Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-05 / 6. szám
10 ýj ifjúság mán királyok, tönkrement angol lordok adtak és adnak itt találkozót egymásnak. 1861-ben bizonyos jrancia vállalkozó alapította a kaszinót. A Hotel de Parist apja építette, s onnan földalatti folyosókon ■ lehetett elfutni a játéktermekbe. A vezérigazgató úrról az a túr járta, hogy harminc é- ven keresztül egyszer sem lépett ki az utcára. Egész életét a kaszinóban és a szállodában töltötte. A kaszinó virágzott, és jó üzletet jelentett ez a gombamódra szaporodó szállodáknak ts. A nagy játékosok, akik valamikor egész vagyonokat hagytak a játéktermekben, az utóbbi időben egyre ritkábbak. Az idő szava új házirendet parancsolt a játék- kaszinó gazdáinak is. Néhány évvel ezelőtt leszerelték a táblát, amelyen ez állt: „Csak külföldieknek és önálló foglalkozásúaknák!“ „Sok kicsi sokra megy“ elv alapján szervezték át a szerencsejátékokat is. Ma bárki játszhat az „ördög asztalánál“ — ahogyan a rulettasztalokat nevezik. Ahhoz, hogy az ember elveszítse a pénzét, nincs többé szükség szmokingra és nyakkendőre. Rainier herceg hatóságai szívesen látják a kevésbé vagyonos, de annál nagyobb számban érkező turistákat, akik inkább a napfény, a tenger kedvéért jönnek az országiba. Monaco^ parányi ország. Területe immár túlzsúfolt. Terjeszkedésre egyetlen lehetőség nyílik: a tengertől hódítani el új területeket. Hatszázezer tehergépkocsi hordja szüntelenül a tengerbe a követ, hírnököt. 1980- ig, a hercegség fennállásának ezredik évfordulójáig 320 000 négyzetméterrel a- karják bővíteni az ország területét. Ez azt jelenti, hogy III. Rainier egynegyedével nagyobb területen u- rcúkodik majd, mint a nagyapja. VLADIMIR PRIPUTEN< A Szovjetunióban leülősen aktuális a népesedés problémája. Felfigyeltek rá a demográfusok, szocioló- / gusok, ökonómusok, végül még az újságírók is. A „Nauka 1 zsizny“ című szovjet folyóirat Interjút közöl Borisz Ulanisz profesz- szorral, a szovjet demográfussal. — Borisz Cezarevics, mit mutat a népesedési statisztika most a Szovjetunióban? — A Szovjetunióban az utóbbi öt év alatt jelentősen csökkent a születések száma. 10 e- zer lakosra 1963-ban még 212 gyermek, 1967-ben már csak 174 született. Természetesen ez a szám erősen Ingadozik. Azerbajdzsánban például 1967-ben 324 újszülött jött a világra, Türkrriéniában 356 és az OSZSZSZK-ban, Ukrajnában, . Észtországban, Lettországban és Litvániában jóformán két és félszerte kevesebb. A legkisebb szaporulat Moszkvában, Lenin- grádban, Kijevben, Harkovban és a többi nagyvárosban észlelhető. — Hány gyermek születik a Szovjetunióban naponta? — A tájékoztató szám 11500. De ez Is csak átlagos, mert például egyes hónapokban és napokban ez a szám magasabb. Mi okozza ezt az ingadozást? — Sok minden hat a népesedési szám ingadozására. Például a nők bekapcsolódása a közéletbe, a termelésbe, a nők műveltségi színvonala, mennyire adottak a gyermekgondozás jó feltételei, mennyire tartják be a családi és a házassági törvényeiket. Még a népi hagyományok, is, a Szovjetunióban élő különböző nemzetiségek életstílusa, az éghajlativiszonyok, és végül az öröklődés is hatással vannak. — A század elején a születési szám a falvakban sokkal magasabb volt, mint a városokban. Mi a helyzet ma? — Igaz, valamikor a falvakban volt magasabb a népesedési szám. Ma azonban ez a különbség majdnem eltűnik. A falvakon a népesedés ma már csak 25 százalékkal szárnyalja túl a városét. 1918-ban a lakosság 82 százaléka élt vidéken, ma már a fele sem él. — Befolyásolják a népesedést. esetleg biológiai tényezők is? — Nem. Kivéve az öröklődést, például az asszonyok meddősége. Érdemes foglalkozni az anyák korösszetételével. A forradalom előtti Oroszországban a születések magas száma a nők fiatalon kötött házasságának következménye volt. 1910-ben . a női lakosság csaknem 54 százaléka 20 éven alul ment férjhez, 1980-ban már csak 26 százaléka. Aközben beállt változásokról tanúskodnak az alábbi adatok: míg 1910-ben a lakosság 31 százaléka 21 és 25 év között ment férjhez, 1960-ban ez a szám már 40-ne szökött. 1910-hez viszonyítva emelkedett az idősebb nők házasságkötésének a száma is. — Szabályozható a népesedés? — Ma a világ egyik igen jelentős országában a felére csökkent a születések száma, és ez a lakosság állandósulásához vezetett. Japánról van szó. Ugyanezt vette tervbe az indiai kormány is. Franciaországban, ahol nagyon alacsony a születések száma, most a kormány népesedési politikája következtében, erős emelkedést mutat. A családi pótlékok hozták meg ezt az eredményt. Bevezették ezeket már Csehszlovákiában, Magyarországon, Bulgáriában, Jugoszláviában és más országokban Is. Ez bizonyítja, hogy a népesedést lehet befolyásolni, tehát tervezni is. — On szerint a házastársak nál melyik a legmegfelelőbb kor arra, hogy gyermekük szülessék? — Az orvosok azt állítják, hogy a legjobb kor, 30 éven alul. A legegészségesebb csecsemők fiatal anyáktól születnek. — Hány gyermek legyen egy családban? — Az állam szempontjából minden szovjet családban két- három gyermek kellene, mert a lakosság normális megújhodásához szükséges, hogy 10 házaspárra 23 gyermek essék. A Nauka i zsizny nyomén —mb— A NÉPESEDÉS PROBLÉMÁI A SZOVJETUNIÓBAN BESZÉLGETÉS EGY SZOVjET D EMOGRÁFUSSAL ' Operett - hercegség Bolygónkon minden másodpercben négy gyermek születik: naponta tehát 345 600 gyermek. Ez a szaporulat azonban nem oszlik meg arányosan. Egyes országokban magas a születési szám, más helyütt pedig pangás mutatkozik, sót visszaesést észlelhetünk. Nizzát és Cannes-t, a francia Riviéra felkapott központjait elhagyva, alig autózunk néhány kilométert a tengerparton, máris a Monacói Hercegségben vagyunk. Igaz, csak a kék színit tábláról tudjuk — amelyen ez áll: Monacói Hercegség —, hogy átléptük az országhatárt. S ha történetesen megállás nélkül folytatnánk utunkat a tengerpart kacskaringós autóút - ján, tíz perc múlva már ismét országhatáron találnánk magunkat. De nincs olyan turista, aki megállás nélkül átrohanna Monacón. Morncó a világ második legkisebb független országa, területe mindössze 1,57 m2. Mintegy 3 kilométer hosz- szü és 180-700 méteres nad- rágszíj terület a Ligur-ten- ger és a, monacói sziklák közé ékelve. Miniország, már csak ezért is vonzza a turistákat. Jóadag romantikával fűszerezett történelme, világhírű játékkaszinója, luxusszáUói vonzzák a „jobb társaságot“, amely könnyen és sohasem becsületes munkával szerezte pénzét. De legújabban az egyszerű turistákat is. Nemhiába nevezik tréfásan operetthercegségnek. A valóságban is olyan ez a városország, mint egy operettdíszlet. A díszlet legA híres kaszinó bejárata főbb darabja a félsziget magas, sziklacsúcsán büszkén meredő hercegi palota, az ország, illetve a város központja. Busás belépődíjért belülről is szemügyre veheti a turista. Aki takarékosabb, csak kívülről szemléli a XIII. századbeli épületet, törésekkel csipkézett sziklafal öleli körül, a lyukakból korabeli ágyúk meredeknek a tenger felé. A palota közelében állnak az összes kormányhivatalok. Innen hangulatos szűk utcácskák — tele kts üzletekkel, utcai emléktárgyárusokkal — visznek le a tengerhez. A biológus számára kis mesevilág ez az ország. Egzotikus növényvilága egyedülálló, itt van a világ legnagyobb kaktuszgyűjteménye. A laikusok is szívesen megtekintik az Oceánográ- jiai Múzeumot. A hatalmas akváriumokban természetes környezetben élnek itt a tenger különböző élőlényei. Monaco legnagyobb nevezetessége azonban a játékkaszinó. A 37 szám és a görgő golyócskák nélkül az egész hercegség már rég tönkrement volna. A monacói sziklák tetejére épített kaszinó évtizedek óta a le- vrtézlett egzisztenciák találkozóhelye: egykori orosz nagyhercegek, bolgár ésroPillantas a hercegi palota mellvédjéről a város-országra. Gondosan őrzik a középkor romantikus patináját. Az ágyúgolyók és az ágyuk is szilárdan be vannak ágyazva, nehogy valamelyik élelmes turista tovább áll- jpn velük. MIÉRT VILÁGÍTANAK A KORALLOK? A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának krasznojarsz-ki fizikai intézetében műszereket készítettek a tengeri élőlények által kibocsátott fénytelenségek — a biolumineszcencia — tanulmányozására. A kutatók remélik, hogy ezek segítségével megfejthetik az óceánok mélyének számos titkát. Egyes tengeri algák, koraitok, szivacsok, medúzák fény kibocsátására képesek. Bizonyos halfajoknál a szem mellett világít a „jelzőiül“, másoknál az egész test fénylik, ismét más fajoknál a hal torkát világítják ki apró reflektorok. Hogyan keletkezik ez a fény? Mit jelentenek a Csen- des-öcián mélyéből küldött titokzatos felek? A Vityaz tudományos kutatóhafón és a trópusi óceánok mélyét vizsgáló más szovjet hajók fedélzetén felszerelt műszerek tálán választ adnak ezekre a kérdésekre. FULLÁNKOK - GYÉMÁNTBÓL Különleges fúrók, ún. „gyémánttullánkok" készültek Kijevben a Szuperkeménységü Anyagok Kutatóintézetében. E- gyik alkalmazási területük az Uvegniegmunkálés. E parányi szerszámmal négy milliméter vastag iivegliasábba 2 mm átmérőjű és 850 mély lyuk fúrható. E túrók az ipar számíts területén felhasználhatók, mindenütt, ahol kemény és törékeny anyagokba mély és vékony lyukakat kelt fúrni. Valamikor légen az ember a- majomhoz hasonlított, s azután mai jellegének kialakulásáig hosszú fejlődési folyamaton ment áfa. Mivel a fejlődés továbbra is tart, utódaink a távoli jövőben valószínűleg különbözni fognak a mai embertől. Ha hinni lehet öt, egyébként rendkívül tekintélyes tudósnak, akiknek jóslatai az emberi nem leendő képviselőjének külleméről az amerikai Pursuit egészségügyi folyóirat legújabb számában jelenték meg, utódunk, mondjuk 11 973- ban, jelenlegi fogalmaink szerint valóságos kis madárijesztő lesz. Ez a homo futurus kis, szőrös elkorcsosult törpe lesz, 0- riési fejjel, kis törzzsel, egészen rövid karokkal és lábszárakkal. Egyáltalán nem lesznek fogai, s minden lábfején csupán egy ujj nő ki, s egész testiét, akárcsak a majomét, puha szőr fogja fedni. Ami a legborzasztóbb, a feje búbján két csáp nő majd kii, s ez lesz legfontosabb érzékszerve. A jövő emberének fején levő csápokat a göteborgl dr. Hugo Bohmam svéd tüdős „találta ki.“ Manapság az ember o- lyan sok időt tölt a sötétben a tévékészülékek, előtt — mondja —, hogy már tudat a- latt csápok után áhítozik, ameEmber, ez a te utódod? A MAI EMBER SZUPERINTELLIGENS UTÓDJA TELJESEN FELHAGY MINDEN FIZIKAI ERŐFESZÍTÉSSEL lyek arra fognak szolgálni, hogy ne verje be fejét az ajtófélfába, amikor a sok tévénézéstől kábulta® váratlanul felkel a fotelból. Ez a tudatalatti és számos hasonló kívánság hosszú idő múltán nyilván hatni fog fizikai küllemének megváltozására. Egy másik tudós, a hágai dr. Benjámin Grljseel szerint az ember testén azért nő majd kt sűrű szőrzet, hogy ne fázzon. A föld ugyanis a következő évszázadok folyamén egyre hidegebbé válik, úgyhogy az ember önfenntartásáért harcolva saját bundájába fog burkolózni. Ezzel egyidejűleg rettenetesen megnő a koponyája, hogy e szuperintelligens lény óriási agya beleférjen. Nagy eszessége ellenére teljesen felhagy minden fizikai erőfeszítéssel, s emiatt törzse - és végtagjai el- korcsosulnak.. G. P. Balfour, a San Francisco-! egyetem tudósa a leendő ember körteszerű alakjáról szóló jóslatait az ember fizikai küllemének látható változásaira vonatkozó adatokra alapozta. Ezeket az adatokat betáplálta egy elektronikai számítógépbe, s így kapta meg a körteszerü alakot. R. A. Wentworth johannesburgi fogorvos állítása szerint a jövő embere fogainak elvesztéséért a a táplálékkészítőket kell okolni, akik egyre több ő- rölt eledent állítanak elő, úgyhogy az embereknek nem lesz mit rágniuk. Az utóbbi évszá zadok folyamán, mondja Wentworth, az ember fogazata' és állkapcsa lényegesen kisebbé vált, mert a civilizáció egyre szükségtelenebbé teszi használatukat. Végül Abel Voit bostoni antropológus a jövő emberét megfosztja tíz lábujjától ts. A lábujjak voltaképpen már manapság is teljesen szükségtelenek, — állítja. Abban az időben kellettek, amikor őseink a fákon mászkáltak, ma viszont csak zavarnak bennünket. Természetesen a felsorolt változások nem fognak gyorsas bekövetkezni. Ha ezek a groteszknek tűnői jóslatok be is válnak, a tudósok számítása szerint ez csupán mintegy 10 000 év múlva következhet be. V. K.
