Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-15 / 42. szám

Gróf Árpád intéző Miklós Gáspár szakvnzető Bodó Pál brigádvezető DÚSAN TERMO ALHAFAK Labdarúgó-mérkőzés és aranyérmek Dél van, felhős az égbolt épp, hogy csak nem esik. A Gabőlkovől (bösl) Állami Gazdaság gyUmőlcsészete szo­cialista munkabrigád Iának a taglal, va­lamint a brlgádosok ebédelnek. A fiák' gyorsan végeztek, s mire megtalálom tégi ismerősömet, Boldö Pált, a szoctallsta munkabrigád veze­tőjét, heves labdarúgö-mérkőzés folyik körülöttem. — Beneveztünk az állami gazdasá­gok bajnokságába, aztán Ilyenkor dél­ben tartjuk az edzéseket. A csata köz­ben egyre hevesebb lesz, pattog a lab­da. s a fiúk többször Is odaszúlnak Palinak. — Gyere már?l De Pali mot az egyszer nem megy, és míg én megcsodálom az eresz alatt levő ládákban a szebbnél szebb almá­kat, felsóhajt: — Egy kicsit elkéstünk a szilva mi­atti Több mint négy vagonnal termett, alig tudtuk leszedni. — No, nem azért mondom, jó volt az ára, kettő hatvanat fizettek érte Nem hagyhattuk a fán, csak az a ba) hogy közben az alma is beérett Most aztán Igazán hajtanunk kell, mondja, és közben öreges mozdulattal végig si­mítja a szakállát. — Na, megnőtt! — mondom. Tavasz- szal ugyanis még nem volt szakálla, — Meg bizonyt — válaszolja. — Kénytelen voltam szakállt növeszteni, mert nemrég egy gyümölcs-, zöldség és virágkiállítást rendeztünk a faluban. Nagyon tetszett mindenkinek, csak ve­lem, a kiállítás egyik főszervezőjével nem voltak kibékülve: mindenki azon akadt meg, hogy milyen fiatal vagyok. Ezért hát elhatároztam, hogy szakállt növesztek. — Az állami gazdaság termését állí­tották ki? — kérdem — Nem! Illetve-, nemcsak az állam! gazdaság termését, hanem a magánter­melőkét Is. — Talán a sajátjából Is kiállított va­lamit? — Igen. abbéi Is. — £s érdemes volt? — Hogy érdemes volt-e? — kérdez vissza és büszkén hozzáteszi: arany­érmet nyertem a golden deliclussal. — Az állami gazdaság gyümölcsösé­ben Is Ilyen szépek az eredményeik? — kérdezem — Négy almafajtát küldtünk a llto- métice; országos kiállításra, és három arany- és egy bronzérmet nyertünk. Már meg Is jöttek az érmek és az ok­levél. Még mindig az aranyérmek Közben Gróf Árpád, az állami gazda­ság zöldség-, gyümölcs- és dohányrész­legének az Intézője és Miklós Gáspár, a gyümölcsészet szakvezetője Is elfo­gyasztotta a gazdaság konyhájáról ho­zott ebédet, és így most őket fagga­tom az aranyérmek és a várható ter­més felöl: — Beérett a sok-sok évi munka gyü­mölcse. Nem véletlen az egész. Itt van Miklós Gáspár, a gyümölcsészet szak­vezetője — mondja — harmincöt éves gyakorlattal rendelkezik Az ő érdeme, hogy Itt ezen a lápos talajon Ilyen e- redményeket értünk el Különben mit beszélünk róla, amikor a saját szemé­vel IS láthatja — mnndla és felkel, hogy gumicsizmát kerítsen nekem a körsétához. Mitől szépek a lányok? A látvány valóban csodálatos. A gol­den deliciusok terhe alatt, ahogy ér­nek, súlyosodnak, meghajlanak az á- gak. A jonatának is szépek, nagyok, és akárcsak a Starklngokná vagy a star- kingsonnál itt sem használják a lá­Vasmera Erzsébet nyok az osztályozó lapot, mert nem is akad gyümölcs, melyet a biztonság kedvéért rá kellene helyezni a nyílás­ra, hogy meggyőződjenek róla, elmegy- e az I. osztálytan vagy osztályon felü­li. Otközben Bodó