Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-22 / 43. szám
N égy évszázada, 1574. augusztus 30-án született Szencen. a polgáriasodö magyar irodalom egyik nagy e- gyénisége, a jeles műfordító és filológus, Szenoi Molnár Albert, a középkori irodalmunk Balassi után legikieraelkedöbb hatású a- lakja. A régi magyar irodalomnak nincsen még egy olyan írója, aki az utóikor számára annyi öntudattal, céltudatossággal és körültekintő részletességgel örökíteí- té volna meg az életútját, sokrétű kulturális tevékenységét, mint ö. Szülővárosa, a^nelytöl Molnár Albert az elönevét vette az év október 26-27-én rendezi meg e kiemelkedő évfordulóról megemlékező Szenei Molnár Albert-na- ppikat. Az író vezetékneve — minden bizonnyal — az elődök mesterségéből ered, akik molnárok voltak. A régi városlakók állítása szerint malmuk a mai ,,Malomzugló elnevezésű helyen állott. A család az akkori mezőváros polgárságának ahhoz az öntudatos rétegéhez tartozott, a- melynek jelentős szerepe volt a magyar reformáció történetében. Szenei Molnár Albert huszonkét éves korától kezdve rendszeresen naplót vezetett, s annak e- lején összeállította korábbi éveinek a történetét is. E forrásokra támaszkodva egyéniségéneik kialakulását, fejlődését Is nyomon követhetjük. Naplójából megtudhatjuk, hogy a szenei alsóbb Iskola elvégzése után tizen- kétes2dendős karában megkezdte az akkori vándordiákok küzdelmes és változásokban bővelkedő életét. Győrben, Göncön, majd Debrecenben járt Iskolába. 1590- ben Kassára került, azután németországi tanulmányútra indult. Wittenberg ben, Drezdában, majd Heidelbergben tanult. 1596-ban végiglátogatta a svájci kálvinista városokat, majd mintegy háromhónapos itáliai utazás következett. Látókörének egyre erőteljesebb kibontakoztatására nagy hatással voltak ezek a külföldi vándorútjai. A látottak, a hallottak folytonos összehasonlításokra késztették, amelyek során világosan felismerte az akkori magyarországi viszonyok elmaradott voltát. Ezeknek a felismeréseknek nyomán alakultak ki irodalmi és tudományos tevékenységéSZENCI molnár ALBERT szOletEsCnek 400. évfordulójára emlékezünk nek a legfontosabb céljai. 1599 őszén csak átmeneti Időre jött haza. Néhány hónap a- latt Magyarország nagy részét beutazta, és mecénásokat keresett, aki'knek segítségével akarta irodalmi terveit valóra váltani. Mivel útja nem hozta meg a kívánt eredményeket, visszatért Németországba, ahol tudományos tevékenysége számára jobb teltételeket talált. Az ottani humanista patrónusai segítségévei kiadta a latin-magyar és magyar-iatiin szótárát. Mű\ét Rudolf császárnak ajánlotta. Prágában a császáron kívül a tudományos élet kiválóságai, közöttük Kepler is vendégül látta. Szülővárosával levelezés útján tartott fenn kapcsolatot. .A Szencre írt levelek azonban más, leá vonatkozó adatokkal együtt elveszlek. Így csupán azok ídéz- hetők, amelyeket a szülővároslak írtak messze szakadt fiuknak, a- ki az utókor számára ds megőrizte a címére küldött leveleket. Kilenc Ilyen levelet Ismerünk. Az elsőben Molnár Benedek értesíti öccsét családjuk állapotáról, s az apjuk által kölcsönkért pénzt küldi — egy német diákkal — Wittenbergbe. A másodikban; Molnár Benedek vagyoni helyzetéről értesíti öccsét, és pénzt küld neki. A harmadikban Szenei Szíj,gyártó Lukács értesíti Molnár Albertet a város egyházi és Iskolai ügyeiről, valamint atyja betegségéről. A negyedikben; Molnár Benedek családjáról és a küldött ajándékokról ír. Az