Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-19 / 8. szám

--------:-----------—— ■ Egy 1 letűnt korszal .'•rr-.)..>• k végvárai FEBRUAR 21 A GYARMATOSÍTÁS ELLENI HARC VILÁGNAPJA December közepén múlt 13 éve annak, hogy az ENSZtköz- gyúlés nyilatkozatot fogadott el a gyarmati rendszer felszá­molásáról „ ... szükségszerűen, gyorsan és feltételek nélkül végété kell vetni mindennemű kolonializmusnaik...“ „Népek í- degem uralom álá rendelése az alapvető emberi jogok lábbal tiprása“ — áll többek között e nyilatkozatban. 1945 óta mintegy 85 új, füg­getlen állam alakult egy letűnt gyarmati világrendszer romja­in. Ázsia területének 98, Afri­kának 85 százalékán függetle­nek az országok. Az ENSZ-tag- államok több mint fele ázsiai és afrikai, melyek a második világháború után szerezték meg függetlenségüket. 1944 e- lött földünk területének 77,2, lakosságának 69,9 százaléka tartozott gyarmati fennhatóság alá. Manapság 25 millió [ 1 °/o 1 ember él gyarmati sorban a szárazföldek 3 százalékát je­lentő területen. A letűnt korszak végvárai, a tarthatatlan 3 százalék a xx. század szégyene. A szocialista országok min­dig támogatták a felszabadító mozgalmakat. Pártunk a többi testvérpárttal együtt vallja, minden leigázott népnek joga van arra, hogy minden lehet­séges eszközzel fbeleértve a fegyveres harcot is) küzdjön a szabadságáért. A moszkvai béke-világkong­resszus is behatóan foglalko­zott a nemzeti felszabadító mozgalommal, a gyarmatosítás és a neokolonializmus elleni harccal. A záróközlemény pél dául kimondja, hogy ....töre­kedni kell az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Francia- ország, Hollandia és Spanyol­ország még gyarmati igájában sínylődő népek teljes nemzeti felszabadítására...“ Minden bé­keerőnek a gyarmati rendszer, az apartheid és a fajgyűlölet más formáinak felszámolására vonatkozó számos ENSZ-haíá- rozat teljes és megalkuvást nem tűrő végrehajtására kell töre­kednie. A dekolonlzálás problémái a legutóbbi ENSZdtözgyűlésnek Is mindvégig a napirendjén sze­repeltek. A világszervezet gyar­matügyi különbizotságában egy­más után került sor a kérdés- csoporttal kapcsolatos napiren­di pontok vitájára. A küldöttek behatóan elemezték a tizenhá­rom évvel ezelőtt elfogadott történelmi jelentőségű doku­mentum, a gyarmati népek és országok felszabadítására vo­natkozó nyilatkozat alkalmazá- sánek időszerű kérdéseit. A vi­ta során az ENSZ és az egész világ közvéleménye ismételten tudomást szerezhetett a nem­zeti felszabadító mozgalmak sikereiről. A dekolonizálás ü- gyének kiemelkedő győzelmét jelentette, hogy a világszerve­zet elismerve a még gyarmati és idegen elnyomásban élő né­pek szabadságharcának jogos­ságát, törvényes jellegét, meg­figyelői státuszt szavazott meg a nemzeti felszabadító mozgal­mak képviselőinek. A dekolontzációs különbizott­ság elfogadott jelentősebb ha­tározatai elsősorban a még gyarmati és idegen elnyomás alatt élő népek függetlenségi és szabadságharcának győze­lemre vitelét, a letűnt gyarma­ti rendszer utolsó végvárainak felszámolását szolgálták. Fog­lalkozott a bizottság a portu­gál gyarmatok kérdésével, s köszöntötte az új afrikai ál­lam, Guinea-Bissau Köztársaság megalakulását. A világszervezet ismét határozatban szólította fel Portugáliát afrikai gyarma­ti háborúi, az angolai és mo- cambique-i népek elleni meg- to'lró akciói azonnali beszün­tetésére, követelte a portugál haderők kivonását a fekete kontinens déli övezeteiből. Nagy jelentőségű az a felhívás, amelyet az ENSZ ez alkalom­mal intézett a tagállamokhoz, hogy részesítsék anyagi, gaz­dasági és erkölcsi támogatás­ban Angola, Mocambique és a még portugál uralom alatt levő más területek népeit, fő­leg a felszabadított övezetek lakosságát, hogy ezáltal is megkönnyítsék a győzelem elé­rését függetlenségi harcukban. Az ENSZ ismét állást foglalt a Ian Smith kisebbségi rend­szere által elnyomott zimbab­wei nép ügyének igazságos volta mellett. A közgyűlés meg­hirdette az apartheid és min­dennemű faji megkülönbözte­tés elleni harc évtizedét. Fel­kérte az ENSZ szerveit, hogy sürgősen tegyenek újabb lépé­seket a népek harcának konk­rét és hatékony támogatására, s ezzel párhuzamosan szüntes­sék be a portugál, a dél-afri- kaí és a törvénytelen rhadésiai rendszernek nyújtott bármi­lyen pénzügyi, gazdasági és műszaki segélyt. Hazánk is tevőlegesen hoz­zájárult egy másik, Namíbiára vonatkozó dokumentum elfoga­dásához. Mint Ismeretes a faj­gyűlölő pretoriai rendszer a Dél-Afrikai Köztársasághoz csa­tolta Namíbiát, politikailag és gazdaságilag elnyomja az itt élő afrikaiakat. E kérdés eddig valamennyi ENSZ-közgyűiés napirendjén szelepeit, de a vi­lágszervezet eddig nem tudott érvényt szerezni a határozatok gyakorlati alkalmazásának. Úgyszintén hatástalan a gyar­matosítás elleni harc a világ további térségében, mert a leg­nagyobb imperialista hatalmak támogatják a gyarmati elnyo­mókat vagy maguk Is csatla­koztak az elnyomó rendszerek­hez! • A mocambique-i felszabadító mozgalom harcosat egy re nagyobb veszteségeket okoznak a portugáloknak A legújabbkorí, a második' világháború utáni imperializ­mus egyik sajátossága a neo- koloniaMzmus, amikor a köz­vetlen gyarmati fennhatóságot a gazdasági ellenőrzés váltja fel. jelentkezzen a kolonializmus bármilyen formában, lényege mitsem vagy csak alig válto­zik, s továbbra is a XX. szá­zad, az emberiség szégyene marad. Minden igazságois em­ber és emberközös-ség szent kötelessége küzdeni azért, hogy ezek a fekete szégyenfoltok minél hamarább eltűnjenek a világ térképéről. PALÁGYI LAJOS Olvasóink tájékoztatásira közöljük azok­nak a területeknek a Jegyzékét és térké­pét, amelyek még formálisan is függó vi­szonyban vannak. 1. Gibraltár (brit) 2. Spanyol Szahara 3. Zöld-foki-szigetek (port.) 4. Sao Tómé és Principe (port.) 5. Szt. Ilona-síziget (torit) 6 . Angola (port.) 7. Namíbia (ENSZ-gyám- ság alatt, a Dél-Afrikai Közt. törvényt, meg­szállta) 8. Mocambique (port.) 9. Dél-Rho- désia (brit, a helyi rasszisták kikiáltotta függetlenséget Anglia nem ismeri el). 10. Seychelles-szigetek (brit), 11. Az afar és isszaz lakosság francia területe (volt Fran­cia Szomália) 12. Maskat (brit) 13. Brit Honduras 14. Ceyman-szígeteik (brit) 15. Bermuda-szigetek (brit) 10. Turks és Cal­cos-szlgetek (brit) 17. Brit Virgin-szigeteik 18. Amerikai Virgin-szigetek. 19. St. Kitts — Nevis — Anguilla (brit) 20. Antigua (brit) 21. Montserrat (brit). 22. Dominica (brit)23. Saint Lucia (brit) 24. Saint Vin­cent (brit) 25. Grenada (brit). (A napok­ban nyerte el függetlenségét.) 20, Falk- land-szigetek (Malviné) (brit) 27. Hong- Kong (brit) 28. Macao (port.) 29. Brunei (brit) 30. Cocos-szigetek (Keeling) (auszt­rál) 31. Timor (port.) 32. Gaum (USA). 33. Mikronézia (ENSZ-gyámság, USA közigaz­gatás) 34. Salamon-szigetek (brit) 35. Gil­bert és Ellice-szigetek (brit) 38. Új-Hebrf- dák (brit-francia) 37. Tokelau-szigetek (új- zélandi) 38. Amerikai Sámoa 39. Niue-szi- getek (üj-zélandl) 40. Pitcairn- sziget (brit). Hűbérrendsz St. Malni-übülben három normann sziget fekszik: Jer­sey. Guernsey és Sark. Vala­mennyi angol fennhatóság a- lá tartozik. Ezek közül Sark a legkisebb. Területe minctösz- sze 5 négyzetkilométer. E szi get ritkaság számba megy, FRANKREICH wJO.frfL- Európában er Nyugat mert politikai és gazdasági berendezése még középkori. A szigetnek egyetlenegy is­kolája csak egy osztályú. Pe­dellusának évenként csak e- gyetlen egyszer van dolga, » mikor az iskola alacsony pad jait normális székekkel kell fölcserélnie, hogy a sziget parlamentjének képviselői ü- lése/hessenek. A parlament 4(1 képviselőjét 566 szigetlaké választja meg. A képviselők mind bérlök. A parlamentnek alig van dolga, mert hiszen nincs is mitől vi tázni. Ľ szigeten, amely csak 30 kilométerre van a tenger­parttól, még ma is középkori hübérrendszerhen élnek, s a normann és francia nyelv ke­veréke a hivatalos nyelv. A szigetet a 16. században szállták meg a normannok 1656 ban I. Erzsébet, angol ki­rálynő, a szigetet a De Car teret (Karterél családnak ad ta hűbérbe. Azóta a sziget 149 font évi hübéradót fizet az angol királyság pénztárának. Ma a 89 esztendős Sybylle Harthway nralkodik a sziget fölött, nagyatyja 1896 ban 6000 font sterlingért vásárolta meg. Sark úrnője korlátlanul n- ralkodik. Négyszázéves régi kiváltságai feljogosítják arra, hogy semmisnek nyilvánítsa a parlament határozatait, hogy házadót vessen ki minden ké­mény után, és kontingenst ír­jon elő a mezőgazdasági ter­melők terhére. Az energikus úrnő eddig nagy sikerrel küzdött az autó­import ellen. Birtokán csak bérkocsi, traktor és kerékpár az engedélyezett közlekedési eszköz. A kis sziget összekötteté’iét a világgal gőzhajó eszközli a moly a szomszéd Guernsey- sziget tulajdona de vusárnon az sem vethet horgonyt a Sark sziget kikötőjében.. A szigetnek nincs repü'uio re. se mozija sem újsásia, és nincsen ott válóper som Fordította: A. $ KÍSÉRLETEK AZ ENERGIAVÁLSÁG ENYHÍTÉSÉRE BENZIN SZÉNBŐL M a már senki sem hisz abban, hogy a közel- keleti konfliktus el­múltával megszűnik majd a mostani kő­olajválság is. Ehhez tül kevés kőolaj van a vilá­gon, és nem Is oszlik meg e- gyenletesen a Földön. A szak­értők általában úgy vélik, hogy századunk végéig — ha a kő­olajigény évről évre az eddi­gi ütemben növekszik — kime­rülnek a világ köolajtartalékai, a benzint pedig addig nem le­het teljesen más hajtóanyaggal helyettesíteni. A benzint, ezt az annyira nélkülözhetetlen víztiszta fo­lyadékot ma a kőolajból nye­rik. Érthető tehát, hogy a kő­olajkrízissel kapcsolatban ma egyre gyakrabban hallunk a mesterséges benzin előállításá­ról, az egyelő.re még elegendő mennyiségben rendelkezésre álló szénből. A szén csepp folyósítása, il­letve átalakítása benzinné nem új elgondolás. F. Berglus már 1913-ban szabadalmazott egy eljárást, amellyel a nagy meny- n y i ségbem elő f ord uló ba rna - szénből aránylag egyszerű mó­don lehet benzint nyerni. 1927 és 1944 között a világhírű né metországi Leuna-művekben ezzel az eljárássai már nagy­ban gyártották barnaszénből benzint. A barnaszén, a fiata­labb kőszén, sőt a tőzeg is sok olyan nagy molekulájú szénve­gyületet tartalmaz, amelyekben kevés a hidrogén. Bergius el­járása szerint az ilyen szenei először megőrlik, nehézolajjai péppé keverik, ehhez katalizá torokat adnak, azután a keve péket csaknem 12 méter ma gas kemencékben, 200-700 at moszféra nyomással 410 Cél­A NAGY síus fokra hevítik, miközben hidrogént adagolnak belé. így az ásványi szénből a benne levő elemi szénnek csaknem 97 százaléka átalakítható ben­zinszerű anyaggá, azaz 4 ton­na szénből körülbelül 1 tonna benzin nyerhető. 1925-ben két másik német vegyész, Fischer és Tropscb más eljárást dolgozott ki a szintetikus benzin előállítására. Találmányukat „Kogazin-eljá- rás“ néven szabadalmazták, ma világszerte Fischer-Tropsch el­járásának nevezik, ök koksz­ból vagy szénből először víz­gázt állítanak elő. Ez a szín­telen, igen mérgező, főleg szén- monoxldból és hidrogénből ál­ló gáz gázgenerátorokban igen egyszerűen állítható elő, ha iz­zó szénen vízgőzt áramolta t- rtak át. A szén ekkor a víz oxigénjével szénmonoxiddá e- gyesül, a hidrogén pedig fel­szabadul. A megtisztított víz­gázt kontaktkemencébe veze tik, amelyben 7-12 atmoszféra nyomás és 200 Celsius-fokos hőmérséklet hatására, ugyan­csak katalizátor közvetítésével, különféle szénhidrogének ke veréke képződik, ebből pedig REMÉNY: krakkolással és szakaszos le­párlással benzint nyernek. A szén cseppfolyósításáňak, a szintetikus benzin gyártásának egyik legmodernebb módját 1951-ben Kölbel és Engelhardt dolgozta ki. Eljárásuk szerint valamilyen szénmonoxídot tar­talmazó gázt — például a ko­hókból kikerülő torbkgázt — vízgőzzel keverik, és ezt a gázkeveréket dolgozzák fel to­vább: közönséges, vagy a kö­zönségesnél alig valamivel na­gyobb nyomással 180-200 Cel- sius-fok közti hőmérsékleten katalizátor fölött vezetik el. Ek­kor benzin, parafin és más szénhidrogének képződnek be­lőle. így 1 köbméter szénmo- noxtdból 215 pondnyi szénhid rogén-keverék nyerhető, amely azután a szokott módon, krak­kolással és szaggatott lepárlás­sal benzint ad. Az eljárás te­hát némileg a Fischer-Tropsch- íéléhez hasonló, csak a drága hidrogén helyett olcsó vízgőzt használnak. Ezeknek az eljárásoknak persze világszerte különféle — csak apróbb részletekben kü­lönböző — változatai vannak. A vegyészek azonban, ma in­kább mint valaha, tovább dol­goznak az emberiség nagy re­ményének, a szén eseppfo-lyó- sításának még egyszerűbb és racionálisabb megvalósításán. REPÜL A VILLANYREPÜLOGEP A technikusok számára meg­oldhatatlannak tűnő probléma, a villanymotoros repülőgép megalkotása többé már nem u- tópia. Militiky német konstruk­tőr és Brdítschka osztrák re pü'lőgépépltő munkája sikerrel járt: most, az energiaválság napjaiban és a környezetvéde­lem érdekében folytatott harc idején, tehát éppen a legalkal­masabb pillanatban, mutatták be a villamos repülőgépet, a- mely embert is szállíthat. Mi- litky évtizedek óta foglalkozik repülőmodellek tervezésével és számos repülőgépes kis elekt­romos repülőgépet szerkesztett meg, főleg olyanokat, amelyek vékony kábel útján a villany hálózatból kapták a szükséges energiát és a kábelhez kötve repültek kö-rbe. Próbálkozott battériából táplált kicsiny vil- lanyrepülőgép-modellekke! ts, és tapasztalatai alapján nagy, embert Is magasba emelő e iektromos repülőgépei szere tett volna alkotni. Terven -i- zonban a technikusok nem vet­ték komolyan, hiszen ma m a den kisdiák tudja, hogy nmiy- nyire nehezek és arám- i mennyire kevés energiái szol­gáltatnak a legjobb battériák Is. Militky azonban továbbra Is kitartóan kereste a céljainak megfelelő villanymotort, batté­riát és repülőgépeket. Az utób­bira akadt rá ,eg könnyeb ben: Brditschka HB-3 jelzésű moto­ros vitorlázórepülőgépéi talál­ta megfelelőnek. Ehhez egy 10 kilowattps Bosch gvártmányú villanymotort választott ki, az energiát szolgáltató különleges battériát nikkelk-admium akku­mulátorokból állította össze. A battéria megszakítás nélkül 8 percen át tarthatja üzemben ezt a motort. Ezekből az alko­tórészekből építette meg Mi­litky és Brditschka a világ el­ső elektromos repülőgépét, az MB-l-et, amely már az első próba alkalmával, 1973. októ­ber 21-én pilótájával együtt e- legánsan 300 méter magasra emelkedett, és 9 perc után st­rľiHn'rB'iM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents