Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-19 / 8. szám

2000-ben is lesz //■ t* szóló lágy kenyérrel Tél van. A mezőgazdasági dolgozók ilyenkor pihennek, üdülnek, f- Iyenkor készítik elő a gépeiket, és most, a tavasz kezdetén már a nyár­ra gondolnak. Február 4. és 9. kijött Prágában, a Mezőgazdasági Főiskola épületé­ben már tizedszer találkoztak hazánk mezőgazdaságban dolgozó fia­taljai. A találkozó 6 napja munkanap volt, de természetesen, mint a- hogy ez már hagyomány, a találkozó résztvevői nemcsak tanácskoz­tak, hanem szórakoztak is, és ismerkedtek Prága nevezetességeivel. Az alábbi interjúkat a mezőgazdasági fiatalok X. országos találkozó­ján készítettük. Ezekkel a sorokkal szeretnénk erőt és bizalmat önteni azokba, akikre most, a tavaszi napok beköszöntővel nem kis feladatok várnak. Egy lány az elnökségből ILONKA ERZSÉBET — mondja va- Mii a nevét. Aztán újságban is ol­vasom. — Ki ez a lény — kérdem az e- gylk ifjúsági vezetőtől? — Baromiigondozó, rožňavai (ro-zs- nyóí) lény — tájékoztat és hozzáte­szi: — Ott ül az elnökségben. Elcsodálkozom, de nem is ez az, ami Igazán meglep. Ilonka Erzsébet egy levelezőlapon megmutatja az ü- zemet, ahol dolgozik: olyan mint egy gyér, kéménnyel, háromemeletes épületekkel, portával, raktáraikkal. Ha nem mondaná, hogy baromfitelep, akér cipő-, ruha- vagy gépgyárnak Is nézhetné az ember. Az egész gyárban mindössze hatvanén dolgoz­nak, és csupán az egyik emeleten kétmiiilMŐ tojást termelnek évente. Munkájuk nem könnyű: — Reggel hattól déli tizenkettőig, Illetve tizenkettőtől este hatig dol­gozunk. Ez alatt az idő alatt több mint négyezer tojást kell begyüjte- nünk, tíz-tizenöt zsák takarmányt kell szétosztanunk. Főleg szezonban sok a tennivalónk, de szeretjük, megked­veltük a munkánkat. Az ember ö- rül, ha szépen fejlődnek a csibék, ha egészségesek, ha nincs elhullás; később meg a magas tojáshozamnak örvendünk. A fizetés Is e szerint a- lakul. Nem vagyunk sokan, megért­jük egymást. Néha ott maradunk az üzemben és tévét nézünk, máskor — főleg nyáron — úszunk. Az üzem felépítésénél gondoltak ránk, fiata­lokra Is. Van klubunk. Ide gyakran beülünk és elbeszélgetünk. Ha kide­rül, hogy az egyik vagy másik eme­leten több tojást tudtak begyűjte­ni, akkor ml Is arra törekszünk, hogy ne maradjunk le. Sok múlik a- zon, hogy az ember mennyire törő­dik az állatokkal, hogyan végzi a munkáját... Nem hanyagol-e el vala­mit... Régi ismerős Valaki olyat keresek,' akit Isme­rek, és akiről már írtam is. Végül meg is találom Madarász Arankát, a Dun. Streda-i (Dunaszerdahely) járás Dán. Klátov-i (Dunatőkés) Állami Gazdaságán működő ifjúsági szerve­zetet képviseli és tagja a mezőgaz­dasági fiatalok országos tanácsának. Régi Ismerős. A SZISZ országos kongresszusán ismerkedtünk meg. Megkérdem tőle, mi minden történt vele az elmúlt évben: — Sok minden — mondja 6, majd hozzáteszi: — Számomra minden ér­dekes volt ebben az évben. Sok új tagot vettünk fel a szervezetünkbe... — Milyenek az új tagok? — Lelkesek. Ég a kezük alatt a munka, és szívesen dolgoznak a SZISZ-ben Is. Megalakítottuk például az Irodalmi színpadot, a tánccsopor- tot, és jól érezzük magunkat. — A munka? — vetem közbe. — A baromfitelepen nem teljesí­tettük a tervet, de ennek nem mi voltunk az oka. Ugyanis átépítették a telepet, nagyobb a kapacitás, és ezért egy kis kiesést szenvedtünk, de ebben az évben behozzuk... — Remélem, az iskolából sem fu­tamod tál megl — Még csak az kellene! Addig, a- míg be nem fejezem, nem létezik fontosabb a számomra, mint az Isko­la. Még sokat kell tanulnom, hi­szen csak most vagyok másodikos, de ahogy ezek az évek elmentek, úgy elmegy majd a többi Is. — Még valami? — Hát hogyne. Voltam a VIT-en és nagyszerűen éreztem magam. A- mikor hazajöttem, sokat meséltem a többieknek. Számomra minden na­gyon érdekes és izgalmas volt. Él­mény. _______ Madarász Aranka Benedek Mária BENEDEK MÁRIA nem a mezőgazda­ságban dolgozik. Épftovállalat alkalma­zottja. jesenskén (Feleden) a Rim. So- bota-i (Rimaszombat) járásban. A válla­lat mezőgazdasági épületeket épit és meliorációs monkákat végez, így jog gat jöhetett el a találkozóra, mert nemcsak a vállalatnál, hanem szülőfalu, jában, Rim. janovcén (Rimajánosi) is kiveszi részét az ifjúsági szervezet munkájából. — Sok szabad Időm elveszi az ifjúsá­gi szervezetben végzett munka. Napköz­ben a munkahelyemen, este pedig o- dahaza: fgy megy mindennap, de csi­nálom, mert tudom, hogy szükség van rá, és mert« kedvelem a SZISZ-mun- kát... — Melyik szervezetben könnyebb a munka? — Természetesen az üzemiben. Itt 1- dősebbek vannak, azonos gondolkodású­ak, azonosak a feladataik, a faluban viszont sokrétűbb a manka. A fiatalok nagyobb részt eljárnak otthonról, és csak este vagy hét végén jönnek haza, és biznny igyekeznünk kell, hogy jól érezzék magukat a szervezetben, hogy egykét találkozó után na fordítsanak hátat neki. A siker titka Két fiúval beszélgetek. Mindketten a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) já­rásból jöttek az országos találkozúra. Az egyiket Pálfy Lászlónak hívják és a Rohovcel (Szarva) Állami Gazdaság­ban dolgozik, a másik Méhes Ödön a vrakűúl (várkonyl) szövetkezet dolgo­zója. — Nem elég kitermelni a gabonát, a répát, a takarmányt — kezdik a be­szélgetést —, hanem be is kell taka­rítani a lehető legkisebb szemveszte­séggel. Arra törekszünk, hogy gépeink a legnagyobb rendben legyenek, és jó szakemberek dolgozzanak velük. — Tudjuk, hogy ezeket a teendőket akkor tudjak ellátni a legjobban, ha nemcsak egyesekre, hanem az egész kollektívára támaszkodunk. A kollektí­va felet az egyénért, az egyén pedig a kollektívának felelős. Az eredmény, hogy nemcsak ttt, ezen a találkozón di­csértek meg bennünket, hanem másutt is. Legntoljára például Nitrán (Nyitra) az aratást ünnepségen, ahol kitüntet­ték a járásunkat... Sok omnka van e mögött, de megérte. Természetesen most sem pihennek ba­béralkon, mert mint ahogy megtudtam, már nem harmincöt, hanem harminchét munkabrigádjuk van, és még itt sem akarnak megállni. Ahol meg van rá a lehetőség, ott már szervezik az újabba­kat. Holnap, holnapután még több lesz belőlük, hogy még jobb és még szebb eredményeket érjenek el. össze tudják hozni a fiatalokat Befejeződött az értekezlet, de én még beszélgetek Fábián Ferenccel, a SZISZ liedejovéi (Várgede) alapszarvezetének elnökével. Ez a szervezet alig egy éve alakult meg, s ügy látszik jó munkát végeznek, ha a vezetőjüket meghívták a mezőgazdasági fiatalok országos ta­lálkozójára. — Nálunk sokáig nem volt szervezet, aztán vagy másfél évvel ezelőtt, össze­hívtuk a fiatalokat — tájékoztat Fá­bián Ferenc. — Mondtuk, hogy együttes erővel talán többre vinnénk... Akkor mindösszs tizenöten voltunk. Az első évben még nem ment úgy a munka, mint ahogy mindenki várta, de aztán valahogy belejöttünk. Teadélutánokat, különböző műsoros esteket rendeztünk, és a fiatalok megkedvelték a találkozó­kat. Ez minden? — kérdem, de aztán ki­derül, hogy nem, hogy van valami, a- mivel nemcsak össze tudják hozni a fiatalokat, hanem együtt ts tudják tar­tani őket. — A külső szemlélő csak azt látja, hogy táncolunk, de téved, ha azt hiszi, hogy a fiatalok beérik ezzel. Igen, egy­két alkalommal elég volt, de már a harmadik alkalommal észrevettük, hogy a fiatalok többre és jobbra vágynak. Szívesen veszik, ha tájékoztatjuk! őke; a napi politikai eseményekről, ha előa­dásokat, földrajzi, Ismeretterjesztő be­számolókat tartunk. A mezőgazdasági ts érdekli a fiatalokat. Szeretnének jó és ügyes szakemberek lenni, szakmájuk mestereivé válni... Fábián Ferenc Németh István 1——----------------“ pBHnSi Dr. ZDENKA CO­|p|P| : LOTKOVÄ, a Szlová­kiai Nőszövetség KB .pay"' yy "$$8» elnökségi tagja TUDÁSUKKAL és dolgos kezükkel 1974. február 15-én és 16-án tartotta meg a Szlovákiai Nőszövetség a kongresszusát, amely értékelte