Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-24 / 39. szám

10 új iíjüsúg nyel, az az a kis vízállású Ti­sza liozamánál Is többet. A Kiskörei zsilip madártávlatból Utoljára hagytuk a kiskörei duzzastzógát számunkra Is na­gyon érdekes további haszn,á- nak Ismertetését. Az üdülésre és sportolásra gondolunk. Számunkra ez ezért érdekes, mert — mint tudják — Igen sok hazánkfia Magyarországon tölti szabadságát, és a sok nyá­ri örömöt, pihenési lehetőséget kínáló kiskörei víztároló félna- pai járásnyira sincs tőlünk. A majdani kiskörei tóról beszél­jen Berényí Árpád. Kelet-Magyarországon ez Ide­ig nem volt szabad és nagy vízfelület. A magyar kormány ezzel a létesítménnyel azt ad­ta, amit nem adott meg a ter­mészet: egy 127 négyzetkilo­méter felületű tavat. Ötszörö­sét a Velencei-tónak, vagy egy érzékelhetőbb össaehasonlítás: egynegyedét a Balatonnak. Kis Balaton lesz Kiskörén. A tó teljes kialakulására saj­nos várni kell néhány évet, de a természetkedvelök már a Jö­vő évtől kezdve élvezhetik az áldását. A köMlmúltban üzembe he­lyezett äsi^örel Tisza II. vízi lépcső a korábban •íkészült munkákkal együtt Magyarországon az eddigi leg­nagyobb vízügyi beruházás. Mine jó a kiskörei vízi lép­cső? Erről tájékoztatott Beré- ayl Árpád mérnök, a Tisza kis- ííörel szakmémökségének veze­csatomába másodpercenként 128 köbméter vizet szippanta­nak át öntözés céljaira. Vi­szont a Tiszán a legkisebb víz­álláskor másodpercenként mindössze 50 köbméter víz ér­kezik, amit a nemzetközi e- gyezmény értelmében a magya­rok hiánytalanul kötelesek to­vábbadni Jugoszláviának. A napokban alakult meg a közép-tisMi Intéző bizottság az­zal a feladattal, hogy megszer­vezze és fellendítse az Idegen- forgalmat ezen a vidéken. En­nek érdekében megmozgatja a társadalmi erőket is. A tavat a kormányzat üdülő­körzetté nyilvánította. Partján rövidesen megkezdődnek az é- pítkerések Is. A már említett intéző bizottság jövő nyárra készíti el az egész körzetre kiterjedő beruházási terveket, és azonnal hozzá is fog meg­valósításához. A társadalmi be­ruházással készülő létesítmé­nyek mellett magánházak is é- pülnek. Eddig több ezer ember nyúj­totta be az igényét, hogy nya­raiét steretne építeni. Száznál több azoknak a társadalmi szervezeteknek, üzemeknek a száma, amelyek szintén beje­lentették építést szándékukat. Hogy ml mindent ígér ez a 16íe. Megkönnyíti az árvízvédel­met, a belvíz levezetését. A . Kisköre és TIszalök közötti 120 E kilométeres szakaszon felduz- »adt víz egész évben lehetővé teszi a zavartalan hajózást, a nagyobb 1350 tonnás hajók, u- szályok számára Is. A vízi lép­csőbe beépített 28 megawattos vízerőmű Szolnok évi áram- szükségletét tudja fedezni. Legalább anyira fontos azon­ban az Ipari vízellátás megol­dásának kérdése, mint az é- ramtermelés. A kiskörei víztá­roló e tekintetben is nagy se­gítséget Jelent. A tóból példá­ul Lenin város Is nagy meny- nyiségű ipari vizet, azaz hűtő­vizet kap. Ha nem volna duzzasztómű, víz sem lenne. Hogy-hogy? — kérdezték már sokan, hiszen a Tisza duzzasztó nélkül Is Ti­sza. Hát csak úgy, hogy a fö- Idényben