek. Még ez sem volt azonban e- lég; néhány folyó áradása katasztro­fálissá tette a helyzetet. Szinte lehe­tetlennek látszott a termés betaka­rítása, az ősziek Idejében történő el­vetése. Nem túlzás tehát, ha kijelent­jük, hogy magángazdálkodás esetén üresen maradt volna az ország élés­kamrája. Ml a helyzet azonban ma? Legyözte-e a közös gazdálkodást a dühöngő természet? Ezzel a minden­kit érdeklő témával kerestük tel Né­meth Jenőt, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének he­lyettesét. — Miniszterhelyettes elvtársi A sajtó, a rádió és a tévé ripurterei naponta tudósították az országot pa­rasztságunk küzdelméről. Tudjuk, hogy javult a helyzet. Mi volt azon­ban ennek a javulásnak a legsors­döntőbb mozzanata? — Természetesen az SZSZK kor- mányánalf október 5^1, valamint Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának és a ' szövetségi kormánynak október 21-1 felhívása. Illetve népünk reagálása a felhívásra. „Segítsen, aki tudi“ — ez volt a felhívás lényege, és olyan so­kan ajánlották fel a munkájukat, a- milyenre alig találunk példát a me­zőgazdaság történetében. Volt nap, hogy 200 000 ember, öreg és kisisko­lás, gyárimunkás és hivatalnok, cseh­szlovák és szovjet katona szedte a gyümölcsöt, a szőlőt, a krumpUt és esőben, sárban birkóztak a répasze­dés és a kukoricatörés nehézségei­vel. Nekik köszönhetjük, hogy' ha a teryezett időre nem Is, de jelentékte­len veszteséggel betakaríthattuk a termést. — Mire ez a hoszélgetés bele ke­rül lapunkba, november iilolsó heté­re lapozzuk a naptárt. Milyen ered­ményekkel számolhatunk akkorra? — Kezdjük talán azokkal a mun­kákkal, melyeket már elvégeztünk. Ilyenek a gyümölcs, a szőlő, a bur­gonya és a cukorrépa betakarítása. Nem Is rossz eredménnyel. \ szőlő ugyan az eső miatt veszteti mennyi­ségéből, de így sem kel! félni, hogy kevés lesz a borunkT Almából két­szer annyi termett, mint amennyit terveztünk. Ugyancsak elé.gedettek le­hetünk a burgonya- és a cukorrépa­hozammal is. Az utóbbinak éjjel-nap­pal folyik a feldolgozása. Nagyo-bb problémánk tulajdonkép­pen az ősziek elvetésével, a kukori­catöréssel és mélyszántással volt. Mi­vel Kelet-Szlováklában az árvíz több helyen lehetetlenné tette a vetést, az így kiesett területet pótolnunk kel­lett. Atlrányítottivk tehát a nyugat- szlováklal kerületbe a vetőmagot, Itt túl kellett teljesíteni az őszi búza ve­tését. Ez természetesen szállítási ne­hézségeket okozott, de Itt is segítet­tek az üzemek. Elmondhatjuk tehát, hogy az árvizek ellenére is biztosí­tani tudjuk a jövő esztendei kenye­ret. A kukoricatörést Is befejezzük e hónap végéig, a mélyszántás késedel­meit pedig három műszakos munka­menettel hozzuk he. — Nem beszéltünk még a hús- és tejtermékek biztosításáról. Tudjuk, hogy a párthatározat szerint ebben az esztendőben növelnünk kellett, ée növeltük is ez állatállományt. Ezek ellátását nem nehezítette-« meg az őszi időjárás? — .A kérdés jogos, de ezen a té­ren Is eloszlathatom az aggodalma­kat. Van takarmányunk bőven, és a sllézás is fennakadás nélkül folyik. Még ra árvíz súlytotta területeken sem lesz fennakadás, több ezer va­gon répaszelettel és egyéb takar­mánnyal tudjnk kisegíteni a rászo­rultakat. Nyugodtan leszögezhetem tehát, hogy a természet