ennek a jelentős társadalmi szerve­zetnek a legutóbbi kongreszus óta eltelt idő­ben végzett munkáját. Az a tény, hogy a szervezet taglétszáma az 1969 évi 169 222-ről a mai napig 269 335-re emelkedett, azt tanúsítja, hogy hazánk asz- szonyai és leányai bíznak a szervezetben és sokra értékelik a Nőszövetségnek a nőprob­lémák megoldásában nyújtott segítségét. Nagyra értékelik egyben azt a tényt is. hogy a szövetségnek lehetősége van arra, hogy e problémákra felfigyeltesse a legmagasabb kor­mány- és pártszerveket. Örömmel tölt el bennünket, hogy a fiatalabb korosz­tályú nők Is bekapcsolódtak a szervezet munkájába. A korösszetétel fgy oszlik meg: a tagok 16 százaléka 25 évesnél fiatalabb, 29.5 százaléka 28 és 35 év közötti, a többiek pedig 45 éven aluliak. A szlovákiai népgazdaság dolgozóinak 46 százalékát a nők alkotják, akik tevőlegesen kiveszik részüket az ötéves terv teljesítéséből, nemzetgazdaságunk fejleszté­séből. A Szlovákiai Nőszövetség KB a nőmozgalom fő feladatául tűzte ki a politikai, kulturális és felvilágo­sító nevelést. Szervezetünk a jövőben is meggyőző munkát fog ki­fejteni annak érdekében, hogy a gyermeknevelés mind az iskolában, mind )>edig a családban egyöntetűen tu­dományos világnézeti szellemben folyjon. Tudjuk, hogy a gyerekek a családban érzelmileg leg­szorosabban az édesanyához kötődnek, mert az anya nagy elfoglaltsága és gondjai ellenére is talál időt ar­ra, hogy része lehessen gyermeke minden örömének, bánatának, és segítsen apróbb-nagyobb problémáinak megoldásában. És közben neveli is őt. Így a gyermeknek meg kell tanulnia, mi a jó a szo­cialista társadalom szempontjából Ítélve, és mik az er­kölcsi értékek. A gyermek megtanulja értékelni visel­kedését és cselekedeteit a családi élet erkölcsi kóde­xének alapján és azon kritériumok alapján, melyekkel a család az embereket, a dulgokat és az életjelensége- két megítéli. A család adja meg a gyermeknek az erkölcsi neve­lés alapjait, ami semmi mással nem helyettesíthető. Éppen ezért olyan fontos, hogy a gyermek a család­ban csak követendő példát láthasson, nemes és értékes cselekedetek tanúja lehessen. Érdemleges munkát végeznek hazánkban a nők a nemzeti bizottságok mellett létesített polgári ügyek bi­zottságaival együttműködésben. Szerető gondoskodással ellátogatnak az elhagyott gyermekek otthonába és különböző alkalmakkor játé­kokkal kedveskednek az árváknak és félárváknak. Se­gítenek elaggott polgártársaiknak, ünnepélyesen kö­szöntik a házaséletbe indulókat, névadó ünnepségeket rendeznek a legkisebbeknek, és köszöntik gyermekein­ket a pioníreskü letétele alkalmával. Egész társadalmunk érdeke, hogy az emberek éle­tük egy-egy jelentős eseménye, évfordulója alkalmával érezzék, hogy nincsenek egyedül, hogy polgártársaik nem feledkeznek meg róluk és számon tartják, értéke lik végzett munkájukat, elért eredményeiket. Csupán röviden, kivonatosan akartam rámutatni a Szlovákiai Nöszövetségnek az ötéves tervidőszakban végzett tevékenysége legjelentősebb szakaszaira. A jól végzett munka felett érzett örömmel összegezték tevé­kenységüket tavaly novemberben a Nőszövetség járási biznttságai. Asszonyaink és leányaink százezrei vették ki részüket ebből az alkotó munkából, s ezért kong­resszusunkon büszkén számoltunk be mindarról, amit szervezetünk a CSKP vezetésével végzett és elért. A kongresszus további feladatokat tűzött ki Nőszö vétség szervezeteinek jövő tevékenységét illetően; és­pedig a politikai munkát, a népgazdasági feladatok teljesítésében a nők fokozottabb aktivitását, a nők a nyai és nevelői hivatásának betöltését, valamint a nők közéleti tevékenységét illetően. Ezek a feladatok nem csekélyek, de a mi asszo­nyaink és leányaink szilárdan elhatározták, hogy min­den tudásukkal és dolgos két kezükkel hozzájárulnak a kitűzött feladatok teljesítéséhez, a szocializmus fel­virágoztatásához, hogy békében, boldogan élhessünk.

Next

/
Thumbnails
Contents