Pali leszakít egy gol­den dellciust, és jóízűen beleharap. — Szereti az almát? — kérdem tőle. — De mennyire szereteml Es elég sokat meg Is eszem belőle. — Melyik a legjobb? — A golden! A többit csak megkós­tolom. — On Is a goldent kedveli? — for­dulok Gróf Árpád Intéző felé. — Csodálkozni fog, ez lesz az első alma, melyből az Idén eszem — mond­ja, és lehajol az egyik almafa alá, hogy puhábbat keressen, majd előve­szi zsebkését, meghámozza és egy ge­rezddel engem Is megkínál. Egyébként, bár a gyümölcs és a dohánytermesztő részleg vezetője, nem kedveli különö­sebben az almát, nem issza a bort, és nem Is dohányzik. Érdekes tulajdonság — gondolom magamban és leállók Bundles Mária és Vasmera Erzsébet mellett, őket Is ar­ról faggatom, hogy szeretik-« az al­mát. — Szeretjük, de még mennyire — válaszolják, — csak éppen Időnk nincs enni, mert ha az ember folyton csak az almát rágcsálná, n#m telnének meg a ládák — mondják Bodó Pali moso­lyogva mondja, hogy itt a gyümölcsé- szetben kicsit kötelező az almaevés, mert az a mondás járja a faluban, hogy az almától megszépülnek a Iá nyok. Míg ml társalgunk, a két lány keze szüntelenül jár, és mire észrevennénk, máris megtelnek a ládák. Szóval fá­radságos munka, és nagy türelmet Igé nyel, — Babramunka— mondom a lányok­nak. — Az, és különösen a goldennal kell nagyon vigyázni. — Miért? — Mert az olyan kénves, mint a fér­fiak Elég ha egv kicsit erősebben megfogja az ember, márts ott marad nak az ujjalnak a nyoma. — mondják és huncutkásan összenevetnek Mennyit ér az alma szára? A következő sorban Fekete júlla és Boráros Erzsébet szedik az almát. Lá­tom, hogy mindig fölfelé törik, és nem lefelé szakítják le az almát — Miért? — Azért hogy megmaradjon az al­ma szára — mondják s közben elma­gyarázzák hogy milyen fontos ez. Szár nélkül ugyanis könnyebben romlik s ezért automatikiiíiin egy osztállyal rosszabb besorolál nyer Az osztályo­zás Is nagyon fontosi Ot százalékot tévedhetnek, d« ha ennél több akkor a felvásárlónak joga van alacsonyabb osztályba sorolni az egész szállít­mányt. Ezért . aztán a gazdaság nagy súlyt helyez a szedésre és az osztá­lyozásra. Hetven vagonnál ugyanis ez már egész tetemes veszteséget vagy nyereséget jelenthet Eaért Inkább megfizetik a munkát, mintsem hogy károsodás érje a gazdasgáot — tudom meg később az Intézőtől, aki elvezet a gyüimölcsészet büszkeségébe, a star klngson-almafajta dúsan, szinte feketé be hajié két öklömnyi nagyságú piros almákat termő almafák közé. Nem, azt hiszem egyáltalán nem véletlen, hogy starklngsonnal is aranyérmet nyertek — Egyáltalán, ml lehet ennek a tit­ka? — tűnődöm hát, és Gróf Árpád el­mondja, hogy a szaktudáson kívül a becsületes és jó munka az, melynek köszönhetik eiseket az eredményeket. Később még azt is megtudom, hogy a vezetése alatt állö minden gyü­mölcs-, zöldség és dohánytermesztő részlegen dolgozik egy-egy szocialista munkabrigád, s a munkabrtgádok ál telátan vállalják, hogy tíz százalékkal túlteljesítik az előirányzott tervet, és ezt be Is tartják. Így például a zöld Ság- és dohánytermesztők szeptember végéig teljesítették a tervüket, s amit az elkövetkező Időszakban begyújte nek az már terven felül lesz Hogy a gyümölctászet Bodó Pál ve­zette szocialista munkabrtgádja is messze túlteljesíti nemcsak a vállalt tíz