ezen az őszön nagyon mostohán bánt mezőgazdasá­gunkkal, még sem tudott térdre kényszeríteni bennünket. Győzelmet aratott felette a szocialista öszefo- gás, a gyári munkások, a hivatalno­kok, katonák és a fiatalok áldozat- vállalása — tehát maga az emberi Köszönöm a beszélgetést, és továb­bi sikeres munkát kívánok: NEUMANN János SZISZ-élet a cívis városban Debrecen a Nagy Magyar Alföld központja, a cívis város, ahogy Ady nevezte. Újabban diákvárosnak Is ne­vezhetnénk. Két eguetemét, a Debre­cent Orvostudományt Egyetemet több­ezer, kOztük néhány csehszlovákiai diák Is látogatja, „A „dole“ hallga­tója. ahogy dlákzsargnnban az orvos- tudományt egyetemet nevezik, juhász Erika, a koSicet magyar gimnázium volt növendéke. Vele beszélgettem a debreceni SZISZ- és diákéletről. — Hogyan kerültél Debrecenbe, és hogy tetszik a város? — Mikor ügy döntöttem', hogy Ma­gyarországon jolutatom egyetemi ta­nulmányaimat, Debrecenre esett a vá­lasztásom, mivel közel fekszik lakhe­lyemhez, Klrályhelmechez. Nem is bántam meg, 'Debrecen csendes, ked­ves, kellemes kis város, széles, nyílt sugárút okkal, rendezett parkokkal, terekkel, fákkal, rengeteg zölddel, számtalan történelmi emlékével. — Milyenek a debreceni diákok, és hogyan fogadtak benneteket? — A debreceni diákok végtelenül kedvesek- és közvetlenek. Valami megmaradt itt az egykori diákélet­ből, amelyet azelőtt, csak olvasmá­nyaimból ismertem. Igyekeznek ápol­ni régi szokásokat, patinásabb légkör uralkodik az egyetemen és főiskolá­kon, mint nálunk. Hozzánk is végte­lenül kedvesek. Óriási előnyünk, hogy nekünk nincs nyelvi nehézsé­günk, mint az ázsiai vagy az afrikai orsráaokből érkezett diákoknak. — Milyen SZIS2-élef folyik az Al- frtldön? — önálló SZlSZ-szervezetünknek tizenegy néhány .tagja van. Elnöke Dobos Aranka, szintén Királyhelmec- ről. Összejöveteleinken legtöbbször a hazat eseményekről tájékozódunk, fi­gyelemmel kísérjük a tagok előmene­telét. Ezenkívül havonta egyszer mi állítjuk össze az egyetemi faliújságot, amelyen hazánk természeti szépsége­it, népünk, főleg Ifjúságunk életét i- gyekszünk bemutatni. Á legnagyobb sláger a Magas-Tátra, mindenki sze­retné látni. — Milyen a kapcsolatotok a ma­gyar KlSZ-szervezettel? — Valamiféle hivatalos kapcsolat­ról nem beszélhetünk. Nekem egyéb­ként Is úgy tűnik, hogy a KISZ éle­te kevésbé hivatalos jellegű a SZISZ- -énél. A felsőbb szervek kevesebbet tőrödnek a szervezetekkel, anyaöl el­látottságuk Is rosszabb, mint itthon. .Általában többet hagynak a szervezet és a agok eeményességére. Amit megszerveznek a saját erejükből, az van nekik. Kt tudja, talán jobb Is így. Ettől függetlenül szívesen látnak bennünket minden akciójukon. IquU ORSZÁGBÓL HÁROM KIÁLLTTÁS Azt hiszem, nem panaszkodhat a kultúrigényes bratislavai közönség. Ahogy közeledik az idény vége, úgy szaporodnak az érdekesebbnél ér­dekesebb kiállítási látnivalók. Az el­múlt héten például szinte majdnem ugyanazon a napon egyszerre három kiállítás nyitotta meg a kapuit. Ezek­re szeretném felhívni olvasóink fi­gyelmét. / NEMZETKÖZI BIZSU-KIALLITAS Sokan emlékeznek talán még a bratislavai Pihenés és Kultúra Park­jában 1971 novemberében megrende­zett divatékszer-kiállításra. Ennek o- lyan nagy sikere volt, olyan művé­szien