Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-14 / 20. szám
6 üj M Miközben Viktort hallgatom, figyelem a kezét, a- melynek kosarában megül a legvadabb labda Is. Hosszú, meglehetősen vastag ujjal vannak. Nem banánujjak, mint nehézsúlyú birkózóké, nem vékony ujjak, mint a zongoristáké. Külön „egyéniség“ mind a tíz, akárha jó előre a labdához görbülne már. — Milyen sérülések érték önt pályafutása során? (Először látom lázba jönni beszélgetésünk során. És először látom mosolyogni.) — Talán nincs is olyan helye a testemnek, amely ne lett volna sérült, ennek ellenére Igazán komoly bajom még nem esett. Hát akkor kezdjük. A fejemet többször érték ütések, rúgások és néhányszor könnyebb agyrázkódást szenvedtem. Az orrom el volt törve. Kirőpült néhány fogam. Érte sérülés a vállamat is. Eltört három bordám. Kapott jócskán a kezem is, sérült volt a csuklóm, töröttek az ujjalm. Zü- zódások, horzsolások „tarkították“, a lábamat. De eddig, és ezt mégegyszer hangsúlyozom, igazán komoly, hogy ügy mondjam tragikus baj nem ért. Kevés mérkőzést hagytam ki sérülés miatt. — Mi szükséges önnek ahhoz, hogy a mérkőzésre olyan hangulatba kerüljön, ami a legeszményibb a védéshez? Mi minden járulhat ehhez hozzá? — A kapus posztja érdekes poszt. Ha a fizikai i- génybevételt vesszük alapul, akkor a kapus van a legkönnyebb helyzetben, nem kell le-fel futnia, csak ott áll a kapuban. Ha viszont az idegi megterhelést, az összpontosítást tekintjük, akkor ez a legnehezebb „beosztás“. Van olyan időszak például egy-egy mérkőzésen, hogy húsz-harminc percig valóban csak állnia kell a két kapufa között, mivel a játék az ellenfél térfelén zajlik. Jöhet azonban egy váratlan fordulat, és egyszerre megváltozik minden, a mi kapunk kerül nehéz helyzetbe. A kapusnak ekkor egyik pillanatról a másikra teljes mértékben bele kell magát élnie a játék teremtette légkörbe és lehetőleg úgy közbelépni, hogy ne szülessen gól. Ez néha könnyű, néha nehéz dolog. Függ attól, hogy milyen lelki e- rőnléttel rendelkezem. Elmondok egy példát. Váratlanul meghalt az édesanyám. Fiatal volt még, ötvenkét éves. gyomorfekély- lyel vitték kórházba, és ott egy balszerencsés orvosi beavatkozás áldozata lett. Pénteken kaptam a táviratot. Éppen akkor indultunk el Trnavóra bajnoki mérkőzést Játszani. Hát akkor különösen nehéz dolgom volt. Álltam a kapuban, és közben arra gondoltam, hogy néhányszáz kilométerrel távolabb koporsóban fekszik az anyám. A temetés hétfőn volt. És a liga szerdán folytatódott tovább! Függ persze a mérkőzés előtti vagy alatti hangulat attól Is, milyen természetű a kapus. Aki higgadt, könnyebb helyzetben van mint az, aki izgul mindenen. — ön milyen természetű? — Azt hiszem, aránylag higgadt vagyok, vagy legalábbis annak mutatom magam. Nehéz helyzetekben is tudok uralkodni magamon, nem vesztem el a fejem. — Végez-e ön még ű. n. „pluszmunkát“ az edzések után? — Télen erre nincs alkalom, mert a felkészítő időszakot közösen végzem a mezőnyjátékosokkal, és nem panaszkodhatom az „adagokra“. De nyáron pluszmunkát is végzek. Van egy kis víkendházam Prága mellett, minden szabad időmet ott töltöm. Sok embert ismerek ott, velük szívesen elfocizgatok, vagy lábfocizom. Az még rámfér. — Befejezésül engedjen meg egy furcsa kérdést. Ezt inkább talán a csatároknak kellene feltennem, de hátha okulunk az ön válaszából is. A kis és nagy szögletekről szeretném hallani a véleményét. Hogyan látja ön a kapuból? Melyik hasznosabb megoldás? Az idegborzoló „kis“ szöglet, vagy a „félgólt érő“ klasz- szikus? — Azt hiszem, a válasz nem lehet egyértelmű. Csapata válogatja. Vannak o- lyan együttesek, amelyek nem rendelkeznek jó fejelő játékosokkal, ezek a kis szögletet erőltetik, és ez bizonyos fokig érthető, mert a magasan beívelt labdákkal nehezen tudnának valamit Is kezdeni. Ésszerűtlen viszont a jó tejelőkkel bíró csapatoknál a kis szöglet, mert az bizonyos, hogy a védelemnek könnyebb ezzel a dolga, jól körülbástyázhatja a kaput és nehezebb gólt elérni. Az igazi szöglet, ha jól rúgták, veszélyesebb. Én is kaptam