Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-29 / 35. szám
10 új ifjúság A Kontaktus rovata KEDVES lányok ÉS FIÖKl Előre nem látható okokból kénytelenek voltunk elhalasztani a Szlovák Nemzeti Felkelés -30. évfordulója alkalmából az Oj ifjúsággal közösen szervezett versenyünk nyilvános sorsolását. Ennek minden bizonynyal azok örülnek majd, a- kik eddig még nem kapcsolódtak be versenyünkbe, s most versenyre kelhetnek az értékes díjakért. A helyes válaszokat és a Szlovák Nemzett Felkelés nyomában tett kirándulásotokon szerzett élményeiteket még szeptember 5-ig beküldheti- tek szerkesztőségünkbe, vagy az Oj Ifjúság szerkesztőségébe. A verseny kiértékelésére és sorsolására szeptember elején változatlanul a ko- Súthyi kultúrházban kerül sor. A műsort magnószalagra rögzítjük, s későbbi időpontban közvetítjük. Eddig már sok helyes válasz érkezett a címünkre. „Telitalálatot“ ért el többek között a trsticei (nádszegi j Juhos Margit, aki válaszait az alábbi sorokkal toldotta meg: '„Négyen iskolánk kilencedik osztályából még az elmúlt év szeptemberében úgy döntöttünk, hogy felkészülünk a CSEMADOK által meghirdetett „Ki tud többet a Szlovák Nemzeti Felkelésről?“ című vetélkedőre. Most már elmondhatom, ■hogy érdemes volt ezen részt vennünk, hiszen eddig minden akadályt sikeresen vettünk, s így bekerültünk a szeptemberi országos döntőbe. A sikerben természetesen szerepe van a Kontaktus és az Oj Ifjúság versenyének is, hiszen nemcsak ismételtük azt amit már tudunk az SZNF-ről. hanem újabb Ismeretekre is szert tettünk, s ennek bizonyára hasznát vesszük majd szeptember 27-én Bratislavában, az országos vetélkedő döntőjében, —■ s hátha szerencsém lesz a Kontaktus és az Oj Ifjúság versenyének sorsolásánál is." Tévednénk, ha azt gondolnánk, hogy falusi alapszervezeteinkben nyáron szünetel a munka. Nem, erről szó sincs. Esetleg csak arról, hogy a kenyérgabona betakarítása közügy, tehát a fiatalok szívügye is lett s ezért a SZISZ-tagok igyekezete elsősorban a betakarítás meggyorsítására irányult. Ekés bizonyítéka ennek Kamoncza Károlynak, a. SZISZ rubáiXi (fúrij alapszervezete kultúr felelősének a levele is. — Községünkben nyáron sem szünetel az ifjúság tevékenysége. ifelenleg a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának méltó megünneplésére készülődünk. A helyi iskola egyik osztályában már megnyitottuk a hagyományok szobáját, s úgy tervezzük, hogy egy vetélkedőt is szervezünk a SZNF-ről. Ezenkívül hathatós segítséget nyújtottunk az efsz-nek a gabonabeta- 'karitásban. Fiataljank tehát ott segítenek, ahol tudnak. A Óu- najská Streda-i jdunaszer- dahelyi) Egészségügyi Középiskola ifjúsági szervezetének tagjai például a Mo- ravskp Ján-i Slovlik üzemben vannak 4 hetes brigádmunkán. — Az idő gyorsan telik, hiszen már a harmadik hetünket töltjük ebben az ü- zemben. Munkánkkal elégedettek, s ml is azoic vagyunk a feltételekkel Addig is még hasznos munkát és jó szünidőt! Nagy Árpád Westerplatte. A keskeny fdld- sáv neve örökre bevonni! a történelembe. Harmincöt évvel ezelőtt, szeptember 1-én itt dördültek el a második világ- liáború első lövései^ miután a fasiszta német. birodalom meg támadta Lengyelországot. Westerplatte védőinek maroknyi csapata bét nap dacolt a túlerőben levő ellenséggel. Hősiességük egy gigászi küzdelem előjátéka volt, amelyben a világ antifasiszta erői, első sorban a dicső szovjet hadse