kivitelezett divatékszereket lát­hatott itt a közönség, hogy azóta nem egyszer felmerült a kérdés; mi­ért nem rendeznek máskor is Szlová­kia fővárosában hasonló mondaniva- lójú kiállítást? Nos a szépet kedvelő közönségnek ez az óhaja is teljesült, s Bratislava '74 néven ismét megje­lentek a Kultúra Parkjában a divat­ékszerek. Az „E“ és az „F“ pavilon­ban a Szlovák Iparügyi és Kereske­delmi Minisztérium rendezésében nemcsak a legszebb hazai készítmé­nyeket tekinthetjük meg, megtalál­juk itt a világ legreprezentatfbb di­vatékszereit is. Az „E“ pavilonban hat nemzeti vállalat, hat szakközép- iskola és 3R hazai képzőművész mint­egy 7000 munkáját láthatjuk, az „F“ pavilonban pedig közel 140 külföldi (argentin, brazil, USA, indiai, szov­jet, magyar stb.) kiállité művét cso­dálhatják meg. Szerencsés ötlet a csillogó divatékszerek árny- és fém- hatás.sal való kiemelése, továbbá a falvillanó diafilm-kockák, melyek nemcsak a bizsu történetét mutatják be, hanem a négy évszak bizsndivat- ját is szemléltetik. A kiállítást na­ponta 10-lB óra között december el­sejéig tekintheti meg a közönség. ÉPÍTÉSZET MINDENKINEK Kevés olyan ország van, amelynek építőművészeié annyit fejlődött vol­na egy negyedszázad alatt, mint ha­zánké, ás annyit is építettek volna, mint éppen hazánkban. Beszéljenek talán az adatok: Csehszlovákiában az elmúlt 25 esztendő alatt egymillió 788 ezer 421 lakás épült. Szlovákiá­ban 692 466. Es hol vannak még a középületek, az isknlák, az Ipari lé­tesítmények, a kórházak és egyebek? Nem is beszélve arról, hogy amikor elkezdődtek ezek a gigantikus mun­kálatok, szinte akkor kezdődött fej­lődni az architektúra, az építőművé­szet Is. Mert nemcsak az jellemzi ezt a 25 esztendővel ezelőtt elkezdett é- pftkezést. hogy knltúráltabbak, mint az előbbiek, hbgy a lakások nagy ré­sze már fürdőszobát és erkélyt 1$ ka­pott, hanem az esztétikai külső is, sőt a környezet szépítése is. Nézzük csak meg a bratislavai új üzemeket, a Dimltrovot, vagy a Slovnaftot; az é­pületformát, külső és belső parkjait szemlélve, .szinte el sem hisszük, hogy benne gépek dübörögnek. Nos, ezt a 25 éves, óriás mérető építkezési fejlődést és építökultúrét mutatja be az a kiállítás, melynek dokumentumait, rengeteg fényképa­nyagát a bratislavai várban tekint­hetjük meg. A kiállítást, mely az „É- pitászet mindenkinek“ címet viselt, é« amelyet az ágazati minisztériu­mok, valamint a Csehszlovák Építé­szek SzöTotsége közösen rendezeti meg, e hónap végéig díjtalanul te­kintheti meg a nagyközönség. 25 EVÉS A HVIEZDOSLAV KÖNYV­TÁR Aki a szép kiállítású és a legne­mesebb irodalmat tartalmazó könyve­ket szereti, e hónap végéig látogas- .sOD el B Tátrán Könykiadó Michal- sVé utca 9 szám alatt! könyvesbolt­jába Itt állították ki a közismert „Hviezdoslav Könyvtár“ azon legérté­kesebb kiadványait, amelyeket ma már 90 000 „tag“ vásáról évente. A pultokon és a vitrinekben Ízlésesen elhelyezett könyvek a könyvtár 25 é- ves évfordulóját kívánják dokumen­tálni. s hogy ezt az Ünnepi fetadetot méltóan teljesítik, erről győződhet meg a kiállításra ellátogató, könyve­ket kedvelő közönség. A kiállítás megtekintése természetesen díjtalan, aki azonban kívánja, az helyben mindjárt he Is iratkozhat az igen sok kedvezményt biztosító