százalékot, hanem a tavalyi re­kordtermésnek számító eredményt is, azt már tudjuk, és ml vásárlók tiszta selvböl örülünk is neki. Németh István Dehogyis szürke a számok világa Élenjáró, példás SZlSZ-tag u tán érdeklődtem a SZISZ duna- szerdahelyl járási bizottságán. Azt tanácsolták, keressem fel Puha Margltot. A név Ismerős volt. Miután pedig a Dunaszerda helyi Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolában felkerestem és ta­lálkoztam vele. lapunk egyik fiatal levelezőjét Ismertem fel benne. Az iskolában, ahol Mar­git tanul. Immár hosszabb Ide je aktívan tevékenykedik a fia tál tudósítók köre Tagjai né­hány hazai magyar lap rend­szeres levelezői: legtöbb eset­ben iskolájuk, járásuk életéről szóló tudósításokat olvashatunk tőlük. Margit ebben a tanévben é- rettségizlk Az elkövetkező hó­napok nyilván nehezebbek lesznek, mint az eddig eltelt diákélet hónapjai. Margit még­is rengeteg tervről, megvalósí­tásra váró feladatról beszél, s tudom, hogy ezek a tervek nemcsak szóban kimondott, í fásban lefektetett tervek ma­radnak. .Az Iskola SZISZ-szer- vezete, melynek nevében mint SZISZ alapszervezeti elnök nyi­latkozik, a korábbi esztendők példás gyakorlatához hasonló­an, most Is méltón és tartal­masén látja el a munkáját. Pe­dig hát a szervezet törzsgárdá jának tagjai, a leggyakorlot­tabb fiatalok kevesebb időt sza­kíthatnak majd a szervezeti é létre. Érettségizni fognak sez nem kis feladat. Tanárai és diáktársai az Is­kolában egyaránt tisztelik Pu­ha Margltot. Példás diák, elő­menetele kifogástalan s a mozgalmi munkának nemcsak választott vezetője, hanem örök kezdeményezője buzdítója és végrehajtója Is. Ogy vélem, ta­nárok és diákok szinte egyhaii gúlag egvetértenek abban hogy az iskola példás szervezeti é- lete egyéb több tényező mel­lett annak Is köszönhető, hogy vannak köztük Puha Margitok s azok olvanok. amilyenek. És egvetértek Puha Margittal IS. aki ném: büszkeséggel, de mégis szerényen a többi ténye­zőt Is felsorolja, próbálja meg­magyarázni. hogy miért jó, és mitől jó az iskolájuk SZISZ é- lete s egész légköre. — Tudom, hogy hazánkban a felszabadulás óta számtalan modern Iskola épült fel. ml mégis úgy érezzük, hogy a miénk a legkorszerűbb. Azt Is tudom szera/icsére, hogy szer­te az országban ezt még sok ezer diák érezheti s a miénk­hez hasonló szerénytelenséggel ugyanezt mondhatják el sokan 8 saját iskolájukról. Persze el­lentétes példák Is vannak. Ml mégis és teljes joggal úgy é rezzük hogy semmiben sem szenvedünk hiányt. Ami a tár­gyi értékeket illeti? Tessék kö­rülnézni! Valóban Elég futólag körül­nézni ebben az Iskolában, s az ember láthatja, a tervezők min­denre gondoltak, a beruházók pedig nem sajnálták a pénzt. A tartalmi értékek könnyen kiderülnek Igen, valóban köny nyen Mert ezek az értékek vannak, nem kell őket sem ki találni, sem eltúlozni Tényle­gesek, S leginkább az Iskola légkörében, a tanárok s a diá­kok összmunkájában, gondolko­dásában vannak jelen. Ezek alapvető feltételek, me­lyeknek mégis többletértékük van. Ha sportolni akarnak a diá­kok — sportolnak Mégpedig Ideális körülményei^ . között. Nem véletlen, s így könnyeb­ben érthető, miért olyan nagy a sportkultusz Iskolájukban. Ezzel párhuzamosan -zalllk a honvédelmi nevelés, egymást követik a versenyek. A kultu­rális élet s a szórakozás fel tételei még ennél is jobban Gyönyörű kultúrterem, meghitt klubtermek, gazdag ktayvtár s számos ott lezajlott rendez­vény, kulturális esemény birto­kosat a diákok. Mindez kie­gyensúlyozottan, harmonikusan kitölti az életüket. Puha Margit egy közeli falu böl, Vrakűfibél (Várkonyj jár be az Iskolába. r- Nem számítottam arra, hogy Ilyen jöl telik majd el a tanulmányi Időm. Az érettségi közel Is van meg messze Is, de azért ha mostanában rágon­dolok, elszorul a szívem: ho­gyan sikerül majd, s hogy tu­dok megválni ettől az iskolá­tól? Az első választ liem tu­dom, de remélem, sikerülni fog. Abban viszont bizonyos va­gyok, hogy nem válók meg könnyen az iskolátöl. — És hol fogsz dolgozni, ha leérettségiztél? — A szívem valójában haza, a falumba húz Ott minden em­bert ismerek, ott éltem, s már dolgoztam is köztük. Közgaz­dasági irányzatra járok, s ha sikerül otthon elhelyezkednem — könyvelő leszek Azt mond­ják. szürke a számok világa. Én fordítva látom Előre szere­tem... bár mondom, az Iskolá­tól Is nagyon nehéz lesz meg­válni. Hogy m' a nyitja, a tit­ka mindannak hogy szerveze­tünk és iskolánk példás? Ogy gondolom, elsősorban az Isko­la igazgatóságának és tanárai­nak az ügyhöz való jó hozzá­állása, a pártszervezet állandó és hatékony segítsége. Ugyan­ezt elmondhatom a SZISZ járá­st bizottsága, a szakszervezet, a járási könyvtár, s szinte min­den tömegszervezet hozzánk va­ló viszonyáról Mindenki na­gyon sokat segít, támogat ben­nünket, tanácsot ad. s nagyon sok Idős elvlárs eljön közénk. Beszélgetünk Ismerkedünk, ez rendszeres gyakorlattá vált. Az ilyen tényezők Igazi eredmé­nyei csak hosszútávon mutat •••••••• koznak meg valójában. Nálunk megmutatkozik Meggyőződés­sel állítom, hogy az iskolán­kon zajló politikai oktatás mö­gött erős értékfedezet áll Meg­tanultuk a formáját annak, ho­gyan kel! felkelteni az ifjúság érdeklődését a társadalmi és politikai kérdések tránt Taná­raink mint előadók ebben ren­geteget tettek de nagyon sokat köszönhetünk az iskola keríté­sén túlról, a járást szervektől közénk látogató elvtársaknak Is. — Hogyan lett belőled pél­dás SZlSZ-tag — kérdezem a lányt s hozzáteszem; — mert példás szisz-tagot keresve ju­tottam el a te címedre? — Nem tudom Így alakult, 3 ez Így természetes. Az alap­iskolában ' három évig a csa­pattanács elnöke voltam. Ami­kor Idekerültem elsősnek, be­választottak a SZISZ vezetősé­gébe. Bizonyítani akartam, hogy rászolgálok erre a bizalomra és dolgoztam Különben is ter­mészetes megnyilvánulásnak tartom ha egy fiatalnak szin­te határtalan a cselekvés- és teremtésigénye, ösztöne A má­sodik évfolyamban már össze­jöttek a tisztségek. Kicsit sok volt, hogy titkár, alelnök és politikai felelős voltam egy személyben, de szívesen bir­kóztam meg mindennel, Harma dlkos koromban lettem elnöke az iskola SZlSZ-saervezetének. Most negyedikes vagyok... jö­vőre pedig — remélem — azt mondhatom majd magamról: le­érettségiztem. jeljentkeztem a pártba, mert ebtan az utolsó évfolyamban nemcsak érettsé­gi bizonyítványt szeretnék sze­rezni, hanem egy kis piros könyvet Is, mellyel a pártjelöl­tek soraiban állónak mondha­tom magamat. S hogy hol dol­gozom majd tovább érettségi után, az Ifjúsági mozgalomban? Ahol lehet. Dolgozni, tenni mindenütt kell. Főleg ha az ember fiatal —i. i

Next

/
Thumbnails
Contents