Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-25 / 26. szám

A tarisznya tartalmáért felel: Palágyi Lajos Raimu. a hires francia ko­mikus nagszerű szakács volt. Még művészi kérdé­sekben is szakácsként gon- dolkozoott. Sacha Guttry, a világhírű színész, de író­nak, rendezőnek mégiscsak elég kózepes művész min­den darabjához és Hímjéhez csak a leghíresebb színésze­ket és színésznőket szerződ­tette. Sokszor szerepeltette Raimut is. Többek között e- gulk leggyengébb Hímjében, a Korona gyöngyeiben is. Guitry módszeréhez tarto­zott, hogy a felvételek meg­kezdése előtt összehívta a szereplőket, és felolvasta , nekik a forgatókönyvet. Raí- j mu is megjelent az első ol- j vasáson. és ott látta Érmet- te Zacconít, Jacqueline De- i lubacot. Ariéttyt. Cecile So­réit, Jean-Louis Barraultot és más hírességeket. Meghall­gatták a forgatókönyvet, mely , Ŕaimunak különösen nem tetszett. Távozóban így szólt barátjaihoz, Arlettyhez és Baraulthoz: — Csak tudnám, miért van szüksége Guitrynek t- lyen kiváló szakácsokra ah­hoz, hogy felmelegítse ezt a kis melegvizet... xxx Juan Alberto montevideói lakos meg akarta dönteni annak a nyugatnémet pol­gárnak a világrekordiát, aki 190 órán át qyalogolt egy­folytában. Ezért csaknem egy héten át fárt körbe-kör- he Montevideo egyik terén. Mindössze 32 órán át kel­lett volna még kitartania, amikor összeesett, és kőház­ba szállították. Alig tért magához, máris kijelentette, mihelyt az orvosok kienge­dik. Ismét nekilát, hogy megdöntse a világrekordot. Mindenki azzal tűnik ki, amivel tudI XXX Nyolcvankilenc éves korá­ban csendesen elhunyt Es­teban Collar. Kolumbia leg­idősebb játékvezetője. A ha­gyatékában egy bőröndre való mindenféle színű és fa­zonú álszakállt találtak. Ü- zenet is volt mellette: — Nyugodt életemet ezek­nek a holmiknak köszönhe­tem. Számtalan szorult hely­zetből sikerült megmenekül­nöm a segítségükkel. Já­tékvezetők; álszakáll a hosszú élet titka. XXX Milánóban működik a Lus­ták Klubja. Életrendként na­pi tíz óra alvást, négy Óra i evést, kél óra munkát, hat j Óra pihenést és két Óra szó­rakozást ajánlanak. — Nem rossz — írja a Messagero. — Pontosan megegyezik a profi labdarú­gók programjával. K atona Klári régi ismerősünk. Két évvel eze­lőtt ň énekelt Buéon (Búcson) a Kontaktus és az 0] Hiúság közös nagy nyári versenyé­nek nyilvános sorsolásán. Már akkor igen tehetsé­ges énekesnőt Ismertünk meg benne. Tehetségé­nél talán csak a szerénvséee nagyobb. Tehetségében nem tévedtünk, mert még abban az évben különdtüal jutalmazta a zsűri a „Made In Hungary“ dalversenyén. Tavaly viszont éppen Csehszlovákiában arattta é'.ete első nagy külföldi sikerét. Pavel Bartoň mögött második lett a gott- waldovi Intertalent fesztiválon, a szocialista orszá­gok fiatal tehetségeinek seregszemléién. Ki hitte volna, hogy ez csak előjátéka egy még nagyobb sikernek: az Idén a nemzetközi viszonylatban is rangos Bratislava! Lírán a legjobbnak bizonyult. Az ismerősök talákozásán általában a közös emlékek felelevenítésével indul a beszélgetés. Mi is a búcsi emlékeket hoztuk fal, miután üdvözöl­tük egymást, míg azon a bizonyos szombat reg­gelen hangpróbára várt a PKO nagytermében. Ö. Buöon cuki volt — mondotta. — Éppen ezért szívélyesen üdvözlöm a Kontaktus minden kedves hallgatóját, és az Dj Ifjúság minden olvasóját, írd meg. hogy máskor is szívesen eljövök közé­jük. Aztán az esti dalversenyre terelődött a sző. Esélyeiről, szerepléséről faggattam. — Nem tartozom azok közé, akii: csak a dí­jakért. hiúságuk legvezgetése végett énekelnek — fejtette ki véleményét. — Azért énekelek, mert kedvem telik benne, és örömet szerzek mások­nak. Legutóbb talán mondtam, hogy már az úttö­rőtáborba is mindig magammal vittem a gitárt. Persze az elismerés is jólesik, és az ember min­dent megtesz érte Én például megtettem azt, hogy megkértem Josef Vobrubát, vezényelje ő a számomat. Láttam a televízióban, sokat hallottam róla. naev koponyának tartom. — És? — Azt mondta, hogy „natürlich.“ . Közben pódiumra szólítja a rendező. Néhány korrekció után olyan hibátlanul megy Malek Mik­lós és S. Nagy István „Hull az elsárgult levél“ című dala, mintha mindig ezzel a zenekarral éne­A közelmúltban elhunyt a világ egyik leg­előbb dzsesszzongoristája. Duke Ellington. Április 29-én. 75. születésnapja tiszteletére, a Fehér Házban rendezett ünnepi hangverseny előtt az amerikai elnök tolmácsolta a betegágyban fek­vő művésznek az egész zeneszerető világ üdvözle­tét és köszönetét. S most, alig egy hónap múltán, a világ minden részében Ellington-emlékműsoro- kai sugároznak. Már gyermekkorában — viselkedése és elegáns tartása miatt — Duke-nak, „Hercegnek“ nevezték. A swingkorszak vezető alakja, a „swing hercege“ volt. A húszas évek Amerikájának gazdasági-tár­sadalmi válsága a dzsessz-művészek számára is nehéz időszak volt: az üzlet és a külsőség, az a- lacsony színvonalú slágerzene fontosabb volt, mint maga a művészi tartalom. Ebben az időben alakí­totta meg nagyzenekarát, s bár ő maga zongorán játszott, igazi szerelme ez a zenekar volt fél év­századon keresztül. Élőbbéivel együtt bebizonyí­totta. hogy nemcsak a művészi színvonalat lehet megtartani a nehéz időkben, hanem évről évre. évtizedről évtizedre meeújhodni/» is. Zenéje — akárcsak ő maga — soha nem fáradt el. Számta- iar feldolgozása, önálló zenekari kompozíciója, hangszerelése bizonyítja: a dzsessz igazi művésze maradi mindvégig. Fúvós kórusainak árnyalt le­begése. muzsikájának m igismételhetetlen hangu­lata, dalai nemcsak túlélik őt. a felvételekről és lemezekről ezután is frissen hatnak majd. Habár henne volt már a korban, soha el nem utasított egyetlen újságírót sem, aki interjút kért tőle. Rendkívül hálás beszélgető partner volt. ér­dekesen. ízesen tudott mesélni, mindenhez hajlan­dó volt hozzászólni. Legszfvesebben mindenkor a zenéről nyilatko­zott. Hitvallása pedig az volt. hogy a zenét nem lehel kategóriákba szorítani. Ezt fgy indokolta meg: : Új ifjúság 7 kelte volna. Röviddel később egy pohár cinzano mellett folytatjuk a beszélgetést. — Mesélj, mi történt veled az utóbbt időben? — bíztatom. — A gottwaldovi Intertalent után három hó­napig a Szovjetunióban turnéztam. Az Arany Ősz című nemzetközi műsorban többek között a cseh­szlovák Alena Ticbáva) együtt léptem fel. Né­hányszor az NDK-ban jártam, ahová már majdnem úgy járok mint haza. A Líráról is egyenesen az NDK-ba utaztam a Neoton-együttes után. amely- lyel három hetes körútra szerződtünk. A rádióban rövidesen 1 árom új felvételem kerül műsorra az újjáalakult Tolcsvay-trióval. — Újjáalakult e Tolcsvay-trió ... Ha már itt tartunk, ml a véleményed a magyar beat együtte­sek gyakori felbomlásáról? — El vagyok ragadtatva. Jól ismerem, és alkat* mám volt már találkozni jirí Kornnal, Vond rá rí ko* vával, Urbankovával. Karel Gott pedig olyan kon* certet csinált Pesten, hogy szavamra mondom tát* va maradt a szám. És a fúvósok, a big band -• világi. Karol Duchoü a Made in Hungary műsorá* ban hódította meg a magyar közönséget. Nagy* szerű haver. És egy ilyen dalfesztivált, mint a Bratislava! Ura, csak irigyelhetnek. Kár, hogy ná­lunk Dines ilyesmi. Kárpótlásul a legértékesebb díjjal a tarsolyéban, utazhatott tovább az NDK-ba, az újságírók legna­gyobb bánatára, akik hiába keresték a csinos ma­gyar „kislányt“ élete eddig! legnagyobb sikere u- tán. Vigasztalásul közölte, hogy bármikor szíve­sen eljön Csehszlovákiába. PALÁGYI LAJOS KATONA KLÁRI sáp A BRATISLAVA! LÍRA w«|iínl[ ' ‘vV- v . ' * <•« ~ LEGJOBB CSALOGÁNYA: „El vagyok ragadtatva a csehszlovák pop-zenétől — Ha valaki tiz évig egyfolytában áll a színpa­don akkor már vagy ónja vagy megunják. Egy­féle összetételben ennyi idő után nehéz újat pro­dukálni. Az átalakulások csak használtak a ma­gyar beatnek. Vegyük például a Locomotfv GT-t vagy a Fonográfot. |ú muzsikát csinálnak, és ez a lényeg. — Egvütmúködésed a Neotonnal tartós vagv csak véletlen? — Többé kevésbé tartós. Máskülönben a Neo- ton-együttes is váltnzott. Három lánnyal bővült, akik vokált énekelnek. S tegyük még hozzá, hogy a NuOton-együttes- hez családi szálak is fűzik, až együttesben énekel és gitározik a férje, Galácz Lajos. „Közérdekű“, sok vita tárgyát képező problé­mával folytatom a kérdezősködést. Azokat is érin­ti akik szívből utálják a pop-zenét. — Desz-e az idén táncdalfesztívál? — Táncdalfesztivál nem lesz, de a rádió rendez augusztus 17-én egy szerzői dalversenyt „Tessék választani“ cfmmel. A dalversenyen húsz új. ki­választott 'al hangzik el húsz énekes előadásá­ban. A hangversenyt tudomásom szerint a televí­zió js közvetfti. fgy Csehszlovákiában is láthatják és hallhatják majd. — Mikor leped meg rajongóidat-egy új lemez­zel? — Elfogadták a nagylemezem anyagát. A hang- lemezgyár azonban csak a következő évben ké­szítheti el a felvételeket. — Mi a véleményed a csehszlovák pop-zené­ről? — Felsorolok most négy nagy dzsessz-zenészt: Django Reinhardt, Louis Armstrong, Coleman Haw­kins, Art Tatum ... Ml bennük az a közös, aminek alapján egy kalap alá vehetnénk őket? Vagy lás­suk a klasszikusokat: Sztravinszkij, Debussy, Bach ... Megint csak nem megyünk semmire a ka. tegórlákkal. A művészi szenzlbtlitás eredetivé és egyedivé teszi a művészt tehát olyan tulajdon­ságokkal ruházza fel, amelyeket semmiféle beso­rolás nem tud eltörölni. Már harminc esztendeje használjuk a dzsessz, kategóriáját Is, semmi ha­szon tejében: az emberek a mai nap Is gyanakod­nak vele szemben. A dzsesszzene méltósága ép­pen rajtunk áll vagv bukik... / Lonis Armstrongon kívül talán senki sem tett annyit ezért a zenéért, mint Duke Ellington. Mi volt a véleménye Onke-nBk az utolérhetetlen Satchmóról? — Louis Armstrong egyike volt a legérdeme­sebb világpolgároknak, egyike a legeredetibbek­nek egyike azoknak, akiket a legtöbben próbál­tak utánozni. Páratlan egyéniség! Koldusszegé­nyen született. dúsgazdagon halt meg. S a nagy változás ellenére soha senkit meg nem bántott, pedig a siker nagyon gyorsan elragadhatja az embert. Több évtizedes "»ndkívü! tartalmas és változa­tos zenei munkásságáért Duke Ellington sok-sok elismerést kapott. Melyik volt neki a legkedve­sebb? Nemcsak a pecsétes oklevelet vagy az arany­érmet tartom elismerésnek. Szerintem felér egy nagydíjjal, ha az embernek Jó zenésze, jó énekese vagy jó zenekara van. E tekintetben nem panasz­kodhatni. De végső soron semmi a világon nem mérhető szzal, amiben az ember az adott pilla­natban kedvét lelt. Nem Is tudom, miért kell min­dig mindent mérlegelni... É

Next

/
Thumbnails
Contents