Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-02 / 1. szám
(F ol y tolt ás) Che szilárdan hitt benne, hogy az igazi forradalmár kommunistáknak, elsősorban a vezetőknek szerénynek keíl lenniük, s távol kell állni tőlük a haszonlesésnek. És a szerénység nem lehet álszerénység, hanem igazi. E tekintetben Che Guevara semmiféle kompromisszumot nem ismert. Ez az álláspontja sokféleképpen, néha egészen különös módon jutott kifejezésre. 1959 márciusának elejém Che Guevara teljesen kimerült. A szakadatlanul ismétlődő asztmarohamok és a pihenés teljes hiánya komoly veszélybe hozta egészségét. Bajtár- sai — életét féltve — úgyszólván r á k én y sz er í te üt ék, hogy pihenjen egy kicsit, és egy villát jelöltek ki száméra Havanna peremvárosában. A villa a forradalom győzelme előtt Battista egyik vezérének a tulajdona volt, amelyet elkoboztak. A reakciós sajtó nem mulasztotta el az alkalmat, és nagy hangon hirdette, hogy Che Guevara Battista volt szolgájának vagyonát élvezi. Che azonnal reagált a piszkos gyanúsítgaitásna. 1959. március 10-én levelet Intézett az egyik újsághoz, s ebben megírta, hogy betegsége miatt — amelyet nem tolvajtanyákon vagy játékbartamgokbaín szerzett, hanem a forradalom győzelméért harcolva — kénytelen gyógykezeltetni magát. A hatóságok erre a célra engedték át neki a villát, mert a 125 pesós fizetés, amelyet mint a fölkelő hadsereg tisztje kap, nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő lakást bérelhessen miagának. „A villa Battista egykori munkatársáé volt, s valóban fényűző“, — bamigsú lyozto Che Guevara. „ígérem azonban, mindenekelőtt Kuba népének, hogy amint meggyógyulok, kiköltözöm belőle...“ Sohasem fogadott el honoráriumot írásaiért, amelyek a kubai újságokban jelentek meg. A külföldről érkező tisz- teletdíjakat teljes összegükben a kubai társadalmi és külföldi haladó szellemű szervezeteknek engedte át — például a „Partizánháború“ című könyvéért járó honoráriumot, amelyet Olaszországban is kiáltok, az olasz békemozgalomnak adta. Amikor egy ízben a havannai egyetem egyik tekintélyes tanára megkérte, hogy tartson előadást a hallgatók előtt, s közölte, hogy ezért megfelelő összeget kap, Che illedelmes, de kemény hangú levélben így válaszolt:. „Ön ás én — írta — homlokegyenest ellenkezően vélekedünk arról, hogyan kell viselkednie egy forradalmár vezetőnek... Számomra elképzelhet eilen, hogy egy pár! - vagy állami vezetőnek pénzt kínáltának fel munkájáért'. Ami engem illet, számomra minden jutalom közül a legnagyobb az, hogy a kubai néphez tartozhatok, s ezt pénzzel kifejezni nem lehet.“ , Egy alkalommal, amikor Kubában bevezették az élelmiszerjegyeket, Che jelenlétében fiatal munkatársai a családoknak juttatott élelmiszer mennyiségéről vitatkoztak. E- gyesek kevesellték a jegyre beszerezhető élelmiszereket. Che nem értett velük egyet, és azt hozta föl érvként, hogy az ő családjának elegendő a jegyre kapott élelmiszer. — Te mint miniszter biztosan többet kapsz — tréfálkozott az egyik. Che megharagudott, másnap azonban összehívta a vitázó munkatársait, és közölte velük: — Utánanéztem a dolognak. A családom eddig tényleg nagyobb mennyiségű élelmiszert kapott, de most véget-vetettem ennek a szemtelenségnek. Talán azt lehetett volna mondani, hogy ez az egyen- lősdl Che „baloldaliságának“ a kifejezője volt, valójában azonban annak a törekvésnek a megnyilvánulása — a- kárcsak Fidel Oastro többi hívének —, hogy meg kell mutatni a népnek, ők nem haszonlesésből, hanem azért szolgálják a népet, mert ezzel forradalmi kötelezettségüket teljesítik. Che Guevara és a gyerekek Ez a kemény fából faragott forradalmár nemcsak a saját gyermekeit szerette, hanem minden gyereket, Kuba dolgozó népének valamennyi gyermekét. Azt mondta róluk, hogy ők a forradalom reménységei, utódai, a gyermekek folytatják majd a forradalom győzedelmes menetelését. A gyerekek is szerették Che Guevarát, gyakran írtak neki. Che mindegyiküknek válaszolt, s olyan hangon írt nekik, mintha egyenrangú társai lettek vblma. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának irattárában sok levelet őriznek, amelyet a kubai elemisták Irtaik, és Che válaszainak másolatát. Ezek közül csak egyik levelét idézzük, amelyet egy tízéves kisdiáknak írt Aguacate faluba. A fiúcska ötven centa- vót küldött Che Guevaráraak a kubai gazdasági élet fellendítésére. A leveelet, benne a pénzdarabbal, a posta visz- szaküldte a feladónak, a gyerek azonban ezután pénzesutalványon küldte el a szerény összeget Guevarának. A pénzt meg a levelet ezúttal — 1960. május 19-én — ki is kézbesítették a címzettnek, és Che ezt válaszolta rá: „Tisztelt barátom! Sokszor köszönöm kedves leveledet és az 50 centavói, amelyet gazdasági életünk föllendülésére szántál. Mellékelten küldöm, a 9186. számú nyugtát, hazafias cselekedeted bizonyítékát. Örülök neki, hogy tovább akarsz tanulni, és szeret'ném, ha olyan ember lenne belőled, aki hasznára válik a hazának ’ meg önmagának is. A gyermekek így támogathatt ják a legeredményesebben a forradalmi kormányt. Sajnálom, hogy a posta visszaküldte első leveledet meg a pénzt, s te biztosan azt gondoltad, hogy én nem, akarok írni neked. Hidd él, hogy leveled nagy örömömre szolgál. Sokszor üdvözöl ERNESTO CHE GUEVARA ŐRNAGY.“ Che Guevara egyébként áldozatkész férj és gondos apa volt. ötéves házasélete alatt négy gyermeke — két kislánya és két fia született. Első házasságából származó lánya is velük együtt élt. Kevés szabad idejét szívesen töltötte odahaza, családja körében. Igazi Saint-Just! Íme, hogyan látta Annie Francos francia újságírónő Che Guevarát abba.n az időszakban, amikor leverték a haza- áruló zsoldosok Kuba ellen 1961-ben megkísérelt partraszállását: A néphadsereg katonái a szó szoros értelmében körülállták Che Guevarát, alig lehetett látni sápadt arcát. Fején fekete svájcisapka, sötétzöld viharkabátján semmiféle rangjelzés... Akaratlanul Is az jut eszembe, milyen lelkesedéssel beszólt róla argentin barátnőm: „Minden dél-amerikai lány szerelmes. Guevarába. Nagyon szép férfi. Arca regényesen sápadt, nagy fekete szeme, kis, kócos szakálla van. Igazi Saint-Just!“ — Sartre egy cikkében a forradalom igazi hőseként írta le Che Guevarát, és idézté szavait: „Fidel Castro találhat okosabb embert nálam, de nehezen hiszem, hogy olyanra akadhatna, aki nagyobb mértékben egyetért az ő eszméivel.“ Annie Francos jelen volt, amikor Che egy elfogott néger zsoldossal beszélgetett. — Hát te hogy kerültél ide? — kérdezte tőle Che. — Te is a „demokráciáért“ harcolsz? Részt veszel egy olyan intervencióban, amelyet a faji megkülönböztetés országa pénzéi? Burzsu'j fiatalemberek közé keveredtél, akik egyáltalán nem törődnek vele, hogy nincsenek ugyanolyan jogaid, mint nekik. A forradalom ellen harcolnak, a forradalom ellen, amely minden faj méltóságát tiszteletben tartja! Fegyvert fogtál, hogy a „jó családok" utódai Ismét a klubokban feszíthessenek, ott, ahova egy néger sohasem teheti be a lábát. A néger csak hallgatott. Che ezután a többi fogolyhoz fordult: — Közéletek ki volt az arisztokrata klubok tagja? Néhányan fölemelték a kezüket. — Hailjúk, melyik kluboknak voltatok a tagjai. A foglyok felsorolták: Club Nautico, Miramare, Yacht- club stb. Che ismét a négert szólította meg. — Es te? Te is tagja voltál ezeknek a kluboknak? — Nem — hangzott a válasz. — Persze, hogy nem, hiszen ezek attól féltek, hogy bemocskolod fürdőmedencéik vizét. De látod, itt ebben az öbölben, ahol partra szálltatok, nem féltek a mocskodtól. A te álláspontodat nehezebb igazolni, mint az övékét — fejezte be Che. — Tudom őrnagy — bólogatott a fogoly. Ezt már elmondták a néphadsereg katonái is... Che szerényen élt, fáradhatatlanul dolgozott, buzgón tanult, a felsőbb matematikát és a közgazdaságtant tanulta, újra meg újra elolvasta Marx Tőkéjét. Tudását önzetlen továbbadta munkatársainak, de sohasem oktatgatta őket, sohasem prédikált nekik. Mindig szívélyes volt barátaihoz, kapcsolatban állt a munkásokkal, a parasztokkal, az egyetemi hallgatókkal, a külföldi kommunista és népfelszabadító mozgalmak képviselőivel. Súlyos teher az asztma Bajtársaival együtt harcolva, minden nehézséget leküzdve, Che Guevarának még egy bajjal — néha a legsűlyor sabba! — is meg kellett birkóznia: gyermekkora óta asztmában szenvedett. És néha, amikor a betegség teljesen letörte, Che valamelyik parasztkunyhóban feküdt, pihent, nehogy hajtársai terhére legyen. Ilyenkor nem a puskát szorította a kezében, hanem a könyvet vagy a jegyzetfüzetét, amelybe a nap legfontosabb eseményeit jegyezte föl. Egy fényképein, amely ebijen az időben készült, láthatjuk, hogy fekve olvassa Emil Ludwig Goethéről írt könyvét. M. Orosco kapitány, aki Kúba felszabadításáért vívott harcokban Che Guevara egységéhez tartozott, ezt mondta róla: — Emlékszem rá, hogy sok könyve volt. Rengeteget olvasott. Egyetlen percet sem hagyott veszendőbe menni. Gyakran az alvásra szánt időt is feláldozta, hogy olvashasson vagy naplóját írhassa. Amint hajnalban fölkelt, már kezében volt a könyv. Gyakran olvasott éjszakánként is, a tábortűz fénye mellett, jó szeme volt. (Befejezése következik] íj sugárkezelési módszer Tizenkét szovjet tudóst terjesztettek fel Állami Díjra a rosszindulatú daganatok új sugárkezelési módszerének kidolgozásáért. Az új módszer lényege: röntgensugarak helyett protonsugarakkal pusztítják a beteg sejteket. A tudósok meggyőződtek arról, hogy lehetőség van a protonnyalábok pontos „fókuszolására“, s arra, hogy pontosabban vegyék célba a mélyen fekvő daganatokat. Különösen kíméletesnek bizonyultak a protonsugarak, amikor létfontosságú szervek — a gerincvelő, a szív, a tüdő — közelében elhelyezkedő daganatokat kellett kezelni. Dubnában, ahol a Szovjetunióban először állítottak elő orvosi célokra protonnyalábot, az első eredmények elemzése után újabb besugárzókabinokot állítottak föl az állat- kísérletek folytatása céljából. Kidolgoztak egy új, pontos technikai eljárást a protonnyaláboknak a rosszindulatú daganatokra való rávezetésére. Kutatásokat folytatnak olyan irányban Is, hogyan lehetne elektronikus számítógépekkel fokozni á sugárzásterápia hatékonyságát. Ez a karóra vérbeli tudományos világszenzáció: az Apollo-ürhajó utasai viselték ilyet a Holdon. A számlapra pillantva azonnal észrevehető a teljesen szokatlan mezőbeosztás. Azért van ez így, mert a Holdon mű ló időt is mutatja. Időbeosztása a Hold-nappal és a Hold-éjszaka váltakozásán alapszik. MOLD AV AI TÜDŐSÖK o- lyan öntött és zománcozott villamos huzalok gyártási technológiáját dolgozták ki. amelyek szigeteléssel e- gyütt mindössze 4 mikron vastagok. 12.000 kilométernyi huzal súlya csupán 1 kg. A hajlékony vezeték 20- 30 mikron átmérőjű orsóra is felcsévélhető. A pókháló vékonyságú huzal széles körben felhasználható a műszergyártásban, a rádiótechnikában és a rádióelektro- n lkában. OLDÖDÖ KESZTYŰK A sebészek számára sok kényelmetlenséget jelent a hagyományos gumikesztű. Ezt hivatott kiiktatni az a szovjet találmány, amelyet tucatnyi országban -szabadni maztattak — jelenti az APN. — A cerigelnek nevezett szín télén, kissé sürü folyadékot 8—10 másodpercig kell gon dósán a kézre dörzsölni, majd közönséges ventillátor nál 2—3 percig szárítani. Az így keletkezett bevonat kész tyűként szolgál, teljesen higiénikus, elasztikus, kényelmesen végezhető benne a mű tét. Alkoholos vattával köny nyen eltávolítható. '» “ a - “ t. £ O e-> « »« . N>SSO -0 aj c« ,* a so ’S X 9|NM:g o « « g g 60 BO = r S--S3 2® a a ÍS » o 2 (A flfln »» a < -S.2 «ÄÍ *>» 2S s 0CÄ 2 : a _.S I « 2:0 ] a'2 x o x 2 * a*« £ J g e>«U g,S « 8 » riíSi- as 05 ÖJ Sfl jE; ca : ur. a « jz s® Sä l^«nt