Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-21 / 21. szám

jg izenhat évvel ezelőtt Budapesten 9 tízegynéhány gyermekszervezet részvételével megalakult a DÍVSZ mellett a Gyermek- és Serdülőkori Moz­galmak Nemzetközi Bizottsága, a CIMEA. Tevékenységének alapvető célja az volt, hogy összefogja, koordinálja a haladó gyermekmozgalmak törekvéseit, munkál­kodását a gyermeki jogok védelmében. E tevékenységnek az alapja a DÍVSZ ál­tal'megfogalmazott célkitűzéseken kívül az ENSZ 1959-es közgyűlésen elfogadott gyermeki jogok deklarációja. Nem szük­séges bizonygatni, hogy a deklarációban kinyilatkoztatott gyermeki jogok — a szocialista országok példáján kívül — a világ legtöbb részén még részben vagy teljes egészében megvalósításra várnak. A CIMEA kezdeményezője és szerve­zője olyan közvetlen gyermekrészvétel­lel lezajló eseményeknek is, amelyek a haladó, demokratikus ifjúsági mozgal­mak utánpótlásának megfelelő értelmi és érzelmi töltést adnak. Rendezvényei nemcsak a mai nemzetközi gyermekba­rátság és internacionalista szolidaritás fórumai, hanem a vílágbékének, a nem­zetközi biztonságnak a békés egymás mellett élésnek és a társadalmi haladás­nak elkötelezett nemzedék nevelői is, segítik a társadalmi haladásért világmé­retekben és országonként tevékenykedő erők utánpótlásának nevelését. A Franciaországban ez évben is meg­rendezésre kerülő „Barátság és nap­fény kavalkád“ nem egyszerűen csak a gyermekek számára szervezett nem­zetközi néptánc- és dalfesztivál, hanem egyidejűleg a gyermekek bepillantása egymás életébe, gyermek és felnőtt szá­mára egyaránt beszédes illusztrációja annak, hogyan és milyen eredmények­kel realizálódik tömegszinten a műve­lődéshez, a kultúrához való jog a szo­cialista és kapitalista országokban. Az immár tizennyolcadik alkalommal (az NDK-ban) sorra kerülő „Nemzetközi ba­rátság könnyűatlétikai négytusa“ nem csupán a sportkedvelő gyermekek iz­galmas versengése. Eredményei sejtetni engedik azt is, mit tesznek a különböző társadalmi rendszerű országok a leg­ifjabb nemzedék fizikai fejlődéséért. A X. VIT sokszínű és minden eddigi­nél szélesebb gyermekprogramját köve­tően rendkívüli mértékben megnőtt a CIMEA iránti érdeklődés. A VIT^előkészületek során és a fesz­tivált követően Európából, Ázsiából, Af­rikából és Latin-Amerikából számos szer­vezet lépett be a CIMEA-ba. A CIMEA tekintélyének növekedését jelzi, hogy nemcsak úttörőszervezetek vannak kö­zöttük, hanem például a francia cser­készszervezet is, amely néhány évvel ez­a gyermekekért előtt még mereven elzárkózott az úttö­rőmozgalmaktól; a VIT gyermekprogram­jának eseményein pedig 62 ország kép­viselői vettek részt, közöttük sok olyan szervezet, amellyel azelőtt semmiféle kapcsolatunk sem volt. A nemzetközi enyhülésnek az ifjúsá­gi és gyermekmozgalomra is gyakorolt hatása következtében olyan reális hely­zet alakult ki, amelyben az eddigieknél több sikerrel kecsegtet a CIMEA 1970- es III. közgyűlésén Budapesten megfo­galmazott törekvésünk, hogy kapcsolata­inkat mind politikai, mind földrajzi vo­natkozásban tovább bővítsük. Ezen az alapon tűnik lehetségesnek az együtt­működés több, az utóbbi időben érdek­lődést mutató nemzetközi szervezettel, köztük például a szociáldemokrata nem­zetközi gyermekszervezettel, az IFM— SEI-vel. K övetkezetesen törekszünk arra is, hogy kapcsolatainkat földrajzilag is kiegylensúlyozottabbá tegyük, különösen Európa határain túl tovább erősítsük. Ezt szolgálta 1972-ben a nemzetközi négytusa Mongóliában való megrendezé­se, és ezt a célt lesz hivatott szolgálni az a regionális szeminárium is, ame­lyet ebben az évben rendezünk meg Brazzaville-Kongóban az afrikai gyer­mekmozgalmak tevékenységének tapasz­talatairól és perspektíváiról. Ez azért is fontos, mert ebben az évben célul tűz­tük ki, hogy kontinensenként! és a nem­zetközi tapasztalatcsere jobb megszer­vezésével hatékonyabb segítséget nyúj­tunk elsősorban az újonnan alakult és az útkeresés nehézségeivel küzdő tag- és baráti szervezeteinknek. Természetes, hogy a haladó gyermek­mozgalom a legkülönbözőbb kérdésekkel nem csupán önmaga érdekeiért, önma­gába bezárkózva foglalkozik. Tevékeny­ségének sajátos formáival érzékenyen reagál a világban végbemenő események­re, azokról tettekkel is véleményt nyil­vánít. Ennek volt nagyszerű példája az elmúlt évben a gyermekek hozzájárulá­sa világszerte az „Egy kórházat a viet­nami gyermekeknek“ kampányhoz — pénz, gyógyszerek, gyógyfüvek, kötsze­rek gyűjtésével, karácsonyi ajándékaik felajánlásával. Hasonló lendülettel vesz­nek részt abban a CIMEA által kezde­ményezett kampányban, amelynek mot­tója: „Segítsük a chilei gyermekeket, hogy újra mosolyogjanak“.. Százszámra küldik szolidaritásuk jeléül a CIMEA- hoz, a DIVSZ-hez a szolidaritási képes- lajmkat, pénzgyűjteményeket. A z 1973-as VIT és a 15. évforduló után ez az év ismét jelentős lesz a CIMEA számára. Az ősszel Vár­nában megrendezésre kerülő IV. köz­gyűlés előkészületei sok új színt hoz­nak a tagszervezetek életébe, serkentik tevékenységüket, s minden bizonnyal hozzájárulnak majd olyan új akcióprog­ram kidolgozásához, amelynek megvaló­sítása szerte a világban tovább erősíti a CIMEA-hoz csatlakozott és vele bará­ti kapcsolatban álló haladó, demokrati­kus gyermekszervezetek egységét. ' Papp Anna, a CIMEA főtitkára Felkutatták a Szovjetunió földrajzi középpé! iá* A szovjet geofizikusok he­likopteres expedíciója elér­te a Szovjetunió földrajzi középpontját. Az expedíció kitűzte a szovjet zászlót a keleti hosszúság 82. foka 30. perce és az északi szé­lesség 82. foka 30. perce metszéspontjánál. Itt, a Taz-folyő felső fo­lyása mentén, amely a nyu gat-szibériai alföldet szeli át, még a hanti vadászok sem jártak. A legközelebbi faint rén szarvasszánon egy hét alatt sem lehet elérni. Száz évvel ezelőtt ezen a vidéken járt Alfred Brehm, a híres iita- zó és zoológus. A helikopteres expedíció egy fiatal városból, Nyizs- nyevartovszkból indult el. Ez a város a tyumenyi te­rületen fekszik, amely a Ka- ra-tengertől 2000 kilométe­ren át, a kazahsztáni sztyep­pékig terjed. A földrajzi középpont he­lye mindmáig fehér folt volt a térképen, eddig nem kutatták fel a geológusok. Az első leszállást Korliki községben hajtották végre, ahol a kis északi nép kép­viselői, a vadászattal, halá szattal és állattenyésztéssel foglalkozó hantik élnek. A falutól az expedíció céljáig még 108 kilométert kellett megtenni északra, pontosan A koronás fők jövedelme Hírügynökségi jelentések számolnak be arról: érinti-e az évről évre súlyosbodó iníláció Európa koronás főit? Csökkent-e a pénzromlás miatt a királyok — többnyi­re adómentes — jövedelme? Szüksége volt-e már egyi­küknek is közülük arra, hogy a koronaékszereket vagy azok egy részét zálogba csapja? A jelentés szerint a pénzromlás ellenére sem kell ag­gódni a királyi jövedelmek miatt. A listát Erzsébet ki­rálynő vezeti, az Egyesült Királyság uralkodója. A brit királynő évi — adómentes apanázsa — most 980 ezer font sterling. (Ebből az összegből kell valamennyi al­kalmazottját is fizetnie és mind a Buckingham palotát, | mind a Windsor! kastélyt fenntartania.) A királynőnek azonban jelentős adómentes, magánjövedelme is van (az előbb említett összeg a parlament által megszava­zott fizetés.) Hogy ez a magánjövedelem mennyi, arról nem adnak ki hivatalos közleményt. Badouín belga király évi adómentes apanázsa 73 554 000 belga frank. Margit dán királynő jövedelmét a parlament évről évre a növekvő megélhetési költsé­gekhez igazítja, a királynőnek azonban ebből az ösz- szegből kell fedeznie minden kiadását, beleértve külföl­di utazásait is. Az összeg idén: 9,3 millió dán korona. Julianna holland királynő 3 292 000 guldenjéből 1,3 mil­liót az udvarban dolgozók fizetésére, 1,28 milliót a pa­lota fenntartására kell fordítania, 637 ezer gulden szá­mít — adómentes — királynői javadalmazásnak. Mint Erzsébetnek, Juliannának is van — összegszerűin nyil­vánosságra nem hozott — magánvagyona. A jelenlegi svéd királynak az eddig említetteknél jó­val szerényebb jövedelmet, évi 4,35 millió svéd koronát szavazott meg törvényhozása, igaz, adómentesen. Ebből minden kiadását fedeznie kell, semmiféle címen nem kaphat kiegészítést. a U2. hosszúsági kör men­tén. A célpont, mint kiderült, egy névtelen tó volt, ennek jegére ereszkedett le a he­likopter. Nyáron Moszkvából újabb expedíció indul, amelyet a „Turiszt“ című folyóirat szervez. Az expedíció új tu­ristaútvonalakat jelöl, ki a Taz-folyó és mellékfolyói mentén. Az erdei tó partján, a földrajzi centrum közelé­ben titánból készült oheiisz- ket állítanak fel. Kupola a város fölött Nyugat-Szibériában — írja a Pravda — nemrég kezdtek hozzá annak a városnak a szó szoros értelmében vett „tető alá hozásához“, amely a maga nemében páratlan lesz a világon. A város fölé szerelendő óriási kupola afféle védőpajzs lesz a rendkívül mostoha időjárás ellen. Ezen a vidéken szinte mindennaposak a hatalmas hóviharok, s egyáltalán nem ritkaság, hogy a hőmérő higanyszála mí­nusz 60 Celsius-jok alá süllyed. A lakóházak, kereskedel­mi központok, iskolák, uszodák, sporttelepek és parkok fö­lé boruló kupola azonban mérsékelni fogja az időjárás szeszélyeit. A városban egyébként a tyumeni olajlelőhely dolgozói telepednek le. Ínyencmester számítógép A nagy moszkvai’ éttermek szakácsai ezután számító­géptől kérhetnek tanácsot. A Rosszíja szállóban felállított számítóközpont komputerének memória egysége több ezer receptet tartalmaz. Utasításai alapján a világ bármelyik részéből érkező vendég kedvenc nemzeti ételét is gyorsan elkészíthetik. A tervek szerint rövidesen más feladatot is kap a gép, rátűzzák ez éttermek pénzügyi műveleteinek A félelmetes bányászbeteg­ség, a szilikózis ellen védő sisakot fejlesztettek ki az an­gol bányabiztonsági kutatóin­tézetben. Az r.rhajós sisakra emlékeztető védőberendezés révén nem juthat porral szennyezett levegő a bányász tézetben. Az űrhajós sisakra ló telep árama működteti a sisakba épített kis ventillá­tort, amely a poros levegőt kettős szűrőn préseli át. Az újfajta kettős szűrőnek az e- lektrosztatikus hatás révén ki­tűnő a hatásfoka. A tiszta le­vegő lefelé áramolva halad el a bányász arca előtt, s a fe­lesleges alul, a nyakrészen át juthat ki a sisakból. A ven­tillátor percteljesítraénye 150 liter tiszta levegő. Minthogy a nehéz fizikai munkát vég­ző embernek is csupán 80 li­ter levegőre van szüksége percenként, a tűlnyomás meg­akadályozza, hogy alulról, a hajlékony nyakrészen át po­ros levegő juthasson be a si­sakba. Ml is AZ A KÁBELTELEVÍZIÓ? K épzelje csak el: ül a szobában a tévéké­szülék előtt. Kezében egy tévéújság, benne vagy 12 tévéállomás, csatorna műsora felsorolva. Kivá­lasztja, melyiket szeretné nézni közülük, aztán egy te­lefonba emlékeztető szerke­zettel feltárcsázza a megfe­lelő számot, és máris lát­hatja a kívánt tévéműsort. Ha időközben rádöbben, hogy mégsem a kedvére va­ló, másik számot tárcsáz, és más műsort nézhet. A kép kiváló! Ez a kábeltelevízió, amely a tévéműsort vezeték se­gítségével továbbítja. A laikus számára éx-the- tetlen, hogy az éterben csak igen korlátozott számú té­véműsort lehet sugározni, míg vezeték segítségével számtalan műsor továbbít­ható egyidejűleg. Éppen ez­ért a kábeltelevízió a tele­vízió jövője. Nagy-Britanniában már az ötvenes években kábeltele­vízió útján sngározták a mű­sort egyes vidékeken és vá­rosrészeken, ahol az anten­nák nem sokat segíthettek a magas házak vagy egyéb zavarok miatt. 1972-ben a szigetországban 500 000 elő­fizetője volt a kábelteleví­ziónak, s nézői hat csator­na műsoraiban válogathat­tak. Nyugat-Németországban a kábeltelevízió lehetővé teszi a lakosoknak, hogy láthas­sák valamennyi német té­véállomás műsorát, ezenkí­vül néhány külföldi televí­zió műsorait is. A belga té­vénézők kábeltelevízió se­gítségével bármikor láthat­ják a francia, angol, luxem­burgi, holland és német té­véállomások műsorát. Ha­sonló a helyzet Franciaor­szágban is. A kábeltelevízió alkalma zásában az amerikaiak ju­tottak a legtovább. Itt u- gyanis egyes esetekben már lehetővé tették, hogy a té­vénézők is közvetlen kap­csolatba kerülhessenek a té- véstúdiókkal. Elsősorban az iskolatévé adásaira vonat­kozik ez. Mondjuk (fizika­órát tartanak a televízió­ban. A tanár elfoglalja a he­lyét. Otthon a gyerekek (természetesen azok, akik­nek szülei elég tehetősek abhoz, hogy házi tévéké­szüléket vásároljanak) be­kapcsolódnak a műsorba, és a tanár név szerint felhív­hatja őket felelni. Ám ezzel még korántsem merülnek ki a kábelteleví­zió adta leheetőségek. A jö­vőben például az emberek a bevásárlást is elvégezhe­tik segítségével. Feltárcsáz­zák valamelyik nagy áruhá­zát — az eladók ugyanak­kor láthatják a vevőt is — megnézik az áruválasztékot, és megrendelik, amire szük­ségük van. A kábeltelevízió tulajdon­képpen nem is tül drága szerkezet. Tulajdonképpen minél többen használják, an­nál olcsóbb. Ez a tévéköz­vetítési módszer azonban e- gyéb kérdéseket van maga után. Ha ugyanis lehetséges lesz, hogy bármelyik ország tévéműsorát láthassuk, fel­merül a kérdés, megfelel-e mondanivalóban, esztétikai, erkölcsi mércékben egy-egy műsor más ország tévéné­zőinek. kÜrfÉiHü ■WMHHHBBBOMHUfiaanBk«

Next

/
Thumbnails
Contents