Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-22 / 43. szám
m-iii WMW% ■'il IliltI[N[lM Október 28. háromszor Íródott be jeleutós eseményként Csehszlovákia történelmébe. Már az önálló állami élet útjának kiindulópontja is ehhez a naphoz kapesolódik. A Nagy Október győzelme a Szovjet-Oroszországbói érkező hírek a békéről, a földről, a nemzetiségek egyenjogúsításáról addig nem látott erővel forradalmasitatták a dolgozók gondolkodésát és cselekvőkészségét Közép-Európálian is. Az 1918. október 28-án megalakult Csehszlovák Köztársaság azonban mint polgári állam sem szociális téren, sem pedig nemzetiségi politikájával nem tudta kielégíteni a dolgozókat. A másik történelmi október 28-ka 1943-ben volt. amikor érvénybe lépett Csehszlovákiában az államosításról szóló törvény. Ez a törvény alapjában rázta meg a nagytőkések hatalniát az ipar, a bányák és a pénzintézetek területén. Amit a dolgozók már 1918-ban követeltek, csak hiisznnlvét évvel később valósult meg, és ez a huszonhét év rengeteg áldozatot követelt az osztályharcuk frontján, a börtönökben és a hitleri koncentrációs táborokban. Az államosított ipar hatalmas sikereket ért el. Szlovákia ipara ma többet termel, mint a háború előtti egész csehszlovák ipar. A polgári Csehszlovákia egé.sz történetében nincs olyan ütemű fejlődés, mint amilyennek mi ma vagyunk a tanúi. A gazdasági válság idején a nemzeti jövedelem Csehszlovákiában a mélypontra süllyedt, és ebből már a polgári köztársaság létezésének végéig nem tudott kievickélni. Csehszlovákia szocialista fejlődésének időszakában a párt a nemzetiségi politika területén is kereste a legjobb megoldást. A csehszlovák föderáció kialakitása is a lenini elv érvényesítését jelenti a gyakorlatban. Ennek a nagy jelentőségű döntésnek a törvénybe iktatá.sa 1968 október 28 ra esik. HARCA CCKORÉRT Csak az idő... A föld embere visszangondol a nyárra, a ragyogó napsütésre, a kenyércsatára. Nem sok ideje marad azonban a töprengésre, hiszen itt a? ősz, amely újra munkát, gondot rak a mezőgazdasági dolgozók nyakéfe. A nyári munkák befejeztével — szinte lélegzetvétel nélkül — látnak neki az ősziek betakarításának. Kell a szőlő, a burgonya, a cukorrépa Kell, mert nélkülük hiányozna egy fogás az asztalunkról, no meg a poharunkból. A gyakori esőzések kö- i^etkeztében jelentős a lemaradás az őszi kalászosok vetése és a fent említettek begyűjtése körül. Szükség van minden dolgos kézre, hiszen sokan elképzelhetetlennek tartják a ,,feketét“ cukor nélkül, a különféle édességeket stb., s mindennek a cukorrépa az alapanyaga. Nos. hogy mindez meglegyen nagymértékű Ösz- szefogásra van szükség. Katonák, diákok, üzemek, vállalatok dolgozói, a falvak apraja-nagyja, s persze korszerű gépek igyekeznek, fáradoznak azon, hogy a termények minél előbb fedél alá kerüljenek. A cukorgyárak nyersanyaghiány miatt vesztegelnek, mivel sem az ember sem a gép nem képes a földeken dolgozni. Ha egy-két napsütéses nap akad, máris benépesül a határ. (Folytatása a 3. oldalon) ‘•S ...í RÖLUNK VAN SZŐ Rólunk is. A tifakuvói (fülo ki) gimnázium magyar tagoza ta háromszáz diákjának több mint kétszázötven Dj ifjúság jár. s a szünetekben sok diák szívesen veszi elő és nagy ér dek-lödéssBl nivassa a lapiinkal „Ez az én iskolám" című su rozalnnk újabb vallomásait r negyedik oldalon közöljük. RÖLUNK VAN SZŐ — Az emberiség vadászati kultúrájában mindig fontos he lyet foglalt el a solyniászai Egyes országokban ma is a va dászkultúra gyöngyszemeként ápolják a vadászatnak ezt a módját. A hazai solymászatimkról a harmadik oldalon olvashatnak. Solymászatról lUtiae.
