Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-22 / 43. szám

4 yj ifjúság

A Z E

iskola

GIMNÁZIUM, FILAKOVO (FÜLEK)

Lombik bébi niagyaraz

Elfoglaltságok a szünetben

Az ifjúsági munka és a laiiiilás elváiaszthalatlan

Iskolánkon szép hagyományai vannak az ifjúsági mozgalomnak. hiszen a mostani tanáraink CSISZ-vezetók voltak. A kornyék falvaiban is ismertek voltak a fifakovói (fülekii gimnázium CSISZ-szervezete által rendezett kulturális műsorok.

A CSISZ-t felváltotta e SZISZ, a diákok aktivitása nem esőkként, sőt fokozódott, és munkánk is sokoldalúbb ma. mint régebben volt.

Iskolánkban majdnem 100 százalékos a szervezettség. A létszám azonban nem minden. Ami fontos; a diákok szeretik a szervezetüket. Hirtelen nem is tudnék olyat mondani, aki a szervezeti élet valamely területén ne kapnsolódnék be a munkába.

Itt van például a kulturális munka. Legnépszerűbb az iskolánkban a népi és a társadalmi tánc. Az iskolai népi tánccsoportunk állandó résztvevője a járási folklór-rendezvények nek.

Természetesen mi azt is tudjuk, hogy csak úgy válhatunk hazánk teljes értékű építőivé, ha megismerkedünk pártunk és kormányunk politikájával, a tudományos világnézet alapelveivel. Ezért elsődleges figyelmet szentelünk az eszmei-nevelő munkának. E nem is eredménytelenül.

Annak ellenére, hogy a SZISZ-munkánk sokoldalú, soha sem feledkezünk meg a tanulásról. Persze, nem azt akarom ezzel mondani, hogy minden diákunk kitüntetett tanuló; az azonban tény, hogy a kémiai olimpiász tavalyi évfolyamának B kategóriájában a kerületi forduló győztese a mi iskolánkból került ki. Ezenkívül sokan bekapcsolódtak a matematikai olimpiász, valamint más iskolai jellegű tanulmányi versenyekbe is, és nem is eredménytelenül.

Az elmondottak után akaratlanul is felötlik a kérdés: minek köszönhetjük, hogy a szervezetünk aránylag jó eredményeket ér el? Azt hiszem a legfőbb ok: mindig és mindenben meghallgatjuk tanáraink véleményét, és hogy ők mindig szívesen segítenek nekünk. Mag József, IV. B. a SZISZ

Iskolai szervezetének az elnöke

Eljöttek mind? e

— A negyvenkét végzett diák közül harminchétén Jelentkeztek és Jöttek el, talán ez Is bizonyltja az első gárda összeforrottsá- gat. . . Jö volt emlékezni. . .

— Nagy különbség van a húsz év előtti és mai diákok között?

— Annak Idején jobban tudtak lelkesedni a tanuláson kívüli

munkáért, jobb volt a versenyszellem. Jobb a tanulók közti viszony. Ti ma cslnosabbak, ktsportoltabbak, és tudásban Is blzo nyára gazdagabbak vagytok. Vassányl Zsuzsa, IV. A

Fészekrakók

Húsz évvel ezelőtt érettségiztek Iskolánk első tanulói. Az akkori diákok között sok jó tanuló volt. Többek közülük tanítók, tanárok lettek, s egyikük Somogyi Alfrédné azóta Is a mi Iskolánkon tanít. Megkértük, beszéljen a régi Iskoláról.

—- Iskolánk 1951-ben alakult Matusek Rudolf Igazgató vezetésével. Kezdetben három tanár váltotta egymást a katedrán, s ml negyvenbatan a szélrózsa minden Irányából érkeztünk a kopott Iskolaépület még kopottabb padjaiba. Az osztályfőnököm, akit egyébként ti is jól Ismertek, hiszen mind a mai napig Itt mú ködlk, például hat tantárgyat tanított. Tornaterem híjén a tornaórákat a ligetben tartottuk. Ott kúsztunk, másztuk. Emlékszem, az ügyetlenebbek számára létrát kellett hozni.

— A rossz körülmények ellenére is jó volt az Iskolában a hangulat. Volt olyan, aki tlzenhatévesen került közénk, de volt olyan Is, akt huszonnégy éves fejjel ült be az Iskolapadba; ennek ellenére rövid Időn belül csodálatosan jó kollektívává vált az osztály. Azt Is mondhatnám: a meszes gödör mellett melegedtünk össze. A meglévő egy tanterem mellé még két tantermet épííet tünk a nyárt szünet két hónapja alatt. Ezért Is van az. ha nálunk valaki a fészekrakó osztályról beszél, akkor ezt nem képletesen érti, hanem a szó szoros értelmében, hiszen ml építettük a következő két osztály számára a tantermeket.

— A régi diákok sokat emlegetik Thálla szekerét Is.

— Egyetlen tanév alatt huszonnégy kultúrbrlgádot szerveztünk és bonyolítottunk le. Bejártuk az egész környéket. Volt úgy, hogy lovasszekéren kocogtunk haza. Menedzserünk dr. Löska Lajos magyar szakos tanárunk, volt.

—- A sok teendő között nem feledkeztek meg a tanulásról?

•— Ezt még a rosszakarónk sem foghatná ránk, hisz nemcsak jó tanítók, tanárok kerültek ki közülünk, hanem orvosok, tudó- •sok és kiváló jogászok Is. A ml osztályunkba járt dr. Balogh Éva orvosnő, dr. Tankó László, a pedagógiai kutató Intézet munkatársa, dr. Mede István bíró és sokan mások.

— A húsz éves érfittségi találkozón volt tehát mit értékelni.

Dr. Molnár Zoltán tanár elvtárs, aki tanár kollégái szemében csak „Zoli bácsi“, egyike iskolánk alapitó tagjainak. 0 volt az első osztály főnöke, s lám ebben az évben már húszéves érettségi találkozóra {öltek össze az egykori diákjai. Tanárok közül nemcsak azért voltak kevesen jelen a találkozón, mert húsz év nagy idő, hanem mert tanárhiány mialt Zoli bácsi hat tantárgyat tanított akkor. Ma persze már mindez másképp van, s Zoli bácsi már csak eredeti szakmá iának, a biológiának a tanára.

Diákjai szemében, ugyanolyan szigorú, mint a „minap“ — ami nála évtizedeket jelent.

Zoli bácsi persze valóban nem öregedett meg, s ma is elsősorban nagyszerű humoráért rajongahak érte a diákok. Föl tudja kelteni a legfigyelmetlenebb diák érdeklődését is, a rendetleneket az Iskolából az ugyancsak „l“-vel kezdődő istállóba küldi, de azért senki sem sértődik meg. De ö sem haragszik meg, ha akár ötödször is elmondatjuk vele utazást élményeit. Ilyenkor nagyokat kuncogunk, s ö is velünk örül.

Mindehhez még azt is kell tudni, hogy Zoli bácsi már rég túllépte a nyugdíjkorhatárt, de járása, hangja most is fiatalos. Cserebogár autóját naponta többször is átnézi, s aztán redukált egyessel „végigszáguld“ a városon.

Szertára környékét kellemesen körüllengi a feketekávé illata, és Zoli bácsi szenvedélyesen gyűjti a különféle kávésdobozokat, Ugyanilyen szenvedéllyel gyüfti azonban a kőzeteket, növényeket és élőlényeket is. E szenvedélyének köszönheti a biológiai szertárunk a gazdagságát.

S hogy mennyire fiatal még a mi kedves tanárunk, azt azzal is bizonyítani tudjuk, hogy az idén új életformát kezdett, s az egykori gyönyörű szép házából egy szövetkezeti lakásba költözött. Persze, nem azért mert lebontják a házat, hanem mert a VNB megvásárolta a házát, és a tatarozás után a város pionírjainak lesz az otthona. A hintákat, amelyeken valamikor csak a „kiváltságosak“ hintázhattak, most már a város minden gyereke használhatja majd. Simon János III. C

Amilyen az oszlályíőnök, olyan az osztálya

Nagyszerű pillanat: belép az osztályba a SZlSZ-elnök és bejelenti, hogy elmarad a szlovák óra. Szóval nem írunk tollbamondást, mert riport készül az iskoláról, külön az osztá lyunkról. Nemcsak a lányok, még a fiúk is a hajukat igaz gatják, többen levetik magukról a fehér köpenyt, de aztán nyomban észbe kapnak és újra magukra öltik, hiszen bejöhet az osztályfőnök, és akkor Ja] lesz.

A választás, állítólag azért esett a ml osztályunkra, mert úgy hírlik, mi vagyunk a legjobb osztály az Iskolánkon. Igaz ez? Hát lehet benne valami kis igazság, de azért nekünk lenne ehhez mit hozzáfűzni. Mert igaz ugyan, hogy tanulni úgy általában elég Jól tanuluk, de viszont mindez hiányzik más területen. Így például nem sokat dicsekedhetünk a kulturális tevékenységünkkel.

A többi osztályosok nem nagyon kedvelnek, mert állítólag túl jók vagyunk. Túl jók? Csak látnák, hogy mi történik egy- szer-egyszer az osztályban.

Vagy Rí tudja, talán azért haragszanak ránk, mert minden ki csak minket hoz fel példának? Ezért ne haragudjanak ránk, erről nem mi tehetünk, az osztályfőnökünk szavaival élve; amilyen az osztályfőnök, olyan az osztálya. Azaz, mi 1- gazán nem engedhetjük meg magunknak, hogy mint a kozmetikai készítmények reklámozói járjunk az iskolába. No, és hogy mindig mindenki fehér köpenylien jár, ezen ne csodálkozzanak, nálunk ez az alapszabályok közé tartozik. Mindez az osztályfőnökünknek köszönhető, mlntahogyan az i.s. hogy a mi fiúink még véletlenül sem hordanak széles szárú nadrágot. Hogy Is hordhatnának, ha az osztály^főnökünk „allergiás“ rá.

Ami igaz, jó diákok vagyunk, hiszen nem merjük és nem Is akarjuk megszegni a szabályokat. Aki olykor megteszi ezt a meggondolatlanságot, azt azután már nem a rendes, tisztességes nevén hívjuk, hanem valahogy így: Lecsó Jani, Tró- ger Jóska, Trehány Miska vagy Lekvár Tünde.

Nos, mondják, megéri ilyen nagy kockázat árán legényked- m? Bodzásl Agnes, Nagy Katalin,

Galcsik Károly, a IV. B.

Szerelmes levél Kálosi lanár elvlárshoz

Kedves Tanár Elvtársi

Mindenül nagyon fél öntől, és komiszul a folyosó, az osztály, meg az Iskola mumusa névvel Illetik. Én ezt nem helyeslem. Azok ugyanis, akik így hívják, még nem néztek önmagukba; azok, amikor csöngetnek, füttyöt hányva az Iskolai szabályzatnak, a legszívesebben az osztályban lődörögnék végig a nagyszünetet. Hát persze, hogy megjárják, amikor ön belép. Ilyenkor már hiába ro- liannak az ajtóhoz, hiába gyúrják-tapossák egymást, valakinek csak kell utolsónak lennie, s ön jogosan adja ki a szigorú parancsot:

— Tessék felszedni a folyosón a szametet!

Szerintem valakinek ezt Is kell, hiszen tudja milyenek a diákok. mintha istállóban lennének, a legszívesebben, térdig érő a- lomban járnának.

Mások azért nem kedvelik, mert Ugye! a folyosó rendjére. £s talán nincs Önnek igaza, amikor arra Inti a diákokat, hogy a forgalmat akadályozni tilos. Egyesek a legszívesebben leállnának, és véglgbeszélnék az egész nagyszünetet. S ml lenne, ba ön mindezt megengedné? Ml akik rendesek vagyunk, csak a falba nyomakod- va közlekedhetnénk.

Amikor belép az osztályba,és végig siklik a szeme a padién! Hát persze, hogy csak Ilyenkor jut az eszünkbe összeszedni a papírdarabkákat, a morzsákat, meg ami még a padlón van. Hát nem tehetnénk meg ezt korábban? Ugye, bogy megtehetnénk, s akkor nem kellene a matematika órák drága perceit lopni ezzel. De azt, akik bírálják önt, nem veszik figyelembe. Nem. ml ez nekik? Dk azt sem veszik észre, hogy szigorúsága mögött nagyszerű tulajdonság rejlik: kényszerít bennünket arra. hogy tanuljunk és rendesek legyünk. Tóth Magda, tv. A

E}|y jónak nioiidoü II. osztály életéből

t)gy éve történt, hogy etciször találkoztunk. Akkor a naptár szeptember 3-kát mutatott, az osztály ajtaján pedig ez a felirat áüt: I. A. Akkor, ahogy birteieu összejöttünk, még nagyon idegenek voltunk egymásnak, és a helybeliek mellett sok vnlt kö- züttünk a ,,bevándorló". Ennek ellenére csakhamar üsszebarátkaz- tunk, és furcsa mód egyszercsak ilyesmiket kezdtek rólunk mondogatni a tanár elvtársak: aktívak, jók ezek az I. A-sok; ezekkel lehet valamit kezdeni.

Persze, a jó hírnevünket nem csupán a jó kollektív szellem alapozta meg. hanem a legjobb tanulóink is.

Ilyen például Kálosi Ákos, az osztályunk feje. aki nemcsak részt vett a kémiai olimpiászon. hanem nyert Is. Ezután mór nem is az osztály feje megnevezéssel illettük, hanem a nagy fej nevet aka.sztottuk rá. Nagyon kiérdemelte, mert a kémiai olimpiá- Kzon ktvUI a maiomatika és a fizikai oUmpiászun is részt vett, és ott sem hozott szégyent a fejünkre. Ezután kapta Vassányl tanár elvtárstól a megtiszteló ,,profi-ász" elnevezést.

Később ez a megnevezés átragadt még az osztályunk további két tagjára, Varga és Balga tanulókra. Ok is joggal viselhetik ezt a büszke címet, mert nemcsak az osztály, hanem az iskola hírnevét Is öregbítették.

Annak ellenére, hogy reáitagozatú osztály vagyunk, a humán tHiitárgyak terén is jelentős sikereket érünk el Osztályunk számtalan lanulöja részt vesz a szavaló versenyeken és ott szép eredményeket érnek el. Közülük ts elsősorban Bednór Kati, Szvozák Kati. Nagy Évi, Kati Marika, Mag Ági és Adám Zita érdemlik meg, hogy ideírjuk a nevüket.

Ninics nálunk baj a tanulással, nincs baj a viselkedéssel, magaviselettel. Egy szóval nálunk megy a tanulás. Csak és ezt

is el kell mondanunk ~ nem rég hirtelen siralomvölggyé váll az osztályunk. Az történt ugyanis, hogy valahogy abbamaradt a magyar órákra való készülés. Ahogy a tanár elvtársak mondják, megindultunk a létrán lefelé. Lett is hadd el hadd, sirás-rívás és megszámlálhatatlan russz }egy. Ezért a siralomvülgy, és sok könny mostanában. Dehát úgy látszik, minden diákot meg keli olykor rázni. Minket most megráztak, beírtak a nevünk mellé néhány rossz jegyet, és ez elegendő lesz ahhoz, hogy az olküvetkező napokban minden rendbejöjjön.

Meggyőződésünk, hogy rendbe is jön. A II. A osztály tanulói

Lombik bébi és Gabíea

A IV. B osztály

Hogy ki az a bizonyos Lombik bébi? Hát természetesen osztályunk legnagyobb kémikusa (közel áll a Nobel-dijhoz). Annyira csak a tudományoknak él, és főleg a kémiának, hogy életében csak egy regényt olvasott el.

Ml lányok persze, nem kedveljük, mert minden percét csak a kémiának szenteli, és a lányokra egy fikarcnyi Ideje sem jut.

Barátjával, a matematika bébivel, Gablcával különben a zsugoriság megtestesítőt. Ha netalántán két koronát kér tőlük a pénztáros, akkor angolosan lelépnek.

Az utóbbi Időben, úgy hírlik mind a ketten elég nagy haladást tettek előre. Három korona helyett már hajlandók voltak megfizetni negyven fillért.

Hogy mire költik a megtakarított pénzt? Tejre és tudományos kiadványokra. Olykor már azt a badarságot Is elkövették, hogy egy-egy vegyészkedéshez szükséges lombtkot vagy Ilyesmit is vásároltak maguknak.

Persze, nincs rájuk panasz, mert az órák közti szünetek nagy részét a tábla előtt töltik, és a megsüketüléslg magyarázzák az' „okosabbjának“ a kémiát, meg a matematikát. Lacika, Lombik bébi nemrégiben kapott a szüleitől egy magnót, és ezt annak ellenére, hogy a kémiai tudományok doktora, nagyszerűen" tudja ' ke’z’elnl. Egyébként ö Is, és barátja Is nagyszerűen kezelik a még soha le; nem hangolt Iskolai gitárt. lözsér Edit és Bndan Lidii