ö- tödlkben ismét Benedek ^bátyja ír öccsének, s értesíti, hogy a kért könyvet elküldte Nagyszombatba. A hatodikban; Molnár Lukács és Adám György családjukról írnak, s hazatérésre akarják bírni Molnár Albertet. A hetedikben Molnár Benedek köszöni a küldött könyveket, és a hazai doLgakrél értesíti ávérét. A nyolcadikban: Molnár Lukács megköszöni Molnár .Albert ajándékait, mostohaanyjáról, vagyoni és családi állapotáról értesíti. Az utolsó levélben — amelyet kivonatosan közlünk — a szenei bíró és városi tanács hívja haza Szenei Molnár Albertet. A terjedelmes, bonyolult fogal- mazású levélnek tulajdonképpen a ..hazacsafogatás“ az egyetlen mondanivalója. „Azért ha... ez világon vagyon Kegyelmed, kérjük mint jóakaró fiunkat, szomszéd barátunknak fiát, hogy Kegyelmed jöjan hazádba, úgy mint városodban, kit hálálhatnánk...“ „Bizonyára szivünk szerint akarnánk a Kegyelmed atyatiaival e- gyetemben látni Kegyelmed jövetelit... Azért... mi, meglátja Kegyelmed, hogy mi is városostól hálaadatlanok nem leszünk Kegyelmednek és ürümest is látjuk Kegyelmedet. Kegyelmedtől, mint fiunktól erre ez mi levelünkre választ várunk...“ Költ Szempezen die 5. Februá- rii, anno 1610. Kegyelmednek örömest szolgálnak. mi szempezi biré 6s az égisz tanács. P. S. lm Kegyelmednek elsőben városostul ött aranyat küldünk, ki Kegyelmed jé névén vegyen...“ Szenei Molnár Albertnek e levél aljára Irt megjegyzése szerint, — 1610. április 5-á'U kapta meg szülővárosának hívólevelét. .A válaszlevél azonban elkallódott. A feleletet — életpályájának későbbi alakulása alapján — csak sejthetjük. így feltehetően azt sem tudjuk meg soha, hogy ml lett az előlegként küldött, s a levélben hibásan írt „ött“ a- rany sorsa. Ha a valós okot már nem ismerhetjük meg, egyet biztosan tudunk: Szenei Molnár Albert nem fogadta el szülővárosa — hivatalos — meghívását sem. Ebben az Időben már az európai tudományos élet elismert tagja volt. Szótárának megjelentetése után zsoltárokat fordított, elkészült Károlyi Gáspár biblia- foidításának átdolgozásával, s rövidesen kiadta az új nyelvtan- könyvét is. Tudományos munkásságának Magyarországon is egyre nagyobb visszhangja volt. 1612-ben visszatért hazájába, Battyhány Ferenc udvari prédikátora lett, de az egyetemi városok kulturáltabb légkörét nehezen tudta nélkülözni. Ismét Németország Irányába vette útját. Csak rövid Időre pihent meg Komáromban, ahol lelkész! állást vállalt, majd Heidelbergian telepedett meg. Itt érte a harmincéves háború. Végigszenvedte a város ostromát, amelynek éleste után a katolikus zsoldosok raegkínozták és kirabolták. Hollandiéba menekült, ahonnan Bet- ,en Gábor újabb meghívására — most már végér^nyesem hazaköltözött. A^ fejedelem megbízásából nagy részt vállalt Erdély művelődéspolitikájának korszerűsítésében. Belien Gábor halála után tervei nem találtak támogatóra, s anyagi helyzete Is rövidesen rosszabbodni kezdett. A sokat szenvedett ember a ,,Dis- cursus de sununo bono“ című müvének az előszavában az anyagi gondokon kívül „kártevő rágalmazásokra“ és egyéb kellemetlenségre Is panaszkodik. Szenei Molnár Albertet 1634- ben Kolozsvárott érte a halál. Ott, a házsongrádt temetőben pihent meg örökre irodalmunk nagy vándora, a magyar késő reneszánsz legtevékenyebb és legsokoldalúbb írója. Dr. Párkány Antal A DUNA SERLE6££RT Aligha lehet szebb látvány, mint nádszál deiekú, kacses lábú, fürge mozgású nők táncát szemlélni. S aki október 5-én és 6-án végignézte Bra- tis'avában a Kultúra és Pihenés Parkjában megrendezett nemzetközi táncversenyt, bizony kigyönyötködhette magát. Tizenhat táncospár mutatta be a legmagasabb művészi fokon tudását. Európa kilenc országának, győztes párjai mérték össze tánemüvésze- tüket a parketten. .A Szovjetuniót két kijevi pár, Lengyelországot egy pár, Magyarországot a Várhegyi-házaspár, az NSZK-t a nürnbergi Pfeiffer-há- zaspár, fugoszláviát a Lorger-házas- pár. Angliát a Richardson-Pedvln pár, Dániát a Nielsen-GelUng pár, Ausztriát a Schirrer-páros, az NDK-t két pár, hazánkat pedig öt táncospár képviselte e magas színvonalon lefolyt versenyen. Kontinensünk legjobbjait hívták meg ez alkalommal Braíislavába. S persze, ahány pár, a- hány nemzet, annyiféle stílusban táncolt, ami szintén természetes, hiszen mint minden más, a tánc Is a nemzeti sajátosságoknak megfelelően a- lakuH ki országonként. A rendező bizottság — a Kultúra és Pihenés Parkja mellett működő Társastáncok Klubjának vezetősége. Ing. Horváth Pavollal az élen — figyelembe Is vette ezeket a nemzeti sajátosságokat, s a verseny egyik a- lapkövetelményeként a táncospárok nemzetük jellegzetes táncát kellett bemutatniuk. Ezenkívül két csoportban kellett helytállniuk: a kötelező táncokban és a szabadon választott táncokban. A kötelező táncok két ka- tegériára oszlottak; a standard (angol keringő, tangó, bécsi keringő, slow-fox és a quickstep] és a latln- amerlkai (rumba, szamba, csa-csa, passé-doble) táncok csoportjára. A néző elragadtatással nézte végig a versenyt, mert valóban nem mindennapi élményt jelentett. A hozzáértők, a szakemberek, az értékelő bizottság tagjai viszont árgus szemekkel, feszült figyelemmel lestek minden egyes mozdulatot, s a legapróbb hibát is észrevették. Az értékelésnél számtalan szempontot figyelem!» vettek, így a rltmusérzéket, a testtartást, a mozgást, a lépéseket és lépésvariációk kivitelezést. Ezúttal a nyolcadik alkalommal rendezték meg Bratlslavában a ,,Duna serle.eéért“ elnevezésű táncversenyt. A Szlovákiát képviselő három pár közül kettő a Kultúra és Pihenés Parkja mellett működő Társastáncok Klubjának versenyzője volt. Ez a klub már tizenhét éve működik, és sokat telt hazánk tánckultúrájának fejlesztése érdekében. A Szlovákia más városaiban működő táncklubok vezetői csaknem valamennyien innen kerültek ki. Az általuk szervezett tánctanfolyamokon évente legalább ezer fiatal sajátítja el a társasági táncok a- 'lapjait és a jó modor, a társasági viselkedés néhány alapvető követeimé- nyét. A nemzetközi bíráló bizottságnak nehéz dolga volt, de végülis igazságosan ítélkezett. A standard-táncok versenyében a dán Jesper-Holger Nielsen és Susanne Gelling páros, a latin-amerikai táncok versenjteben az osztrák Wolfgang és Friedrika Schlr- rer páros győzött. (na|--------«I A BÁBJÁTSZAS MESTEBEI Kulturális életűnk tarka palettája figyelemreméltó színfolttal bővült. Immár másodízben járt hazánkban a budapesti Állami Bábszínház. Útja most Kelet- Szlováklába vezetett. KoSlcén (Kassán) és Královsk^ Chlmecen (Klrályhelme- cen] mutatkozott be két-két előadással. Az 1947-ben Budapesten megalakult e- gyüttes (mint Magyarország első és jelenleg egyetlen hivatásos bábszíháza) ma a világ bábművészeiének rangos élvonalába tartozik. Az első évek lényegében hagyományszegény Időszakában kezdett alakulni sokoldalú művészi arculata. A budapesti ÁB európai viszonylatban is szokatlan különle.gessége, hogy fennállása óta felnőtteknek Is rendszeresen játszik. .Az első évek repertoárját — eleinte talán közönségcsalogatö szempontból — kabaré és revflműsorok alkották. Az utóbbi tíz év viszont már kiemelkedő sikersorozat egy újszerű, merészen megválasztott, de helyesnek bizonyult úton. Fittyet hányva az eddigi hagyományoknak (az ÁB ugyanis híres irodalmi és zenei remekművek bábszln- padl feldolgozásait vitte színre) Igen pozitív visszhangú sikereket arat. Első ként Shaikespeare „Szentlvánéjt álom“ c vígjátékét adták elő. Ezt követte a Fá böI faragott királyfi (Bartók) és Sztra vlnszklj Petruska balett-pantomimje Majd egy kísérleti jellemű műsor kö vetkezett ,,Bábuk és emberek, címmel (Beckett, Morozek és mások müveiből. .\ továbbiakban Ismét zenei fogantatá su müvek szerepeltek műsorukon (Bar lók: A csadálatos mandarin, Brecht— Weill; A kispolgár hét főbűne, Bartók Táncszvlt és Kodály; Háry János). A páratlan sorozatot Vörösmarty romantikus drámai költeménye zárja, a Csongor és Tünde. Az említett adaptációk minden esetben sajátos, öntörvényű bábdarabokká váltak. Az eredeti műveket modern for- rnanyelvükkel, a színpadi látvány és mozgás elemeivel újszerűén fogalmazták ■ meg. Az eredeti művek bábszínpadí honosságát tehát minden esetben a szín padra alkalmazás hosszadalmas és bo nyolult folyamata előzte meg. A buda pesti ÁB alkotóműhelye olyan kitűnő rnüvészembeieik gárdájával rendelkezett akik eleve szavatolták az eddig bemutatott müvek nemcsak hazai, hanem nemzetközi sikerét Is. Gondolok itt el sösorban Szilágyi Dezső kiváló művészre, az együttes Igazgatójára, akinek nevéhez számtalan mű bábszínpadra alkalmazása fűződik, továbbá Szőnyl Kató főrendezőre, Koós István tervezőre és Láng István zenei vezetőre. Ez a magyarázata annak, hogy az ÁB sajátos hangvételű zenei műsorai Magyarországon Is és külföldön is felkel tették a felnőtt közönség figyelmét. Az elmúlt negyedszázad alatt 40 városban mintegy hetvennyoloezer néző tapsolt a magyar művészeknek Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Ausztriában, Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, az NSZK-ban, Bulgáriában, Angliában, Egyiptomban és azNDK- ban. A mostani csehszlovákiai vendégszereplésen a társulat Kodály Háry Jánosával mutatkozott be. Ezt az adaptációt 1972-ben a Kodály-emlékünnepségek alkalmából mutatták be. A bábszínpadí e- lőadás — törvényszerűen — sokban eltér az eredeti szövegkönyvtől. Az érthető is. Mellette szólnak a bábszínpadí környezet adta tényezők; a bábu és kellékei. Viszont talán éppen ez a kényszer sugallta a bábszínpadi lehetőségek bővebb kiaknázását Is. Ezért kaptak Jelen tőségüknek megfelelő hangsúlyt a groteszk zenei közjátékok, ezért született a bábszerűség gazdag forrásaként a daljáték újszerű képi megoldása. A hívatásos bábjátszók továbbképzésével a társulat studlórendszerrel foglal koztk. A tehetséges fiatalok több nemzetközi seregszemlén bebizonyították, hogy Igényes foglalkoztatásuk helyes ú ton halad. Ugyanakkor az ÁB tagjai a rohamosan fejlődő magyar amatőr bábmozgalom módszertani segítőt Is. Ilyea értelemben .az ÁB — mint az UNIM.A, azaz a Bábjátszók Nemzetközi Szövetsé ge — központja az ország mükedvalő bábmozgalmának. Az ÁB-nak több, mint százötven alkalmazottja van, ebből több. mint félszáz színész. Nyolc együttesbe tömörülve é- vente átlag 1500 előadást tartanak négy- százezer néző előtt. A budapesti Állami Bábszínház csehszlovákiai vendégszereplése rendkívül nagy sikerrel zárult. Dr. Szőke István