könyvklubba. Kedves Lányok és Fiúkl Az elmúlt héten két érde­kes rendezvényre kapott szerkesztőségünk meghívót. Az egyik a SZISZ SZKB ál­tal megrendezett csehszlo­vákiai magyar amatőr tánc- dalénekesek országos jeszti- oálfa, a másik a taksonyi SZlSZ-szervezet által rende­zett járási szavalóversenyre hívta meg a Kontaktust. Örömmel tettem eleget a meghívásnak, s bár a ren­dezvényekről a műsorban már beszámoltam, Itt né­hány észrevételemről sze­retnék szólni, jelenségről nem lehet kritikát írni, ér­telmetlen és mulatságos do­log volna, hiszen a kritika a „csinált“ dolgok számára van fenntartva. Igaz, ami­kor egy jelenségről beszá­mol az ember, többé kevés­bé érzelmeit Is elárulja, lel­kesedik érte, únja vagy kö­zömbös neki — az érzelmi állásfoglalás azonban még nem kritika, csak ítélet. E- zek után pedig azonnal a tárgyra térek és felteszem a kérdést: hasznos jelen- ség-e, hogy a csehszlovákiai magyar fiatalok táncdal éneklésben versenyeznek? Kérdésemre egyértelmű génnél válaszolhatnék ma gamnak, ha csak azokat szempontokat venném jigye lembe, hogy. egy Ilyen ver senyen kedvező lehetősége két kapnak a tehetséges fi atalok a bemutatkozásra vagy hogy a zenének fontos szerepe van a fiatalok éle téhen. , Viszont, ha komolyan vesszük ezeket a szempon­tokat, mert a Szocialista Ifjú­sági Szövetség éppen ezért teremt lehetőséget a fiata­loknak országos versenyen Is a bemutatkozásra, véle ményem szerint új krttériu mókát kellene szabni, más fajta értékelési szem pont o kát kell érvényesíteni nincs szükségünk kis Zalat naykra és Máthé Péterekre annál ts Inkább hiányoljuk a csehszlovákiai magyar táncdaiénekesek egyénisé­geit. S, hogy felnevelhetünk ilyeneket ez qz országos táncdalverseny jutott eszem­be. Vannak tehetséges éne­keseink, csak táncdalokat kellene írni nekik, hogy re­pertoárjukat hazat magyar táncdalszerzők dalai képez­zék, hogy előadásmódjuk ne emlékeztessen a magyaror­szági táncdalénekesekre. A tanodáiról el lehet monda­ni, hogy milyen, hogy hova sorolható, de értelmetlen dolog azon morfondírozni, hogy rendes jelenség-e, hogy vannak tehetségek hazat magyar táncdalénekeseink. S ha lesz nemzetiségi tánczenei kultúránk, bizo­nyára akadnak majd, akik bírálni fogják, de a fiata­lok nagy többsége -lelkesed­ni fog érte, élbeli táncdal- énekéselnk pedig hangosabb sikereket fognak aratni, s elfutnak nemzetiségi kultú­ránk kOztudatába. Ez a fel­adat a SZISZ kulturális-ne­velő munkájához tartozik a nemzetiségű fiatalok köré­ben. Dicséret Illett a takso- nytakat, rendezvényükről csak elismeréssel szólha­tunk. A költészet megbecsü­lése a vers szeretete vál­totta ki a taksonyi fiatalok lelkesedését. Az Idén má­sodszor rendeztek községük­ben tematikus szavalóver­senyt tárást szinten. Tavaly a Petőfi évforduló kapcsán, az Idén Radnóti halálának évfordulójára emlékeztek, jó szervezőkészségről és művészt igényességről tettek tanúbizonyságot az ifjúsági szervezet tagjai. A szavaló­verseny rangját emelte, hogy a bíráló bizottság tag­lalnak meghimák Tóth Ele­mért, Gálán Gézát. Batta Györgyöt, dr. Párkány . An­talt, Mórocz Károlyt és Hn- Incst Istvánt Örömmel üd­vözöljük a taksonyi szisze- sek kezdeményezését Havasi Péter T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents