Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-12 / 7. szám
10 ýj ifjúság „VENDÉGSÉGBEN“ a Magyar Rádiónál .. * * ....Mii! m IJjpggp * ín?.'" r A közelmúltban felújított lánchíd, háttérben a romjaiból újjáépülő budai várral Az ezredforduló Budapestje A feladat nem mindennapi: miiként for-. málják át a tegnapelőtt, a századforduló Budapestjét a holnapután, az ezredforduló Budapestjével. Hogyan újítsák meg az el- agott városmagot, a konflisforga lomhoz méretezett utcák szabdalta városszerkezetet, ml módon tegyék — ma még sokak számára alighanem meglepő a kívánalom — e- gyenrangúvá a peremkerületekkel, az új negyedekkel a néhány évtized múlva végérvényesen elavuló Belvárost, Terézvárost, Erzsébetvárost és Ferencvárost. E sorba tartozik a Víziváros, Óbuda és a Józsefváros is, ám ezekben a kerületekben már a jelené a szó: ódon homlokzatokat döntenek le a dömperek, új falakat emelnek a daruk, a gépek. KÉSZÜL A TANDLMANÍTERV. Ámítanánk az olvasót, ha olyasféle képzetet támasztanánk, hogy ‘ a következőkben kerületről kerületre, utcáról utcára barangolva felvázoljuk: milyen elképzelések megvalósítását szorgalmazzák a várostervezők, vagy mikor változtathatják Űj utcára a terézvárosi Ó utca nevét. A tervezők is csupán latolgatják a változatokat, de azért már kezükben a ceruza. Sőt, az első tollvonás Is megtörtént: a főváros vezetői időszerűnek ítélték meg, hogy napirendre kerüljön a belterület fiatalítása, s tavaly augusztusban a fővárosi tanács ingatlankezelési főigazgatósága megbízta a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatot (a Buváíit j: készítsen erről tanulmánytervet. Az égy- két-, háromemeletes, körfolyo- sós házak, a nap sose látta szoba-konyha lakások világából, Budapest legsűrűbben beépített negyedeiről, százezrek otthonáról van szó. Itt nem egy régi ház csak új házzal cserélhető ki, amelyben nem lesz több lakás, mint a korábbiban volt. Ezért kell kétszeresen meggondolni, mit hogyan újítsanak, hol bontsanak és hol tatarozzanak. — Az alapterv már kikristályosodott — mondja Hegedűs Benedek, a Buváti igazgatója — fellazulnak, passzázsokkal, .rendezett belső udvarokkal, zöldterületekkel gazdagodnak a belső kerületek. A város szerkezete, a körutak rendszere nem változik, ám egy-két mellékutca lehet, hogy megszűnik, vagy máshová kerül. CSAK A HOMLOKZAT? Rajzot még nem mutathat, de az már bizonyos, hogy rövidesen papírra vetik a belső-Terézváros és belső-Erzsébetváros egy-egy háztömbjének részletes felújítási tanulmánytervét. A Nagykörút és a Kiskörút közötti szakasz e két tömbjében hamarosan teljes pontossággal felmérik: mi bontható, mi korszerűsíthető, s hová kell új épületet emelni. E mintatömbök, az elképzelések szerint, az ötödik ötéves tervidőszakban születnek újjá (a munkálatokat talán már 1975-ben megkezdik J. egyszersmind folytatódik a józsefvárosi rekonstrukció. A Vili. kerületben egész háztömböket szanálnak, s emelnek helyükre új épületeket: a tervidőszak vége felé meglesz tehát az összehasonlítási alap: melyik a gazdaságosabb megoldás? Sok olyan házban jártam, amelyet a közelmúltban tetemes költséggel tataroztak: kicserélték az omladozó födémet, a szúette ajtó- és ablakkereteket, a parkettát, újravakolták a régi falakat... ám a lakások érdemben nem változtak, jóllehet a közvetlen életveszélyt elhárították, a lakók mégis elvágynak onnan. Mert előttük immár a példa, a távfűtött, napfényes új negyedeké. Leningrad) tapasztalatomat említettem Hegedűs Benedeknek: a Néva-part-i városban olyan házakat mutattak, amelyeknek csupán a patinás homlokzatuk a rég!. A korábbi lakók másutt kaptak otthont, s így lehetővé vált a lakások közötti válaszfalak ledöntése. Volt, ahol három lakás he-. lyén épült két új, vagy ellenkezőleg: az öt-hat szobás társbérletekből alakítottak ki két-három korszerű kislakást. — A tanulmányterv erre is válaszol. A házak többsége valószínűleg így újul meg, annál is inkább, mert közvetlen szomszédságukban új épületek is emelkednek majd. Nem lehet kirívó az ellentét. S ha a célkitűzéseknek megfelelően 1985-ig Budapesten megszűnik a lakáshiány, a hetedik ötéves tervben már bátrabban bonthatunk, alakíthatunk. Ám a döntéssel nem várhatunk 1985-ig, az új lakónegyedek építésével egyidejűleg az öreg városrészekben is igazodnunk kell a hosszabb távú tervekhez. Ha sokáig késünk, ijesztő ellentmondás lesz a Budapestet övező korszerű, addigra már belakott kommunális létesítményekkel kellően ellátott körgyűrű és a belső kerületek között! (Magyar Hírlap) Nem tudom, ki hogyan van ve le. de engem Budapesten mindig valami különös izgalom fog el. Nem mintha attól tartanék, hogy esetleg eltévedek, de hát a város méretei mindenképpen tiszteletei parancsolnak. Hisz. ha jól meggondoljuk. itt él Magyarország összlakusságának csaknem az egynegyede. Csaknem kél és fél millió ember egy rakáson, sol nappal ennél jóval több. No. de én még csak a Nyugatinál tartok. Irány a Benczúr utca. A Magyar Rádió és Televízió vendegháza lesz a következő kél hét alatt a „főhadiszállásom". Kimúlt 10 óra. a rádióbemondó felhívja a figyelmet, hogy gondoljunk azokra, akik már nyugovóra lértek. Kikapcsolom. Az ember gondoljon magára is. Ha egyszer tanulmányút, akkor legyen tanulmányúi. Reggel a műsorkezdésnél ott szeretnék lenni. Jö REGGELT! Negyed ötkör a Bródy Sándor utcában vagyak, fél ötkor Szabó József a ,Jó reggelt“ aznapi szerkesztője — kíván jó reggelt az ébredé Magyarországnak. Én pedig, — aki a rádiósak között még ugyanosak zöldfülűnek számítok, szorgalmasan jegyezgetek és sűrűn kapkodom a fejem a „hajtás" láttán. El kell fogadnom Barcs Sándornak, az MTI vezér- igazgatójának az idei MRT riport terkonfrenelán elhangzóit szavait, mikoris többek között így véle kedett a rádióról: „Nagyon jól ismerem nemcsak az európai, hanem a más kontinenseken levő rádiók műsorait is, és nyugodt lélekkel állítom, hogy a Magyar Rádió egészen kivételes produkciót képvisel minőségi szempunt ból is. Véleményem szerint — mondta Barcs Sándor — az egész műsor olyan színvonalon van, a- mi nemcsak versenyképessé teszi a Magyar Rádiói, hanem az élvonalba is helyezi.“ Így aztán valóban szerencse, hogy itt nézelődhetek. Az a három és fél óra, amig a „Jó reggelt“ tart. bizony jó adag energiái követel meg valamennyi közreműködőtől. Nem szólva arról, hogy az előkészületek tühb nappal előbb kezdődnek. Azt hiszem, egy rádiós számára az jelenti a legnagyobb örömöt, ha műsurait hallgatják. A „tetszési index“ bizonyítja, hogy a „reggeli rádiósok“ jő munkát végeznek. Számomra „hivatalosan“ csak ezután kezdődik a nap. A külügyi osztályon Horváth György fogad. Néhány formalitás, majd a PAR (politikai adások főszer keszlosége) belpolitikai rovatába látogatok el. Holakovszky István rovatvezető „körbevisz“, bemutat. Rapcsányi László, Petress István dolgozik többek között a keze alatt. „Szevasz, szevasz!“ — mondják. Ugyanilyen a fogadtatás a sportrovatban is. Szűcs László, Novotny Zoltán. Vass István Zoltán és Gulyás Gyula tail liárdoznak egy „minibilliárdon“. — „Szerelném megnézni, hogyan fest egy sportközvetítés a Sport csarnokból“ — mondom. Este lesz a magyar—svéd Európa-liga asztalitenisz-mérkőzés. amelyről több alkalommal is „élőben“ jelentkezik a rádió. — Semmi aka dálya — mondja Gulyás Gyula. — Négykor indulunk — leszi még huzzá. A mérkőzés eredménye ismeretes. A svédek 5:2-re nyertek. Minden idők egy legnagyobb magyar asztaliteniszező tehetsége, Kiampár Tibor — ki tudja hányadik kihágása „eredme nyeként“ — a nézőtérben látszó lag faarccal szemléli az eseményeket. Ha a válogatutl főedzője. Bérezik Zoltán elhalad mellette, igyekszik másfelé nézni. Bizonyé ra minden oka megvan rá. . . Mikor Gulyás Gyula utulsú helyszíni jelentésére kerül sor. a mérkőzésre zsúfolásig megtelt sportcsarnok nézőtere már üres. a lámpákat eloltották. Utolsóként távozunk. Irány a Benczúr utca. az ébresztő óra. hogy amikor 4 óra 30 perekor P. Szabó |ózsef „jó reggelt“ kfváo a Kossuth Rádióban. ..figyelóállásban“ ölhessek a Bródy Sándor utca „1- es magnójában“. AKIK KÉSZÍTIK Budapesti tartózkodásom második hajnalán ismét a „Jó reggelt“ adásra készülök. Bizonyára feltűnt. hogy a két egymásutáni reggeli műsor szerkesztőinek ne ve nagyun is hasonló: Szabó |n széf és P. Szabó józsef. Bár mindkettő rádiós, az utóbbi — P. Szabó József — talán ismertebb, mivel gyakran látható a Tv képernyőjén is, különösen akkor, ha távolkeleti vonatkozású külpolitikai eseményekről esik szó. P. Szabó József ugyanis hosszú időn kérésztől a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövetségén dnl gozott. Mikor a rádióhoz kerüli, hogy megkülönböztessék azonos nevű kollégájától, elnevezték „Pekingi“ Szabó Józsefnek. Így lelt belőle P. Szabó... Egyébként több mint 10 nyelven beszél, köztük valamennyi világnyelven és valamennyi lelentősebb távol keleti nyelven. Ő a hfradásroval veze lője a Magyar Rádióban. A „Jó reggel ben, aznap debütált szerkesztőként. Gn nem vettem észre, de a stáb tagjai szerint kissé lámpalázas volt. Úgy látszik az a ludat hogy a mikrofon útján egy egész ország nyilvánosságához szólunk, még az egyébként rutinos rádiós rókákat s gátlásokkal terheli. Amig a „Jó reggelt“ mai formájáig eljutott, sok víz lefolyt a Dunán. Ugyanis szerte a világon Budapest egyik új büszkesége a nemrég felépült Duna Intercontinental szálló rengeteg kutatás, felmérés eredményeken! rájöttek, hogy a hajnali-reggeli rádióballgatás jelenti a rádiózásban a csúcsforgalmat. A legtöbben a kora reggeli órákban mennek dolgozni, ilyen kor indulnak a gyerekek az iskolába: ezzel párhuzamosan a fe leségek. anyukák készítik a reggeli!, a tízórait. Mivel reggel minden perc alvás számit, jó ha nem kell állandóan az órát néz ni. hogy még mennyi idő van hátra a vonat, autóbusz Indulásáig — a rádió rendszeresen bemondja a pontos időt. Közben rendszeresen tájékoztat a házalás a világeseményekről. Így amikor valaki elindul hazulról, már nagyjából sok mindenről tudomást szerzett, mert a rádiót hallgatni mosdás, borotválkozás vagy reggelizés közben is lehel. A késő déultáni és esi! órákban s tv veszi át a főszerepet, tehál a mai televízóknrszakban egyre fontosabb a jó reggeli rádióműsor. Azt, hogy egy műsort mikor kezdenek el készíteni, nehéz meg állapítani, mert azt sosem lehet tudni, hogy az az ötlei. mely a műsorban testet ölt. valójában mikor is született. A konkrét e lökészölelek is nanokkal később kezdődnek. Körtelefon a tudósítóknak ki mit tudna szállítani: majd tekintetbe véve a legfonto sabh hazai és világeseményeket, pontos megállapodás jön létre a szerkesztővel. Kb. a megelőzd napon délben megkezdődnek a mű sorszerkesztési munkálatok. A szerkesztő és munkatársa seregszemlét tart, hogy reggel 4.30-kor minden a helyén legyen. Ekkor ugyanis a bemondó már a stú dióban ül. hogy rendszeresen ..be konferálja“ az állandó müsorszá- mokat ás a pontos időt. A zenéi szerkesztő elkészítette a zene számok magnótekercselt lehetőleg úgy, hogy minden negyed ó- rára jusson olyan szám is, amit munkába menet lehet dódolni vagy épnen fütyülni. Elvégre a hangulatkeltés sem lényegtelen. A* adásidő alatt pedig szinte hihetetlen iramú munka folyik. Magnós riporterek jönnek-mennek. 1- rógép zörög, telexgépek zakatolnak telefon csörög, a szerkesztő telefonál és közben látszólag nyugodtan forgatja, várja. ragasztja a magnószalagot: összeállítja. levezeti a műsort, mire eljön a 8 óra, és vége a műsornak. örömujjongás helyett elcsendesedik. Fáradt. Hazafelé be lér a Bródy Sándor utca és a Makarenko utca sarkén lévő kisvendéglőbe. — ahogy ők hívják az l es stúdióba — megiszik 2 deci Kékfrankost. majd haza megy. lefekszik. Ráfér a pihenés. MÉSZÁROS |AVOS fr****** Ifi 'y . rnw?ynrrBwmr,í>ri,~rTffflin Piüangótérkép készül Pécsett: Magyarország első i- lyen jellegű térképe. A nagy lepkék hazai elterjedését ár. Uherkomch Ákos, a Janus Pannonius Múzeum fiatal munkatársa kutatja és térképezi. Munkája egyben nemzetközi vállalkozás része is: a magyar lepketérkép Európa teljes tovartani térképéhez tartozik majd. A fiatal kutató eddig 60—70 ezer lepkét gyűjtött. Magyarországon különösen gazdag és változatos a lepkefauna, a magyar szakirodalom mintegy 1200 fajt ismertet. Színes a pillangó-világa a Budai-hegyvidéknek, a Bitkk- hegységnek, Sopvtm-Kőszeg környékének, a Balaton- felvidékinek, és a Dráva-mentének. Minden lepkefaj elterjedéséről külön térkép készül majd. Az első térkép 1975-ig leletük meg, ez a nappali lepkék előfordulását tünteti fel. A lepketérkép nem csupán Magyarország és Európa rovarfaunájának tökéletesebb megismerését segíti, hanem olyan adatokat is szolgáltathat, a- melyek a mező- és erdőgazdaság szakembereinek lesznek hasznosak. A MOSZKVAI VÍZÜGYÉ TERVEZŐINTÉZET munkatársai olyan muszercsaládot fejlesztettek ki, amellyel e- lore jelezhetök a talaj túlterheléséből adódó katasztrófa-helyzetek. A műszereket először a világ legmagasabb gátjának, a nureki duzzasztómű gátjának mélyén helyezték el. Az új műszereket magas épületek, televíziós tornyok, valamint kémények építésénél is alkalmazhatják — mindenütt, ahol folyamatosan kel) ellenőrizni a talaj szilárdságát. FLOT az IL 18-as repülőgépe- 700Ú-rol 8500 kilométerre nőtt. ken — egy évtized alatt — A szovjet tervezők a közép út- röbb mint 60 millió utast szál- vonalakra 220—250 személyt lított. befogadó gépek gyártását terA hetvenes évek elején az v8Zik- IL 62 néves ismert nagy suJubileumához érkezett az Ob Diesel-elektromos hajó. Húsz éve annak, hogy vízre bocsátották az Obot, amely részt vett minden eddigi szovjet Antarktisz-cxpedíció ellátásában. Két évtizedes hajózása alatt az Ob összesen 1 millió 400 kilométert - tett meg. Ez annyi, mintha l 35-ször hajózta volna körül a Földet az Egyenlítő mentén. A hajó * járt minden óceánon, útjain 34 tengert érintett s összesen 285 340 tonna terhet, valamint 6680 utast szállított. a világhírű szovjet IL jelzésű repülőgépek konstruktőrje. Tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy az AEROFLOT a világ egyik legnagyobb légiforgalmi társaságává fejlődött. Mérnökeinek kollektívájával tervezett IL 12 és II. 14 repülőgépek családjából egy egész sor sikeres repülőgépet állítottak elő. Az 1957-ben kipróbált IL 18-as repülőgép lett a legelterjedtebb turbolégcsavaros személyszállító repülőgép, mely több mint húsz világrekorddal bizonyította életképességét és 4*1 jeeft»képességét. Az AEROgárhajtású repülőgépet állították elő lljusinék, amely 850— 900 kilométer óránkénti sebességet ér el. Az IL 62 huszonhárom tonna haszonteher- rel és a kabinok elhelyezése szerint 122—150—168 vagy 186 utassal a 7000 kilométer távolságot is áthidalja. A modern elektronikus berendezés Irányítja — a program szerinti útvonalon — az automatikus repülést és a fél vagy teljes automatikus fel- és leszállást. Az AEROFLOT-nak ezek a gépei a közép és interkontinentális útvonalakon közlekednek. Az AEROFLOT-on kívül az INTERFLUG, a ČSA, a LOT, a TÁRÁM és más repülőgéptársaságok is megrendelték az IL 82- es repülőgéjreket. 1970—71-ben lljusinék még nagyobb teljesítményű gépeket szerkesztettek. Az IL 62—200 tiipusú gép 204 utast szállít a feldélzebén, a repülötávolság is* (i‘P) ILJUSIN LßGIBUSZT SZERKESZT Szergej Iljusin, az egyf leghíresebb szovjet repülő gép-tervező jelenleg a 300— 500 utast befogadó légibuszi szovjet változatának prototípusán dolgozik. Tervezőoso- portja azt a feladatot kapta,: hogy gazdaságos és kényelmes repülőt készítsen. Feltevések szerint az óriás az IL—86-nak elnevezett óriásgépnek négy terme lesz három sor- üléssel. Negyven tonna terhet szállíthat majd. Négy sugárhajtású motor fogja hajtani, s 15 000 méter magasságban 860 kilométeres sebességgel repülhet.