a nagykunsági íő­Tehát nemhogy ipari vizet nem tudnánk kivenni a folyó, ból, de öntözni sem lehetne a földeket. Erre csak a 400 mil­lió köbméterre felduzzasztott vízmennyiség adhat lehetősé­get. A nyolcvanas évek köze­pén, amikorra ez az óriási víz­tömeg meglesz, senkinek sem okoz majd gondot a vízszük­séglet. Akkor akár két hónapon ke­resztül is tudják táplálni a fő­csatornákat anélkül, hogy Ti­sza éiö vizéből nagyot kellene meríteniük. A duzzasztómű ré­vén tehát jut víz bőven ide is, oda Is, öntözésre é? hűtésre e,gyaránt. Az ipari vízellátás (világszerte nagy problémai u- gyanis nem fogyasztja a vizet. Felmelegedve a víz hiánytala­nul visszakerül a tóba, vagf a folyómederbe. De egy-egy na­gyobb üzemnek sok kell belő­le. Lenlnvárosban most épülő nagyüzem másodpercenként minegy 60 köbméternyit igé­hatalmas mesterséges tó? Hát nézzék, lehet majd fürödni, csónakázni, vitorlázni, horgász­ni. Jegyezzék meg; hal nagyon sok van. Micsoda halászlevet lehet itt főznti És ne feledjem: klshajóforga- lora is lesz. Szóval a víz mel­letti élet gyönyöreit itt megta­lálják az emberek. B. F. Dorbézoló sztárok, sznobok, feltűnni vágyó lányok St. Tropez-ban Már csak az őslakosok emlékeznek azok­ra a távoli Időkre, amikor a mondén für­dőhely még csendes halászfalu volt. A rég­múlt itt 1956-lg tartott, a tömegturizmus megjelenéséig, egy Brigitte Bardot nevű Vénusz fölemelkedéséig. Addig, amíg Roger Vadim meg nem alkotta az ,,És az Isten megteremtette az asszonyt“ című filmjét, amelyben nemcsak akkori felesége, az iste­ni BB, hanem St. Tropez gyönyörű vidéke Is a legcsábltöbb oldaláról mutatkozott be. Azóta az egykori kis halászfalu a ,,honta­lan“ milliomosok, filmsztárok, és a play- boyok találkozóhelye lett. Amikor Roger Vadim és Brigitte Bardot megérkezett, már ott találta Errol Flynnt, a szívdöglesztő mozlhőst, aki 1954-ben hor­gonyzott le először feketére festett két- árbocosával St. Tropez kikötőjében. Az öre­gedő amerikai szépfiúról az a történet jár­ja, hogy megérkezése után nagy fogadást rendezett hajóján a környék előkelöségé- tiszteletére. A nőknek gyenge Italokat, a férjeknek méregerős koktélokat szolgáltak fel. A férjek többségét már Jóval éjfél előtt partra kellett szállítani, a nők pedig haj­nalig a hajón maradtak. Erről Flynn, Roger Vadim és Brigitte Bardott után érkeztek a többi hírességek, Francoise Sagan, Sacha Distel és Günther Sachs. Es természetesen barátaik és barát­nőik. Ebben az Időben terjedtek el a csik­landós történetek a St. Tropez-1 vad mula­tozásokról, a buja szexkalandokról, a felső­rész nélküli fürdödresszben sétálgató lá­nyokról. A városka minden nyáron egyfaj­ta színházzá alakult át, amelynek előadá­sain nagyon sok a főszereplő, de az évek múlásával egyre több a néző is. A dorbézoló sztárokra mind kevesebben voltak kíváncsiak, de nagyon sokan maguk is részesei akartak lenni az ott folyó édes életnek. A mai motorizált turisták, ha Franciaor­szág Azurpartján járnak, semmiképpen sem hagyják ki St. Tropezt: mintha egy nagy és egzotikus állapotban bővelkedő állat- kertet szeretnének megtekinteni. A nyári hónapokban végeláthatatlan sorokban ér­keznek a legkülöfélébb márkájú gépkocsik a kisvárosba. • tízmillió gépkocsi Ha az ember Nizza felől, a 98-as úton érkezik, az első forgalmi jelzőlámpánál egy elektronikus számlálógéppel találkozik. A műszer minden egyes gépkocsit számba vesz. Az idén állítólag nem kevesebb, mint tízmillió gépkocsit jegyzett tel. Még sze­rencse, hogy a látogatók többsége csak rö­vid Időt tölt a városban. — Csak elfoglalják a veszteglöhelyeket, egy frankért, fagylaltot esznek, bámészkod­nak és utána tovább állnak — panaszko­dik a Páris nevű luxusszálloda vezetője. A festői kisváros valóban nem Illeszkedhet be a tömegturizmusba. St. Tropeznak hatezer lakosa van, de a fő Idényben több . mint 35 000-ren élnek Itt. A vendégek megtöltik a szállodákat, a pan­ziókat, a magánházakat, a sátortáborokat. A színes kempingtáborok szinte teljesen ostromgyürűbe zárták a városkát. A ren­geteg nyaralón kívül naponta még legalább 80 000-ren utaznak át St. Trapézén. Az ét­termek, a kávéházak, a bisztrók tulajdono­sai azonban nem nagyon örülnek a futó­vendégeknek, mert rendszerint csak kávét, jobbik esetben egy adag pommes frltes-t rendelnek. A kisváros lelke a kikötő, amelyet szá­mos filmből Ismernek a mozinézők. Az Es- cale, a Mouscardins, a Senéquier és a Café de Paris teraszáról jól látni, mi történik a kikötőben horgonyzó jachtokon, Onasszilsz, Karajan és a többi világhiresség jachtján. Természetesen a kikötő Is akárcsak a strandok, tele vannak csinos lányokkal. Itt szeretnének feltűnni, megismerkedni lehe­tőleg egy világhírű filmrendezővel, aki e- gyik napról a másikra filmszínésznőt csi­nál belőlük. A feltűnés érdekében a leg­különbözőbb viseletek láthatók, és serikit sem botránkoztat meg, ha a lányok csu­pasz felsőtesttel sétálgatnak. Nem biztos, hogy St. Tropez-i találmány, de minden­esetre itt látható a legtömegesebben az 1- del nyár legújabb fürdőruha-kreációja, a string. Egy háromszögletű vászondarabka, amit két madzaggal erősítenek fel. Férfiak, nők egyaránt viselik. A fügefalevél sokkal többet takarhatott el. • HA PÉNZED VAN ■A 28 éves Mlchel le Qulnquls, a helyzet kiváló Ismerője, azt mondja, hogy a lányok nagy része nem akar okvetlenül feltűnni, hanem csak pénzt keresni. A fiatalember a Plage dé Tahiti nevű előkelő magán­strandot benépesítő lányokra mutatva így nyilatkozott: — Ha pénzed van, bármelyiket megkap­hatod közülük. Még ha olyan rút is vagy, mint Frankenstein. Mlchel azzal is foglal­kozik, hogy ismerettségeket köt ___Egysze­rűen odamegyek egy lányhoz és azt mon­dom: Itt a barátom, New York-1 milliomos. Találkozzunk estére a Byblosban, utána meg elmegyünk hozzá. Lesz finom rák, és forró muzsika. —■ Mindez Mlchel szerint csak ezer márkába kerül — a desszertet Is beieszámítva. Michel öt évvel ezelőtt telepedett le St. Tropezben. Kezdetben pincér volt egy ét­teremben, fizetéséből azonban nemigen le­hetett édes életet élni. Ekkor határozta el, hogy jobb állás után néz. — Vagy pénzed van, vagy szekszepíled — mondja a Bylbos éjjeli mulató tulajdo­nosa. Akinek egyik sincs azt gyoi-san to­vábbáll. Ebben a kisvárosban minden összeget el lehet költeni. Fred Karaban, aki New York­ból érkezett, és milliói vannak a bankban, egy hónap alatt, nem kevesebb mint 60 POO dollárt hagyott a Bylbosban, DIJAT KAPOTT A MŰCSiPÖ FELTALÄLÖJA Or. John Charniey brit sebész átvette Torontéban a Gairdner Alapítvány 10 000 dolláros diját találmányá­ért, a mücsipőért, amelyet szerte a világon használnak Ebből az alkalombél közölte, hogy minden ortopédmű­tétben legnagyobb vesfély a fertőzés. Amikor Charniey tizenöt évvel ezelőtt a beteg, vagy sérült csípöcsontot. mficsipővel kezdte felcserélni, az esetek 7—9 százalé­kában történt fertőzés, ma már ezt sikerült 0,50-rB csökkenteni, de még ez a szám is aggasztó. tanácskozás a reumáról Tokiéban hatvan ország kétezer orvosa tanácskozott a reama okairél, megelőzéséről és győgyitásárél. Az e- lőadék kifejtették: világszerte emelkedik a reumás megbetegedések száma, viszont a betegséget tökélete­sen gyégyitá gyógyszer még nem áll ez orvosok rendel­kezésére. Ú,I kúszónövény: AZ EPER Oj eperfajta kitenyésztéséről ér­tesített a múlt héten a Blick című svájci napilap. A zürichi kerté­szeti intézetben olyan eperfajtát tenyésztettek ki, amely bab mód­jára, karóra futtatható, és így el­éri a másfél méter magasságot is. A kúszó eper fajta akár a kert­ben, szabadon, akár nagyobb cse­répben termeszthető tavasztól ö- szig, 5 hónapon át bőven hozza nagy szemű, arómás termését. Kár, hogy az újfajta eperpalánta egyelőre még elég drága. RADIÖJELZÉSEK A NAPRÓL A Földre érkező világuri rádlöjel- zesek nagy hányada a Napról ér­kezik. Szovjet világűri tizikuiiak mér 1970-ben megállapították a Népről jövő rádiűjelzések bnllámhosszát. A Inbb éves megfigyelések megmutat­ták. hogy ezek a jelzések a Nap e- rósségétól függően körülbelül 10—12 évenként változnak. A szovjet tudó­sokon kívül angol, amerikai és ka­nadai szakenibarek is foglalkoznak a rédiőjeltések vizsgálatával. LÉGI MOPED A párizsi Coloraban-házaspár elkészítette a világ legkisebb repülö.gépét. Két évig dol­goztak rajta, de az egész mű mindössze ezer dollárjukba került. A mlnlmadár 390 cm hosszú, üresen 63 kg, és két egyenként 137 köbcentiméteres, nyolc lóerős motor hajtja. A szárnyak összehajthatók s a gépet középméretű személy­gépkocsihoz való utánfutón is lehet szállítani. A „szűzrepülés' már megtörtént. .A 73 kilós Robert Guisson 68 éves nyugdíjas, egykori katonai pilóta emelkedett a magasba. A kísérlet jól sikerült, A gép egy tankolással 350 kilométert tesz meg, ezért nem csoda, hogy a mosolygó pilóta landolás után kijelentette; „Most már van légi-moped Is..,.“ Az EISELSBERG-díjat, amelyet Ausztria ban elért jelentős eredményekért az Idén mann leukémiát kutatóintézet egy csoport lóknak sikerült különleges vérelemzéssel ntéllk, hogy módsaerük tökéletesítésével, deti stádiumában ezt a súlyos betegséget. J-iíKüaii!'­Itél oda minden évben az orvostudomány- a bécsi egyetemi kórház és a Ludwig Boltz- fiatal szakértője kapta. A fiatal orvoskuta- megállapltanluk a rák egyes formáit. Re- közönséges vérelemzéssel felfedezhetik kéz­t

Next

/
Thumbnails
Contents