Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-02 / 1. szám

NEM SZERET...? AZ ÜJ IFJÚSÁG VILÄGRASZÖLÖ KÉPREGÉNYE Képregényünk az emberiség, pontosabban és többnyire két-két ember évszázados dilemmáját hivatott eldönteni. Ha valaki nem a kívánt választ kapja, úgy a hiba nem a képregényben van. hanem rosszul kezdte a kiolvasást. új ifjúság 7 A tarisznyáról nekem mindig gyermekéveim mesevilágának szegénylegé­nye jut eszembe, aki három hamuban sült pogácsával a tarisznyában elindult szerencsét próbálni. Útközben rengeteg csodálatos élményben volt része, és rendszerint gazdagon és jól megrakott tarisznyával tért haza. Nos, a mi Ifi­tarisznyánk is ilyen csodálatos tarisznya lesz, tele csodálatosnál csodálato­sabb dolgokkal, riportokkal, tudósításokkal, képekkel és jókedvvel. Ez len­ne a mi újévi ajándékunk. Szívesen vennénk azonban, ha ti is segítenétek megtölteni a tarisznyát, ha időközönként megírnátok, mit szeretnétek olvas­ni ezen az oldalon. A jó együttműködés reményében várja leveleiteket az Ifitarisznya tartalmáért felelős: PALÄGYI LAJOS A Cambridge-i egyetei hallgatói minden évben 0; car-dijat „ítélnek oda" a év legrosszabb filmjének, döntést a „Lampon“ cím diák vicclap szerkesztői ho; zdk, s valószínűleg ezzt magyarázható, hogy rend szerint olyan filmek része sülnek ebben a nem hízel gö elismerésben, melyeket komoly kritikusok többr értékelnek, s agyondicséi nek. Az 1973. év legrosszábl filmjévé „Az utolsó tan-gl Párizsban“ című, annak idt jén nagy botrányt felkavar filmet nyilvánították. A léc, rosszabb színészt és színész női teljesítményért A McGraw és Robert Redfor. kapott Oscart a Cambridge- diákoktól. ooo A kőolaj tna a leggyak rabban használt fogalom világon. Nem csoda, hog már anekdóták is születne róla. Maurice Couve d Murvtlle, volt francia mi niszterelnök mondta: — A kőolaj ritka dőlő lett, mint a finom bordet ux-i bor: A bordeaux-it i csak azok isszák, akik me tudják fizetni, s most od jutottunk, hogy kőolajat, asz az benzint is csak azo jognak használni, akik me tudják fizetni az árát. De Murvilie téved; mé azok sem... ooo Egy észak-Olaszország motorosvendéglő falán áll következő sokatmondó a ranymondás: ,,Ha a férj ki nyitja feleségének a gépke esi ajtaját, akkor vagy gépkocsi vagy a feleség új. ooo fane Russel, a háború e jőttt évek híres sztárja ki jelentette: — Ha húszéves lennék, felajánlanák, hogy egy film ben meztelenül lépjek fel egyszerűen lemondaná filmszínészi pályafutásom Tál. Egy rosszmájú kommen tátor megjegyezte: — Könnyű szemérmesnél lenni ötyen-hatvan éves kor ban. ooo Hollandiában nem vol mindenki elégedetlen, ami kor az országban a benzir, hiány miatt vasárnap meg tiltották a gépkocsik hasz nálatát'. Egy színházigazgi tó például örömmel sugárz arccal közölte: — Hosszú idő után elő szőr történt meg, hogy színházban minden jegy el kelt. A vasárnapi hajtási ti latom müvelődésszomjat ét reszt az emberekben. olt egy autóm. Szé­V pen gurult, és én azt gondoltam, hogy meg­értjük egymást — e- gészen június 29-ig... Ezt a napot nem fe­lejtem el egyhamar. Prágában el kellett Intéznem rengeteg dolgot, délután négy órakor pedig már a Karlovy Vary 4 Moszkva-szálléban kel­lett volna lennem főpróbán. Este a rádió innen közvetítet­te a Hviezda állomás dalver­senyének záró hangversenyét. Én mint vendég kaptam helyet a műsorban. Három óraikor indultam el Prágából. Szemerkélt az eső, és ezért bár eléggé sürgős volt a dolgom, nem nagyon siettem. Nem messze Nové Strašenicé- től — olyan nyolcvan kilomé­teres óránkénti sebességnél megcsúszott a kocsi, s a kor­mánykerék hirtelen semmire való eszközzé vált. De ekkor szerencsémre eszembe jutottak az autóversenyeken látott ha­sonló helyzetek. Az esvtk fran­cia versenyző ellátott néhány jótanáccsal. Ezek szerint lá­bammal belefeszültem az autó padlójába, fejem behúztam a váltam közé, és még el Is ta­kartam a felemelt karommal. Ebben a helyzetben tettem meg az egész bolondos röpülést. A kocsi közben kifordított négy kilométerkövet, bukfencezve vé­gigcsúszott az árkon, és végül a felismerhetetlenségig szét­zúzott állapotban megállt az országúitól ellenkező Irányban. Amikor az ablakon keresztül kimásztam az összetört ron­csok közül, az emberek, akiket a közeli földekről odacsalt az éktelen csikorgás, nem akar­tak hinni a szemüknek. Újra megszülettem! Bár az autó rlpltyára tört, nem érez­tem semmi fájdalmat. Sót, még az orvosnak sem akartam hin­ni. Ugyanis azt állította, hogy a térdemben vénáiét ütés van, és haza kell mennem, és le kell feküdnöm. Folytattam te­hát vándorutemat Karlovy Va­ry ba. Sajnos az orvos szavai bei­gazolódtak. A térdém még az úton megdagadt, és csakhamar jelentkezett a fájdalom is. Nemcsak a lábamra nem áll­hattam, hanem még hozzá sem érhettem. A közönség azonban jól fogadta a „sántikáló“ éne­kest, és olyan légkört terem­tett, hogy a legkedvesebb él­ményeim közé sorolhatom ezt az estet. Ezután feküdtem egy kis i- deig, oz orvos kipumpálta a térdemből a vért, és már pár nap múlva ismét a „saját lá­bamra állhattam“. Akrobatamu- tatványom a Karlovy Vary-1 or­szágúton tehát különösebb kö­vetkezmények nélkül járt. Csak éppen a munkatervem ká­szálódott össze. Június 1-én Spanyolország­ban kellett volna énekelnem. Nagyon bántott, hogy le kel­lett mondanom a vendégszerep­lést, hiszen erről a bemutató­ról kerek három éve folytak a tárgyalások, és aztán, ami­kor már minden csék kartá­volságnyira volt, egyeszeriben semmivé lett az egész. A spa­nyolok szerencsémre elfogad­ták a mentséget, gyors gyógyu­lást kívántaik, és egy, újabb, október tizedik! időpontot a- jánlottak fel. A biztonság ked­véért az elutazás előtt nem ül­tem autóba... A lemezfelvételeket is sike­rült „utolérnem“. A karambol KAREL GOTT: A válogatás valóban változa­tos. Az Oly kevés sanzontól a kiváló Sarkig tárom házam aj­taját lenyűgöző refrénű dalon keresztül minden megtalálható rajtól Sokaknak kedvére való lesz a „Szerelemért égetem a gyertyát“ című szilaj beat és az ötlet címet viselő ír dalocs­ka is, amelyet Jana Kocianová- val és jítka Zelenkovával e- gyütt énekelek. Megtalálható lesz rajta továbbá még a Már többször láttam ezt az arcot és Láda Staidl Ismert dala, Itt a búcsú. Ugyancsak a le­VÉGIGÉNEKELT kilométerek következtében ugyanis nem tudtam idejében felénekelni a karácsonyra szánt nagyleme- mezem összes számát. De most már ez is mögöttem van, és meg vagyok róla győződve, hogy a „Zene nem rossz“ cí mű albumomon önök Is megta lálják azt a dalt, amely tet­szeni fog. mezen lesz a Stóidl-testvérek „Próbálj meg rét virágozni“ című gyors, ritmikus dal Is, a- melynek a bemutatója a berli­ni VIT-en volt. Egyébként a VI- lágifjúsági Találkozóról szeret­nék még egy kicsit beszélni. Sok szabad időm nem volt Berlinben. A hangversenyek és a próbák felemésztették majd­nem minden Időmet, de annak ellenére is figyelemmel kísér­tem az Alexander tér forgata­gát és vitáit. Néhány szép él­ményt. Is szereztem. Például a Bebel téren figyelmes lettem, egy csodálatos tenorra. Bár nagyon siettem, még sem tud­tam ellenállni és megálltóm egy pillanatra. Egy fekete éne­kesekből és táncosokból álló csoport adta elő a műsorát az emberek között. Nagyon meg­kapott, ahogy mozogtak, ami­lyen nagyszerűen énekeltek és játszottak. Később megtudtam, hogy Maliból voltak. Sokat nem tudok erről az afrikai or­szágról, de ha azóta meghal­lom a nevét, azonnal eszembe jutnak ezek a zenészek. Nem ismertem a nyelvüket, ennek ellenére megértettem őket. És ami fontos: személyesen győ­ződtem meg arról, mit jelen­tenek a kölcsönös megismerés szempontjából az emberek köz­ti találkozások. Kicsit bántott, hogy nem volt Berlinben több Ismert szemé­lyiség. Azt gondolom, ha már az egész világból összejönnek a fiatalok, akkor el kellene jönni közéjük az olyan művé­szeknek is, akiknek van mit mondaniuk a mai világban, a- kik kellő bizalmat élveznek és meg tudnak győzni, mint pél­dául George Harrison. Egészen i biztos senki sem felejti el a ‘ Bengál! Népi Köztársaság ja­vára rendezett hangversenyét. Saját tapasztalatomból tudom, hogy John Lennon is szívesen eljött volna a fiatalok közé. Amikor évekkel ezelőtt beszél­tem vele, azt mondta, hogy az elkövetkező Időszakban már csak olyan dolgokat fog csi­nálni, amelyek lelkesíteni ké­pesek és erőt öntent az embe­rekbe, és amelyek kezet nyúj­tanak feléjük. Kár, hogy nem jött el Berlinbe Joan Baez, Ja­ne Fonda és mások, akik mű­vészi értékéről és nézeteiről nem vitatkozhat senki. A berlini találkozó különben egyéb szempontból Is nagysze­rű volt. Megcsodáltam például a szervezést. Az én programom az első pillanattól az utolsóig olyan zökkenőmentesen zajlott le, hogy az szinte hihetetlen, pedig meglehetősen komplikált volt. Egy nap például a cseh gála-műsorban énekeltem. Ezt az operából egyenes adásban a Csehszlovák Televízió Is köz­vetítette. Nem egészen tíz perc múlva pedig egy következő műsor kezdődött a sportcsar­nokban, amelyet a változatos­ság kedvéért az NDK televí­ziója adott egyenes adásban. A rendezők a közlekedés-rendé­szeti szervek segítségével szál­lítottak az egyik helyszínről a másikra. Valóban sok esemé­nyen vettem már részt, de a berlini VIT rendezése így ts nagy élmény volt a számom­ra. Ugyanígy a fesztivál hangú-1 lata is. 1 N. J.“® HELY TETŐN Tizenöt évvel ezelőtt ké­szült John Braine regényt nyomán a „Hely a tetőn* című film és világsikert a rotált. Kiváló volt a film ben Simone Signorét, de nem volt meglepetés, rőh régen tudta mindenki, hogi nagy színésznő. A férfi fő szereplő, Laurence Harvey alakítása azonban meglepte tést keltett. Akkor már leg alább harminc film állt mö gölte, de ez volt az els, igazán nagy szerepe, és a zonnal kiugrott benne. Az akkor harmincesztendős m goi fiatalembert azonna. Hollywoodba vitték és sor] ra játszotta a főszerepeke, olyan nagy sztárok oldala mint Elizabeth Taylor vagjj Julie Christie. A nemzetkö zi filmvilág végleg elhódí tóttá a színpadtól, pedk húszas éveinek elején stratfordt Shakespeare Tár salat tagjaként indult a pá lyán. Egy hely a tetőn, jent, a hói a naqy nemzetközi film sztárok tartózkodnak, mos megüresedett. Laurenci Harvey sikerei teljében, fia tal-on, 45 éves korában, rák ban meghalt.

Next

/
Thumbnails
Contents