reg nagyszerű győzelem sorozatával. döntő csapást mértek a fasizmusra. Westerplattan ma emlékmű magaslik örök emié- keztetőül. Westerplatte hőseinek fiai pedig — a szocialista országokkal karöltve — boldog hazájukat épfiik. N t/5 Q H H s ★ o IX-k Ö OS y. H Lw IX t-k ★ MIT TUDSZ A FELKELÉSRŐL? ★ MIT TUDSZ A FELKELÉSRŐL? ^ MII Előre nem láthat) okokból kénytelenek voltunk elhalasztani a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának alkalmából a Csehszlovák Rádió magyar adásával közösen szervezett versenyünk nyilvános sorsolását. Ennek minden bizonnyal a diákok örülnek a legjobban, akik a tanév kezdetén bekapcsolódhatnak a versenyünkbe. A válaszokat legkésőbb szepleiiiber 5-ig küldjétek be címünkre, vagy a rádió szerkesztőségébe. A verseny kiértékelésére és sorsolására szeptember 8-án kerül sor a koSútyí kultúrházban. A műsor keretében fellép Éva Kostolányiová és a Hej-együttes, továbbá Zuzka Kolárová. Edita Slávikn- vá és Vlado Chvaln^ pop énekesek. És most következzenek a verseny kérdései: 1. .Nevezzetek meg legalább két szov jet partizán parancsnokát^ 2. Kiről nevezték el a Roáíiava (Rozsnyó) környékén tevékenykedő, jobbára magyar nemzetiségű partizánokból álló csapatot, és ki volt a parancsnoka? 3. Nevezzetek meg legalább három partizánfalnt! 4. Ki volt az augusztus 30-án Banská Bystricán megszólalt Szabad Szlovák Rá dióállomás bemondója, akit a fasiszták kivégezlek? 5. Ki volt az a szlovák író. a szlovák szocialista realizmus egyik megalapítója, aki csodálatosan szép regényben örökítette meg Cierny Balog partizánközség lakúinak bátor kiállását, és mi a regény címe? B. Nevezzetek meg legalább három o- lyan szlovák filmet, amely a felkelésből merítette témáját. 7. Ki pártunk jelenkori vezető funkcionáriusa, aki a felkelés és az illegális Szlovák Nemzeti Tanács egyik vezéralakja volt, és mi a címe könyvének, a melyet a felkelésről írt? 8. Hogy hívják Zvolen mellett azt a legendás repülőteret, amelyen keresztül a Szovjetunió hadisegístége érkezett a felkelők részére? 9. Ki volt az a vezető pártfunkcionárius, akit a CSKP moszkvai vezetősége küldött a felkelők segítségére, és aki az Alacsony Tátrában hősi halált halt? 10. Nevezzetek meg egy üzemet, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelésről ne veztek el! 11. Nevezzétek meg a Szlovák Nemzeti Felkelés egy híres csataterét. 12. Ki az a neves, ma is élő szlovák zeneszerző, a JánoSík, a Coriolánus és több más szlovák opera komponistája, aki annak idején a Szabad Szlovák Rá dióállomás szünetjelét szerezte? 1. díj: Külföldi kirándulás saját választás szerint 1500 korona értékben — a CKM ajándéka 2. díj: VEF—206 rádiókészülék. 3. díj: Meridian rádiókészülék. 4. díj: Orbita tranzisztoros rádiókészülék. 5. díj: Hajszárító. 6. -8. díj: Tollaslabda felszerelés. 9.—12. díj: Könyvek egyenként 150 korona értékben. 13.—15. díj: Hanglemezek e- gyenként 120 korona értékben. k MIT TUDSZ A FELKELÉSRŐL?★ MIT TUDSZ A FELKELÉSRŐL? TUDSZ Jf H H C C y. N ’’5 M r T y. X o •■J ♦ sr c D y N 'll fii r X re y. X o r •>» S H G a y N Oderái hajózás és integráció Az Odera fulyó íiintos szerepel tölt be Len« gyelország és más KGST urszágok gazdaságában: ösztönző hatással van az érdekelt államok, különösen Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK, valamint a Duna-medence és a ball! tengeri államok gazdasági és társadalmi fejlődésére. Lengyelország és Csehszlovákia legfontosabb gazdasági területei a két állam területi szempont- jáből távol helyezkednek el, ugyanakkor nagy távolságok választják el ezeket a területeket az összeköttetést biztosító nemzetközi tengeri kikö töktől. Ez a gazdaságföldrajzi megoszlás a lengyel és a cseh ipari körzetnek gazdasági fejlődését a jól funkcionáló és olcsó közlekedési összeköttetéstől teszi függővé, egyebek között a Balti-tenger, a közép- és nyugat európai piacok irányában. Mindkét körzet — Lengyelországban, Felső Szilézia és Csehszlovákiában az ostravai körzet — az Odera folyó mentén található, amely természetes összeköttetést teremt a Balti-tengerrel és kényelmes útvonalat bizfusit az NDK, valamint a közép és nyugat-európai intenzíven kiépített belvízi úthálózathoz kapcsolódó piacuk felé. Korábban az Oderái hajózás a fuvarozási költségek szempontjából volt előnyös, ma az uderai vízi út kihasználása elsősorban műszaki-közlekedési szükségszerűség, bár a szállítási költségek csökkentése, az üzem- és energetikai nyersanyag-megtakarítás továbbra sem elhanyagolható kérdés. A gazdasági számítás ugyanis egyértelműen a belvízi hajózás előnyét mutatja. Olyan kérdésről van tehát szó, amelynek megfelelő megülciasától függ a lengyel népgazdaság hatékonyságának növekedése, a nemzeti jüvedo- iem megfelelő növekedésének biztosítása. Mindez együttvéve és kiegészítve a fejlett kolet- és nyugat-európai országok kedvező szállítási tapasztalataival, alapul szolgál az Odera már megkezdett korszerűsítési tervéhez. A korszerűsítés célja az, hogy az Odera olyan vízi úttá fejlődjék, melynek évi áteresztőképessége egy irányban — eléri a 40—50 millió tonnát. Fontos, hogy időben és térben teljesen összhangban legyenek mindazok a bernházások. amelyek e térségben a népgazdaság különböző ágazatainak érdekeit szolgálják. Meg kell javítani a Sziléziából kiinduló hatalmas árúlömeg szállítási feltételeit, továbbá kell fejleszteni az energetikát, biztosítanunk beli az ipar, a városgazdálkodás és a mezőgazdaság vízellátását, ki kell ala kítani az árvízvédelem és az aszály elleni védekezés hatékony' rendszerét. Az Oderával kapcsolatos beruházások hatalmas erőket mozgatnak meg, ugyanakkor nem kötnek le különösebben értékes nyersanyagokat vagy berendezéseket, nem növelik Lengyelország külföldi fizetési kötelezettségeit, sót éppen ellenkezőleg: lehetővé teszik, hogy a szomszédos államok számára végzett fuvarozási szolgáltatásuk és az Odera mentén találbatö Iparágak exportja révén jelentős bevételre tegyen szert. Az Oderái hajózás intenzív fejlesztésének politikai-gazdasági következménye: tovább mélyül Lengyelország, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági integrációja — ól- lapítjá meg a Trybuna Ludu. Még néhány szót az Odera-Duna-csaturna tervezett építéséről. A csatorna felépítésével kiküszöbölhető, hogy Európát a Balti-tenger medencéje felől meg kelljen kerülni a Fekete tenger és a Földközi tenger keleti része (elé tartó hajóknak. E gigászi vízi útvonal körzetében előállított árutömeg rohamos növekedésének általános törvényszerűsége, hogy az Odora-Duna-csatorna építése egyre időszerűbb feladat; a csatorna megépülésével Európa közlekedési infrastruktúrájának fontos kiegészítő eleme születik meg. Mitől függ e nagyszabású vállalkozások végrehajtása? Az Odera-korszerűsítéssel kapcsolatos beruházásoktól és az Odera-Duna-csatorna felépítésétől. < A több mint 40 kilométer hosszú lengyel szakasz részben egybeesik a már meglevő kedzierzyni csatornával. Azaz egyetlen beruházás ketto.s eredménnyel járhat: ugyanez vonatkozik a racihorzl víztárolóra, amely a csatorna hosszát több mint 10 kilométerrel lerövidítheti. Végeredményben tehát egy, mintegy 20 kilométer hosszú külön vízi út kiépítéséről van az Odera-Duna-csatorna számára és az a 2-~3 milliárd zloty nagyságrendű vállalkozás, ha csak a fuvarozási eredményeket vesszük figyeiembo. már akkor is igen gyorsan amortizálódna. És ehhez jönnek még hozzá a vízgazdálkodás és az energiagazdálkodás, az üdülőkörzet-fejlesztés eredményei, továbbá ^ mindenekelőtt — az egész Odera és Odera-vidék általános fejlesztése és racionális kl- haszálása, a Szczecin Swinoujscle-kumplexummal együtt. Jéghegyek a sivatagban '0 <-S %, Ha valóra válik két chilei tudós merész elképzelése. valószínű, hogy a Chilei északi vidékein elterüld sivatag vándorai elé már a közeljövőben olyan kép tárul, amelyet gyakran kívánnak, akik a perzselő homokbuckák között bukdácsolnak; valamelyik homojt- duna tetején esetleg hatalmas jégtáblát pillantanak meg. . Ignacio Vergara és Luis Arnaboll tudósok meg vaunak győződve róla: hogy tervük megvalósítható. A sivatagok öntözésére a következő „egyszerű“ módszert javasolják; vontatóhajók a déli sarkvidékről hatalmas jéghegyeket vontatnak az ország északi partvidékére, s onnan aztán a sivatagba szállítják őket. Elképzelésük a következő: a szállításra kerülő jéghegyek kérge épségben marad, mert különleges, olajkeverékkel vonják be az olvadás ellen, belsejük azonban közben hatalmas víztartállyá alakul át. A rendeltetési helyre érkezve egyszerűen léket ütnek a jéghegy kérgébe. Az így nyert víz Ivásra is alkalmas lesz, mert Chile sarkvidéki glecs- c-serel a szárazföldön képződnek, tehát nem tartalmaznak ten,gerl sót. Számításunk szerint a déli vidékekről mintegy hét hónap alatt lehet egy-egy jéghegyet a perui határ közeiében levő Arica város kikötőjéig elvontatnt, s vizét onnan az aszályos vidékre szállítani. A tudósok három lehetőséget vettek tekintetbe a jégből nyerhető víz elosz- 'ására. .Az első szerint a hatalmas vízmennyiséget egyszerűen széitvezetik a mintegy 150 000 hektáros sivatag különböző pontjaira, a második szerint nagy tartálykocsik szállítják az éltető vizet a pusztaság környékén levő városokba, a harmadik tervezet pedig előirányozza a mintegy 110 e- zer lakosú Antofagasta tengerparti város ivóvízzel való ellátását. A város termé- S2>etes forrásai ugyanis már mintegy 30 éve arzénnal fertőzöttek.- E' 'O M ■O ? Ä 43 2 '«J ^ — “«’i >,2 « oct, 43 3 g; •J3 •a = “■= cu J5 >> S s é 'S saj CO S “|2 e 00 s ^ O Q, ti a*^ >0 1(1 ee ü < — j, jä S ÖRIÄSKOHÖ A. nvvolipecki kohóipart kombinát megkezdte működését a Szovfetimió. legnagyobb kohója. A 3240 köbméter űrtartalmú kohó évi kapacitása 2,2 millió tonna nyersvas lesz. A krivojrogi kohóipart kombinátban megkezdték egy 5000 köbméter űrtartalmú kohó építését, ennek évi kapacitása hatmillió tonna nyersvas le^. A SZOVJETüNlO LEGGYORSABB VONATA Hamarosan megkezdi a közlekedést Moszkva és Leningrad között az Orosz Trojka nevű gyorsvonat, a leggyorsabb vonat a Szovjetunióban. Legnagyobb sebessége 200 kilométer, a két város közötti 850 kiloméier távolságot valamivel több mint három óra alatt teszi meg. A nyolc vagonban 544 utas kap helyet. X