nemegyszer úgy gólt szöglet nyomán, hogy egyszerűen nem tudtam megközelíteni a labdát, a játékosok miatt és tehetetlenül néztem, hogyan esik be a hálóba a labda. x Változnak az idők. Az én gyermekkoromban még mindenki Grosics akart lenni. Aki a kapuba állt, az az 6 nevét vette fel, és egy pillanatra talán el is hitte (így voltam vele én is), nem lehet neki gólt lőni. Ivó VIKTOR ha Grosicsnak nevezi magát. Ma Dél-Szlovákia magyarlakta falvaiban és városkáiban is Viktort emlegetik a srácok, ha kétka- puznak a réteken vagy iskolaudvarokon. Hát igen, változnak az idők. Grosics- csal is készítettem már interjút, így örömmel nyugtázhatom, hogy mindkét kapus remek ember, jó beszélgetőpartner is, s nem ért, hogy Grosics örökébe Viktor lépett. sí Kapura lőttem Ivó Viktornak. Igaz, csak a kérdéseimmel bombáztam. Balta György Tizenhat éves lesz október huszonötödikén, bemutatni mégsem kell már. A világ legjobb úszónőjét Kornélia Endernek hívják, az NDK versenyzője, a tavalyi belgrádi úszóvilágbajnokságon szorgalmasan gyűjtötte az aranyakat. A 100 méteres gyorsúszás és a 100 méteres pillangóúszás világ csúcstartóját tisztelhetjük benne. —■ Kornélia, hogyan lettél úszónő? — Hogy az úszást megszerettem, tulajdonképpen egy gyermekorvosnak köszönhetem. Volt egy csuklósérülé- sem még hatesztendős koromban, és a doktor bácsi úszni küldött, mert azt remek gyógykezelésnek tartotta. Aztán egyre jobban megtetszett az úszás, és amikor egy év múlva szüleimmel egy kis tó partján üdültünk, KORNÉLIA UNDER nekem is sikerült megszereznem az úszni tudók jelvényét, amire nagyon büszke voltam. — Mikor ugrottál először sikló fejest? — Ekkor már egyesületben leigazolt kis úszó voltam, edzőm is ott állt a parton, amikor nekilódultam. Két szemfogamba került a kísérlet, sekély volt a víz. U- gyanez lett a sorsa egy esztendővel ezelőtt a nővérem két szemfogának is ugyanabban a medencében. — Középiskolás vagy. Tavaly te lettél a világ legjobb úszónője. Milyen a helyzeted az osztályban? — Ugyanannyit kell tanulnom, mint a többieknek. Mindnyájan szerepénk sikeresen leérettségizni. Ugyanannyiszor felelek, mint a többiek, de a tanárok gyakrabban foglalkoznak velem, ha otthon vagyok, mert az utazásaim miatt sokat veszítenék. — Van-e szerinted recept arra, miként tudjon valaki természetes maradni? — Igen, van. Viselkedj normálisan, és követeljed meg a környezetedtől is, hogy normálisan viselkedjenek veled szemben. — Kik azok, akiket te minden idők legjobb úszónöi- nek tarthatsz? — Természetesen csak azokat sorolom ide, akiket én is megismertem, akikről a legtöbbet tudtam meg. A legjobban az ausztrál Dawn Frasert tisztelem. Három olimpián nyert egymásután aranyérmet a száz gyorson. Nyolc éven át volt csúcsformában: ezt akárki nem csinálja utána! Shane Gouldot sokoldalúsága miatt sorolom ide, az amerikai Claudia Kolbot pedig a tüneményes világcsúcsai miatt. — Hány másodperc alatt kell majd a montreali o- limpián a száz métert leúszni, hogy aranyérmet adhassanak érte? — Tül merész leszek, ha 55,5-öt tippelek? Nem hinném, sőt, nem tartom kizártnak a még jobb időt sem. 1973-ban sem beszéltek az 58.0-ról. — Hogyan segítesz magadon, ha nincs nagy kedved edzeni? — Eszembe jutnak a reám váró' feladatok. Es akkor tudatosítom azt Is, hogy edzenem kell, mert a céljaimat nem érhetem el csakis így. Tévedés lenne azt hinni rólam, hogy minden edzést imádok. Imádom viszont magát az úszást. — Mitől félsz? — Minden vízíállattól. Amikor Kubában jártam, o- lyan cápákat láttam, hogy tehetetlen lettem volna velük szemben a vízben. — Szívesen táncolsz? — Igen, egy idő óta. — 178 cm magas vagy. Nem gondoltál-e néha tánc közben arra, hogy jobb lenne, ha kisebb lennél? — Eleinte bizony eszembe jutott, és jobban örültem volna, ha öt centiméterrel alacsonyabb vagyok. Az u- tóbbi időben viszont egészen elégedett vagyok ezzel a magasságommal... — Milyen jellemvonásokkal bírjon az a fiú, aki neked tetszeni akar? — Legyen temperamentumos, értse meg mások problémáit, szeresse a sportot és a táncot, legyen egészséges és tettrekész. időnként megihat egy kis sört is. Es persze az sem baj, ha hű... KLOCHAN KÁROLY 1/ iai%aíiiaI#i*aI iaiautIiiI# ixISPalyaKIUI jvIvilljllK Három egyesület — három kimagasló siker a faluszépítésben, s mindez a levicei (Léva) járásban. Hronské Klaőany (Garamkelecsény) községben tavaly fejezték be a sportöltöző építését. A sportolóknak rádiót, televíziót, és különféle társasjátékokat vásároltak a Družstevník egyesület vezetői, Így azóta minden jelentősebb sporteseményt együtt néznek meg a képernyőn. A tavaszi rajt előtt a szurkolók 80 000 korona értékű lelátót építettek, ezzel teljesítve kötelezettségvállalásukat az SZNF 30. évfordulójának tiszteletére. Titurus Ľudovít, Kupcso Anton és Mandrák Anton vezetőségi tagok jó szervezésének köszönhető, hogy ismét fellendült a sportmozgalom Garamkele- csénybén. Kalinčiakovo (Hontvarsány) községben tavaly ősszel fogtak hozzá az új öltöző és a mellékhelyiségek építéséhez. A sportpályától kb. 2 kilométerre van a fürdő, amelyet nyáron sok turista keres .fel. A sportolók szállást is akarnak biztosítani a turistáknak. A modern létesítményt az SZNK 30-adik évfordulója tiszteleté- ; re szeretnék átadni. Eddig a sportszervezet tagjai több mint 2000 brigádórát dolgoztak le rajta. Zemberovce (Zsember) Is büszkélkedhet azzal, hogy gyönyörű, fedett lelátót építettek itt a lelkes szurko- . lók. A pálya be van kerítve, talaját egész évben gon- 1 dozzák. A Družstevník sportegyesület tagjai példásan teljesítik a választási programot. Belányi János lr"S ^ £ U t I A Ferencváros ebben az évben ünnepli fennállásának lietvenötödik évfordulóját. A népszerű klub vezetősége mindent megtesz, hogy a szurkolókkal együtt méltóképpen ünnepelhesse meg az évfordulót. Sajnos éppen ebben az évben búcsúzott aktív játékos-pályafutásától az utóbbi két évtized legjobb magyar labdarúgója, Albert Flórián. A sors iróniája, hogy májusban, utolsó válogatott mérkőzésén ünnepli het- venötödik válogatottságát. A közelmúltban Budapesten jártam és találkoztam Alberttel, aki a Fradi öregfiúk csapatával készült egy barátságos mérkőzésre. Amikor Albert Flórián az új pálya bejáratánál. (A szerző felv.) megemlítettem előtte, hogy kár volt abbahagyni, keserűen mondta: „Amíg játszottam, mindenki azt tanácsolta, hagyjam abba, most pedig mindenki azt szeretné, ha még játszanék.“ Véleményem szerint még hosszú ideig fog hiányozni az ilyen típusú játékos a magyar pályákról. A vezetőség legszebb ajándéka az évforduló kapcsán az újjáépített labdarúgópálya átadása lesz. Nagy nehézségek legyűrése után sikerült elérni, hogy 1974 május tizenkilencedikén, az FTC-VASAS mérkőzéssel ünnepélyesen átadják a rendeltetésének. Az új Fradi-pálya jelenlegi befogadóképessége 30 000 ember, de még ez év folyamán elkészül a hiányzó rész. és akkor 30 000 szurkoló talál itt igazi „otthonra“. Persze, ez függ majd a játékosoktól is! Föltételezik, hogy még ez évben elkészül a világítás is. A pályar angol típusú, tehát atletizálásra nem alkalmas. Építésénél mutatkozott meg igazán a Fradi- szív. Mindenki úgy segített, ahogy tudott. Az állandó „pártolók“ száma 11000-re tehető. Akadtak Csehszlovákiából, sőt az NSZK-ból is. A megnyitóra mintegy százötvenezer ember igényelt jegyet. Ilyen igényt lehetetlenség kielégíteni, viszont örömmel értesültem arról, hogy a mérkőzést a televízió is közvetíti majd. A jubileumi ünnepségek fénypontja lehetne* ha a Ferencváros megnyerné a bajnokságot. Az utóbbi időben azonban mintha fáradtnak látszana a csapat, és gyengélkednek a csatárok. Fokát kellene javulniuk, hogy elsők lehessenek. A Ferencváros terveivel kapcsolatban nagyon érdekes az a tény, hogy a vezetők négy elsőligás játékossal is tárgyalnak, akik valamennyien a Fradiban szeretnének játszani. A neveket csak azért nem említem, mert egyelőre bizonytalan a dolog. Befejezésül sok sikert és kevesebb belső problémát kívánunk a Ferencvárosnak és szurkolóinak. Kívánjuk, hogy a nézők olyan jó mérkőzéseket lássanak az új pályán, hogy még nyugdíjas korukban is emlékezzenek rájuk. MARGITA JÁNOS, mérnök ♦ <
